Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 15. szám

8 1990. január 18., csütörtök Negyvenegy mű — félmillió példány Március : mezőgazdasági könyvhónap Márciusban rendezik az Skjervold . „Biotechnológia" idei, sorrendben a 33. me- c. könyve. Ugyancsak a legzügazdasági könyvhónapot— frissebb ismereteket nyújttájékoztatta az MTI mun- ja az NSZK-beji Helmut katársát a Mezőgazdasági Bockelmann a termőtalaj Könyvkiadó Vállalat igazga- biológiai tulajdonságait tója. Az ünnepi alkalomra elemző „A talaj él!" című hét kiadó 41 művet jelentet könyve. Slágerkönyvnek meg, összesen 520 ezer pél- ígérkezik Brunner Tamás dányban. A kiadók összesen „Kis fákon nagy termés" cícsaknem 80 millió forint ér- mű műve. A szerző új, tékű könyvet szállítanak speciális metszési módszeézekben a hetekben az ál- reket mutat be a fakoronák Iami és a szövetkezeti ter- alakítására, amelyek révén jesztő vállalatokhoz. • kevesebb kémiai növényvéA könyvhónapi űjdonsá- delemmel nagyobb termés gok között lesznek kiemel- érhető el. kedő szakmai művek', mel- Ugyancsak márciusban jut lettük megtalálhatók a hob- el az olvasókhoz egy-egy bikertészeknek, a kis- és könyv a vadgazdálkodásról, közepes gazdaságoknak, az a méhészkedésről, a gyepállattartóknak, a horgászok- telepítésről, a sertéstartásnak és a háziasszonyoknak ról, a borászatról, a virágajánlott könyvek is. Siker- kötészetről és a japánkertre számíthat a svéd Herold ről. Együtt a tiszta környezetért Mi a (környezetvédelem? szerű kezelése, a települéAz ember és más élőlények, sek környezeti ártalmainak valamint a természet egyéb — zaj, levegőszennyezés — értékeinek megőrzése. Mind- megszüntetése, és a termőez aligha lehet csak egyes talaj minőségének megörzéemberek, embercsoportok, se. A közös célok elérése hivatalok, netán egy-egy érdekében a zöldek dél-alpárt érdeke és célja: ennek földi szervezetének képviseaz egész emberiség prog- lói és a megyei tanács elnöramjává kell válnia. ke, Lehmann István megJelentős szerep jut Nyu- állapodtak az együttműkogát-Európa országaiban a désben. Abban, hogy szakszakemberek mellett a embereik a jövőben köksömegalakult zöld pártoknak nősen tájékoztatják ogyis hogy ébren tartsák a tár- mást terveikről, kicserélik sadalom lelkiismeretét. Er- tapasztalataikat informáre vállalkozott a november- dókkal, szakmai tanácsokben megalakult magyaror- kai látják el egymást. Ezzel szági Zöld Párt is, amelynek föltehetően nemcsak a kádéi-alföldi szervezete külön ros, környezetet romboló programban - -fogalmazta meg szemlélet ellen vehetik föl az -e tájékon elvegzendő fő sikerrel- a harcot, hanem ref eladató kát. Melyek ezék? méljük -a tényleges pusztiAz ősi magyar dél-alföldi tás és szennyezés étlen is. táj és természeti értékeinek Hogy valóban tiszta legyen megőrzése, vízrendszeré- víz, levegő, talaj itt, á Délnek megóvása, a vízminőség Alföldön, javítása, a hulladékok szak- Ch. A. Hint a mesében... Van egy óvoda Újszegeden — a. Csanadi II. nevű —, s ebben az óvodában eddig nem volt tornaterem. A kicsiket úgy tornáztatták, hogy az óvónők egy foglalkozta tóteremből mindent kirámoltak, majd munka után visszavittek mindent szépen. És jött Laczik Antalné — fél éve az óvoda vezetője —, aki az udvaron fölfedezett egy roskatag raktárépületet. „Ebből nagyszerű tornaterem lehetne. ." — gondolta, és kilincselni kezdett támogatásért, segítségért. A kérést — mint a mesében — mindenütt meghallgatták: a tanács művelődési osztályáról gyorsan megjött az engedély, a gamesz pénzzel és munkával segített, a szülök pedig mindennel, amivel csak tudtak, kevés szabad idejük feláldozásával. A régi épületben elkészült az új tornaterem. 98 kisgyerek egészsége erdekében. Somogyi KárolyrwS felvételei Félidőben a népszámlálás Az állampolgár ideges — Nagykés és harapós kutya — Politikai üzenetek — Néhol kávé és whisky Az alapkéfdőívek egyszerű kérdéssorozata kapcsán sokan nem értik, imiért'van szükség az összeírásra. Úgy érzilk, ezek az adatok valahol — rendőrség, tanács, IKV— már szerepelnek, akkor miért faggatják őket. Egy összeíró közelmúltban elhangzott rádiónyilatkozata — feleslegesnek ítélte a népszámlálásra fordítandó 700 milliót — sem könnyítette meg a további munkát. Rendkívül nagy a lakosság bizalmatlansága. Az időpont kétségkívül kedvezőtlen, erről azonban nem az összeírok tehetnek. Az, hogy éppen a népszámlálás körül sűrűsödték az események — lakbér-, kamat- és áremelés, az elmúlt népiszavazás, a közelgő választások — nem segítik kifejezetten a munka eredményességét. Van, akinek fél órát kell udvarolni, míg hajlandó válaszolni. Addig nem is engedi el az összeírót, amíg az be nem írja a különben teljesen másra szolgáló megjegyzés rovatba, hogy a kliens nem értett egyet az összeírással. Mondják a népszámlálók, hogy tíz évvel ezelőtt közel sem volt ennyi probléma. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen akkor még az ,állampolgár a hivatalért" szemlélet volt az erösebb. Mára már szerencsére egyre többen tudják, hogyenVan, ahová már bekopogtak, sok lakásba még csak ezután csöngetnek be Szegeden a népszámlálás összeírói. Fogadtatásuk rendkívül vegyes; a nagy késtől, a megtagadástól, az ajtóbecsapástól a bensőséges beszélgetéseken át, egészen a kávéig, esetleg egy pohárka whiskyig terjed. Mindezt környéke és embere válogatja, de egyetlen lépcsőházon belül is előfordul a két véglet. Tegnap, szerdán délelőtt a városi tanács klubjában nagyüzem volt, a KSH munkatársai egyeztettek az összcirókkal. nek fordítva kell(ene) lennie. Csak az sajnálatos, hogy erre epp>en a népszámlálás kapcsán döbbennek rá. Előfordulnak megtagadások is, vállalva az ezt követő procedúrát, a beidézést és a büntetést. Ez egyébként iskolai végzettségtől, kortól, nemtől, vagyoni helyzettől is független. Ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat igazgatója éppúgy „kidobja" az összeirót, mint a maszek 'kocsmáros, az alkoholista, vagy a bizalmatlan nyugdíjas. Az utóbbiak meglehetősen nehezen oldódnak, "de ha belejönnek a beszélgetésbe, később alig akarják elengedni az összeírókat. Sok a probléma az ideiglenes lak ás be jelen tök pontatlanságával. Ennek oka kétségtelenül a lakásgazdálkodás máig is ható anomáliája. A nagyszülőkhöz bejelentett — máshol élő — unoka már senkinek sem újdonság. Szóregen viszont meglepte az összeírókat a sok „fal" ideiglenes lakcím. Magyarázatként a helyi lakosok a takarékszövetkezetet hozták fel, hitelre ugyanis a szöregiek nagyobb eséllyel pályáztak, mint a kívülállók. (Budapesten a jobb kórházi ellátás reményében is jelentkezgetnek keresztül-kasul az állampolgárok.) A népszámlálás feladata a tényleges helyzet összeírása. Attól senkinek sem kell tartani, hogy a tanács vagy az állami népességnyilvántartás a kérdőívek nyomán szedi rendbe nyilvántartását. Nem az egyes állampolgárokra kíváncsiak, hanem az adott területen, egy városrészben lakókra. Milyen a lakáskörülményük, hány évesek, mi a foglalkozásuk? Időnkent különös törtenetek részesévé válnak az öszszeírók. Kutyát egyikük sem harapott meg, a fordítottja azonban már előfordult Szegeden. Volt helyszín, ahol arcára fagyott a mosoly a népszámlálónak. Nagykörúton belül, láthatóan rendezett körülmények között élő cigánycsalád. Az apa nagykéssel a kezében ordítja, hogy az ő lakásába sem a tanács, sem az APEH dolgozója nem teheti be a lábát. A családnak csak nehezen sikerül lecsillapítania a dühöngő férfit, de az összeírónák is kell egy kis idő, hogy magához térjen. Azt hiszem, minden szociológust kötelező jelleggel el kellene küldeni összeírónák. Használható élményanyaggal gazdagodna. A Marx tértől egy kőhajításnyira, jóformán fűtetlen sufniban, íanakás tetején élő „állampolgár" adatai is szerepelnek majd a nagy összesítésben. Az IKV-lakások szobafalai 50 éve festetlenek, ez azonban a 25 wattos égő fényében nem nagyon látszik. Az új társasházak mellett valóságos szegényszigetek is vannák a Kossuth Lajos sgt., a Pulz utca és a Zöld Sándor utca által határolt területen. Ha politikusaink csak egynegyedével rendelkeznének, azoknak az információknak, amelyekbe az öszszeírók belebotlanak, hitelesebb kep alakulna ki bennük a magyar valóságról. Kovács András Éledő kereskedelem Romániával A hagyományos csatornákon meglehetősen kevés gazdasági- hír - érkezjk- Romániából az utóbbi hetekben. A Kereskedelmi Minisztériumban például még nem tudják, érkezett-e egyáltalán az idén romun áru Magyarországra. A rendelkezésükre álló adatok ugyanis a múlt év november végiek, így nincs Információjuk arról, megindult-e iámét a kereskedelmi forgalom a két ország között. Az MTI munkatársa külkereskedelmi vállalatoknál érdeklődött:. a válaszokból ítélve, a partnerkapcsolatok lassan felélednek, s a kölcsönös szállítások is normalizálódnak. A Mogürtnél elmondták: a szállításokban nincs lemaradás, a forgalom gyakorlatilag szinte nem is szünetelt. Folyamatosan érkeznek a" tehergépkocsik; ebben az évben 4 ezer 800 benzin-, ihletve dízelüzemű Aro kisteherautóra. valamint 300 Dacia pick-up kisteherautóra lehet számítani. Ellentételként Ikarus-aLkatrészeket és garázsberefidezéseket szállít a' Mogürt. Az idei Dacia- és Oltcit-irr.portban eddig még nem tudtak megegyezni, a mennyiség egyelőre vitatott. A magyar alkatrészigényeket egyeztették a román partnerekkel, ám konkrét szerződést még ezekre sem kötöttek. Megkezdődtek a kereskedelmi tárgyalások a Hungarocoopnál is, egyelőre azonban mindkét fél még az elmúlt évről tartozik szállítmányokkal. A román partner azt kéri, hogy a Hungarocoop az elmaradt exporttételek helyett élelmiszer-szállítmányokat. elsősorban húskonzerveket küldjön. a magyar vállalat p>edig arra számít, hogv a román partnerek pótolják korábbi tartozásaikat, s leszállítják az elmaradt, jelentős menynyiségü ágyneműt, cipőt, bű. tort, háztartási üvegárut és szerszámot. A Konsumex múlt évi román imp>ortja meghaladta a 13 millió rubelt, az export értéke pedig 9,5 millió rubel volt. Az exporttételek elsősorban élelmiszerek. írószerek és kozmetikai cikkek, ezeket a tavalyi szerződések alapján folyamatosan szállítja a magyar cég. Az import többségét gáztűzhelyek, konfekcióáruk, textíliák teszik ki, a szállítások várhatóan hamarosan megkezdődnek. A tárgyalások már folynak, ám több esetben az árakban még nem tudnak megegyezni. A Chemolimpex összforgalma Romániával tavaly 28 millió rubel értékű volt, ebből 16 millió rubel az export, és 12 millió az import. A forgalom legnagyobb hányada a magyar— román vegyi egyezmény alapján bonyolódik. ennek keretében Magyarország benzolt és toluolt exportál, és marónátront, valamint amonniákszódat importál Romániából. Január 9-ért befejeződtek az egvezmény alapján a tavalyi szállítások, amelyek gyakorlatilag alig szüneteltek az elmúlt hetekben. w Uj gondolatok a könyvtárban Számítógépes sajtó-adatbank A sajtó szerepe 1989-ben ugrásszerűen megnőtt a korábbi évekhez képest, így nem csoda, hogy egyre több — elsősorban társadalomtudományokkal, gazdasági kérdésekkel, politikával foglalkozó — szakember számára fontos: minél könnyebben és gyorsabban hozzáférhessenek a sajtóban megjelent cikkekhez, közleményekhez, s eligazodhassanak az egyre terebélyesedő sajtolabirintusban. Ezért időszerű a Szegedi Egyetemi Könyvtárnak az az új szolgáltatása, amelyet Kokas Karoly, a könyvtár munkatársa ismertetett számunkra. A könyvtár számitógépében az 1986. december 31. és 1988. december 31- közötti időszak válogatott sajtóközleményeinek adatai (szerző, cím, megjelenési hely és idő), az 1989-es év anyaga pedig részletesen rendelkezésre áll. Ez azt jelenti, hogy minden olyan fontosább cikket számon tartanak, amely 1989-ben a központi napi- és hetilapokban, folyóiratokban periodikákban, illetve a vidéken szerkesztett, de országos, vagy regionális kitekintésű lapokban megjelent. (Például': á 27 ezer 725 cikkből álló gyűjteményben a Tisza tájban, a Déli Naplóban megjelent írás is fellelhető, ugyanakkor nem tallóztak a megyei vagy városi napilapoKból.) Nemcsak témák és cikkcimek, hanem az egyes cikkék címében szereplő összes szó és fogalom szerint visszakereshető a kért információ. Mint Kokas Karoly elmondotta. az ötlet tulajdonképpen tőlük származott; azonban kapacitás hiányában ők csak „reprezentatív" válogatásra hagyatkozhattak — 1988-ig, amikor is az Országgyűlési Könyvtár egy munkacsoportja „ráállt" a sajtó rendszeres követésére, s a cikkek számítógépes „nyilvántartására". Minthogy a szegediek nem tudtak versenyre kelni a budapestiekkel, ügy döntöttek, hogy megvásárolják ezen számi tógépes lemezek másolatait, s így ez a „sajtóadatbank" városunkban is hozzáférhetővé válik. Mi a teendője annak, akit egy bizonyos témában megjelent összes tavalyi újságcikk érdekel? Be kell fáradnia az Egyetemi Könyvtár első emeleti olvasószolgálatához, ahol kinyomtatják számára a kért újságcikkek címét, szerzőjét, megjelenésének helyét és időpontját, valamint tartalmát egy sorban összefoglalva. Ezután egy emelettel lejjebb, a folyóirat-olvasóban kikeresheti, kijegyzetelheti, vagy igen olcsón fénymásoltathatja e számára fontos írásokat. (Azok a sajtóorgánumok, amelyekből az adatbankot összeállították, szinte kivétel nélkül megtalálhatók a könyvtár folyóirat-olvasójában.) A szolgáltatást folyamatosan, havonta „szélesítik", körülbelül az illető hónap 7-én, 8-án már az előző hónapban megjelent írások is benne szerepelnek a számítógép adattárában, amely így havonta 2000-2500 cikkel gyarapodik. Ez évtől az egyébként kül-, bel- és gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és kulturális témájú írások „jegyzékét" kibővítik az időközben legálissá vált (volt) szamizdat-kiadványokban, a hazánkban is hozzáférhető külföldi magyar nyelvű lapokban megjelent fontosább cikkekkel, valamint az országos Sajtószolgálat közleményeivel. Lássuk csak, hogy az elmúlt időszakban milyen címszavak iránt érdeklődtek a könyvtár látogatói, mely témával vagy személlyel kapcsolatos cikkek jegyzékét tudakolták meg a számítógéptől? Ilyeneket: „1956". ..Gorbacsov", „Grósz", „Időmérleg", „Izrael" (ezt egy külföldi egyetemista kérte), „Pozsgay", „Tőkés László', „vegyes vállalatok", „zöldek". Mindenképpen megjegyzendő, hogy e tájékoztató szolgálatot bárki — függetlenül attól, hogy tagja-e a könyvtárnak, vagy sem — igénybe veheti, ráadásul teljesen ingyen. Sandi István