Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám

• gv DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 22. szám 1990. január 26., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Szigorúan ellenőrzött poloskák Csúcsidőt futott a szünetek Parlamentje — Széchenyi-ötezres után Széchenyi-díj — Havel Budapesten — Irán azerbajdzsánokat gyászol Csúcsformában dolgozik a „régi" Parlament, mintha érezné, hogy nemcsak ülései, hanem napjai is pontosan meg vannak számlálva. Különösen aktívak a nemrégiben bejuttatott ellenzéki képviselők; olybá tűnik, mintha igen erős, több tucat főből álló ellenzéki párti frakciók töltenék meg' a (jobboldali) széksorokat. A mai nap folyamán, hosszas vita után, úgy döntötték, hogy az átmeneti időszakban az igazságügy-miniszter el­lenőrzi a belbiztonsági szolgálatot, az; ő engedélye szüksé­ges ezután mindahhoz, amit eleddig belügye® hadnagyok saját elhatározásukból művelhettek... A pénzügyminiszter ismét bizalmat — és hitelt — kapott; s döntötték arról is„ hogy az Állami Díjat ezentúl Széchenyi Istvánról nevezik el. Számos, ma tárgyalt napirend felett — a sűrű szüne­tek és bizottsági ülések ellenére — csak ma szavaznak. Házunk tájáról: a MUOSZ és a sajtószakszervezet az alábbi javaslatot terjesztette elő, reméljük, nem hiába. Sandi István Önállóságunkért A Magyar Cjságírók Országos Szövetsége és a saj­tószakszcrvczet nyílt levélben fordul az Országgyűlés­hez, melyben kéri, hogy a sajtónyilvánosság esély­egyenlősége érdekében a megyei napilapokat nyilvá­nítsa nemzeti médiának, és vonja magához a szellemi és személyzeti felügyeletet. Egyúttal a megyei kiadó­vállalatokat tekintse önálló vállalatoknak, és a pártva­gyonnal való elszámolás során tisztázza azok jogi státusát. A hosszútávfutó magányossága Az igazságügy-miniszter őrködik a belbiztonság felett Felforrósodott vita Nem az előzetesen beharan­gozott forgatókönyv sze­rint kezdődött, s a továb­biakban akadozva haladt, végül ismét felforrósodott a parlamenti vita az Ország­gyűlés januári ülésszakának harmadik munkanapján. Az ülésen a képviselőiknek a különleges. titkosszolgálati eszközök és módszerek en­gedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló vitá­jában a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint hon­védelmi bizottság közös kép­viselőjének érvelése úgy hangzott: ésszerű, ha olyan személy kaphatja meg ezt a jogosítványt, aki közvetlen parlamenti irányítás alatt áll. 'Németh Miklós minisz­terelnök indítványozta, hogy az előbb említett jo­gokkal az igazságügy-mi­nisztert ruházzák fel. Ennek a változatnak aztán bizal­mat szavazott az Ország­gyűlés. Az indulatoktól fűtött szó­csata igazán a földtörvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat megvitatása során tört ki, érzelmek és érvek, nézőpontok, s külön­böző igazságok csaptak össze. Számos képviselő kö­vetelte a földek tulajdoni átírását a terme] öszovetke­zetekbe bekényszerített eredeti birtokosokra, szóvá •tették a filléres föíldmeg­váltásokat és követélték a nagyüzemi földterületek kiárusításának azonnali le­állítását Mások egy „új földosztás" — visszaosztás — és egy ebből következő anarchikus állapot rémké­pét festették fel: a nagy­üzemek szétverését, a közös •tulajdon elherdálását prog­nosztizálták. A szünetékkel gyakorta ímeg-megszakított csütörtö­ki parlamenti munkanap mérlege végül is a követke­zőképpen alakult: a képvi­selőtestület elfogadta a tit­kosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezéséről, az egyes értékpapírok for­galmazásáról szóló törvény­javaslatokat és döntött ar­ról, hogy a különböző ki­emelkedő szellemi alkotá­sok jutalmazására Kossuth­vagy Széchenyi-díj adomá­nyozható. Függőben maradt az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről, vala­mint az Állami Vagyonügy­nökségről, az egyéni vállal­kozásról és a földtörvény módosításáról szóiló tör­vényjavaslatok tárgyalása. Kis vihar Az egyéni vállalkozókról szóló törvényt tárgyalja a T. Ház Bevezetőül a soros elnök bejelenti: a Csong­rád megyei képviselőcsoport nevében Takács Imréné benyújtott egy javaslatot miszerint e törvény anyagát ne most tárgyalják, hisz nemsokára úgyis téma lesz a kereskedelmi törvény, s jobb lenne a kérdést azzal összefüggésben megbeszélni. Nos, e bejelentésből kisebb vihar támadt a me­gyei képviselők között többen ugyanis nem tudtak arról, mit s ki javasolt az ő nevükben. Később ki­derült, az eredeti beterjesztésben a csongrádiaki „többségének" javaslatáról van szó. Csak a bejelentés módja, megfogalmazása volt zavaró) Percekkel később az indítványt a Ház nem fogad­ja el. így a probléma magától megoldódik. A vihar elül, aki nem értett (volna) egyet a „közös" javaslat­tal, annak sem kell cipelni az előterjesztés terhelt Tanulság? Itt is lejárt a „megyésítés" kora. (fcalogh) Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bi­zottság előadója elmondot­ta: a két bizottság szerdai ülésén megtárgyalta a tör­vényjavaslat vitatott részét, hogy a titkosszolgálati esz­közök alkalmazásának en­gedélyezése a legfőbb ügyész vagy pedig egy parlamenti biztos hatáskörébe tartoz­zon. A két bizottság úgy ítélte meg: olyan személy kaphatja ezt a jogosítványt, aki közvetlen parlamenti irányítás alatt áll. Ennek a feltételnek pedig a legfőbb ügyész felel meg. A köz­társaság legfőbb ügyészét a Parlament választja, az Or­szággyűlésnek tartozik be­számolni, interpellálható, visszahívható, közvetlen jo­gosítványait a Parlament­től kapja. A legfőbb ügyész személye mellett szól az is, hogy a témában jelentős szakmai ismeretekkel ren­delkezik. Erre az időszakra parlamenti biztost kivá­lasztani, munkába állítani, meglehetősen körülményes és nehézkes lenne. Ezért a bizottság úgy ítélte meg, hogy a nemzetvédelmi hi­vatal létrehozásával kapcso­latos törvény megalkotá­sakor kell részletesen meg­vizsgálni a kérdést: vég­legesen milyen funkciót be­töltő személy, milyen hatás­körrel végezheti az engedé­lyezési eljárást. Mivel az idő sürget, s a praktikus szempontok sem elhanyagol­hatók, ezért a két bizottság úgy döntött: a legfőbb ügyészre kéli bízni, hogy engedélyezze a titkosszolgá­lati eszközök alkalmazását. Mielőtt a szavazásra ke­rült volna sor, Gál Zoltán belügyminisztériumi állam­titkár kért szót, és szintén azt a változatot ajánlotta a képviselők figyelmébe, amely szerint a legfőbb ügyész rendelhetné el egyes különleges eszközök alkal­mazását. Ez alkalommal adott választ Raffay Ernő képviselőnek az előző na­pon feltett kérdésére, mi­szerint a KGB-nek, illetve a szovjet belügyminisztéri­umnak vannak-e tanácsadói Magyarországon. Mint mondta, ilyen tanácsadók nem tartózkodnak hazánk­ban, itt vannak azonban képviselőik, mint ahogy a magyar Belügyminisztéri­umnak is vannak munka­társai e két szovjet szerve­zetnél. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) annak az álláspont­jának adott hangot: az a tény, hogy a lehallgatási botrány kirobbanhatott, an­nak is köszönhető, hogy a legfőbb ügyész nem állt hi­vatása magaslatán. A leg­főbb ügyésznek ugyanis — véleménye szerint — hiva­talbeli kötelessége lett vol­na, hogy a köztársaság ki­kiáltása után felülvizsgálja mindazokat a törvényeket, rendeleteket, amelyek az al­kotmánnyal ütköznek. Ezt a legfőbb ügyész nem tette meg, ezért személy szerint is felelősnek tekinthető. Így a képviselő nem ajánlotta az Országgyűlésnek, hogy a további ellenőrzéssel a leg­főbb ügyészt vagy helyette­seit bízzák meg. Németh Miklós minisz­terelnök a kormány nevé­ben egy újabb javaslatot tett. Azt indítványozta, hogy arra az átmeneti időre, amíg az új Parlament elfogadja a nemzetbiztonsági törvényt, az igazságügy-miniszter le­gyen az, aki engedélyt ad­hat a különleges eszközök alkalmazására. A Parla­ment ezt a változatot fo­gadta el végül. Békési OTP-kölcsönt kapott A képviselők az 1989. évi állami költségvetés Hiá­nyának átmeneti finanszí­rozásáról szóló országgyűlé­si 'határozattervezetet ás megvitatták. A kormány nevében Bé­kési László pénzügymi­niszter fűzött szóbeli kiegé­szítést az előre kiküldött írásos előterjesztéshez. A csomagtervben jóváhagyott 21 milliárdos hiánnyal szem­ben ez a negyedéves áthú­zódás körülbelül 30-33 mil­liárd forintos többlethiányt fog 1989-re jelenteni. A végső elszámolásra termé ­(Folytatás a 2. oldalon.) Nyílt nap a rendőrségen Közelebb az egyenruhásokhoz Ügy 150-en kíváncsiskod­tunk. Kis. fehér, „Látogató" feliratú névjegyeket kap­tunk, amiket a kabátunkra tűztünk. Szép, tavaszias volt a tegnapi, csütörtöki nap — a télben. Akár jelkép értékű is lehetett: mint enyhült az idő, úgy foszlott bennünk is szerteszét az ellenszenv, az előítélet az elégedetlen­ség ... Ügy lehet, most me­gint csak elfogultak leszünk, de „pozitíve". Csodálkoz­tunk, hitetlenkedtünk, sajnálkoztunki Igen, mert az embernek néha sírhat­nékja támad a látottakon, hallottakon. S ez így van rendjén. Majd néhány hét múltán olyannak látjuk és mondjuk, mint amilyenj S ez: a legfontosabb: értékük, érdemük szerint gondolkod­junk róluk. 111/3 a múlté 1. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság aulá­ja. Míg a főkapitány, Salgó László ismerteti a megye és Szeged bűnügyi statisztiká­jának riasztó számait idős, barna kabátos néni törek­szik előbbre. Majd feldönt egy szemüveges fiatalem­bert, aki udvariasan odébb áll. Sok a garázda, az erő­szakos bűncselekmény, nem különben a vagyon elleni, de a nénikét ez most kevés­bé érdekli. Jól tettei, hogy közelebb furalkodott* nem értette félre így bizonyosan: annyi rendőr hiányzik, amennyien például a vásár­helyi kapitányságon dolgoz­nak összesen... Egy 40 éves járőr 10 ezer 300 forintot kap... Látom, lázasan töp­reng a néni: sok, vagy ke­vés a rendőrök fizetése. Ránt egyet fej kendője cso­móján, hát igen, manapság mindenki összébb húzza ma­gát. A rendőr családja is annyiból él, mint a többi. Kevésbé spórolós időben majd a kereset mindenki magánügye lesz. 2. Csak a pénz. amivel fi­zetünk, az, mondjuk, nem árt, ha valódi. Szőke Pétert, a szegedi rendőrkapitányt valósággal ostromolják: van hamis ezres Szegeden, vagy nincs. Nem találtak, senki sem jelentkezett, sem a ban­kok, sem az OTP. Valószínű kacsa az egész. Más a valu­ta. Márka, dollár hamis for­mája előfordulhat, a Csere­pes sori piacon, kapualjaid­ban, a lengyel és jugoszláv turisták közvetítésével. Nem bírnak velük. Nincs eszkö­zük. emberük a feketézés és a valutázás ellen. Lelkünk rajta, beszállunk-e...? Persze, azt a kapitány se mondta, hogy hamis ezres sosem lesz. 3. Kossuth Lajos sugárút, a szegedi kapitányság régi helye. Most az állambizton­sági osztályé. Szegényes bú­torzatú irodák, kopott el­mázolódó piktorminták a fa­Iákon. Az épület felújítása javában tart. Ide már csak; egy poloska hiányzik. De műszerek, technikai csodák? Ugyan, kérem. Tegnaptól tíz-egynéhány nyomozóval kevesebben van­nak. A belbiztonsági csoport (III/3.) a múlté, maradt a titkosszolgálat, a kémelhárí­tást köztársaságunk védel­mére. A belbiztonság1 mun­katársai a rendőrség más osztályaira kerültek, ahol ugyanaz a munkájuk, mint a többieknek. A mi köztár­saságunk aztán tényleg a közé. Szeretnék egyszer meghívót a CIA-tól, csak úgy, látogatóba hozzájuk. Hogy nem olajkályhával fű­tenek, mint Szegeden, azt a filmekből már tudom... 4. A szomszédos tömb eme­letén a bűnügyi technikai eszközöket „csodálhatjuk". Minthogy ezt az épületet is renoválják, mire az Olasz József vezette osztályra föl­caplatunk, az jut eszembe, a fogda lakóit tisztessége­sebb körülmények között tartják azi új, Párizsa körúti épület legfelső emeletén, mint itt. a súlyos, élet élle­ni bűncselekmények kiderí­tésén fáradó rendőröket. Vér, hajszálak, vegyi anya­gok azonosítását végzik, to­vábbá írásszakértői vizsgála­tokat. nyomokat rögzítenek, fotóznak. Nos, a fotólaborjuk láttán kacajra fakadna egy tehetősebb amatőr j .. EL avult műszerparkjuk kör­nyezetében flancosnak tűnik új szerzeményük, a videó. Ha valahol, itt aztán bizo­nyosan érvényesül az embe­ri tényező, a szakértelem. Mivel még mindig nincs — s már évek óta — földerí­tetlenül maradt gyilkosság a megyében. Értünk, s nem ellenünk A rendőrségen tartott nyílt nap végén megkérdeztem Tóth Lajost, a főkapitány egyik helyettesét hogyan látja a házigazda, elérte-e célját a látogatás; Ügy vél­te, akik elfogadták meghívá­sukat azok talán közelebb kerültek az egyenruhások­hoz. Nem takargattak sem­mit s a föllebentett fátyol mögött talán bebizonyoso­dott, hogy nincs titok. Van helyette töméntelen gond és feladat a közrend, a közbiz­tonság romlása okán, a bű­nözés gyakorisága miatt. Ha lenne elég eszközük és em­berük. hatásosabb lenne a megelőző munkájuk. amit szinte minden látogató kért Ám azzal még a legfejlet­tebb technika, a legfölké­szültebb gárda se vehetné föl a versenyt a lakosság közreműködése nélkül. Azt kellene megértenünk téhát hogy ők értünk van­nak. s nem ellenünk. Riportokat, interjúkat ké­szítettek a nyílt napon a Stern magazin munkatársai. Ahonnan ók jöttek, abban, az országban hallatlan szi­gorral üldözik a bűnözőket, s rendkívüli udvariasak a lakossággal a rendőrök. Ezért ott szeretik őket... Mag Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom