Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-19 / 16. szám

r— 1990. január 19., péntek Hullára futottak... Busz-stop Csütörtök, kora reggel, szól a rádió. Benne a vezető hír természetesen a közúti közlekedésben dolgozók két­órás figyelmeztető sztrájkja „...anyagi helyzetük 1980-tól az országos átlagot jóval meghaladó mértékben romlott, és az egész alágazat az ellehetetlenülés határán van. Leg­alább 20 százalékos bérfejlesztésre és követő bérautoma­tizmusra van szükség..." A buszvezetők is megszólalnak, beszélnek követeléseikről és a sztrájkról. Közben zene, néha egy-eg.v reklám. „Ha el akarja kerülni a tolakodást, utazzon repülőgéppel.' Marx téri mérgek A reggeli szürkeségben ál­mos arcú emberek zsúfolód­nak az utolsó 2l-es buszon, amely még „végigfut" a vas­útállomásig. innen-onnan felröppen a szó, amely ed­dig jobbára csak egy távoli világot idézett: sztrájk. Most már a miénk is. örüljünk neki? Két csillogó váll-lapú ka­tonatiszt verekszi föl magát, sapkarózsájukról már hiány­zik az ötágú csillag. „Ma ko­rábban kellett kelni, nem késhetek el!" — mondja egyikük, ök biztosan nem fognak sztrájkolni, A megál­lókban új és új hullámokban ömlenek az utasok, minden­Kinek az érdeke? A peronon azonnal körül­fognak a buszvezetők, dől belőlük a panasz; — Hogy miért sztrájko­lunk? Órákig tudnánk sorol­ni! — mondja szenvedélye­sen egy bajuszos, pulóveres férfi. — Tízezer forintot ke­resünk 300 munkaórával, eb­ből kézhez kapunk 6200-at, miközben a főnökség 10-14 ezreket keres. Prémiumot évek óta nem kaptunk, a fő­nökök viszont most kará­csonykor is fölvették a 13. havi fizetésüket! Az autóbu­szok leromlottak, gyakran 12 éves kocsikkal kell járni, bár jobb, ha az utasok nem is tudják, mire szállnak föl... — Ez a pályaudvar réges­régen kicsi, alkalmatlan a feladatára! — veszi át a szót Húszévi munka — 15 év alatt 8,35. A sztrájk a végéhez közeleg. A Szent György téri állomáson egy csuklós busz. melegébe húzódtak a sofő­rök. — Az a szóbeszéd, hogy 16 százalék emelést kapunk. Hát mi az? Legalább 50 szá­zalék kellene! És nem 240 óráért... Én 15 éve vezetek buszt; ezalatt négy-öt évet rádolgoztam túlórában, szin­te semmiért. A túlóra is számítson be a nyugdíjjogo­sultságnál ! Sok keserűség gyűlhetett föl ezekben az emberekben erre gondolok, miközben tovább hallgatom: — 2, azaz kettő perc a ki­állási idő; Ezalatt lehet do­hányozni, WC-re menni, mindent! Egy piros lámpá­nál már elveszítjük a pihe­nőidőnket. Mert a késést az­tán számontartják ... Csak a helyi járatokon 60-70 em­berrel van kevesebb a kelle­ténél. 38 ezer forint forgalmi jutalékkal csábítják az em­bereket a Volánhoz. Ebből megkapunk 20 ezer 500-at, a többi adó, esztéká, szakszer­vezet. A gépkocsipark- 45 szá­zaléka nullára futott. Jártam olyan kocsival, amit három­szor is leselejteztek. A mo­torcserét nem végzik el idő­ben, mert így anyagmegta­karítás címén prémiumot oszthatnak maguknak a ve­zetők! Soroljam még? 8,45. A Radnóti gimnázium megállójában ciklámenszínű ki el akarja csípni az utolsó járatot. 6,58. Riadt néni a Marx té­ri megállóban: „Csak nem ment el a szöregi busz? Hú­sért meg kenyérért jöttem, itt ne maradjak!" Szeren­cséje van. Nem úgy a közép­korú, fáradt arcú hölgynek: — Éjszakás voltam a gyer­mekklinikán, most várhatok két órát a tiszaszigeti buszra. Mi volna, ha mi is sztrájkol­nánk? A buszok helyére gördülő kék taxira mutatok, de csak legyint; — 250-ért vinne ki, az éj­szakai pótlékom 130 forint! kabátos fiatal hölgy, kisgye- összefognak! — és már sza­rek kezét fogja. ladnak is a villamoshoz. — Ja persze, sztrájk van! Sok várakozó utast, járó­E1 is felejtettem. Én egyetér- kelőt kérdezgettem; az övé tek velük. Csak igy lehet va- volt az egyetlen helyeslő vé­lamit elérni, ha mindnyájan lemény. Csend a Víztorony téren egy magas, sötétkék egyen­ruhás sofőr. — A szociális helyzetünk is kriminális. Nincs hol reggelizni, télen hideg ez az épület, nyáron még zuhanyozni se lehet, amikor 40-50 Celsius fokban izzadunk órákig. — Ezek szerint ez nem csak kormányzati probléma? Erősen bírálják a vállalatve­zetést is! — Így van! A vezetés nincs érdekeltté téve a prob­lémáink megoldásában. — Mit gondolnak, elérik a céljaikat? — kérdezem a pulóveres férfit. — Sajnos, nem hiszem ... — Es akkor mit tesznek? — Szerintem 24 órás mun­kabeszüntetés kellene; Az utolsó menetrendszerű autóbusz, egy szóló Ikarus 6 óra 55 perckor gördül ki a térről. Közel sincs tele, de a 84-es buszra is bőven fér­ne még utas. Tömött vi­szont a taxidroszt, három­negyed 7 óta folyamatosan van ' 6-7 szabad autó. Hét órakor mindössze 5-6 em­ber lézeng az egész téren, buszból sincs ennél több. Az egyik taxiba 8 éves forma kislány száll be, biztosan nem késik el az iskolából. A Csillag téri trolimegálló­ból csuklós trolibusz húz ki, * hét óra után néhány perccel, a 10-esre azonban várakozik 15-20 rosszul in­formált utas. Három gim­nazista lány eszmél először, majd szalad utánuk a ne­gyedik; „Honnan tudjam, hogy héttől nem jár a busz?" Üjszegedre igyekezve a taxi rádiója egyenesben köz­vetíti a sztrájkot. „Sofc em­ber csak örül neki, hogy egyszer legálisan elkéshet, a túrót keresnek azok taxit! ... Nagy kamu az egész ... Ha a tanács tovább adja ki az iparengedélyeket, tönk­remegyünk ... Félórája ál­lok a Hősök kapujanál, sen­kinek se kellek." A közpon­tos szerint talán még a tegnapinál is kevesebb a hívás. A személygépkocsi­forgalom láthatólag élén­kebb, a szép időben sokan elővették a kocsit. A taxi­sofőr most csak a harma­dik kísérletre jut át azon a lámpán, amelyen tegnap még elsőre sikerült. A Víztorony tér tele van autóbusszal, 18-20 sofőr be­szélget a forgalomirányító előtt. Panaszkodnak. Húsz percnél nagyobb kiállás ese­tén 20 forintot kapnak órán­ként. A 10-es járat menet­ideje 15 évvel ezelőtt isany­nyi volt, mint ma, amikor ötször annyi autón kell át­verekedniük magukat. Ha újra jönnek a jugók, bedu­gul a Dugonics tér. A szo­ros menetidőben gyorsab­ban fogy az üzemanyag. A 70 éven felülieket küldik a piacra vásárolni, nekik nem kell jegy. A kamaszkorú járműveket egy óráig kell si­mogatni, hogy elinduljanak. Bezzeg Pesten! n hosszú boríték A sofőrök egyik szóvivője 18 évet húzott le a BKV­nál. — Pesten 55 évesen nyug­díjba mehetnek, , vidéken nincs korkedvezmény. A lumbágó, a gyomorsüllyedés errefelé is pusztít. — Mióta van ez a kü­lönbségtétel? — Mióta az eszemet tu­dom! — A keresetek ... — Amire a BKV-nál 12 ezer forintot kaptam, Sze­geden jó, ha 8 ezer forint jut. — Húszéves gyakorlattal? — Ha kezdő valaki, lehet, hogy havi 200 órával is csak hatezret keres. A Tisza Volán 400 autó­buszából 300 állt tegnap 7 és 9 óra között. Makóról, Szentesről, Hódmezővásár­helyről az igényeknek meg­felelően sűrítő járatokat is indítottak 7 óra előtt. Ér­demi reklamáció a válla­lati központba nem érke­zett. Az SZKV — ígérete sze­rint — a szokottnál is job­ban figyelt a menetrendre, s ez sikerült is. Igazán,zsú­folt jármüvekkel nemigen találkozhattunk tegnap reg­gel. Az autóbuszok 9 óra után már mentek, a követelések azonban maradtak ..., illet­ve némi haladékot kapott a kormány. A tegnapi meg­mozdulás csak figyelmeztető sztrájk volt; a következő minden bizonnyal hango­sabb lesz. Az összeállítást készítette: Kovács András, Nagy László, Nyilas Péter és Varga Iván Futja — nem futja... Káinoki Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Építési Minisztérium miniszterehelyettese szerdán Sze­gedre látogatott, s a tegnap reggeli közlekedési sztrájk előestéjén, sű­rű programja következtében, szűk öt percet szakított kérdéseim meg­válaszolására. — Tekintve, hogy a Németh-kor­mánynak a választásokig két hó­napja maradt, felmerül a kérdés: a minisztériumban vajon foglalkoz­nak-e érdemben a sztrájkkal? — Mivel személyesen részt vettem a Közúti Közlekedési Szakszervezet alakuló kongresszusán, elmondha­tom, hogy a sztrájkkal november 25-e'óta foglalkozunk. A helyzet a következő: egyrészt vannak jogos igények, másrészt adott a tavaly el­fogadott, ez évi költségvetési, amely behatárolja lehetőségeinket... — És a februárra beígért tarifa­emelésből befolyó pluszbevételek? — Azokból, sajnos, sem a szinten tartásra, sem a felmerült igények kielégítésére nem futja, rr.ert csu­pán a költség begyűrűzés — üzem­anyag. valamint más költségek — kompenzálását szolgálja, valamint a központi támogatások csökkentését ellensúlyozza. — Az imént utalt a követelések egy részének jogosságára ... — A kormányzat részérói egyet­értünk azzal a régebbi követeléssel, hogy ezek a vállalatok közszolgálta­tó tevékenységük arányában része­süljenek azon kedvezményben, amelyben más. szintén közszolgál­tató tevékenységet folytató vállala­tok, azaz az országos 16 százalékos átlagnak tekinthető bérfejlesztés után ne kelljen adót fizetniük.. Mi­vel a Szeged Volán összes tevé­kenységének 30 százaléka ilyen, durván 5 százalékos, bérfejlesztés erejéig adómentesek. Hogy a 16 százalékos bérfejlesztést mégis rneg tudják valósítani, a vállalatoknak a '90-es évre úgynevezett krízistervet kell kidolgozniuk amelynek bizo­nyos beruházási, fenntartási mun­kák elmaradását és járatritkítást, la menetrendi sűrűség csökkentését kell jelentenie, annak érdekében, hogy megtarthassák dolgozóikat. — Ez. enyhén szólva, tragikus — Igen. s ráadásul ez a MAV-ra és a BKV-re is érvényes, ami azt jelenti, hogy a menetrend szerinti tömegközlekedés gazdasági megíté­lését halaszthatatlanul új szituáció­ba kell hozni, mert különben való­ban hosszú távú problémáknak kell elébenéznünk. — Az SZKV is elégedetlen, dc nem csatlakozott a sztrájkhoz. Arra szeretnék választ kapni, miért nem engedélyezték a vállalatnak az ön­álló vonalbérletek árusítását, miért kényszerítették arra, hogy a Volán­nal közösen kelljen kombinált bér­leteket árusítania, holott a szegedi tömegközlekedésben az utasok 43 százalékát szállítja. — Budapesten június 30-áig felül­vizsgáltatjuk a jelenlegi bérletstruk túrát, ezt vidéken is meg kívánjuk tenni. Különösen érvényes ez Sze­gedre, ahol két vállalat végzi közel hasonló körülmények között a tö­megszállítást. Azt szeretnénk elér­ni, hogy az utas maga dönthesse el, egy. vagy két vonalbérletet vesz-e, illetve vegyesen — kombinált bér­letet. * Bár szívesen megkérdeztem volna, miért kell erre potom fél évet vár­nunk. Káinoki Sándornak indulnia kellett, a ságváritelepi művelődési házban várták a környék lakói — más irányú kérdéseikkel. „titkai 99 (Folytatás az 1. oldalról.) lek döntő többségére, leg­alább 95 százalékára érvé­nyes. Kedvezmények Adómentes az az állam­polgár, akinél a családban az egy före jutó havi nettó jövedelem 4 ezer 300 forint­nál kisebb. A jövedelem ki­számításához a Pénzügymi­nisztérium mellékelt tájé­koztatójának első pontja ad — próbál adni.— tételes se­gítséget. Az 1989. évre vo­natkozó jövedelmet ma még nem mindenki tudja ponlo-' san meghatározni, de meg­becsülhető az adómentesség vagy az adófizetési kötele­zettség. (A nettó jövedelem február elején válik végle­gessé.) iNem fizet adóit az a nyug­díjas, aki 70. életévét 1990. február l-jén már betölti és a családban az egy fóré ju­tó havi jövedelem kevesebb 12 ezer 900 forintnál. Adó­mentesek azok is, akik munkaképességüknek 67 százalékát vagy annál na­gyobb hányadát elvesztet­ték. Nem adózik az ár- vagy belvízkár kamatmentes hi­telének törlesztőrészlete sem. Hasonlóan nem fizet­nek adót, akilk három vagy több gyermek eltartásáról gondoskodnak. Család A családdal kapcsolatos fogalmak értelmezése el­tér az eddig megszokottól. Kiskorúnak ebben az érte­lemben az általános iskolá­ba járó gyermek tekinthe­tő. Eltartott az a gyermek, akinek iskolalátogatási iga­zolást ad ki az oktatási in­tézet, beleértve a harmad­éves szakmunkásképzőst, illetve a szigorlóéves orvos­tanhallgatót is. A családba tartoznak a ház.astársak, az eltartott gyermekek (az örökbefogadottak is) a szü­lők (a nevelőszülők is), a házastársak édes-, vagy mostohatestvérei. Feltétel az, hogy a felsoroltaik egy lakásban lakjanak. Megbízás Ha ezt eddig valaki nem értette meg, esetleg tévesen nyilatkozott, nincs nagy baj áprilisig. Aki bizonytaian, felkeresheti lakóhelyének adóhatóságát, ahol segítsé­get kaphait. Erre még ideje is van, hiszen a nagyformá­tumú, végleges — mentes­séget kérő — nyilatkozatot április 20-áig kell postára adni. Egyelőre mindenki töltse ki a kis nyilatkozatot jelenlegi ismeretei szerint és küldje él az illetékes pénzintézetnek. (Hírről jut eszembe, egy válaszboríték­ra rrjég szükség volna.) Most nem vizsgálják a nyilatko­zat helyességét, azt majd a véglegessel együtt átadják az adóhatóságnak. A befizetési csekket azonban ez alapján küldi ki a pénzintézet. Első alkalommal februárban kell fizetni. A kis nyilatkozat egyben megbízás arra is, hogy amennyiben még nincs, át­utalási betétszámlát nyisson az OTP vagy a takarékszövet­kezet. Erre az új számlára külön megállapodás alapján további megbízások is ad­hatók — telefon-, villany­számla stb. Kovács András Magánvélemény Magyarországon a havi nettó átlagkereset 7 ezer 500 forint körül van Atlagcsalád. két gyermekkel, családi pótlékkal IV ezer forintjövedelemhez jut. egy före ez valamivel kevesebb 4 ezer 800 forintnál. A többség tehát a kérdéses határ közelében van. Az OTP-s lakásokban az alacsonyabb jövedelműek laknak, s 50—150 ezer forinttal sem a rosszul keresők tehermentesítettek a közelmúltban. Lehet, hogy többe került a leves... A remélt néhány milliárd többlet a nemzeti jövedelem egy százalékát sem éri el. A Parlament ennek ellenére a lakásreformon napokig rágódott, a lakosságot összességében több­szörösen sújtó — áremelések tömegét hozó — költségvetést néhány óra alatt elfogadta Mindez olyan sürgős volt, hogy a kamatadó bevezetésével nem lehetett két hónapot várni Áprilisra pedig már mindenki tudta volna, mennyi volt az elmúlt évi nettó jövedelme. Megtakaríthattunk volna néhány százezer, ideiglenes nyilatkozatot, s legalább ennyi bosszús órát. Ez már hagyomány! Üllésröl Végvárra Az Ullési Sportegyesület újra hivatalosan fel akarja venni a kapcsolatot a Te­mes megyei Végvári Sport­egyesülettel. Amint tegnapi lapszámunkban megírtuk, 1982—1983—1984 során há­rom alkalommal is megmér­kőzött a két egyesület lab­darúgócsapata, s ezzel pár­huzamosan személyes ba­ráti és családi kapcsolatok alakultak ki a két község lakói között. Az Ullési SE vezetősége — körültekintő előkészületek után — ma indítja azt a jószolgálati küldöttséget, melynek feladata a körül­ményekhez igazodó kapcso­latápolás, -mélyítés, illetve új lehetőségek felkutatása. Czékus László, Ördögh Já­nos és Takó József felhatal­mazást kapott arra is, hogy a sport területén túllépve, konkrétan az iskolaügy és a helyi kereskedelem vonat­kozásában is puhatolóddza­nak. Mostani útjuk előké­szítésében nagy szerepet vál­lalt Joó András körzeti or­vos, aki a helyiek segély­küldeményének összeállítá­sát vállalta. Ezen első szál­lítmány meséskönyveket, történelmi (elsősorban if­júsági irodalmi) munkákat és iskolai segédeszközöket is tartalmaz. S ami örvende­tes: Kocsis Attila révén Al­gyö lakossága is kapcsoló­dott az üllésiek újkeletű kezdeményézéséhez. Patik Imre, az Ullési Áfész elnöke megbízta a jószolgá­lati küldöttséget azzal, hogy továbbítsák a végvári fo­gyasztási szövetkezet veze­tőinek egyelőre egyoldalú, remélhetőleg fogadókészség­re találó óhajukat, misze­rint községi szinten szeret­nék megalapozni a kereske­delmi kapcsolatokat. Az Ul­lési Áfész különben a helyi népi együttes és sportegye­sület támogatója. A lehetőségek sorában fontos helyet kap a műve­lődési kapcsolatok ápolása is. Üllés népi együttese, illetve a végváriak zenekara bizto­síthatja a cserelehetőségek megalapozását. A sportkapcsolatok pedig folytatódnának ott, ahol 1984-ben — hatalmi szóval — megszakadtak. P. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom