Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

1990. január 25., csütörtök Nabucco Temesvárról •A romániai színházak, mint tudjuk, áldatlan állapotokkal küszködnek. Nemcsak azért, mert a gazdasági nehézségek miatt nincs pénz díszletre, jelmezre, fűtésre, világításra, hanem, mert ha a társulatok folyamatosan nem játszanak, nincs lehetőségük alkotó együttdolgozásra, szereplésre, fennáll a veszély: széthullanak. Ez egyformán vonatkozik a magyar, a német és a román nyelvű színtársulatokra. A temesvári román operaház több nyugat-európai fesztiválon szerepelt már nagy sikerrel, olasz nyelvű Nabucco előadásával, s most a nemzeti színház meghívására Szegeden vendégszerepel február 12-én, este 7 órától. Az operatársulatot Ceglédre és Szolnokra is meghívták. A romániai színészek német nyelvű prózai előadásokkal is szívesen fellépnének magyar színházban. A szegedi szervezők most del-dunántúli német anyanyelvű területek kulturális vezetőivel tárgyalnak, kérik őket, hívják meg a romániai művészeket vendégszerepelni. S remélik, hogy a február 12-ei Nabuccot itt Szegeden telt ház előtt adhatja majd elő a 160 fős temesvári operatársulat. P. E. Megint mozdul o civil társadalom Egyesületei szerveznek a szegedi operabarátok Egyesület alapítását határozták el a szegedi operakedvelők. A keddi előkészítő megbeszélésen öttagú szerkesztőbizottságot kértek föl, hogy külföldi példák alapján és a helyi viszonyok tanulmányozása után alapszabálytervezetet állítsanak össze. Az operabarátok terveiről dr. Csernay László profeszszort, a SZOTE izotópdiagnosztikai intézetének vezetőjét kérdeztem, aki amolyan parancsnoka a bizottságnak, összefogja az előkészületeket. A professzor úr régi operabarát, a zenés színház az egyik hobbija (a másik alighanem a tenisz); nemcsak a szegedi előadásokat látogatja rendszeresen, gyakori külföldi szakmai útjain sem mulasztja el, hogy megismerkedjen nyugati operaházak műsorkínálatával, sőt belső életével. Régóta tudja tehát, hogy a világon sok helyen hathatós társadalmi segítséget kapnak az operaházak a saját ismertségük és elmertségük növeléséhez, művészi arcuk alakításához, közönségkapcsolataik formálásához. Ezek a Nyugat-Európában megszokott, civil szervezetek egyszerre helyei az azonos érdeklődésű emberek társadalmi életének, és töltenek meg művészetszervező, -pártoló, nem ritkán pedig mecénási funkciókat. Dr. Csernay László tavaly októberben beszélt először Gregor Józseffel, a hazatért operavezetővel arról, hogy Szegeden is kellene operabarát-társaság. Az azóta a Nagyszínházban közzétett szórólapokat körülbelül 80120-an írták alá, kifejezve készségüket, hogy tagok lennének a szegedi operarajongó polgárokat tömörítő szervezetben. Az egyesületbe természetesen további jelentkezőket várnak. Néhány hét múlva hívják össze az alakuló gyűlést, addigra kialakulnak az egyesületi élet keretei is. Ezekről a „működési módokról" a többi között azt mondta Csernay professzor, hogy szeretnének kapcsolatot teremteni más, külföldi városok operaházainak hasonló egyesületeivel, egymás előadásainak megtekintése, kölcsönös meghívások végett. Az operához közeli társadalmi élet amolyan klubszerű kereteket jelent, rendszeres kapcsolatot a művészekkel, kritikával is fűszerezett társadalmi támogatást a társulatnak. A város polgárainak pedig újabb lehetőséget, hogy a most szerveződő civil társadalomban maguknak •való helyet találjanak; az operabarát egyesület része lesz a kialakuló, az eddigitől eltérő szerkezetű városi kulturális-művészeti életnek, amelyet végre nem valakik. és föntről, és középről szerveznek meg nekünk, hanem mi — magunknak. S. E. Megújuló Székesfehérvár Székesfehérvár Palotaváros nevű központja és környéke rendezésére, beépítésére tervpályázatot írt ki a városi és a megyei tanács a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériummal és a Művelődési Minisztériummal közö6en. A tervpályázat célja, hogy megoldják e városrész térségének szerves és harmonikus kapcsolódását a történelmi városközponthoz. SZEGEDI BÚTORIPARI SZÖVETKEZET 6701 Szeged. Cserje sor 2.sz. Telefon: 62/61 05S: 61 268 PÁLYÁZATOT HIRDET a szövetkezet elnöki tisztségére Pályázati feltételek: 9 legalább középfokú szakmai iskolai végzettség. • 5 éves vezetői gyakorlat. 9 erkölcsi bizonyítvány © alkalmasság. . A pályázat kellékei: 9 önéletrajz. 9 eddigi szakmai tevékenység ismertetése. 9 képzettséget igazoló okmányok. A megbízatás közgyűlési választás alapján történik. 5 évre. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatot IWO. II. 5-cigkell benyújtani. Cím: Szeged. Cserje sor 2 ó72,X. A pályázat \iikos. A munkakörrel kapcsolatos inlormáeiokkal a szövetkezet főkönyvelője, ill. főmérnöke szolgál. Telefon: 61-26K. fllapítványrendszer a művelődésnek A jelenlegi pártstruktúrában semmilyen illúzióim nincsenek a kultúrát, a művelődésügyet illetően — jelentette ki Glatz Ferenc művelődési miniszter a szerdai parlamenti munkanap kezdete előtt megtartott kulturális bizottsági ülésen. A keserű megjegyzésre az késztette a minisztert, hogy — mint mondotta — a pártok képviselői kiskocsmákban már előre osztogatják az egyetemi tanszékeket, a minisztériumi osztályvezetői státusokat, s félő: a szakértelem, a rátermettség háttérbe szorul a vezetői helyek betöltésénél. A minisztérium korábban kidolgozott koncepcióját, stratégiai elképzeléseit is a márciusra előrehozott választásokhoz kellett igazítani — tette hozzá Glatz Ferenc, jelezve a képviselőknek: az oktatási terület mindenképpen elsőbbséget kapott és kap a tárca reformintézkedéseinek sorában. Ennek ellenére — mint a miniszter rámutatott — az új oktatási törvény előkészítését fel kellett függeszteni, mert egyértelművé vált, hogy e tervezet idő hiányában már nem kerülhet a jelenlegi Parlament elé. Glatz Ferenc szükségesnek ítélte a korábbi oktatási törvény egyes részeinek módosítását, így például az állam iskolaalapítási monopóliumának törlését a szövegből, valamint — ezzel összhangban — a pártideológia kiiktatását a tantervekből. A továbbiakban — részletezve az elmúlt fél év során tett intézkedéseket — szólt a miniszter a felsőoktatás megkezdett átszervezéséről, az orosztanárok átképzéséről, s tágabb értelemben a nyelvoktatás területén tett lépésekről. Ugyancsak vázolta a kultúra gazdasági menedzselésével kapcsolatos minisztériumi elképzeléseket, hangsúlyozva: e téren az alapítványok lehetnek a legcélravezetőbbek, nem csak azért, mert ily módon a társadalom más ágazataiból pénz fektethető a kultúrába, hanem azért is, mert az alapítványok révén megszüntethető az egy kézből történő, adminisztratív finanszírozás. Ennek kapcsán Glatz Ferenc jelezte a képviselőknek: a közeljövőben a művelődésügy, a kultúra szinte valamennyi területét átfogó nagy alapítványrendszert hoznak létre — több mint 1 milliárd forintos összeggel. Szeged a por városa? Lél&gezni muszáj! Köztudott és sajnálatos tény, hogy az elmúlt két évtized a lakosság egészségi állapotának romlását hozta magával. Egyes kutatók a rosszindulatú daganatok keletkezésének 10 százalékát írják a környezeti károsító hatások rovására, mások ennél jóval magasabb arányt tételeznek föl. Magyarországon a lakosság több mint 30 százaléka él szennyezett levegőjű területen (az északi és a dunántúli iparvidéken), ahol a légzőszervi és daganatos megbetegedések és halálozások 25 százalékát, a szív-érrendszeri megbetegedések és halálozások 20 százalékát a levegőben lévő kémiai anyagok okozzák. És Szegeden miiyen levegőt szívunk? Ezt kérdezem a tanulmány szerzőjétől. — A Csongrád Megyei Köjál a hetvenes évek közepe óta méri Szeged levegőjében a kén- és nitrogéndioxid, valamint a korom és a por mennyiségét — mondta Wesselné dr. Fodré Zsófia. — Hat mintavételi helyen, a város különböző pontjain végzünk vizsgálatokat. A gáznemű anyagok közül a kéndioxid szempontjából mondható a legtisztábbnak a levegő. Mérési eredményeink a nyolcvanas évek óta a korábbinál alacsonyabb, stagnáló átlagértékeket mutatnak. Lényeges különbség látszik a fűtési és nem fűtési időszak között, természetesen az utóbbi javára, amikor jóval kevesebb szennyező anyag kerül a levegőbe. A nitrogéndioxid-szennyezés csökkenőben van, és mindkét anyag esetében jóval a higiénés határérték alatt maYVcsselné Fodré Zsófia. a köjál osztályvezető főorvosa tanulmányt közölt a Szeged című folyóirat 1989/3. számában. Megtudjuk belőle, hogy Magyarországon több mint száz éve ismerték föl a tömegesen elterjedt népbetegségek, valamint a természetitársadalmi környezet kapcsolatát. radnak a mérési eredmények. — Melyek a szennyezés fő forrásai? — Az egyik „főbűnös" a gépjárműpark. Nitrogéndioxidból jelentősen többet találtunk a nagyforgalmú helyeken, fűtési időszakban, amikor a légköri viszonyok is kedveztek a káros anyagok feldúsulásának. — Az autók kipufogógáza más szennyező anyagokat is tartalmaz. Szénmonoxid- és ólomszennyeződést is mérnek? — Sajnos, egyiket sem tudjuk regisztrálni, nincsenek hozzá műszereink. Anynyira drágák, hogy számunkra elérhetetlenek. — Sok a por Szegeden? — Amióta 1986-ban emelték a határértéket, kedvezőbb ugyan a statisztika, az ülepedő por' mennyisége viszont nem csökkent lényegesen, változó eredményeket kapunk. A hetvenes évek közepének kiugróan magas szennyezettségéhez képest úgy tíz év óta jobb a helyzet, a szennyeződés még fűtési időszakban sem lépi túl az új határértéket. A fő okok közt itt a közutak minőségét, a forgalmat és a nagyobb építkezéseket említhetjük. Sokkal rosszabb a helyzet a „szálló por" esetében. Sokszor tízszeres határérték-túllépések is előfordulnak, s ezek az eredmények egyértelműen bizonyítják a forgalom halmozottan légszenynyező hatását. A város lakóinak egészségere is veszélyes a sok por, amit jobb forgalomszervezéssel, az utak karbantartásával, tisztításával, korszerű közlekedési eszközökkel, fásítással lényegesen csökkenteni lehetne. — Szeged földrajzi helyzete sem ideális. — Az ország egyik mélyen fekvő területén vagyunk. A levegőrriozgás gyakran még súlyosbítja is a helyzetünket. — A rohamosan terjedő vadkender-allergia is a levegőből jön? — A legnagyobb pollenszállító a por. Mi ezt sem tudjuk mérni, de Juhász Miklós, a JATE növénytani tanszékén az országban elsőként készített pollénesapdát, amellyel meghatározza az allergia okozóit. Kutatásait már felhasználják a gyógyászatban, a körzeti rádió pedig rendszeresen közli a mérési eredményeket. — A por tehát sok mindenért felelős. Nagyobb tiszt?sággal javíthatnánk az állapotokon. Jó lenne, ha közvetlen családi és lakókörnyezetében, munkahelyén — sőt. az utcán is! — ki-ki megtenné azt, ami rajta múlik, és segítené a tisztább, egészségesebb környezet kialakítását. Nyilas Péter Ma Nyíl! nap a rendőrségen Mint arról már hírt adtunk, ma, csütörtökön délelőtt 10 órától nyílt napot tartanak a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon. Akit részleteiben érdekel hol, mivel, mennyiért, hogyan dolgoznak a rendőrök, látogasson el a Párizsi körút 18—22. számú épületbe. Az érdeklődök előbb ismertetést hallanak, majd kiki kielégítheti kíváncsiságát: betekinthet a fogdába, az igazgatásrendészeti, bűnüldözői munkába. Bemutatják a különféle bűnügyi-technikai eszközöket, a nyomozókutyák tudását. Valójában tehát a nyílt napon figyelemmel kísérhetik egy hétköznapi tevékenységet. A nyílt nap végén, délután 1 óráig a főkapitánynyal cserélhetnek véleményt a látottakról, hallottakról. A szegediek nem mindig kívánatosak Kapósak a falusi telkek A városkörnyéki bizottság keddi ülésén szó esett arról is, hogy fölerősödött a városi lakosság falura áramlása. Akad olyan község, ahol már nem is kapható telek. Vázlatos körképünk a pillanatnyi helyzetről szól. Ismét megnyílt a Junior áruház! Szegeden, a Bajcsy-Zsilinszky u. 25. szám alatti Junior sport-játék és hangszeráruházban vásárolhatják meg ezentúl A KORÁBBI KÁRÁSZ UTCAI HANGSZERBOLT TELJES ÁRUSKÁLÁJÁT. >tLTÁ Az átköltözésről részletes felvilágosítást a 62/26-202-es leiefonon KERESKEDELMI kaphatnak. VALLALAT Bordányban idén nem tudnak telket adni, és a földtörvény változásaira készülve arra is számítanak, hogy az értékesítés a szövetkezet hatáskörébe kerül. Deszken 34 telket alakítottak ki — ebből 13 már el is kelt —, de nem tartják célszerűnek a további kijelöléseket. Az úthálózat, az alapellátás nem tudja követni a terjeszkedést, s ez feszültségeket szül. De esetenként ellentétek feszülnek a régi községbeliek és az újonnan kitelepülök között is, akik alacsony jövedelmük, rossz szociális helyzetük miatt tanácsi támogatásra szorulnak. Domaszéken jelenleg nincs telek, vannak viszont kisajátítási tervek (100 telekről van szó). A használók kártalanítása a fölfelé tartó telekárak miatt nem lesz könnyű. Forráskút mélyen fekvő, vizes telkei nem kapósak, itt is terveznek kisajátítást (6070 telket érintene). Ezenkívül 12 „láncháztelek" határait jelölték ki — természetesen nagyobbak mellett, A szegediek további kitelepülését itt sem tartják kívánatosnak, hiszen például megfelelő óvoda sincs számukra. Kübekházán kétirányú tendencia érvényesül. Egyrészt megmaradnak a gazdálkodásra alkalmas telkek, másrészt az idősebb emberek telekmegosztással megszabadulhatnak a teherré vált nagy portától. Röszkei tapasztalat, hogy a kiköltózők későn — a vásárlás után — kérik a tanács támogatását például a közmüvek bevezetéséhez. Ha előbb tennék, nem találkoznának elutasítással. Zsombón segítik a tanyára költözőket, tavaly 200 új tanyai ingatlant adtak el. A telkek beépítési határidejét — minthogy ez a helyi tanácsok hatásköre — 22 évben szabták meg. Az Üllésen tavaly eladott 90 telek az igények növekedésére utal. Elmaradás a közművesítésben, kilátástalan jövő a pénzügyeket tekintve — ez az állapotok rövid summázata. Szatymazon hosszú időre terveznek: 2030-ig szóló rendezési terv készült, amelyet a helyi lakók is elfogadtak. Az őslakosoknak az volt a kérésük, hogy falujuk — a növekedés mellett — tartsa meg eredeti arculatát. Sándorfalván a Szegedről kiköltózők nem kapnak támogatást, mert azt az eiső lakáshoz jutóknak tartják fönt. A telkek négyzetmétere 220 forintba kerül, ehhez még hozzátesznek 20 ezer forint közműárat. 300 telek van, ám a háttér — bolt, óvoda stb. — itt is hiányzik. Dóc lehetőségei — 23 telekkel — hosszú távon elegendőnek mutatkoznak. Ny. P. 4