Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-22 / 303. szám

cftíXlCo DELMAGYARORSZÁG 79, évfolyam, 303. szám 1989, december 22., péntek Havi előfizetési díj; 101 forint Ara; 4,30 forint Bukarest is föllázadt a diktátor ellen Ceausescuba belefojtották a szót — Általános sztrájk Temesvárott? Moszkva hallgat — Márciusban föloszlatja magát a Parlament Hazánk a BT összehívását kérte 1989. december 2í. Tegnap is a romániai hírek borzolták leginkább a kedélyeket, Az esti információk szerint a tiltakozási-ellenállási hullám immár átterjedt Bukarestre is, ahol a „Conduoatar" meglehetősen sikertelenül próbált szólni „hű népéhez", amely kifütyülte, és visszavonulásra kényszeritette. Híreink szerint katonai erőszakot vetettek be a bukarestiek 150 ezresre becsült tüntetése ellen. A dolog iróniája: a tömeget a „vezér" meghallgatására és ünneplésére toborozták össze. (Lapunk 3. oldalán összeállítást közlünk a romániai események szegedi visszhangjáról.) Szinte már alig telik energiánkból a' magyar Parlament éppen befejeződött ülésszakára is figyelmet fordítani. Pedig az ország gyűlése — ha változtatásokkal is — elfogadta a jövő évi költségvetést, ami megalapozhatja az ország gazdasági talpon maradását Ami hirtelenjében még figyelmet érdemel: kettészakadt a Litván Kommunista Párt, egyik szárnya kivált az SZKP-bóL Szávay István A költség el van vetve A világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívás ismertetésével kezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszakának zárónapja csütörtökön. a külügyi bizottság dokumentumához két képviselő, Márk György (országos li«ta) és Berecz János, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke fűzött megjegyzést. A képviselők döntő többséggel elfogadták az Országgyűlés dokumentumaként a felhívást. Ezután visszatérve az ország iövő évi költségvetési tervezetének tárgyalására, Békési László pénzügyminiszter válaszolt a szerdai vitában elhangzottakra. Az Országgyűlés a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt 252. igen, 23 nem szavazattal, 52 tartózkodás mellett elfogadta az 1990. évi költségvetésről szóló törvényt. Ugyancsak elfogadták a társadalmi szervezetek jövő évi költségvetési támogatásáról szóló határozatot. A tárgysorozat egy üjabb pontjával, a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódott az ülésszak. A törvényjavaslathoz Békési László pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést. Az általános vitában felszólalt: Biacs Péter (Budapest, 30, vk.); Hellner Károly (Budapest, 32. vk.); Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.); és Kopp Lászlóné (Borsod-AbaújZemplén m., 21. vk.). A vitában elhangzott módosító javaslatok szakbizottsági véleményezése közben rátértek egy újabb napirendi pont, az Országgyűlés megbízatási idejének lerövidítéséről szóló javaslat megtárgyalására. A javaslatot Fodor István megbízott házelnök terjesztette elő. A vitában felszólalt: Hámori Csaba (országos lista, az MSZP parlamenti csoportjának vezetője); Sasvári József (Komárom m., 3. vk., a független képviselőcsoport nevében; Bánffy György (Budapest, 4. vk.), az ellenzéki demokraták képviselőcsoportja nevében; Berecz János, a Parlament MSZMP-frakciójának képviseletében; Eke Károly (Csongrád m,, lO.vk.); Balla Éva (Budapest, 46. vk ). A képviselők ezután elutasították Balla Éva indítványát arról, hogy az Országgyűlés már a mai napon mondja ki feloszlását. A képviselők név szerint szavazva döntöttek arról, — 320 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett —, hogy 1990. mjárcius 16-ai hatállyal as Országgyűlés kimondja feloszlását. E határozat után visszatértek a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat tárgyalására; a vitában elhangzottakra Békési László válaszolt. Az Országgyűlés 172 egyetértő. 28 ellenző szavazattal, 45 tartózkodás mellett elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután megkezdődött a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló, 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslat előterjesztője Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese volt. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.), a tudománypolitikai és műszaki fejlesztési bizottság előadójaként mondott véleményt az előterjesztésről. A vitában Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) kért szót. Ezután a képviselők döntöttek arról, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból 1990-ben az Országos Tudományos Kutatási Alap rendeltetési céljaira 1 milliárd 160 millió forintot, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap számára pedig 690 millió forintot kell átadni. Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988 évi XI. törvény módosítását általánosságban is elfogadták. A postáról és a távközlésről szóló 1964, évi II, törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot D erzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter terjesztette elő. A témakört az illetékes szakbizottság megtárgyalta, bizottsági előadót nem kívánt állítani. Az Országgyűlés vita nélkül, 230 egyetértő szavazattal a törvénymódosító javaslatot elfogadta. Ezt követően Horváth István belügyminiszter számolt be a nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény előkészítéséről. A vitában felszólalt Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.). A képviselők elfogadták a belügyminiszter által írásban beterjesztett beszámolót a november 26-ai népszavazással kapcsolatos állami feladatok ellátásáról, illetve a népszavazás eredményéről szóló országgyűlési határozattervezetet. A törvényhozás ezután vita nélkül elfogadta a Magyar Köztársaság címeréről elrendelt népszavazás visszavonására vonatkozó határozatot. Ugyancsak észrevétel nélkül fogadták el dr. Karácsony Sándor (Csongrád m., 6. vk.) önálló indítványát az egéslzségügyi törvény egy rendelkezésének módosításáról. Ezután Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) önálló indítványként terjesztette elő a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot. A vitában felszólalt: Eleki János (Békés m., 7, vk.); Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9 vk.); Varga János (Tolna m., 6. vk), Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.); Bognár József (országos lista); Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.). A vitában elhangzottakat a napirendi pont előterjesztője, Biacs Péter összegezte. R affay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) az ellenzéki demokraták képviselőcsoportja nevében — információikra hivatkozva — tiltakozott az ellen, hogy a Belügyminisztériumban az ellenzék tevékenységével, illetve a magyarországi hírszerzéssel kapcsolatos dokumentumokat semmisítettek meg. Horváth István belügyminiszter erre reagálva visszautasította a vádakat Ezt követően dr. Garbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.) indítványára a képviselők támogatásukról biztosították a Drogmentes Élet Alapítványt. Az ülésszak végén Németh Miklós kormányfő mondott köszönetet a képviselőháznak. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszaka befejezte munkáját Nyugdíj-kiegészítésekről Csehák Judit szociális és emelkedések kompenzálásáegészségügyi miniszter a ra vonatkozó elképzeléseket Társadalombiztosítási Alap Eszerint differenciálni jövő évi költségvetési vitá- fogják a nyugdíj-kiegészítéja során ismertette az ár- seket a következő módon: 6000 Ft alatti nyugdíjak esetében Nyugdíjba vonulás ideje: 1975 elótt 1975—1980 között 1980—1985 között 1985 után A 6 ezer forint feletti nyugdíjak kiegészítésére a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséből 25 milliós keretösszeget határoztak meg, s az Országgyűlés döntése szerint a nyugdíjasok a kiegészítésben differenciált mértékben részesülnek. A Társadalombiztosítási FőA kiegészítés összege: 1050,— 850,— 750,— 550,— igazgatóság információi szerint a tervezett legmagasabb nyugdij-kiegészités 1050, a legkisebb pedig 200 forintos lesz. Azt azonban, hogy a nyugdíjban töltött évek, és a nyugdíj összege arányában ki mennyit kap, a JVÍinisztertanács dönti el. A magyar külügyminiszter utasítására a New York-i magyar ENSZ-misszió vezetője levélben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez amelyben kéri: a BT elnöke intézzen felhívást a román hatóságokhoz az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, Románia nemzetközi kötelezettségeinek betartási érdekében, s vizsgálja meg a Biztonsági Tanács esetleges összehívásának lehetőségét. Ezt Horn Gyula külügyminiszter jelentette be a csütörtöki parlamenti ülésnap szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Berecz János, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Réger Antal, a testület titkára is. Horn Gyula tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy szerdán este Magyarország bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét magihoz kérette a román külügyminiszter, és közölte vele azt a román álláspontot, miszerint az országban kitört zavargásokat a határokon kívülről szervezték, azzal a céllal, hogy megsértsék Románia függetlenségét, megbontsák területi egységét. Miként • Ceausescu elnök szerda esti tv-beszédében, a román külügyminiszter is Budapestet jelölte meg, mint azt a központot, ahonnan az eseményeket ösztönzik, irányítják, és követelte az állítólagos beavatkozás megszüntetését. Hazánk diplomáciai képviselője határozottan visszautasította a román állitásokat. A külügyminiszter utalt a véres megtorlások nyomán mind széles körűbbé váló nemzetközi tiltakozásra, s rámutatott, hogy a Bécsben zajló európai konferencián a román lépéseket elítélő véleményt fejtett ki a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária küldöttségvezetője is, követelve az emberi jogok tiszteletben tartását. Horn Gyula ugyanakkor leszögezte: minden külső katonai beavatkozás csak további, veszélyes konfrontációt idézhetne elő; a magyar kormánynak nincs ilyen szándéka. Ez összhangban van elvi álláspontjával, amely szerint sem itt, sem másutt a világon, így Panamában sem oldhatók meg a problémák külső katonai beavatkozással, ezért az ilyen lépéseket Magyarország határozottan ellenzi. Megerősítette viszont az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén felvetődött elképzelést, amely az 1948-ban kötött magyar—román barátsági és együttműködési szerződés felmondására vonatkozik. Mint — immár kérdésekre válaszolva — elmondotta, olyan viszony alakult ki a két ország között, hogy erkölcsileg sem igazolható tovább e szerződés léte, ezért a magyar kormány készül ennek egyoldalú felmondására. Nem áll szándékunkban viszont a diplomáciai kapcsolatok megszakítása — hangsúlyozta a tudósítók érdeklődésére —, mert ez csak ártana az így is rendkívül súlyos konfliktusokkal terhelt kétoldalú viszonynak. Berecz János ehhez hozzátette, hogy a párbeszéd újrateremtésének lehetőségét mindvégig fenni kell tartani, a diplomáciai viszony megszakítása ezért csak a legvégső lépés lehet. A sajtótájékoztatón szóba kerültek a magyar politikát ért súlyos román vádak is. Ezzel összefüggésben a külügyminiszter leszögezte: a magyar területi követelésekkel kapcsolatos állításokat kormányunk a leghatározottabban elutasítja, ezek olyan vádak, amelyekkel „egy roskadozó hatalom próbálja (Folytatás a 2. oldalon.) Szakítópróba Egyre többet olvashatunk mostanában arról: a Kisgazdapárt központi és vidéki vezetése között nincs mindenben összhang. Mi az oka ennek? — kérdeztük dr. Szeghő Istvánt, a Kisgazdapárt Csongrád megyei szervezetének elnökét, aki az országos pértfőügyész helyettese és intézőbizottsági tag is, s aki részt vett december 18-án a Budapesten tartott, összevont intézőbizottsági és politikai bizottsági ülésen. — Több vidéki szervezetben úgy látják: az országos vezetőség alkalmatlan feladatának ellátására. Nyolc hónapos működésük alatt nem dolgozták ki kellően a pártprogramot, nem korszerűsítették a pártalkotmányt, embereket jogtalanul és indokolatlanul zártak ki a pártból, függesztettek fel funkciójukból — hangzik a bírálat. Hová vezethet ez, s mit latolgatnak ezek a vidéki szervezetek? — Mi többször felhívtuk az országos vezetés figyelmét ezekre a problémákra, eredménytelenül. Pártszakadást nem akartunk, ezért született meg a kecskeméti nyilatkozat december 11-én. Bizakodtunk: ez jobb belátásra bírja a központi vezetést, s az aktuális kérdések megvitatására ósszehivják majd az országos választmányt, mint a párt legfőbb testületét. Azonban nem így történt, a mostani ülésen a vezetés, élén dr. Balogh György alelnök és Prepeliczay István főtitkár minden törekvésünket meghiúsította azért, hogy a választások előtt ne kerülhessen sor a nagyválasztmány összehívására. Személyeskedő vitára terelték a mostani ülést is. Közben kisgazdapárti tüntetők érkeztek a tanácskozási terem elé, a többi közt ilyen felirattal: „Le Balogh Györggyel és Prepeliczay Istvánnal." — Olvashattunk arról is, hogy dr. Boross Imrét pártfőügyészi funkciójából felfüggesztették. Miért? — A kecskeméti nyilatkozatot 6 is aláírta — mondták —. ezzel bomlasztja a pártot, és bűnéül rótták Boross Imrének azt is. hogy az általuk! kizárt és felfüggesztett párttagokért olykor szót emelt Nem tetszett az sem, hogy leginkább ő állt kapcsolatban a sajtóval, a rádióval, a televízióval, mintegy 6 adta meg a Kisgazdapárt karakterét, arculatát — Mit tesz most ön és a Csongrád megyei szervezet? — A Budapesten történteket rendkívüli, kibővített vezetőségi ülésen ismertetem majd, amelyen a megye minden szervezetének elnöke, titkára részt vesz, és együttesen fogjuk kialakítani követendő álláspontunkat Én olyan Kisgazdapártot kívánok képviselni, melyben élnek a történelmi hagyományok, létezik az önálló gondolkodás, a szabad véleménynyilvánítás, s helyben megvalósul a demokrácia. További magatartásomat a vezetőségi ülésen elfogadott döntésnek rendelem alá. £*. e.