Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

2 1989. december 4., hétfő (Folytatás az 1. oldalról.) közvetlenül az NSZEP fel­ügyelete alatt álltak. Ugyan­csak Schalck-Golodkowski hatáskörébe tartozott a szombaton leleplezett titkos fegyver- és hadianyagraktar Rostock közelében. lakóne­gyedek közvetlen szomszéd­ságában. A/. allamtitkár részlege volt ugyanis a fö­löttes szerve az, IMES kít.­nek, amely nagy mennyi­ségben szállított lőszert, lő­fegyvereket és haditechnikai berendezéseket közel-keleti, afrikai és dél-amerikai álla­mokba. Vizsgálati fogságban van vasárnap óta három egyko­ri vezető beosztású NSZEP­funkcionárius: „hivataluk­kal visszaélve, súlyosan megkárosították a népi tu­lajdont és a népgazdaságot". Szombaton este az NSZEP Központi Bizottsá­gának berlini székháza előtt rendezett partdemonstráció résztvevői gyökeres megúju­lást, a búnös pártkaderek haladéktalan felelősségre vonását követelték. A fel­szólalni próbáló főtitkárt egyszerűen lehurrogták és kifütyülték. Új csehszlovák kormány Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnöknek va­sárnap a Prágai Várban le­iették az esküt az Adamec­kormány új tagjai. Adamec vasárnap alakította át kor­mányát. A kabinetből kikerült Ma­tej Lucán, Karel Julis és Jaromir Obztna miniszter­elnök-helyettesek, Milán Vaclavik nemzetvédelmi, iFranlisek Kincl belügymi­niszter, Frantisek Ondrich, a népi ellenőrzési bizottság elnöke, Jan Sterba külke­reskedelmi, Miroslav Boda munka- es szociálisügyi miniszter. Alfréd Sebek, a szövetségi űrhivatal elnöke és Marian Calfa tárca nél­'68: törvénytelen Az ákkori nemzetközi helyzet minden bonyolult­sága és a szocialistacllenes tendenciák ellenére az 1968­as, csehszlovákiai katonai beavatkozás megalapozat­lan és hibás döntés volt — hangoztatta a CSKP szom­baton nyilvánosságra .ho­zott és vitára bocsátott ak­ciőprogram-tervezete. Az akcióprogram-tervezet a leglényegesebb pontokon szákit a'régi CSKP-vezetés politikájával, és mérsékelt reformkomrnunísta irány­vonulat hirdet meg. A vasárnapi szófiai lapok a BKP KB Politikai Bizott­ságának állásfoglalását közlik a Varsói Szerződes 1968. évi csehszlovákiai be­avatkozásának kérdésében. A Csehszlovákiát megszálló Adnák a dollárt, ha tudnák, hogy kinek A magyarországi tőkebe­fektetési lehetőségekről, a Bush elnök magyarországi 'látogatása alkalmával be­jelentett kedvezményekről és kezdeményezesekről, egyebek közt egy új, átfogó kereskedelmi megállapo­dás kidolgozásáról tárgyalt egyhetes útja során az Egye­sült Államokban Beck Ta­más kereskedelmi minisz­ter. Rátkai Árpád Végjáték a Tisza mentén Az állampárt utolsó évei Csongrádban deklődik a magyarországi befektetések iránt. A bank több ezer cég mintegy 300 milliárd dollárnyi tökéjét kezeli, és ebből bőven jutna a magyar gazdaság fellendí­tésére is. Am a tárgyalások során több ízben bebizonyo­sodott, hogy az amerikai cé­gek nem rendelkeznek kel­lő ismeretekkel a magyar vállalatokról. Ezt sürgősen pótolni kell — mondotta Beck Tamás —, es erre egyebek közt jó alkalom a jövő őszre tervezett New York-i magyar bemutatko­zás is. küli miniszter más megbí­zatást kapott a kormány­ban. Marian Calfa minisz­terelnök-helyettes lett, Se­bek munka- és szociálisügyi miniszter. Üj miniszterelnök-helyet­tes Josef Hromadka, a cseh­szlovák ökumenikus tanács elnöke, vezető evangélikus egyházi személyiség, az új nemzetvédelmi miniszter MiroSlav Vacek, a belügy­miniszter Frantisek Pinc, a népi ellenőrzési bizottság elnöke Kvetoslava Korinko­va, a külkereskedelmi mi­niszter Andrej Barcak, a szövetségi űrhivatal elnöke Ladislav Dvorak, tárca nél­küli miniszterek Frantisek Reichel és Viliam Roth. csapatok között — mint is­meretes — bolgár egysegek is voltak. „Mai szempont­ból az átalakítás és az új politikai gondolkodásmód pozícióiból tekintve, az 1968. evi augusztusi akció indokolatlannak és , tör­vénytelennek minősül. Megcáfolta a történelmi gyakorlat, s a BKP és a Bolgár Népköztársaság új irányvonalával összeegyez­tethetetlen" — olvasható a pb nyilatkozatában, amely azonban előbb - megmagya­rázza: A katonai megszállás vagy a benne való bolgár részvé­tel elitélése, illetve a miatta tórtenö bocsánatkérés a BKP KB Politikai Bizottsá­gának állásfoglalásában nem fogalmazódik meg. Beck Tamás elmondta, hogy járt a General Electric elnökénel is, aki bejelentet­te azon szándékát, hogy a vételáron felül három éven belül 50 millió dollárt kí­ván befektetni a Tungsram­ba, valamint korszerű szá­mitóközpont létesítését is tervezi. A legnagyobb ame­rikai befektetési bank, a Merrill Lynch szintén ér­A Securitate vallat és fenyeget közt a pártállam-állampárt kérdése, valamint az, hogy gazdasági katasztrófa előtt áll az ország. A vitába bele­melegedő Vitányi Ivánt érde­mes idézni; szerinte a „párt­állam", mint modell nem mai keletű. Fő vonásai 1867-től léteznek meghatározóan a magyar társadalomban. Le­bontásához önmagában egy rendszerváltás sem garancia. A gazdasági katasztrófa apropóján a keserves magyar XVI. századra hivatkozott. Arra a másfél évtizedre, amikor Mohács már eldőlt, de állt Buda még, s amikor összefogással még tán meg lehetett volna menteni az or­szágot, helyette viszont 153 év török uralom következett. Vitányi a maga részéről kon­zultációkat és együttműkö­dést javasol a különböző po­litikai erők között, s miha­marabbi választásokat, hogy létrejöhessen egy, a jelenle­ginél „nagyobb legitimitásű" kormány, amely meghozhat­ja a szükséges gazdasági döntéseket. Sz. I. November 28-án a temes­vári bíróság elmarasztaló ítéletet hozott Tőkés László református lelkész ügyében: hat napon belül el kell hagynia gyülekezetét, temp­lomát, városát. Az ítélet el­len benyújtható fellebbe­zésnek halasztó hatálya nincs, ezért akár erőszakkal is elhurcolhatják a lelkészt állapotos feleségével és ki­csiny gyermekével együtt egy mind ez idáig ismeret­len helyre. Ez a minden jogalapot mellőző ítélet azonban — úgy tűnik — nem elégíti ki a biztonsági szol­gálatot. A Nobel-békedíj je­löltségére várományos lel­kipásztort börtönbe akarják juttatni. A Vezér addig nem alhatik ... 'Hónapok óta fonják egy elkövetkező koncepciós per hálóját. Október 20-án, temesvári látogatásunkat követően 8 órán át fogva tartottak és faggattak min­ket a Securitate emberei Az indok: egy egyházi ta­nulmány lapjai között „ta­láltak" az autónkban egy. elismervényt, mely szerint Tőkés László valahol, vala­kitől és valahogy több ezer lejt vett. volna át. Hogy ki­től, hol és hogyan, ez nem volt rajta a papíron — erre nekünk kellett volna vá­leszt adni. Döbbent értet­lenségünket látva feldühöd­tek, záporoztak a kérdések, mire bujtogatunk, ki a megbízónk, milyen külföldi kapcsolataink vannak, . kér­deztek a pápáról, áz Egyhá­zak Világtanácsáról, tiltako­zásainkra börtönnel és az autó elkobzásával fenyeget­tek meg, majd lassan lecsil­lapodtak, és utunkra en­gedtek. Az eredménytelen kísérlet után jegyzőkönyv aláírására nem került sor. Az elmúlt napokban újra felbukkant az „elismer­vény" — megint csak a Se­curitate kezeiből — egy tu­cat tojás, négy banán, egy kiló cukor és egy margarin társaságában. E „bűnjele­ket" lefényképezték, s százával terjesztik a máso­latokat a temesváriak köré­ben a következő tartalmú felirattal: Amíg ti sorban álltok, addig a lelkészetek dőzsöl és dúskál az anyagi javakban. Tőkés Lászlót öt órán át tartó vallatással próbálták Tnegtörni a biz­tonsági szolgálat emberei, majd közölték vele, 15 év börtön vár rá! Tiltakozunk a román „igazságszolgáltatás" ne­vetséges és képtelen eljárá­sa ellen! A leghatározottab­ban visszautasítunk min­den kísérletet, amely ne­vünk felhasználásával Tő­kés László helyzetét akarná súlyosbítani. Isten oltalmá­ba ajánljuk lelkipásztor testvérünkét és családját, s kérve kérjük minden honfi­társunkat: emeljék fel sza­vukat Tőkés László védel­mére! Gyilkosság készül, nem nézhetjük tétlenül! Gész.i István és társa református iélkéSzék (OS) Reformerek Szombaton délelőtt Szege­den tartotta ülését az MSZP reformszövetség koordinációs tanácsa, amelyen ott voltak az országos elnökség tagjai, Vitányi ivan és Géczi Jó­zsef is. Mint Herényi Györgytől, a platformiroda vezetőjétől megtudtuk, a népszavazás utáni, új politi­kai helyzetet értékelték; mi­előbbi képviselő-választást szorgalmaz a reformszovet­ség — a stabilitás megőrzése végett. Bejeiéntették, hogy decem­ber 16-án országos reform­szövetségi tanácskozás lesz Budapesten: a platform a markáns MSZP választási program kialakításához kí­ván hozzájárulni azzal, hogy a szociálpolitikáról és a tu­lajdonreformról alakít ki ál­lásfoglalást az országos ta­nácskozáson. A koordinációs tanacs szombaton arról is ha­tározott, hogy párbeszédet kezdeményez mindazon sze­mélyiségekkel, akiknek az ország sorsa a legfontosabb, s képesek felülemelkedni pártérdekeken. Szegedi szocialisták szerint... MSZP Áll Buda meg... Szép számmal jöttek össze az MSZP Csongor téri helyi­ségében szombaton délután pz, érdeklődők a reformkori mozgalom megalakulása első évfordulóján megrendezett találkozóra. Egy éve, 1988. november 29-én jelent meg a Délmagyarországban és a Csongrád Megyei Hírlapban az a fölhívás, amelynek ered­ményeként december 2-án a szegedi Sajtóházban megala­kulhatott az ország első re­formköre. Géczi József, az MSZP elnökség tagja úgy fo­galmazott: törtenelmi szere­pet játszottak a reformkörök az állampárt lebontásában, a jogállamiság feltételeinek megteremtésében, a békés átmenet útjának egyengeté­sében, s remelhetöleg egy de­mokratikus baloldal újjászü­letésében is. Vitányi Iván, szintén az MSZP elnökségének tagja, már valamivel szkeptikusabb volt. Szerinte a reformerők eleddig elsősorban a valahai MSZMP ortodox erőivel szemben voltak képesek meghatározni önmagukat. Hogy tettük történelmi volt-e vagy csupán epizód, az dönti el, meg tudják-e nyerni a társadalom szélesebb rétegei­nek bizalmát, s kovászai ké­pesek-e lenni egy megújuló baloldal létrehozásának. Az izgalmas politikai vitá­vá valt találkozón — ame­lyen szociáldemokraták és szabaddemokraták is részt vettek — fölmerült többek A Magyar Szocialista Párt szegedi elnöksége a Csap utcai volt pártházat alkal­masnak tartja arra, hogy a Hajléktalanok Egyesülete kezelésében a mostani hideg télben a hajléktalanok egy nagyobb csoportjának biz­tos fedélként szolgáljon. Eb­ben az ügyben elengedhetet­len a gyors tanácsi intézke­dés. A testület lámugatja a Körgát Klub kezdemenyezé­sét, hogy az újszegedi volt KLSZ-iskolu arra alkalmas része a mozgássérült gyer­mekek otthona legyen, Ez az objektum a Pető Intézet kezelésében az ország iíjó­sági rehabilitációs hálózatá­nak meghatározó jelentősé­gű részlege lehet. Az elnökség a lakossági kezdeményezésekhez csatla­kozva indítványozza, hogy a Szeged városi tanács első­ként, a lehető legrövidebb időn belül törölje a Komó­csin Zoláin tér elnevezését a város hely rajzából. A te­rület ilyen megjelölése ko­rábban is íróasztal mellől, erőszakolt ' módon történt. Az itt levő epületek a Jó­zsef Attila sugarút, Maros utca és Lenin körút megje­lölések használatával töké­letesen megkülönböztethe­tőek. A Magyar Szocialista Párt szegedi szervezete nem tá­mogatja Miiller József né ideiglenes tanácselnökké va­ló mégválaSztását, "ja követ­kéző hónapokra a tanács bármilyen jogcímen való irányításával ,vaíó megbízá­sát. Viszont egyetért Tóth Károly tanácstag javaslatá­val, miszerint: a helyhatósá­gi választásokig hátralevő időszakban Szeged város ta­nácsát 3 tagú kuratórium irányítsa. /r Féloldalas" agrárkerekasztal A Nemzeti Agrárkerek­asztal szekcióülését rendez­te meg az MSZP vidékplat­formja szombaton Csongrá­don. Az oktatás, u kultúra, a településpolitika, az inf­rastrukturális ellátottság helyzete és lehetőségei falun témakört végül nem vitatták meg teljes egészében, mert a meghívott pártok, szerve­zetek közül csupán nyolc küldte el képviselőjét. A ti­zenhárom résztvevő ezért ügy döntött, hogy miután többségük sem aláírási, sem határozathozatali joggal nem rendelkezett, a négy­órás tanácskozást követően nem adják ki tervezett nyi­latkozatukat. Helyette a magyar agrárgazdaság jelen­legi állapotáról fogalmaztak meg helyzetjelentést, s a Nemzeti Agrárkerekasztal­nak, további megvitatásra ajánlották a helyi önkor­mányzatok létrehozásának, az ehhez szükséges gazdasá­gi alapnak kérdését, vala­mint a mai monopolisztikus tulajdonosi viszony felszá­molását. 17. Számos példa van arra, hogyan bénította meg a pár­tot a „centrum". Egyik ilyen a , Munkásőrség ügye. Már 1988-ban teljesen világot, volt. hogy jogállamban nincs he­lye ilyen testületnek. A kerdes csak az. volt, hogy mi le­gyen vele? Elvileg ket. .lehetőség kínálkozott: a felszámo­lás es az átszervezés. Szamos külföldi példa alapján bát­ran allitható. hogy volt lehetőség egy pártpolitikai Célok jegyében létrehozott fegyveres testületnek nemzeti fegyveres tcstületlé történő átszervezésére, méghozzá az ellenzékkel egyetértésben, annak támogatásával. Ilyen irányú javas­latot tett Anderle Ádám 1988, október 8-án a szegedi pártértekezleten. Akkor meg voh esélye ennek a megol­dásnak. Ezt követően azonban Szabó Sándor megyei első titkár irányításával aláírásgyűjtés kezdődött a Csongrád megyei munkasör-alegységekben ennek az alternatívának a lejáratására. Az „alulról jövő tiltakozásnak" természe­tesen nagy sikere volt „fent" -— annál is inkább, mert mindez Grósz Károly cs környezete t.'dtával történt —. s végül is a javaslatot elfektették. Egy tv elteltével persze sok Csongrád megyei munkásőr rádöbbent, hogv éppen ezzel az akcióval, velük kezdtek megásatni a Munkásőr­ség sírját. . . A „centrum" természetesen a másik megoldást, a tel­jes felszámolást sem akarta, csakhogy a dolgok változat­lan fenntartására ebben az ügybén sem volt lehetőség. A part így döntésképtelenné vált többek között ebben az ügyben is. Ahogy Goethe irta: „Van olyan dolog, amely­ről sokat fecsegnek, sokat tanakodnak, hosszasan tétováz­nak, és végül egy fossz muszáj véget vet mindennek." A pártvagyon és a pártapparátus kérdésében Csongrád minden más megyét megelőzött. 1989-ben az' egész me­gyében dolgozó politikai apparátus létszámát 150-ről 70­re csökkentették, és a három legnagyobb épületből kettőt (a Rákóczi téri megyei székházat és az újszegedi oktatási igazgatóságot) átadták oktatási célokra, sőt mi több, még a megmaradt Tisza-parti épületben is szeptembertől nap­közben középiskolai osztályok mükodpek. A Központi Bi­zottság azonban egyre csak latolgatta a hasonló döntust, s igy még Csongrád megyében sem a tényleges helyzet, hanem a pártvagyon ürügyén az MSZMP elten folytatott, nem a valósagos helyzetet bemutató ellenzéki hecckam­pany befolyásolta döntően a közvéleményt. Nem volt mar olyan kérdés; melynek kapcsán egy megyében valamiféle áttörést lehetett volna elérni, az országos helyzet és a központosított tömegkommunikáció volt a meghatározó. Feltehetően ennek is tulajdonítható az. hogy a nyári országgyűlési pótválUsztásokon a párt a • legkülönbözőbb helyzetben levő országgyűlési választókerületekben egy­aránt 20 százalék körüli eredményt ért el. Szegeden1 1939. augusztus 5-én a következő eredmények születtek: Miklós Károly (MSZMP) 22 százalék, Raffay Ernő (MDF) 62 szá­zalék és Dobozv Levente (független) 16 százalék. A megújulásban megrekedt oárt Központi Bizottsága 1989 áprilisában is úgy foglalt állást, hogy nem hívja ösz­sze a párt kongresszusát. A reformköri mozgalom azon­ban ekkor már elég erősnek érezte magát a kongresszus összehívásának kikényszerítésére. Naevön széles körű tá­mogatást kootak akkor, amikor a.máius 20-i szegedi re­formköri találkozó résztvevői követelésként fogalmazták meg ezt. A Központi Bizottság június 24-én kénytelen volt módosítani döntését A nyári hónapokban azonban a párton belüli retrog­rád erők mellett a reformköri mozgalom új ellenfelei is felbukkantak. A Nagy Imre temetésére Budapestre utazó Csongrád megyei reformkori küldöttség meglepetéssel ta­pasztalta, hogy a Történelmi Igazságtétel Bjzottsúga töröl­te aZ előzetes megállapodással összeállított koszorúzási lis­táról a reformkörök képviselőit Raffay Ernő, az MDF szegedi Országgyűlési képviselője pedig politikai kalandor­nak minősítette a reformszarnyhoz tartozó Miklós, Ká­rolyt, volt választási ellenfelét —- még csak nem is a vá­lasztási kampány hevében, hanem megfontoltan, megvá­lasztása után. A refarmkörösöknek — akiknek egyébként a szintén MDF-es Csurku István szerint már szemlesütve kellett volna Járniuk — nem volt nehéz észrevenniük, hogy az ellenzéki szervezetekben azok kezébe csúszik át a vezetem, akik számára a nemzeti kibontakozás csak szó­lam. valójában mirídeni szúk pártérdekeknek és hatalmi ambícióknak rendelnek álé. Számukra jó volt az MSZMP megosztottsága, dy ríak addig, amíg nem sejlett fel an­nak a veszélye, hógy a párton belüli progresszív erök be­lülről meghódítják a pártót. Az ellenzék számos osztaga cs az MSZMP-ti belüli retrográd erök egy táborba kerül­tek. 1989 nyarán a politikai aktivitás Csongrádbán rhég nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A Központi Bi­zottságnak ugyanis még akkor sem volt: választási sza­bályzala, vagy akár csak koncepciója egy demokratikus vá­lasztás lebonyolítására, amikor már kénytelen volt össze­hívni a kongresszust. Azt azonban már belátta, hogy a korábbi kvázi választásokat megismételni nem lehet. Ezért a dönti -1 egyszerűen átutalta az alsóbb pártszervekhez. A megyei és városi pártbizottságoknak pedig ebben a hely­zetben választaniuk kellett a bürokratikus centralizmus elemeihez való ragaszkodás, és egy új, demokratikus gya­korlat kialakítása között. (Folytatjuk )

Next

/
Oldalképek
Tartalom