Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-07 / 290. szám

1989. december 7., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) tanács titkárságvezetőjé­nek utasítása alapján Kro­likow.ski, potom 125 ezer márkáért, megvásárolta a házat, az ügyészség vizsgá­latot indított mind az épít­kezés körülményeinek, mind a különös adásvételi szerző­désnek a tisztázására. A nomenklatúra egyik gyengéje — annyi más mel­lett — a vadászat volt. E passzióhoz többen valóságos vadászkastélyokat építtettek maguknak, minden valószí­nűség szerint közpénzből. Gerhard Müller, Harry Tisch, Willi Stoph és Erieh Honecker úri vadászatait nem zavarhatták meg ava­tatlan személyek. Neubran­denburg megyében például az erdőterület 20 százaléka „katonai övezet" gyanánt zárva volt a helyi lakosság, a természetbarátok elől. Egy-egy vadásztanya be­rendezését — fedett úszó­imedence, szauna, bárhelyi­ség, videoterem, borpince, márkás hi-fi készülékek — sok Rajna-menti gyáros is megirigyelhetné. A volt állambiztonsági miniszternek, Erich Mici­kének is jócskán van vaj a fején. WolJetz faluban, ahol vidéki „tanyája" van, nyu­gatnémet Neckermann-há­zakat építtetett a munka­társai részére, persze az ál­lam pénzén, ráadásul a fa­lusiaknak épült sorházat is lefoglalta „ávósai" számára. Mellesleg az élemedett korú tMiLke (82 éves lesz kará­csonykor) ugyancsak észnél volt, amikor távoznia kel­lett posztjáról: két páncél­szekrényét üresen hagyta utódjára, tartalmukat — al­kalmasint egykori vezetők­re nézve terhelő dokumen­tumokat — gondosan meg­semmisítette ... A főtitkári fizetést, amely­re csak következtethetünk a megyei titkárokéból, Ho­necker úgy látszik kevesell­te: 1978-ban Günter Mittag­gal együtt az építéstudomá­nyi akadémia tiszteletbeli tagjává választották, amivel évi 20 000 márka tiszteletdíj járt. (Honecker eredeti szakmája tetőfedő, s a Ber­lini Fal építésében is jelen­tős érdemeket szerzett). Ezért a „tagságért" 12 év alatt 240 eáer márkát vett föl az államkasszából. A kasszával kapcsolatos az egyik legvisszataszítóbb ügy is. Csúcspontja Schalck­Golodkowski ex állarrttit­kár külföldre szökése. Ger­hard Beil külkereskedelmi miniszter elmondta, hogy beosztottjának részlege, a Kereskedelmi Koordináció (Ko-Ko) Ügyosztály saját szakállára bonyolított le de­vizaügyleteket, sok esetben a törvényesség határát sú-r rolva. A bevételekkel az ál­lamtitkár bizonyára a gaz­dasági kb-titkárnak, Gün­ter Mittagnak, illetve Erich Honeckernek tartozott el­számolással. A devizabevé­telek egyik forrása volt a Ko-Ko ügyosztály hatáskö­rébe tartozó Imes Kft. te­vékenysége. A Rostock elő­városában levő Jmes-rak­tárról ellenzéki aktivisták kiderítették, hogy fegyvere­ket, lőszert, katonai teher­autókat rejt. A szállítmá­nyok célja „tengerentúli országok" voltak. A Honecker-féle vezetés bűnlajstromán különösen rút szégyenfolt lesz, ha be­bizonyosodik, hogy a világ­béke védelmezőjeként tet­szelgő vezetők titokban —, s ráadásul saját zsebükre — éveken át fegyvereket szál­lítottak válságövezetnek szá­mító térségekbe. (Emellett már igazán csak „úri csíny­tevésnek" hat, hogy az In­terflug légitársaság gép­parkjából, nem kevesebb, mint 15 repülőgép (TU—134, TU—154 és II—62 típusúak) tartozott a nomenklatúrát szállító különleges keretbe.) „Ez volt az utolsó csepp a pohárhan. Ezek után már azon sem lepődnék meg, ha holnap kiderülne, hogy az NDK-nak köze van a nem­zetközi kábítószer-keres­kedelemhez is" — mondta a lakóházaktól kőhajításnyi­ra fekvő fegyverraktár le­leplezésének napján egy felháborodott rostocki pol­gár a tv-híradóban, dühtől elakadó lélegzettel. A nyi­latkozó hangulata igencsak jellemző az NSZBP-tagság és a lakosság érzésére. Modrow kormányfő, akinek a neve egyetlen zavaros ügyben sem merült föl, na­gyon is fején találta a szö­get, amikor a minap leszö­gezte: A bizalmat elveszí­teni pillanatok műve, meg­őrizni szüntelen erőfeszítést igényel, ám visszaszerzése az egyik legnehezebb politi­kai feladat." Nem vették át Szűrös Mátyás levele Ceausescuhoz Evangélikus tiltakozás A Magyarországi Evangé­likus Egyház közgyűlése ha­tározatban ítélte el az em­beri jogok folyamatos meg­sértését Romániában, és — miként a dokumentumban olvasható — Tőkés László temesvári református lel­kész sorsa, jogtalan meg­hurcoltatása aggodalom­mal tölti el az evangélikus gyülekezetet. Ezért felhív­ják a világ keresztyén egy­házait, az országok kormá­nyait, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetét: tilta­kozzanak az emberi jogok romániai megsértése ellen, hogy megszűnjék az a hely­zet, amely emberek tízezre­it menekülésre és szülő­földjük elhagyására kény­szeríti. Emellett kérik az Egyházak Világtanácsát és a Lutheránus Világszövetsé­get, tegyenek határozott lé­péseket annak érdekében, hogy a nemzetközi közvéle­mény megismerje a romá­niai egyházak és nemzeti ki­sebbségek szenvedéseit, az őket ért jogsértéseket. Turul Népe Választási Szövetség A volt Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége és a Ke­let Népe Párt szerdán beje­lentette, hogy Turul Népe Választási Szövetség néven képviseltetni kivánja magát a parlamenti választásokon, és részt akar venni a jövő politikai életében. A szervezet céljai: rendez­ni mindazok helyzetét — anyagilag és erkölcsileg —, akik valaha is szembekerül­tek a kommunista rendszer­rel, és ebből hátrányuk szár­mazott, különös tekintettel az 1962 utáni politikai ítéle­tek szenvedőire, hiszen őket még ma sem hajlandó a ha­talom elismerni és kártéríte­ni — fejtették ki. A szövet­ség saját létszámáról biztos adatokkal egyelőre nem tu­dott szolgálni. Gazdasági programjukban szerepel az állami tulajdon részarányának visszaszorítá­sa a magántulajdonnal szem­ben, a szövetkezeti mezőgaz­daság visszafejlesztése az egyéni gazdálkodás javára, továbbá az elhibázott nagy­beruházások végleges leállí­tása. Szociális programjuk­ban kiemelik az egységes család szerepét, és a család­centrikus szociális védőháló­rendszer kialakításának szükségességét. A szövetség véleménye szerint Magyar­ország jövője a Duna-mellé­ki népek szoros összefogásá­val képzelhető el. A volt Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége elhatá­roló nyilatkozatot tett közzé arról, hogy nem azonos a POFOSZ rövidítés alatt is­mertté vált Magyar politikai Foglyok Szövetségével. Horn Gyula Dublinban Szerdán reggel megkez­dődtek Horn Gyula tárgya­lásai Dublinban. Személyé­ben először tesz magyar külügyminiszter hivatalos látogatást az Ír Köztársaság fővárosában. A magyar diplomácia ve­zetőjét, aki kedden este ér­kezett Dublinba, szerdán reggel elsőként Brian Leni­han miniszterelnök-helyet­tes, védelmi miniszter fo­gadta. Ezután került sor a hivatalos tárgyalásokra ven­déglátójával, Gerard Col­lins külügyminiszterrel. A megbeszéléseken részt vett Györké József magyar nagykövet is. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes el­nöke üzenetet intézett Ni­colae Ceausescu román ál­lamfőhöz Tőkés László te­mesvári református lelkész ügyében. Az üzenetet tartal­mazó személyes levelet a Külügyminisztérium Traian Pop budapesti román nagy­követ útján kívánta továb­bítani. A nagykövet a levél átvétele elöl elzárkózott. A levél szövegét teljes terjede­lemben közöljük: „Elnök Ür! Tudomásunk van arról, hogy Tőkés László temesvá­ri református lelkészt a ma­gyarság melletti kiállása, a romániai állapotokról meg­fogalmazott kritikus véle­ménye miatt hosszabb ideje durván zaklatják, megfé­lemlítik. bántalmazzák. Ha­sonló eljárást alkalmaznak rokonaival, valamint az őt támogató presbitériumi ta­gokkal szemben, akik közül ketten titokzatos módon életüket vesztették. Mindez súlyos aggodalmat kelt a magyar közvéleményben. Emlékeztetem önt arra, hogy a Magyar Köztársaság kormánya közvéleményünk nyomására és a politikai pártok kezdeményezésével összhangban az ügyben már határozott formában tilta­kozott, amelyre a válasz és a megnyugtató magyarázat mindeddig elmaradt, sőt a nevezettek eüeni zaklatások még durvább formákat öl­töttek. A hírek szerint leg­újabban megalapozatlan köztörvényes vádak alapján próbálják Tőkés Lászlót hi­vatalából és lakhelyéről el­mozdítani. Mindezt úgy értékeljük, hogy Romániában az embe­ri jogok betartása, a szabad vallásgyakorlás és a nem­zeti kisebbségi jogok érvé­nyesülése egyre erősebb korlátokba ütközik. Felhívom Elnök Ür fi­gyelmét, hogy a román ha­tóságok eljárása ellentétes a helsinki folyamat szellemé­vel, az e téren Románia ál­tal is aláírt, és nemzetközi dokumentumokban, de az RSZK alkotmányában is rögzített kötelezettségekkel és alapelvekkel. Nyomatékosan kérem önt, intézkedjék a Tőkés László és családja ellen irányuló hatósági zaklatás és fenye­getés azonnali megszünteté­se érdekében, helyezzék őt vissza egyházi hivatalába, tegyék lehetővé hivatali és emberi jogai szabad gyakor­lását. Elnök Ür! Amikor Tőkés László vé­delmére kelünk, s határo­Tőkés László üzenete „November 20. óta egyenruhás rendőrök őrzik éj­jel-nappal a temesvári református templom épületét, illetve a lelkészi lakást. Az épület kapuján belül, a lépcsőházban tartózkodnak, a templomban várakoz­nak, és gyakran az emeletes épület emeletén őrjára­tot tartanak, vagy éppen az iroda ajtaját állják el. A bejövöket, még a polgári lakókat is igazoltatják és el­lenőrzik, hogy mit visznek. Az egyházi irodát bizton­sági okokból zárva tartjuk, csak csengetéssel enged­jük be azokat, akik átjutnak az őrségen (például ha­láleset bejelentésekor). Cinikusan, a legegyszerűbb gyülekezeti tagokat is alkalomadtán azzal gyanúsítják (például idős asszo­nyokat, hogy fegyver van náluk, s engem védenek el­lenükben. Néhanapján szemszúrásból némelyeket be­engednek. Egyeseket a következő napokbari behívat­nak a Szekuritatéra, jövetelük céljáról faggatják őket, s megtiltják, hogy máskor is jöjjenek. Az őrizet istentiszteletek idején sem szünetel, sőt lélekszámban megerősödik. Ez történt például két, egymást követő vasárnapon, valamint advent nagy­hetének hétköznapi istentiszteletein (november 27.— december 2.). Már maga a rendőri jelenlét riadalmat és szoron­gást kelt a hívekben. Ráadásul következett a leigazol­tatás, az arrogáns kötekedés, elküldések, felírások. Hasonlóképpen igazoltatják és felírják a konfirmációi előkészítő órákra érkező ifjakat. Iskolájuk számút is felírják, füzeteiket ellenőrzik. Két esetben elzavarták a konfirmándusokat, s így nem tarthattunk órát Az egyháznál folyamatosan munkát végző kétkezi munkásokat (kőművesek, festők stb.) sem engedik dolgozni, ezért minden munka szünetel. Legutóbb (de­cember 3.) istentisztelet után rendőrök állták el az irodánk ajtaját, s nem akarták beengedni a híveket. Erélyes fellépésem, s a népharag nyomán, végül is kénytelenek voltak meghátrálni. Vasárnap délelőtt ugyanúgy kiálltam a templom kapujába, személyesen fogadtam az érkezőket, s így a rendőrök ez időre fel­hagytak a zaklatással. Ahogy azonban eltávoztam, to­vább folytatták. A hatósági terror legfőbb célja az elszigetelés, va­lamint a gyülekezet tagjainak az eltávolítása, hogy teljesen magunkra maradjunk. Közelálló híveinket, barátainkat és támogatóinkat ezenfelül munkahelyükön és a Szekuritatén is zaklat­ják, megtiltva nekik, hogy hozzánk, vagy a templom­ba jöjjenek. Legközelebbi munkatársainkat halálos fe­nyegetések kíséretében eltiltották az egyháztól. A presbitérium gyakorlatilag megszűnt létezni. Ezen túl családtagjaimmal sem' tarthatok fenn kapicsolatot. rendre hazatoloncolják apámat, testvé­reimet, sógoromat a temesvári állomásról, vagy a ka­punkból. Hónapok óta nem működik a telefonunk, le­veleket nem kapok, postámat nem továbbítják, közeli ismerőseink telefonját vagy teljesen kikapcsolták, vagy zavarják. Még hagyján, hogy ha pusztán személyem és csa­ládom elleni szabotázsról és jogsértésről volna szó. Valójában egyházi életünket igyekeznek megbénítani, a szabad vallásgyakorlatot gátolják. Talán még az is megeneedhető volna, hogy az egyházi vezetés, a Püs­pök kifogást emel ellenem, az azonban megbocsátha­tatlan. hogy elnézi és segítséget nyújt a gyülekezeti élet elnyomásához Még egy adalék: mivel a hatóságok megakadá­lyozzák a téli tüzelő beszerzését a templom és laká­sunk részére, a hívek igyekeznek segíteni. A milicis­ták azonban elzavarják azokat, akik egy-két hasáb fát hoznak az egyháznak. November 28-án a városi törvényszék kimondta kilakoltatásunkat. A december 3-i istentisztelet részt­vevői folyamodványban fordultak a törvényszékhez; és a megyei párt első titkárához, hogy tekintsenek el a kilakoltatástól, és rendezzék törvényesen ügyemet. A petíciót 526-an írták alá." zottan síkraszállunk az em- bennünket, hogy békességet beri jogok és a szabad val- teremtsünk és a jóakarat lásgyakorlás mellett, min- érvényesüljön szomszédos dig az a szándék is vezérel népeink között." Rátkai Árpád Végjáték a Tisza mentén Az állampárt utolsó ével Csongrádban 20. 3: A párt programjaként — alapkérdéseiben változat­lan tartalommal — elfogadjuk az MSZMP KB bizottságá­nak kongresszusra közreadott tervezetét... (Megjegyzés: a Pozsgay Imre által vezetett bizottság dolgozta ki ezt a dokumentumot és 1989. augusztus 10-én tették közzé.) Kik csatlakoztak Csongrád megyéből ehhez a plat­formhoz? tme a teljes névsor, \amely mindeddig nem ke­rült nyilvánosságra: 1. Annus József, a Tisza táj főszerkesztője 2. Bedö Katalin, tanár, Szeged 3. Böle István, újságíró, Szeged 4. Csókási János, préskezelő. Szeged 5. Elefárúi György dr.. állatorvos, Kiszombor 6. Eperjesi György, munkavédelmi vezető. Szeged , 7. Fábián György, a Csongrád városi pártbiz* elsó titkára 8. Fritz Péter, mérnök, Hódmezővásárhely 9. Géczi József dr., egyetemi adjunktus, JATE 10. Gyencssey Edina, főelőadó, postaigazgatóság 11. Juhász Tibor, a Fűtöber. párttyzottsági titkára, Csongrád 12. Kalivoda Imre, tsz-elnök. D ama szék 13. Katona Péter dr., egyetemi adjunktus, JATE 14. Keserű Imre, tanár. Szentes 15. Kissné Nóvák Eva dr., egyetemi docens, JATE 16. Kovács László dr., egyetemi adjunktus, JATE 17. Lovászi József dr., politikai munkatárs, Csongrád m. pártbiz. 18. Miklós Károly, művezető, Szeged 19. Novákné Halász Anna, titkár, Csongrád megyei pártbizottság 20. Oláh Sándor, tanár, Makó 21. Polgár Erika, technológiavezető. Szeged 22. Révész Mihály dr., a szegedi pártbizottság elnöke 23. Szabó István, üzemmérnök, Hódmezővásárhely 24. Szamosvári Jenő dr., tsz-elnök, Kistelek 25. Szarvas Pál, tsz-elnök, Szentes 26. Takács László, műszerész, Szeged 27. Tráser László dr., egyetemi adjunktus. SZOTE Közülük nyolcan kezdeményezői voltak az 1988. de­cemberében megalakított Csongrád megyei reformkörnek. A megalakulásakor 305 küldöttet tömörítő Reform­szövetség a kongresszuson 510 főre bővült. Ez az — egyéb­ként önmagában meglehetősen tarka csoportosulás — lett a kongresszus meghatározó ereje. Éles viták során komp­romisszumra jutott a hozzá legközelebb álló Népi De­mokratikus Platformmal. A Refarmszövetség heterogenitásának fokát és komp­romisszumkészségének mértékét éppen egy Csongrád me­gyei vonatkozású vita kimenetele jelezte: az elnökség sze­mélyi összetételéről folyó alkudozások során a Népi De­mokratikus Platform a szegedi Géczi József és Horn Gyu­la külügyminiszter kihagyását követelte. A Refarmszövet­ség viszont ekkor egységesen úgy foglalt állást hogy ez már semmiképpen nem lehet vita tárgya, és hajlandó akár törésre is vinni a dolgot — mire a Népi Demokratikus Platform kénytelen volt visszavonulni. A Népi Demokratikus Platform 1989. júniusában létre­jött. meglehetősen szerény csoportosulás volt mindaddig. amíg nem csatlakozott hozzá a Krausz Tamás fémjelezte Baloldali Alternatíva nevű kis értelmiségi szervezet. Ez a találkozás felért egy újjáalakítással. Október 2-án meg­jelent programnyilatkozatukból kitűnt hogy egy, a Re­farmszövetséggel rokon csoportosulás ez, amely a közép­pontba állítja az — egyébként a Reformszövetség által is hangsúlyozottan, képviselt — társadalmi önkormányzat eszméjét A csatlakozók nagyobb részénél azonban egy­szerűen arról volt szó, hogy a Reformszövetség által kép­viselt radikális megújulást és diszkontinuitást vállalni nem tudók, de a múlt kritikájának és a megújulásnak a szükségességét mégis értök és vallók számára értelmes al­ternatívát és működőképes keretet tudott biztosítani. A Népi Demokratikus Platform azonban a kezdeti 68 főről hirtelen jó négy és félszeresére, 300 főre duzzadt, felhígult. Az ide tóduló vonakodó reformerek és rejtőzkö­dő konzervatívok tömege a platform eredeti, őszinte esz­meiségét, annak a politikában való érvényesülését veszé­lyeztette. Az ide csatlakozott nevesebb politikusok: Angyal Adám, Hámori Csaba, Iványi Pál, Jassó Mihály, Katona Béla ós ifj. Marosán György. Három Csongrád megyei küldött csatlakozott ehhez a platformhoz: dr. Czabarka János Nagymágocsról, dr. OcSák Miklós hódmezővásárhelyi első titkár ós dr. Rákos Ist­vánná, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője (akit nem a 26 szegedi küldöttel választottak, hanem a megyei tanács pártszervezetének küldötte volt).. A Berecz Jánossal együtt kezdetben 20 fős összefogás az MSZMP Megújulásáért platform nem nőtt hanem csök­kenni kezdett, majd bejelentették feloszlását A kilépők között volt két Csongrád megyei küldött is: dr. Erdélyi Miklós üevvéd Hódmezővásárhelyről és Tóth Sándor hód­mezővásárhelyi munkásőrparancsnok. Ok átjelentkeztek a Népi Demokratikus Platformhoz. (Folytatjuk) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom