Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám

1990. január 26., péntek 5 Pocsékolunk, tehát vagyunk! Evidenciák a bioépitészetben Ma. amikor kimerülőben vannak a Föld energiafor- tenni a jobbítás felé. Kop­rásai, ismét a Naphoz fordulunk. Rádöbbenünk: a Nap Panyi Imre saíát háza fel" ingyen melegít, ingyen világít. Kezdünk rácsodálkozni a minden" fmagyaror" népi építészetben rejlő, évezredes élettapasztalatokra, az szági bioépítészet lehetősé­ősi anyagokra, a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb környe. geiről és akadályairól. Ki­zet-és térátalakító megoldásokra is. Elképesztő önhittsé- derült, milyen drágák és günkben azt gondoltuk, a természetet mesterséges talál- rofzfk a hazai. ""adiátorok, ., , . , . , ,, . .... számítógéppel kimutathatók manyokkal tudjuk pololni. s ennek megfelelően rendeztük a „aiunk bonos kazanok a át egész életmódunkat Feltaláltunk különféle agyafúrt pocsékolás megdöbbentő szerkezeteket szintetikus anyagokat, majd újabbakat, számadatokkal bizonyítható, melyekkel az előzőek ártalmas mellékhatásait próbáljuk Az előadáson evidenciák ha­... .... , mm u , i , ••, , tottak rank a reveláció ere­enyhitem. Mindezek, persze, milliókba kerültek es kerülnek az embernek. jével. Hogy például a há­zak tájolása, az üvegabla­kok helye, nagysága fon­tosább, mint a fűtőtestek száma. Hogy a ház napos oldalára futtatott vadszőlő, nyáron zöld függönye nem engedi be a meleget, télen viszont, mikor lombját le­hullatja, nem állja útját a napmelegnek. Ugye, mi­A nyugat-európai országok már felismerték: a hiper­civilizáció dupla kiadásokkal jár, s rádöbbentek arra, a természetet nem leigázni és helyettesíteni kell, hanem él­ni annak adományaival. Persze, a felismerés még kevés, a „biológiai visszarendeződést" csak akkor tudja egy or­szág megkezdeni, ha van elegendő pénze az előző, elron­tott struktúra lebontásához. Mi, magyarok ott tartunk, hogy lakásainkat, házunkat életveszélyes anyagokból épít- lyen " egyszerű? Kár az is, jük föl (méregdrágán!), a legrosszabb fűtésmegoldásokat hogy a környezetbarát fe­alkalmazzuk (óriási rezsivel!). A bioépítészet nálunk még lületkezelő anyagokat pi­csák amolyan álom, híveit pedig a szakma valamiféle j^jjjj '^^Uokbln. Erek mániákus embernek, vagy csudabogárnak tartja, szép iassan eltűntek, mi­után olcsók, nem érdemes fát, őket gyártani. Sorolhatnánk bizo- még az építészetből eltűnt Rémisztő adatok Koppányi Imre építész szerdán este a Bálint Sán­dor Művelődési Ház vendé­ge volt. Előadását hallgatva, zsibbadtan ültünk a széken, a grafikonok, a konkrét ku­ba ültetnek sövényt, az mindig kiszárad, nyos helyekre előszeretettel anyagokat, taglalhatnánk csap le a villám. S ami a a vályog, a meszelt fal eló­legérdekesebb, vannak olyan „yeit. Ezeket azonban újra pontjai a lakasnak, ahol , , nyugtalanul alszik az em- íel kel1 fedezni> es sokba ber. Hasfájósnak hitt, sírós kerül, mire újra meghono­tatási eredmények szinte újszülötteknek megszűntek sódnak. fejbe kólintották a hallga­tót. Megtudtuk, hogy a ná­az álmatlan éjszakái, ha kiságyát a szoba egy másik lünk általában használatos sarkába helyezték. építőanyagok legtöbbjének háttérsugárzása van, a gáz­betoné a legmagasabb. (Nyu- példákat kollégáinak gáton ezt már rég kivonták sélte? — kérdeztem — Nem nézték önt kicsit őrültnek, mikor ezeket a elme­Kop­a forgalomból, nálunk most pányi Imrét előadása után. propagálják a legjobban!) S amíg mi itt a panelban fizetjük a drága rezsit, az átalányt — néha a szomszéd lakás fűtését és meleg vizét is —, addig a finnek ha­las tavak vizét használják fel fillérekért lakásaik, há­zaik fűtésére, és a napme­leggel — melyet nyáron „ciszternákba" gyűjtenek — tokkal. Persze, ha számol na, az építőipar ezt akkor akceptálná. — Megrémisztette hall­atáit, amikor elmondta a panellakásokban, az első ge­neráció kimutathatóan 10 százalékos, a második már egészségká­szenved. A mai magyar lakótelepek lakói te­hetetlenek ... — Ezért nem is merek mindent elmondani nekik. Nálunk is létezik sok kuta­hány lépést önmagunk fe­lé. Pacsika Emília Nyolc éve, hogy először Kiderült, a magyar bútoro- ezekről finn és nyugatné­kat azért nem veszi át tő- met szakemberektől hallót- télen lakásaik levegőjét me­lünk Nyugat, mert azoknak tam, hogy komoly tanulmá- legítik fel. A józan paraszti formaldehyd kisugárzása nyokban olvastam róluk. A ész mifelénk annyit ér, van. (A bútorok faanyagát kutatási eredmények engem mint amolyan anakronisz­egészségre káros anyaggal is megdöbbentettek, de ké- tikus, a technikai forradal­pácolják!) Megtudtuk, hogy sőbb, magam is észleltem mat gátló tényező. Szeren­elektromos mezőben élni némi összefüggést a károsí- cséré van néhány misszió­milyen veszélyes. S hogy tó hatások és azok feltéte- nárius, aki segít bennünket nálunk ezzel nem törődik az lezhetö okai között. Sajnos, abban, hogy tegyünk né­építóipar (de a magánépít- a szakma nálunk nem szá kező sem). Azokban a laké- moj ezekkel a tapasztala­sokban. szobákban, ahol a falakban vagy azok men­tén vezetékek, vezetékköte- Sem akceptálná, gek futnak, nagy az esélye ™,/eé*zségkárosodásnak. oatóiCImikor elmondta Külföldön már szabvanymé­retek határozzák meg az elektromos mező helyét, tá­volságát a lakók életterétől. "5"0"százalékos S amit meg alig ismer a T0s0^ást magyar építkező, az az úgy­nevezett geológiai rács. Utóbbiról Nyugaton is ke­veset tudnak, de létezését elismerik, és komolyan szá­molnak vele. Miről is van Égi és földi mennyország — Nem érte váratlanul, hogy megkerestük? — Főpásztorunkat, püspök atyánkat is oly sokszor meg­keresik mostanság újságírók. Én mint plébános, a szó ere­deti jelentése szerint, a köz­nép vezetője vagyok. Szíve­sen szólok tehát, ha erre felkérnek. A könyvekkel teli dolgozó­szoba asztalkája hirtelen megtelik finomságokkal. Ká­vé, kis pohárban konyak, ap­rósütemény kerül elém. •— Surlica — mutat ez utóbbira a plébános —, egy horvát asszony, sütötte, Südi képviselő falujából való ... Ezt pedig — helyez a süte­ményes tányérka alá egy tál­cát — a Fülöp-szigetekről hozta egy barátom, aki misz­szionárius volt. Valamikor én is annak készültem, s az­tán az ötvenes években ne­künk, itthon maradt papok­nak minden bizonnyal keser­vesebb lett a sorsunk, mint a távoli pogány országokban térítő testvéreimnek ... — Az utcán beszélgettünk idevalósi parasztasszonyok­kal, bizalmatlanoknak tűn­tek ... — Nem egyedi, nem is ki­fejezetten kisteleki jelenség ez, mindazonáltal Békésben, Misszionáriusnak készült Talán még egy-két év­vel ezelőtt is elképzelhe­tetlen lett volna egy ilyen beszélgetés. Rostás Sándor, a kisteleki plé­bánia vezetője, ö be­szélt Kistelekről, a kiste­leki emberekről. mondásba kerülnek a koráb­bi, most már láthatóan tel­jesíthetetlen s épp ezért fele­lőtlen politikai ígéretekkel. — Ebben a helyzetben többen keresik-e meg önt ta­nácsot, lelki vigaszt kérve? — Föltétlenül. Kollégáim­mal többször konzultáltam erről a kérdésről, s természe­tesen szintén nem helyi je­lenség, hogy ha óvatosan is, de mindinkább nő az embe­rekben a vallás gyakorlásá­nak lelki igénye, s mind bátrabban keresik fel a pa­pot. — Kisteleken mennyi az aktív hivők száma? — A város lakossága már több mint nyolcezer lelket számlál. Ót százalék körül mozog a rendszeresen temp­lomba járó emberek száma. Ez persze kevés. Nekünk az a feladatunk, hogy ezek az emberek önazonosságukat megtalálva hiteles keresz­tényként éljenek a többi, templomba nem járó keresz­tény között. Jelenlétük által is találkozzon a többi ember a megújhodó egyházzal... megújhodás — A politika diktátumai _ Melyek e után a pénz diktátumai kö- konkrétumai? szöntek ránk. _ A hitoktatásra jelentke­— Természetesen ez sem zett gyerekek száma a két _ kisteleki jelenség, közép- évvel ezelőttihez viszonyítva hol korábban''"szolgáltam,' euróPa> viszonylatokban kell a duplájára, 300 fölé emelke­nyitottabbnak éreztem az gondolkodnunk. Annak min- dett. Velük a ket lelkipásztor embereket. Mintha vala- denesetre igen örülök, hogy mellett már szakképzett vilá­melyest melegebb lett volna az aggéivá világnézet min- gi hitoktatók is foglalkoznak, a Viharsarok levegője den igyekezete ellenére sem — Plébános úr, milyennek sikerült kommunistává ne- látja a kisteleki embert? «J7ivélni ezt a népet. Annyit -Korábban, mint emlí­matlansag nem egyedi eset. azonban elértek, hogy az em- tettem volt Békésben Nyilván működnek még a berek indifferensek lettek DombLvharón sSS „régi" rendszer beidegződé- nemcsak a politikával, de a Kisebb'hely volt KteteTeS sel • • • vallással szemben is. Az el- közvetlenebbek, szívélyeseb­— Igen, a most leköszönő, mult évek politikai szlogen- bek az 0tt élő emberek. Meg­pontosabban összeomló rend- jei azt sulykolták az embe- mondom őszintén idekerülé­szeré, ami terrorban tartót- rekbe, hogy ne hallgassanak után igen sokáig nehe­ta a népet, mindent kontrol- a papra, aki a ködös menny- zen szoktam meg a kisteleki Iáit mindenbe beleszólt. . . A ország utópiáját hirdeti. El- embereket. Ügy tűnt nekem, legnagyobb tragédiának azt lenben földi mennyországot túlságos anyagi szemlélet tartom, hogy ez a mentalitás ígértek, s ezzel kitenyésztet- jeiiemzi őket. Idővel azon­óriás mértékben .kitenyészr ték az emberekben a nagyfo- baa megértettem, hogy Kis­iette az önzést, az önös befe- kú anyagi igényességet... telek a környék kisebb tele* lé fordulást. Manapság ' Tudom, sokan élnek ebben az púiéseinek és tanyáinak egy* emberek már Istennek sem országban a létminimum {ajta kereskedelmi központja engednek beleszólást az éle- alatt. Am az általános elége- is A piacokra épp úgy szük­tükbe. Elhagyják a tíz pa- detlenség egyik okát abban ség van tehát, mint az Isten­rancsolatot, miközben a sa- látom, hogy az emberek fel- nek tetsző hitre, ját maguk kreálta erkölcsi fokozott anyagi t»™nóc7oiíi direktívákban élnek. természetű igényei nap mint nap ellen t­Darvasi László szó tulajdonképpen? A Föld tásl eredmény, csak miután ezek a hadiiparban szület­tek, még mindig titkosak, s ál­mélyének anyagai, sugárzá­sai (?), mágneses mezői (?), , ,,, A.„ valamiféle rácsszerkezet "em szolgáihatjak az mentén hatnak a felszín élő- l»™Polgárok Javát. világára. A rács vízszintes és függőleges vonalain el- C-HATTÍÍIÍ föl helyezkedő élőlények — a reaezzUK TOl kutatási eredmények szerint a spanyolviaszt! — különféle károsodást szenvednek. Megfigyelték például: vannak olyan he­lyek a kertben, ahová hiá­Az építész előadása azért megcsillantott némi reményt is: lehet néhány tyúklépést A Legfelsőbb Bíróság előtt a csengelei hétszeres gyilkos Marad-e a halálos ítélet? A Szeged—Mihályteleki Új Élet Mgtsz előnyös feltételek mellett vállalkozókat keres húscsirkenevelésre. Érd.: a 10-333-as telefonon, illetve személyesen Barta Imre ügyintézőnél, a központi majorban lehet. Közlemény Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a Csongrád Megyei Adófelügyelöscg Szentes városában kihelyezett áfa ügyfélfogadásának időpontja 1990. január hó 29. napjától megváltozik, az alábbi szerint: Szentes áfa ügyfélfogadás a tanácsházán minden hétfőn 8.30 órától 16.30 óráig. (Első ízben január 29-én.) Kérjük, hogy a fenti helyen és időpontban keressék szolgáltatásunkat. Ha létezik hazai bűnügyi történet­írás, biztos, hogy vezető lapjaira ke­rül az a szörnyű tragédia, ami 1988, augusztus 14-énefc éjszakáján. a Csongrád ésl Bács megye határán levő kis falu, Csengele egyik külte­rületi tanyáján történt. A féltékeny­ségi drámában Hajagos Tóth Imre volt feleségén akart bosszút állni, ám nem kímélte a környezetében élő embereket sem. Abban a tanyá­ban, amelyet rágyújtott az asszony­ra, összesen tizenegy ember aludt, de csak hárman élnek közülük. Ket­ten csodával határos módon kime­nekültek, s egy kislány, bár a gondos kezelés eredményeképp életben ma­radt, mindig viselni fogja a gyújto­gatás következményeit További hét (ember közül négy a helyszínen, hár­man később, kórházban haltak bele sérüléseikbe. (Egyikük egy iker ter­hes asszony volt) Volt feleségét, akit Hajagos régóta fenyegetett, a férfi kiragadta a lángokból, autójába kényszerítette, majd lelőtte. végül saját magával is végzett. Egy-két nap múlva derült ki: a tanyai dú­vadként ismert Hajagosnak tettestár­sa is volt: regi börtöntánsa, Ladányi János, es 15 éves fia, Hajagos Tóth László. A benzines gyújtogatásban ők ls tevékeny részt vállaltak. ügyüket 1989 januárjában tárgyal­ta a Csongrád Megyei Bíróság Ex­terde Tibor tanácsa, s az első rendű vádlott Ladányit társtettességben, előre megfontolt szándékból, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettéért halálra; a másodrendű vádlottat hatévi, a fiatalkorúak bör­tönében eltöltendő szabadságvesztés­re ítélte. A per harmadrendű vád­lottja, aki Hajagos számára a lő­fegyvert szerezte, felfüggesztett bor­tont kapott. A csengelei bűnügy több mint egy év után, tegnap jutott — fellebbezés folytán — a Legfelsőbb Bíróság Fe­hér György tanácsa elé. Bár konkrét szabály nincs arra, mennyj időn be* lül kell feljebbviteli fórum elé ke­rülnie egy ügynek, aligha kétségles, hogy ez a per ilyen szempontból is különlegesnek számít. Az elsőfokú ítélet kihirdetését követő időszakban erősödött föl Magyarországon ugyan­is az a törekvés, amely a halálbünte­tés eltörlését célozza. Ismeretes, hogy az elmúlt évben a Parlament eltö­rölte a politikai okokból kiszabható halálbüntetést, s várható volt, hogy egy újabb törvény teljesen megszün­teti a halálos ítéleteket. Ebben a kér­désben azonban régóta nem történt előrelépés, várhatóan csak az új Parlament tárgyal minderről. így a Legfelsőbb Bíróság több mint egy év után kitűzte a csengelei gyilkos tár­gyalását Ha nem tudtuk volna, hogy sok idő telt el az elsőfokú ítélet óta, a vádlottakon akkor is lemérhettük. Ladányi János jó tíz kilót hízott a börtönkoszton, a kamaszkorába lé­pett, immár 17 éves Hajagos Tóth László pedig egy fejjel magasabb lett. A tegnapi tárgyalási napon előbb az előadó bjró ismertette az ügyet, maid a perbeszédek következ­tek. Az - ügyész Ladányi János szá­mára semmiféle mentő körülményt nem talált, ellenben nem, csupán hét ember halálával vádolta: idézte azt az orvosi véleményt is, miszerint a Hajagos által lelőtt asszonynak ia olyan égési sérülései voltak, ame­lyekbe amúgy is belehalt volna. Hangsúlyozta az ügyésznó azt is: megítélése szerint semmiféle fenye­getettsége nem volt Ladányinak — szemben a vádlott védekezésével. A vád képviselője szerint ilyen súlyú ügyben nem, lehet kérdéses az ítélet, ami azonos az elsőfokú tárgyaláson meghozottal. Ladányi János ügyvédié véHAKa. szédében. vitatta a minősítő körül­mények helyesseget; minaeneneteko azt: nyereségvágyból tette-e védence, amit tett. Az ügyészi kijelentéssel szemben azt is kétségbe vonta, val­lóban csak a legsúlyosabb ítélet vég­rehajtásával biztosítható-e a társa­dalom védelme. Minden mentő és súlyosbító körülménytől függetlenül azonban legfőképp a halálbüntetés alkalmazását ellenezte, mondván: szükségtelen, embertelen, céltalan — és semmiféle visszatartó ereje nincs. A fiatalkorú vádlott érdekében vé­dője úgy fogalmazott: a janicsárok neveltetéséhez hasonló, feltétlen en­gedelmességet követelt fiától mindig az idősebb Hajagos. így nem volt más választása a fiú számára, mint részt venni a gyújtogatásban. Később a bíró megkérdezte az ifjabb Haja­gostól . miért nem menekült el. ami­kor apja nem volt mellette, vagy miért nem szólt a benn alvóknak, köztük mostohaanyjának, unokatest­véreinek, terhes sógornőjének: me­rénylet készül. „Nem mertem" — jött a kurta válasz. A harmadrendű vádlott ügyvédje azt ajánlotta figyelmébe a bíróság­nak: védence tette a vádlott-társak cselekményének fényében kapott túl szigorú megítélést A perbeszédek elhangzása utáni a bíróság felfüggesztette a tárgyalást Ítélethirdetés: jövő csütörtökön. Balogh Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom