Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-16 / 13. szám

2 1990. január 16., kedd 7 (Folytatás az 1. oldalról.) bankban, ám a pénzt át­vizsgálásakor egy hamis bankjegyet találtak. Ennek sorszáma megegyezett a pia­con eladott négy közül ket­tőével. Az újabb időpont január 4-e, amikor egy idős szege­di asszony 6 ezer márka ér­tékű bankjegyei közül a pénzintézet ugyancsak ki­szűrt egy százmárkást. Ez volt a negyedik azonos sor­számú pénz. Január 7-én, Hódmezővásárhelyről érke­zett a hír, hogy egy otta­ni lakos egy százmárkást vizsgáltatott meg az OTP­ben. A bankjegy hamis, és az előzőekkel azonos sor­számú volt. A rendőrségi vizsgálat ki­derítette: a százmárkások utcán, piacon keltek el. Olyan nyomdatechnikai el­járással készültek, hogy a hozzá nem értő nem tudja megállapítani, valódiak-e vagy sem. A gazdaságvédelmi osz­tály pénzhamisítás bűntet­tének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes vagy tet­tesek ellen büntetőeljárást indított, és folytatja a nyo­mozást. // Hagy perek" előszele Telefon minden második lakásba ? Az ezredfordulóra végre tudják hajtani az ország távbeszélő-hálózatának tel­jes automatizálását, s így 2000-re gyakorlatilag min­den második lakásban mű­ködhet telefon. Emellett 3-4 éven belül a nagy forgalmú előfizetők: a vállalatok, in­tézmények, magánvállalko­zók is bekapcsolódhatnak a digitális technikán alapuló — a mainál sokkal korsze­rűbb — távbeszélő-hálózatba. Teljes mértékben kielégít­hetők lesznek az adat-, te­lex- és más informatikai szolgáltatások iránti igé­nyek is. Egyebek között ez lehet az eredménye annak a távközlési programnak, amelynek főbb elveiről tár­gyalt hétfőn az Országgyű­lés szakbizottsága. A programkoncepció vitá­jában felszólalók azt összes­ségében jónak minősítették, s a kormány mielőbbi dön­tését sürgették. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt évtizedekben is számos kitűnő távközlés-fej­lesztési koncepciót tettek le a szakemberek a kormány asztalára, ám a döntés min­dig halasztódott — különö­sebb indoklás nélkül. Szánté minden hozzászóló a prog­ram mielőbbi beindítását sürgette, többen azonban óva intettek a realitásoktól elrugaszkodó gyorsítástól. Jó­néhánya n a program egyes elemeivel — a rendszer­szemlélettel, a távközlési vállalat részvénytársaság­kénti működésével, a külföl­di működő tőke bevonásá­nak lehetőségeivel, a közös vállalatok létrehozásának le­hetséges mértékével, s ezzel összefüggésben a tulajdon­formákkal — foglalkoztak Több képviselő és meghívott szakember is hangsúlyozta: szükség van az új program követelményeihez igazodó oktatási, képzési rendszerre is. viszont a korszerű okta­tási igényeket nem lehet „koldulásra berendezkedett egyetemekre, főiskolákra" alapozni. A bizottság a kormány miharabbi döntését sürget­ve. támogatta a távközlési fejlesztési programot. „Nem a kommunista párt likvidálásáról van szó, ha­nem a Ceausescu-féle dik­tatórikus párt törvényen kí­vül helyezéséről. A péntek esti tüntetés után kialakult helyzetben, a tömegek nyo­mására elhamarkodottan cselekedett a kormány, de ez nem is csoda, hiszen Ro­mániában a vezetők, és ma­guk a tüntetők is most ta­nulják a demokráciát" — így foglalta össze a belpoli­tikai fejleményeket hétfői sajtótájékoztatóján Aurél Dragos Munteanu, a rádió­televízió elnöke, aki egyben a kormány szóvivője. Beszélt a közelgő „nagy pőrékről" is, jelezve, hogy azok nyilvánosak lesznek. (A televízió egyébként be­mutatta a falhoz állított, bi­lincsbe vert főbűnösöket: Tudor Postelnicu belügymi­nisztert, Emil Bobu kb-tit­kárt. Neagoe Marint, a fő­titkár testőrségének főpa­rancsnokát, Dumitru Po­pescut, a diktatúra propa­gandagépezetének vezér­egyéniségét és Valentin Ceausescut, a fényűző élet­módot folytató diktátorfiút). A sajtótájékoztatón nem volt ugyan jelen, de a Tine­retul Liber hasábjain .meg­szólalt" Dumitru Mazilu. Annak kapcsán tettek fel kérdéseket a professzornak, hogy a Román i a Libera az­zal vádolja: secus ezredes volt, tehát távoznia kell a vezetésből. A professzor el­mondta: valóban betöltötte a belügyminisztérium isko­lájának igazgatói tisztét is. Rendfokozatára nem tért ki, és inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy az életét kockáztatva szállt szembe évekkel ezelőtt a Ceausescu­rendszerrel. Újból megerősí­tette, hogy a Nemzeti Meg­mentési Front Tanácsán be­lül teljes egység van, nin­csenek ellentétek közte és Ion Iliescu között. * A közép-romániai Brassó­ban vasárnap több mint ezer ember tüntetésen kö­vetelte, hogy a Nemzeti Meg mentési Front helyi ve­zetői fedjék fel múltjukat, és számoljanak el arról, mit csináltak az 1987-es brassói munkáslázadás idején. A vasárnapi megmozdulást a Demokratikus Ifjúsági Front (DIF) szervezte. A tüntetők követelték még, hogy két napon belül adjanak tájékoztatást a Front megyei és városi ta­nácsának összetételéről. A DIF-et az érdekli, hányan vannak ezekben a testüle­tekben a hadseregből és az egykori titkosrendőrségből. A megmozdulás követelé­sei között volt az is, hogy menesszék a legjobban kompromittálódott újság­írókat. Á honvédelem pártirányítása Benzinkuponok Jugoszláviában A Jugoszláviába látogató külföldi turistáknak és a külföldről hazalátogató ju­goszlávoknak az idén is le­hetőségük . lesz arra, hogy a piaci árnál 5 százalékkal alacsonyabb áron üzemanya­got vásárolhassanak úgyne­vezett turistakuponokkal — közölte a jugoszláv autós szövetség. Egy-egy kupon 10 liternyi üzemanyag vásárlá­sára érvényes. A múltévben eladott kuponok 1990. márci­us 31-ig lesznek érvényesek. Újdonság, hogy idén az 5 százaléknyi árkedvezményt már a kuponok megvétele­kor térítik vissza a vevők­nek és nem az üzemanyag vásárlásakor a benzinkutak­nál. Újabb, ezúttal csaknem másfél évtizede keltezett fel­jegyzés részleteivel ismer­kedhettek meg a honvédel­mi vizsgálóbizottság tagjai hétfőn a Parlamentben. Bor­bándi János nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, a kormány egykor Honvédelmi Bizottságának volt vezetője a bizottság előtt feltárta: 1975-ben ajánlotta Fock Je­nőnek Czinege Lajos honvé­delmi miniszter esetleges felmentését és más, számára is megfelelő beosztásba he­lyezését. A bizottság tagjai számos kérdést intéztek Borbándi Jánoshoz. A kaszópusztai építkezés esetében eredetileg a terüle­ten lévő régi vadászház át­építésére felvett 23 millió fo­rintról nem kellett elszá­molnia, mert a tárcák veze­tőinek a különböző fejlesz­tésekhez és építkezésekhez csak 200 millió forint felett kellett a Minisztertanács hozzájárulását kérniük. Más kérdés, hogy a vadászházat lebontották, és helyette tel­jesen újat építettek. A nap másik meghallgatott személyisége, Lázár György nyugalmazott miniszterelnök volt, aki 1975 májusától 1987 júniusáig töltötte be e tiszt­séget. Lázár György előrebo­csátotta, hogy Bokor Imre könyvét nem olvasta, a fejle­ményeket a tömegkommuni­kációs eszközökből ismeri. A képviselők kérdéseire a továbbiakban elmondta azt is; a honvédelem pártirányí­tás alatt állt, katonapolitikai kérdésekben a kormány dön­téseket nem hozott. Rádiótelex ÁREMELÉS. Hétfőn életbe léptek az NDK-ban a kor­mány által pénteken bejelentett áremelések, amelyek egyelőre a gyermek-felsőruháaati cikkekre, valamint gyer­ineklábbelikre vonatkoznak. A dotációk megszüntetése nyomán a dzsekik példáuL 30-45 százalékkal, a gyermek­cipők 80-120, a csizmák 100-156 százalékkal kerülnek többe hétfőtől kezdve, mint korábban. A kormány az első gyermek után 45, a második gyermek után 65 márkával emglte föl a családi pótlék összegét, amelyet már január­ra is teljes egészében — azaz, nem csupán fél hónapra — folyósítanak. AGGÖDNAK... Tanácskozást kezdett hétfőn Tunisz­ban az Arab Liga azon testülete, amely a száműzött pa­lesztinok ügyével foglalkozik. A megbeszélésen Moham­med al-Farra, az Arab Liga palesztin ügyekkel foglalkozó főtitkárhelyettese aggodalommal szólt arról, hogy Izrael dollármilliók százait fordítja az új bevándorlók letelepíté­sére a megszállt területeken, vagyis Ciszjordániában és a Gáza-övezetben. Az arab politikus szerint a pánarab szer­vezet tagállamainak válaszul fokozniuk kell a megszállt területeken kibontakozott palesztin felkelés, az Intifáda politikai és anyagi támogatását A szovjet zsidók Izrael­be történő tömeges kivándorlása fölöttébb aggasztja a pa­lesztinokat, Najef Havatme, a Demokratikus Front Palesz­tina Felszabadításáért nevű szervezet vezetője a kérdést szóvá is tette, amikor legutóbb szovjet illetékesekkel ta­lálkozott — mondta Havatme szóvivője. Azt nem közölte, hogy mikor és kinek a részvételével került sor erre a szovjet—palesztin megbeszélésre. MÁSOKNAK A HARAG NAPJA. Hong Svun-jong kü­lönleges megbízatású nagykövet vezetésével hétfőn dél­koreai küldöttség érkezett Jiri Dienstbier csehszlovák kül­ügyminiszter meghívására Prágába, hogy a két ország kö­zötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről tárgyaljon. Az új csehszlovák kormányzat külpolitikai prioritásai között szerepel a Vatikán és Izrael mellett a diplomáciai kap­csolatok felvétele Dél-Koreával is. A két ország keres­kedelmi kapcsolatai az utóbbi időben igen dinamikusan fejlődnek, tavaly novemberben a csehszlovák és a dél­koreai kereskedelmi kamarák kölcsörös képviseletek léte­sítéséről írtak alá megállapodást. Csehszlovákia már eddig is több mint háromezer-ötszáz Daewoo személygépkocsit importált Dél-Koreából. Észak-Korea érzékenyen reagált Prága és Szöul közeledésére. E'ső válaszlépésként kará­csonykor visszahívta a Csehszlovákiában tanuló összes. több mint nyolcszáz diákját. A diákokat külön repülőgé­peken szállították Phenjanha. TÖRÖLTÉK. Egyszer ugyan megszavazták a bolgár nemzetgyűlési képviselők a BKP parlamenti csoportjának azt az indítványát, hogy töröljék az alkotmány első be­kezdésének 2. és 3. cikkelyét (az egyik a kommunista párt vezetó szerepét rögzíti, a má6ik azt, hogy azt a szerepet a BKP a Bolgár Földműves Népi Szövetséggel együtt gya­korolja), de másodszori szavazás szükséges ahhoz, hogy törvényerőre is emelkedjék. Egyébként a földművesszö­vetség (BFNSZ) parlamenti csoportja az első cikkely tör­lését is javasolta. Abban a munkásosztály vezető szerepé­ről és a fejlett szocialista társadalom építéséről esik szó. A kérdésben érvényes döntés csak egy hónap múlva le­hetséges, minthogy az alkotmány módosítására vonatkozó­an ennyi időnek kell eltelnie a javaslattéteL és a határo­zathozatal között. NAPIRENDEN A NÉPSZAVAZÁS. Algirdas Bnaaaus­kast, a nemrég megalakult független Litván Kommunista Párt KB első titkárát hétfőn Vilniusban a Litván Legfel­sőbb Tanács megválasztotta a szövetséges köztársaság tör­vényhozásának elnökévé. A Litván LT hétfőn kezdte meg tanácskozását, s ennek első napirendi pontjaként elnöksé­gének eddigi elnökét felmentették pozíciójából. Vitautas Astrauskas maga kérte, hogy mentsék fel tisztéből. A vil­niusi parlament ülésének napirendjén szerepel egyebek között a népszavazás kiírásának kérdése. A litván parla­ment ülésszakán emellett több más politikai, társadalmi kérdés is napirenden van. CÁFOLAT. 'Ramiz Alia albán vezető hivatalosan először cáfolta azokat a híreket, hogy zavargások lennének Albá­niában. Az Albán Munkapárt KB titkárságának első tit­kára egy tiranai traktorgyár munkásai előtt mondott hét­fői beszédében Jugoszláviát, illetve a szerb nacionalistákat vádolta amiatt, hogy a közelmúltban megalapozatlan hí­resztelések terjedtek el Albániával kapcsolatban. Alia vé­leménye szerint a szerb nacionalisták azért terjesztik a zavargásokról és a rendkívüli állapot bevezetéséről szóló híreszteléseket, hogy eltereljék a figyelmet a Jugoszláviá­ban élő albán nemzetiségűekről. KI KÉRTE? A Csehszlovák Demokratikus Szocializ­mus Párt azt követeli, hogy a szovjet kormány tegye köz­zé azoknak a csehszlovák politikusoknak a nevét, akik 1968-ban katonai beavatkozást kértek a Szovjetuniótól a prágai tavasz elfojtására. A nemrégiben alakult Demok­ratikus Szocializmus Párt a csehszlovák hírszolgálati iro­dán keresztül tette közzé állásfoglalását. Ebben támogat­ja a csehszlovák kormánynak azt a törekvését, még ez év végéig vonják ki a szovjet csapatokat az ország terüle­téről. Árhullámlovaglás Marad az önkorlátozás? Fölsóhajtottak az agrártermelők: az élelmiszer-gazda­ságban is kiteljesedett a korábban csak várva várt, a pi­achoz igazodó, rugalmas árrendszer. Szomorúak a vásár­lók: a piacosodással egy időben hatalmasat emelkedett az átlagos fogyasztóiár-index, s ami még ennél is szomorúbb — főleg a húskereskedők számára —, a költségvetési tá­mogatások elapadásával az alapvető élelmiszerek átlagos áremelkedése meghaladja a 30 százalékot. A szomorúság dühre válthat Ma még csak szomorúak vagyunk, amikor egy liter tejért tizennyolc forintot, egy kiló húsért több mint kétszáz forintot kell kiad­nunk: s miután a jelenlegi bérpiacon ez a vásárlóerő felső határához közelít, a szomorúság dühre válthat át, esetleges újabb áremelkedé­sek tervezésekor. Ha a piac valójában s minden szférában kiteljese­dik, önkorlátozás nélkül kényszeríti a termelőket is. Ennek első jelei máris ta­pasztalhatók. A tejipari vál­lalatok, számolva az áremel­kedésekből fakadó vásárlás­csökkenéssel, máris keve­sebb csomagolóanyagot ren­deltek a háttéripari vállala­toktól. Ez persze csak első jel, a következő mindenkép­pen a felvásárlás fékezése lehet, amit már a mezőgaz­dasági termelők is éreznek. A láncreakció tehát elin­dult, remélhetően a piac ha­marosan beállítja az egyen­súlyt. Ma még csak remélhe­tő, hogy a kormány és a gaz­daságok nem az eddigi mód­szer, a „csodavárás" szabá­lyai szerint reagálnak a vár­ható jelenségekre, hanem a piaci folyamatok tanulmá­nyozása után döntenek. A kezdet biztató, a tervek sze­rint az export engedélyezé­sével és támogatásával is ga­rantálják a zavartalan bel­földi ellátást; másfelől a ter­melők önkéntes intervenciós alapot is létrehozhatnak, amelyből saját elhatározásuk szerint finanszírozhatják egyes élelmiszerek termelé­sét. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben sem a fogyasztók, sem a termelők. Miközben a vásárlói pénztárca az áreme­lések miatt vékonyodik, a termelői mérleg is alig-alig lesz kedvezőbb a korábbinál. Az élelmiszerek árnövekedé­séből ugyanis nem elsősor­ban a termelők gazdagod­nak; a kereslet és a termelés visszafogására, másfelől a költségvetési támogatások mérséklődésére számíthat­nak. A költségvetés, saját egyensúlyának javítása cél­jából, nyolcmilliárd forint­tal csökkenti a mezőgazda­sági támogatásokat. Ez a döntés — a termelői ós fo­gyasztói áremelkedések nél­kül — tönkretette volna a termelőket, következéskép­pen az árnövekedések je­lentős részével a költségve­tést finanszírozza a lakos­ság. Mit támogat az állam? Nem tagadható: egyes me­zőgazdasági tevékenységek a jövőben is támogatást élvez­nek. Ilyenek az eszközigé­nyes. lassan megtérülő be­ruházások, a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek, valamint az agrárexport nemzetközi ver­senyképességéhez szükséges feltételek. A támogatás nem furcsállható, nem ellentmon­dás a piaci gazdálkodással szemben, hiszen a fejlett nyugati piacgazdaságokban elterjedt gyakorlat ez. Az agrárgazdaság támogatásá­nak módszerei persze sokfé­lék, az egyes országok adott­ságaihoz árnyaltan igazodó­ak. ám abban az alapelvben egyezőek, hogy a kormányok védik a politikai tényező­ként is számon tartott élel­m iszar-termel éstí A támogatások rendszeré­ben új, hogy ezúttal nem­csak szavakban, hanem a valóságban is szektorsemle­gesek; vagyis valamennyi agrártermelő, az egyéni gaz­dálkodók is igénybe vehetik. A szektorsemlegességnek! persze fordítva is érvénye­sülnie kell, így az egyéni gazdálkodók önkéntes ala­pon vállalhatják a vállalko­zói nyereségadó megfizeté­sét. Ezt ugyan saját elhatá­rozásukra bízza a szabályo­zás, de ez feltétele annak, hogy a nagyüzemekkel azo­nos módon és mértékben ve­hessenek igénybe állami tá­mogatásokat, adókedvezmé­nyeket. A döntés, az: ezzel járó felelősség és kockázat tehát a gazdálkodók kezé­ben van. Számítás és elha­tározás dolga, hogy vállal­kozási nyereségadót fizetnek és élvezik a kedvezménye­ket, vagy inkább az ötszáz­ezer forint árbevételig vál­tozatlanul érvényes kister­melői adómentességet vá­lasztják. A szektorsemlegesség szabályai A szektorsemlegesség sza­bályai szerint a termelők támogatást kapnak a hús­hasznú tehénállomány növe­lése és szaporulata, vala­mint az anya juhállomány cseréje és növelése után. Az úgynevezett termelői beru­házások, például ültetvényte­lepítés. állattartó épületek építése — nyereségadó­visszatérítési kedvezményt élveznek. A gazdálkodók ezt a kifizetett beruházási szám­la és az elszámolt teljesít­mény alapján hat év adó­jából igényelhetik vissza. Az említett kedvezmények nem teljes körűek, csupán példaként érzékeltetik a sza­bályozás általános érvényét, logikájának változását, a piaci igazodás szándékát. A nagyüzemek szakemberei és egyéni gazdálkodók csak e napokban kezdhetik meg a számolást, az érdekeik sze­rinti elképzelések kidolgo­zását. Döntéseiket nem ve­zérelheti más a magyar gaz­daság nehéz helyzetében, mint a túlélés, hosszabb időben pedig a fejlődés perspektívája. Ehhez a kö­zelmúltban meghirdetett közgazdasági feltételek a termelők nagy többsége szá­mára kedvező alapot, követ­hetetlenül gyors és kapkodó változások nélkül biztató jö­vőt jelentenek. V. Farkas József

Next

/
Oldalképek
Tartalom