Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-28 / 306. szám

1989. december 21., csütörtök 5 Bori Imre köszöntése Illő, hogy ne csak a szűkebb irodalmi érdeklődé­sű olvasóközönség, hanem a szélesebb hazai közvéle­mény is megismerje az olyan Írástudó nevét, aki hatá­rainkon túl egész életét a magyar művelődési örökség föltárására, közkinccsé tételére, ápolására áldozza. Ilyen életmüvet alkotott Bori Imre akadémikus, az új­vidéki egyetem magyar irodalomtörténész tanára, a Híd főszerkesztője. Ma tölti be hatvanadik évét. Bácsföldvári paraszt­szülök gyermeke; a zentai gimnáziumban mostani akadémikus társának, Szeli Istvánnak tanítványa; a szabadkai tanítóképzőben, majd az újvidéki egyete­men tanult. Itt lett Sinkó Ervin tanítványa, majd utó­da, párosítva elődjének a modern irodalmi irányzatok iránti érzékét a vajdasági magyar hagyományokhoz va­ló ragaszkodással. Ez utóbbi készsége tette öt a hun­garológia, a magyarságtudomány széles látókörű mű­velőjévé, Vajdaság népéletének és nyelvkincsének istápolójává. Kritikusként kezdte. 1960-ban megjelent elsó ta­nulmánykötete óta fáradhatatlan szorgalommal és ter­mékenységgel végezte nemcsak a vajdasági, hanem az egyetemes magyar irodalom kérdéseinek boncolását. Míg itthon a dogmatizmus béklyózta le a kritika és az irodalomtörténet hiteles ítéleteit, ő — élve helyzeti előnyével — egy-egy megállapításával sorra hökkentet­te meg a hazai szakköröket. Elsősorban az avantgárd értékeit bányászta eló. Kassákot is akkor állítva mél­tó helyére, amikor itthon a mellőzés volt része. Ez az előny mára ugyan elenyészett, de Borit szemléletének függetlensége most is sok új megfigyelésre teszi ké­pessé. Ezeket érvényesíti monografikus földolgozásai­ban, akár kortársakról ir (Németh Lászlóról, Füst Mi­lánról, Weöres Sándorról, Pilinszkyről, Nagy László­ról, Juhász Ferencről), akár klasszikusainkról (Radnó­tiról ö írta az elsó monográfiát; Krúdyról, Móriczról, Kosztolányiról stb.). Illyést sajnos, nehéz időkben, té­vesen ítélte meg, s ezt honi hívei is zokon vették. Bár elsősorban századunk foglalkoztatja, volt ere­deti megfigyelése a 19. század irodalmáról. Aranytól Jókain, Reviczkyn, Komjáthyn át Justh Zsigmondig, sőt Tömörkény Istvánig. ö írta meg a jugoszláviai magyar irodalom törté­netét. Természetes, hogy különös gonddal foglalkozott a vajdasági magyar irodalom értékeivel, így a nem­rég elhunyt Fehér Ferencről is könyvet írt. Közvetí­tette a szerbhorvát irodalom értékeit számunkra: Krlezáról is monografikus képet festett. Több kötet­ben foglalta össze, rendszerezte mindazt, amit a kuta­tás a magyar—délszláv művelődési kapcsolatokról föl­halmozott. Antológiák sorában tette közkinccsé a vaj­dasági irodalom és népköltészet kincseit. Tankönyvei­nek, szöveggyűjteményeinek jelentós a szerepük a magyar oktatás magas színvonalának megőrzésében. Heti rádióelőadásai, a szabadkai 7 Navban megjelenő rendszeres irodalmi szemléi a jugoszláviai magyarság szellemi örökségének ébren tartói. Mind a hazai, mind a juooszláviai magyarsáq so­kat köszönhet neki. Köszöntjük őt mi is, további ter­mékeny alkotóéveket, jó egészséget kívánva. Péter László A főkapitány jelenti a lakosságnak Á rendőrség: válságágazat „Egyelőre képes a Csong­rád megyei, szegedi rendőrál­lomány feladatának teljesí­tésére, ám olyan tartaléka, amit hatékonyan lehetne mozgósítani az eredményes­ség érdekében, már nincs." — ezt Salgó László megyei főkapitány közölte év végi beszámolójában, s tényleg nem a pánikkeltés szándéká­val. Inkább hogy szembe­süljünk az államgépezet eme A riogatás, ijesztgetés még indokolatlan. A lét­számgondokkal, az elavult technikai berendezésekkel küszködő, csorbult tekintélyét nehezen viselő rendőr­ségi apparátus még ura a közrendnek, közbiztonság­nak. Kirívóbb bűnügy nem történik több, mint eddig, a sokszorosan megnövekedett rmnjárműforgalmat még biztonságban tudhatjuk — közreműködésük jóvoltából —, az igazgatásrendészeti adminisztráció is elbírja az ugyancsak megnövekedett átlagterhelést. Néhány ható­sági jogosítványuk átadása a tanácsoknak azonban máris égetően szükséges. területének most már nem említsük meg újra, kozmetikázott tényeivel, aljaújhelyi sághoz. Idén a megyében százalékkal több bűncselekmény a sátor- biztonsági feltételei, mint­. . . Elzett Certa hogy a közlekedési morálunk, Azok ismerete nélkül aligha Vállalat egy esztendeje nyi- fegyelmünk is változatlan .. . tudjuk munkájukat objektí- tott Szegeden vagyon biz- Közel kétezer jogosítványt ven értékelni, s aligha tudunk tonságtechnikai eszközöket vontak be tavaly, ittas reze­alkalmazkodni a megváltó- árusító márkaboltot. Nem árt, tés, tudatos szabályszegés, zott közrendhez, közbizton- ha ott körülnézünk. Sajnos a bűnös figyelmetlenség miatt. földerítetlen bűncselekmé- Egyébként a megye baleseti húsz nyek is jelentősen megnőve- statisztikájában Szeged és földerített kedtek. A régmúltban dívó vonzáskörzete a meghatározó, történt, bűnözési formák éledtek föl. Az élénkebb átmenő forga­Majdnem annyi, mint az el- Megjelentek például a zseb- lom, s a parkolási gondok múlt öt évben összesen; Ag- metszők, zsebtolvajok. Szá- ismeretében tehát nagyobb a gasztó méreteket ölt a betö- míthatunk rájuk a Cserepes volán mögé ülő helybéliek réses lopások, a rablások, az soron, nagyobb üzletek, for- felelőssége. Kivált ha azt is autó-, kerékpár-eltulajdoní- galmasabb városrészek tá- tudják, Szeged utcáiról, terei­tások száma. Itt jegyzi meg jékán. iőI több mint 60 járőr hiány­a beszámoló: a Nagyáruház- A közúti közlekedés vál- zik. A Cserepes sori piac kór­ban tavaly áprilisban kezde- tozatlan, ha nem romló mi- nyéke különösen balesetve­ményezett vagyonvédelmi ta- nőségű útjainkon, nem éppen szélyes. Tervezik is a piactér nácsadó szolgálat érdektelen- a legbiztonságosabb jármű- és a közút között egy kerítés­ségbe fulladt. Nos, ha nincs vekkel jelentős veszélyforrás, fal felállítását. A Belváros­szükségünk tanácsra, legalább Nem javultak a közlekedés ban tilosban parkoló kocsik­Csak egy lélegzet A költségvetés értéke: hogy elfogadták „Nem tudok, nem is akia- tait fizetni, "be kell jelente- nyebben vonulna vissza, s rok semmit visszavonni, ni a fizetésképtelenséget, engedne utat a vagyon gyá­mért sem: nem bizalmas, sem aminek következtében lehe- rapításában és a profit nő­nem tanácsos a lelkiismeret tetlenné válik a folyamatos velésében érdekelt magán­ellen tenni. Itt állok, nem termeléshez szükséges anya- tulajdonnak. Több jövedel­tehetek másként. Isten se- goik, gépiek importja: számos met termelhetne akkor, ha gíts! Ámen." Luther Márton iparágat a működésképte- a költségvetés nemcsak el­szavait idézve zárta Békési lenség fenyegeti, ami több vonásra, hanem adásra is László pénzügyminiszter az áttetel útján a gazdaság törekedne: kedvezményes 1990/ évi költségvetés felett összeomlásához, az életszín- hitelt, támogatást, pweferá­folytatott szenvedélyes vitát vonal még súlyosabb romlá- lást adna az ugrásra ikész a Parlamentben december sához vezet 21-én. S hogy a kiélezett Ebben az összefüggésben kis- és középvállalkozások­nak. Ez utóbbi könnyen be­tísr+'fií" »«u™iy«t a. i^j- •"sr'Stt Új film Call Girl ötszázért, avagy: apróból visszaadni Hogy forrón kell-e enni egyik kockáján ott van, jaj, a kását vagy piedig jéggé bocsánat, nem. néha megje­dermedt állapotában, erről lenik valaki, aki vele be­van némi ismeretünk. Az szél." Egy napilap szerint: viszont vitatható, hogy ki az „Egy öngratuláló gyakorlat." őrült ki deviáns, esetleg Streisand így válaszol egy temperamentuma kiemeli a^ interjúban: „En nem va­langyos mozdulatokkal meg- gyok olyan, mint ahogy az áldott embertömegből. újságok leírnak Egyszó­A Martin Ritt rendezte val nagyon dühös vagyok Call Girl ötszázért című arra, ahogyan bánnak ve­filmben Claudia Draper lem." Az okokat ne keres­(Barbra Streisand) akarná gessük most. A filmkritikát bizonygatni a bíróság előtt, a Newsweek is kiélezte: „A hogy njem gyengeelméjű. Bí- liberális Hollywood hagyo­róság elé önvédelemből el- mányos példája, mely meg­követett gyilkosságért ke- próbálja kitalálni nekünk riilt Az eset úgy esett hogy az úgynevezett elkötelezett Claudia call girl lévén (ez előadást." A Time egyszerű­nem azonos a magyar tele- en csak ennyit mond: „Rizi­fonos kisasszonnyal) egyik kómentes pszichodráma." bárdolatlan „páciense" csú- Hát igen. Nincs miért izgul­nyán el akart bánni vele. ni. Mert minden nézőben Azonban Claudia a széttört megszokássá vált, hogy a tükör egy tőr alakú darab- nagy - színészek nemigen jávai ledöfi az amúgy i!z- kapnak vesztes szerepet, mos férfit. A film kissé nehezen ha­Egyszóval: nem hiszem, , , , . hogy ez a film emelni fogja lad előre, de igaz ne mer- Barbra Streisand hírnevét, juk össze egy akciófilm per- bár ü zenét sze. gesével, hiszen itt valójában rezte & ekkor mé nem is nem törtenetet latunk, ha- k elfogult. Csak keres­nem a már jól ismert, a ni kellene ide egy ellenmon­datot. Miért lenne ez jó A, , . . . , , . . . film? Nem tudok apróból csatározásokat, indulatokat, visszaadni> de nem is kérek tárgyalótermek légkörében illetve szüneteiben folyó gyengeséget; a kérdések és válaszok egymásutánjából kikerekedő valót. Clauplia válaszai meghökkentőek, mert egészen másként, de saját logikája szerint igazul gondolkodik. Azonban a nagy bökkenő az, hogy ezt a másságot nem értik, vagy inkább félreértik, s ezek a pillanatok kedveznek a hisztériának. Hogy mégis, milyen ez a film? Streisandos. Egy ame­rikai tévékritikus szerint: „Nagyon jó, a film mind­semmit. P. Sz. 252 igent kapott mindössze hogy 1988 és 1989 szinte "" B ,, -u ,„ „ ország nepie: van az IMJ^ * .rf * " , . 23 nem eUeneben, 52 tar- s^ra, a más hitelezők minden tobbleteredménye f 7-v-v 1 / /-wl I 1 rvT f ot i Ii rtlh n _ n 1.1 f yw- I - f-^ry , .rvi r<i II o I tózkodás mellett, az aligha­nem a pénzügyminiszter személyes képiességeineCc is betudható. Annak a csiszolt éppren a kis- és középvállal­kozásokból keletkezett. Ha ez így van, akkor mi­Ái első százezer Tegnapi számunkban jelent meg a JATE Kalmár László Kibernetikai Laboratórium, a New England Machi­nery Ltd. és a Zenon Kft felhívása, melyben 150 ezer fo­rintnyi összeggel alapítványt hoztak létre, támogatva a Magyar Vöröskereszt szervezetét. A Budapest Bank Rt: szegedi igazgatósága által vezetett, 284-994 433 286 számú bankszámlán piéldás gyorsasággal, szerda délelőtti ülésü­ket követően az első felajánlással a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat jelentkezett, 100 ezer forinttal. számára is elfogadható. a már megingott, de még lé­tező bizalmat fenntartó retorikának mellvel Békési kr>lbégvetóse Más teisteíüg- ért áll még annyi akadály a retorikanak. mellyel Bekeni gésben viszont ezt a költ_ vállalkozás előtt, s miért Easzlo az ertelemre es er- <^^<55 egyáltalán nem; a nem szerepelnek a költség­zeiemre egyarant natott. megkönnyebbülés sóhaját vetésben olyan tételek, ame­Ha mérlegeljük azt a sulyo- engedi felröppenni — ellen- lyek a vállalkozói kezdemé­sarv és kétségbeesetten el- kezöleg. nyezések támogatását szol­lenző hangulatot, ami a . , f gálják? Azért, mert a kor­megelőző bizottsági üléseket ^^f^len *« 8 .1 meggy&ödés{, hogy a jellemezte, valamint azt a feáorolni ami a kolteegve- jelenl l rossz szerkezetű tényt, hogy a képviselők tesi kiadasok ilyen kemény J t nem szahad aén_ túlnyomó többsége maga és gf% k^tkezteben g* mert az választói közvetlen szemé- ™ost a lakossagra hárul, mindig több im­lyes érdekei ellenere szava- hsaen mar mindenki kisza- J^ ^ zott igennel, úgy a szavazás mithatta. mivel jar szamara amennyi exportot produkál­kimenetelét a pénzügymi- a lakbéremelés, a lakáska- na S eferekéT,t kÖnyVel" matok m^dóztaiása, a fo- e, a mai - és a múltbéli gyásztól ártámogatások csök- _ gazdaságpolitika igencsak De vajon sikernek mino- kentése; a fogyasztási adók vitatható tótele. Bár kétség­sí thető-e ennek a költség- .. . . - telen, hogy egy rossz szer­vetésnek az elfogadása az emelese, es sok ma lepes, ^^ dasá oktalan. ország szempontjából is? A arnre a jovo évi koltsegve- ^ élénkiteni ám a rossz képlet szerint, amit a kor- tés nyomasztói számai épül- szerkezetű gazdaság piers­mány felállított, ez legalább- nek pektivikus ágait, ígéretes is a kisebbik rossz. A kép- .Hmot vállalkozásait mégiscsak szá­lét ugyanis úgy szólt, hogy J^b^on^demesel- ^dna, sőt kellene segíteni, vagy radikálisan. 50-ről 10- támogatni. de legalábbis 15 milliardra csökken a ««vetesi many neisegieie- feilődni S bizony költségvetés hiánya 1990- "ül szükséges csökkentese- ^^g"™1' * h„n vnav t>lveszíti az ország nek vajon az egyedüli utja-e ,, " . a SzS vilutS az állaim kiadlLinak mér- valosu- meg* mert a sb°ntan tónoSS TazZSTS; sékl&e, adóbevételeinek fejleszté^fejlődés is meg­eredetű külföldi kölcsönök emelése. Azon érdemes top- annyi korlátozásba, bürok­folyósítását is. Az első eset- rengeni, hogy a költségvetés ratjkus akadályba ütközik. ben drasztikusan csökken vaͰn n,em közeledhet-e az nehezen le­nevanio a iak,Kdí pif+tszín egyensúly allapotahoa vala- "ogy milyen nenezen íe­ugyanis a lakossag eletezin. ^ módon kevesebb le- küzdhető akadályokba, arról vonala, de folyamatos lehet mi mas moaon s.eveseoo ie- tudnak mandani mind a termp-lé-a mp-oörizheti mű mondás es nélkülözési aran. í>oKat tudnak mondám mind­es. megonzneti mu- azok, akik új vállalkozásba kodokepeiseget a gazdasag. Nyilvánvaló ugyanis, hogy kezdtek vagy kezdtek vol­A második esetben viszont több adóbevételhez juthatna na ^ ^ jói jövedelmező azzal kell számolni hogy a kincstár egy eredménye- vállalkozásokat szerveznek, ujabb hitelek hianyaban le- sebben működő gazdaságból, irányítanak vagy igyekez­hetetlen a felhalmozott amely — több jövedelmet nek működésben tartani, adossagöt törleszteni, kama- termelvén — alacsonyabb adókulcsok mellett is na- Az elfogadott költségvetés gyobb tömegű bevételhez legfőbb értéke, hogy — van. juttathatja a költségvetést Ez azonban még messze nem A gazdaság pedig akkor mű- jelenti a kijutást a gazda­ködhetne eredményesebben, sági válságból, legfeljebb ha azokat a lépréseket. ami- annyi lehetőséget kínál a ket reformnak, fordulatnak, kijutáshoz, hogy időt ad vagy liberalizálásnak neve- hozzá. Nem sokat egy 'mé­zünk, a kormány határozod- legzetvételnyit. Ezt kell tabban és gyorsabban tenné most a- Kormánynak rendki­vagy tehetné? meg. vai e&szerűcn kihasználnia, hogy elkerülhesse az ország Több jövedelmet termel- gazdasági összeomlását.) hetne a gazdaság akkor, ha az állami tulajdon seré- Gál Zsuzsa kai nem tudnak mit kezdeni. Nincs jármű, amivel elszállí­tanák, s nincs is hová vinni­ük. A közrendről ha szó van, sokan úgy fogalmaznak, a késő esti órákban nem ta­nácsos útnak indulni. Kivált a külvárosokban, gyalogosan. Több átszervezéssel, csopor­tosítással igyekeznek a rend­őri jelenlétet biztosítani a város neuralgikus pontjain, ám e kérdésben sem lehet eléggé hangsúlyozjii saját fe­lelősségünket, főként a szü­lőkét. Szaporodik a gyer­mek és fiatalkorú bűnözők száma, s ugyan a statiszti­kából még hiányzik 1989 utol­só negyedévének mérlege, már eddig is magasabb a ci­gánybűnözés az előző öt év bármelyikénél. Az ország 18 megyéjéhez hasonlítva Csongrádot, azt mondhatjuk; szerencsénk van, hogy itt élünk. De vajon meddig tudhatjuk magunkat biztonságban? Mert a főkapi­tány szerint is az egészség­ügy és az oktatásügy mellett a rendőrség is ott van a vál­ságágazatok sorában. M. E. Iratok sorsa Dokumentumok megsem­misítéséről, iratanyagok „tonnáit" féltő megnyilatko­zásokról, s ugyanakkor bá­gyadt, ellentmondásos véde­kezésekről hallani mostaná­ban. Az MSZMP iratanya­gainak sorsáról lapunkban is többször írtunk már. Most az MSZP Szeged vá­rosi választmánya juttatta el szerkesztőségünkbe nyi­latkozatát, mely a dokumen­tumok megsemmisítéséről általános értékelést nem tartalmaz, viszont konkrét intézkedéseket sorol fel. „Ehelyütt — egybehangzóan az MSZP Csongrád megyei koordinációs tanácsának de­cember 18-án kinyilvánított szándékával — kijelentjük és garantáljuk, hogy váro­sunk múltja nem süllyed el a jövő történészei, kutatói, s általuk az utánunk követ­kező nemzedékek előtt. Szakemberekkel együttmű­ködve biztosítjuk, hogy a város, illetve a megye irat­anyaga itt maradjon, hely­ben, s pártiratokként elkü­lönítve a Csongrád Megyei Levéltár kezelésébe kerül­jon. A nyilatkozat a további­akban arról szól, hogy a le­véltár szakembereit felkér­ték, vegyenek részt mind a selejtezésben, mind az irat­anyag szakszerű megőrzésé­ben és védelmében. Az MSZP szegedi választmánya természetesnek tartja, hogy az ily módon megőrzött do­kumentumokat az érvény­ben levő levéltári törvény alapján kutathassák a szak­emberek. • A szerkesztőségünkbe el­juttatott másik állásfoglalás a népi ellenőrzési bizottsá­gok irattárának, vizsgálati anyagainak levéltári elhe­lyezését támogatja. „Ma már közismertté vált, hogy a népi ellenőrzés tevékeny­ségét, az egyes vizsgálatokat követő felelősséglevonásokat az MSZMP és a közvetlen irányítása alatt álló állam­apparátus nehezítette, ese­tenként akadályozta. A fe­lelősség alóli mentesülés le­hetőséget teremthet egy sze­mélyileg összefonódott, kor­rupt réteg átmentésére is. Ezért javasoljuk, hogy a né­pi ellenőrzés iratait politikai pártoktól független jogász­csoport vizsgálja meg, és a szükséges intézkedéseket, el­járásokat az illetékes állami szerveknél kezdeményezze. Csak \e,".t követően látjuk helyesnek az iratok szabá­lyos levéltári elhelyezését" — olvasható az MSZP váro­si elnöksége állásfoglalásá­ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom