Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-02 / 286. szám

1989. december 2., szombat 141 DM magazin Újabb terrorhullám Százötven éves fenyegeti Európát a Pesti Műegylet Nyomasztó, elgondolkodtato hírek erkeznek Német- és Olaszföldról. A tavirati irodák jelentése szerint a nyugatnémet Vörös Hadsereg Frakció (RAF — Rote Armee Fractio) és az olasz Vörös Brigádok (BR - Brigute Rosse) elnevezésű terrorszervezetek — megszakítva az eddigi mosolvszüneIct, felvették egy mással ..a diplomáciai kapcsolatokat" és közös platformot hoztak létre. A rendőrség már 1988 nyarán — reszben milánói, részben romai konspirációs lakások felderítése során kézrekerült dokumentumok és levelek alapján — valószínűsítette, hogy a két szervezet megtette a bekülés útján egymás felé vezető ut egy-egy szakaszát. A teljes bizonyosságra azonban 1989. március 1-jéig megvárni kellett. Ezen a napon jelentette be ugyanis a Vörös Brigádok ünnepélyes keretek között, hogy a RAF-fal — a Hans Tietmeyer bonni pénzügyi államtitkár ellen 1988 őszén elkövetett merenylet otu — fennálló akcióegységét tovább kívánja erősíteni. Közismert, hogy egy-egy • terrorista csoport önállóan, elszigetelten is mérhetetlen anyagi és erkölcsi pusztítást képes a társadalomban véghezvinni. A szélsőséges szervezetek együttműködése következteben pedig a rombolás, a kár még hatványozottabb lett. Valószínűnek tartom, hogy a RAF és a BR a közös tevékenységükre vonatkozó megállapodással — mint más terrorszervezetek hasonló aktusai — egy újabb pusztító terrorhullám magját vetette el. „ Meg kell semmisíteni az imperializmust katonailag, nemzetközi méretekben... " (Ulrike MeinhofT) „Mélységes mély a múltnak kútja", merítsünk belőle bátran abból a célból. hogy a szélsőbaloldali modern terrorizmus 1968 ota datálódó törtenelmének néhány igazán véres lapja a fenti feltevés megalapozottsagái igazolja. 7Vmodern nemzetközi ttrrorizirfüs palettáján a szélsőbaloldali csoportok összefogása nem új keletű jelenség. Az ötlet szülőatyja a nagy konspirátor hírében álló. olasz milliárdos könyvkiadó Giangiacomo Feltrinelli volt, aki „Itália 1968: Politikai gerillaháború" címmel 1968-ban adta ki diverzáns eszméinek summázatát. E müvében adja közre a szélsőbaloldali csoportok nemzetközi akcióegységére vonatkozó felhívását . Alma már 1970-ben megvalósulni látszott, amikor háromnapos „csúcstalálkozóra" hozta össze a leghíresebb terrorista vehetőket. A találkozón •részt vett a hetvenes evek közepén világhírnévre szert tett Andreas Baader és Renato Curcio is. Feltrinelli 1971 októberében újabb kísérletet tett az anarchista csoportok országhatárokat átlépő csúcsszervezetének megteremtésére: 60 illegális csoport képviselőit hozta össze egy firenzei találkozóra. A tanácskozás pontos lefolyása -nem ismert, de hogy nem zárult eredmény nélkül, azt jelzik a '70-es évek nemzetközi terrorizmusának kínos realitásai. A teljesség igénye nélkül — kizárólag a RAF. illetve a BR altat végrehajtott legfontosabb terrorcselekmények ismertetésére szorítkozva — kísérlem még a Firenzében kialakult laza szövetkezés véres következményeinek csokorba gyűjtését. 1972. május 11-én bomba robbant az NSZK-ban állomásozó V. Amerikai Hadtest frankfurti főhadiszállásán és a közeli tisztikaszinóban, amelynek következtében egy ember meghalt, négy megsebesült. Másnap, május 12-én az augsburgi rendórfönökség és a müncheni Tartományi Bűnügyi Hivatal falait razta meg detonáció.Május 19-en a hamburgi Springer-házban, a jobboldali sajtókirály üzleti központjában robbantak bombák. S végül 24-en a heildelbergt amerikai főhadiszálláson működésbe lépett pokolgép három ember halálát okozta. A közvélemény ezt a hónapot találóan „sokkoló hónap"-nuk nevezte el. A merényletekért a RAF vállalta a felelősséget. Olaszországban 1974-ben elrabolják Mario Sossi genovai helyettes államügyészt. akit a rendőrség még kiszabadít a „nép börtönéből". Nem volt ekkora szerencséje Francesco Coco genovai fóállamügyésznek. akit sofőrjével cs testőrével egy ütt 1976. június 8an gyilkolt meg brutális módon a Vörös Brigádok terrorszervezet. Az NSZK-ban 1977-ben nvilt utcán lelövik Siegfried Buback föállamügvészt, s pisztolylövések végeznek Frankfurt melletti lakásában Jürgen Ponto bankárral is. Ezt követően Kölnben Hans Martin Schleyer gyárost rabolja el a RAF, akit hosszabb fogvaturtás után megölnek. Szinte azonos forgatókönyv szerint 1978-ban a Vörös Brigádok foglyul ejti, majd meggyilkolja Aldo Murót, az olasz Kereszténydemokrata Part elnökét. Az ma mar történelmi teny, hogy a hetvenes évek legtöbb, legborzalmasabb és politikailag legkényesebb terrorcselekményeit Európában a RAF, illetve a BR hajtotta végre. Ezért is realisnak tűnik egy újabb terrorhullám víziója akkor, amikor a szóban forgó két szervezet szövetkezéséről értesülünk. A hetvenes evek „sikereinek" köszönhetően a RAF a hasonlo mentalitású csoportok többségének elismerésétől övezve a szélsőbaloldali terrorizmus képzeletbeli középpontjába került. A nyolcvanas evek elején a RAF regenerálódott és potolta a hetvenes evek végén 'elvesztett' vezérkárát. A sorok rendezése után sikertelen kísérletet tett egy egységes „Gerilla, ellenálló és antiimperiulista front" létrehozására. Az euroterrorizmus ördöge — amelyet a korábbi nyugatnémet belügyminiszter Friedrich Zimmermann festett a falra — ekkor még pem jelent "pteg. Alkalmanként azonban a RAF a francia Action Directe (AD) és a belga „Hurcoló Kommunista Sejt" elnevezésű tcrrorszervezetekkel együtt hajtotta végre akcióit. 1986 februárjában Frankfurtban az ,.Antiimperiulista és antikapitalista nyugat-európai ellenállás" kongreszszusán csaknem ezer ember jött össze az európai radikális baloldali terror egyesítése céljából. A szimpózium lehetőséget biztosított az ún. autonómoknak arra, hogy a RAF antiimperialista harcának alapelveit megismerje. Az autonómok zöme egyetértett ugyan az antiimperialista politikával, de nem volt hajlandó elfogadni a RAFterrort, mint harci módszert. A baloldali terror totális egyesítése tehát akkor sem sikerült. A szélsőbaloldali modern terrorizmus történelmének lajait kettesével lapozgatva eljutottunk a bevezetőben már említett eseményig: a RAF és a BR a csatabárdot elásva akcióegységet hozott létre. A példák is azt bizonyítják, hogy a terrorista csoport szövetkezesei mindig újabb és újabb terrorhullám szeizmográfjai is egyben. Különösen nagy u potenciális veszély akkor, ha a szélsóbaloldal két legerősebb, leghírhedtebb terrorszervezete koprodukció keretében kiván Európa politikai színpadán „maradandót alkotni". A címben sejtetett vízió bekövetkezésének realitását alátámasztandó, befejezésül álljon itt egy 1989. március 15-én kelt BR-dokumentumból származó idézet. A citátum arról tanúskodik, hogy a Vörös Brigádok jövőbeni akciói — egy új stratégia megvalósítása érdekében — az 1993-ra tervezett nyugat-európai belső piaci integráció létrehozásának megtorpedózására irányulnak: ,.A nyugat-európai politikai szövetkezés. (értsd: a nyugat-európai belső piac) ellen egységes politikai alapon indított tamadás megvalósítja a BR és a RAF vezető szerepét az "Antiimperialista Harci Szövotség« kialakításában, valamint megszilárdításában, és ez elvezet a konkrét fogalmakon keresztül a forradalmi stratégia új fázisának kialakulásához". CSISZÁR TIBOR Magyarországon, ahol sajátos történelmi adottságaink folytán nem voltak királyi gyűjtemények, csak az 1800-as évek közepén alakultak múzeumok, képtárak. Addig a közönség és a művészek is csak templomokban és néhány magángyűjteményben láthattak festményt, szobrot. A rendszeres kiállítások első hazai intézménye a Trefort Ágoston által kezdeményezett, 1839-ben alapított Pesti Műegylet volt. Célkitűzése: a honi művészet és művészek pártolása, az ízlés nemesítése, a művészet fejlesztése. rendszeres kiállítások rendezése — vásárlások és múlapok készítése által. Elnökül Fáy András írót választották, az elnökségben helyet foglalt Eötvös József, Trefort Ágoston. Barabás Miklós, s az alelnöki tisztet Kossuth Lajos vállalta fel. A pest-budai polgárok ötforintos részvényösszeget fizettek be, amiért ingyen látogathatták a kiállításokat, múlapokat kaptak, és részt vettek a festmények sorsolásán. Liszt Ferenc egy hangversenyének teljes bevételét (1377 forintot) ajánlott fel az egylet megalapításához. Trefort, Serényi gróf, Lukács Móric, Grimm Vince fogott össze a műegylet első tárlatának megszervezésére. „Hogy a tárlatra alkalmas képek legyenek — írta Barabás Miklós —, Bécsbe utazott Grimm, sorra járta a művészeket és a műárusokat." Sikerült is 1840. június 8-án az elsó kiállítást tető alá hozni a Redoutban, a Vigadó épületében. Kiállítottak 7 szobrot, 30 vízfestményt, építési rajzot, 3 dagerrotípiát, 279 olajfestményt. Nagy sikere volt Markó Károly négy festményének, Molnár József és Brodszky Sándór tájképeinek, Barabás Miklós. Tikos Albert, Kiss Albert arcképeinek, a velencei származású Marastoni Jakab 21 olajképének. A műegylet később állandó kiállítóhelyiségeket bérelt a Diána fürdőben, hogy a vidékről Pestre érkezők is mindig láthassanak műtárgyakat. Részvényesei 1856-ban már ötezren voltak. így aztán egyre több képet kellett kisorsolni, mert a közönség körében ez volt a legfőbb vonzerő. Csakhogy a műegylet nem állt hivatása magaslatán. Egyre több képet válogatott ki sorsolásra, egyre olcsóbb áron, így aztán a „legigényteleBarebás Miklós Galambposta című festménye a műegylet kiállításának egyik nagy sikere volt nebb munkákat vitte a közönség körébe". A sok olcsó, gyenge minőségű kép a nyárspolgárok ízlését úgy ahogy kielégítette, de nem terjesztette az igazi művészetet, ahogy az egylet korábban ígérte. Nem töltötte be hivatását a magyar művészet és művészek pártolása terén sem. Ezért éles bírálatok is érték a sajtóban a múegyletet. Frankenburg Adolf Emlékirataiban így vélekedik: „Múegyletünk. melynek feladata lett volna a honi művészetet és művészeket pártolni, ezeket minden alkalommal mellőzte... éppen olyan időben, midőn leghöbben buzogtunk nemzetiségünk és honi iparunk (a védegylet alapításával) s művészetünk felvirágoztatása mellett... Annyi bizonyos, hogy a Pesti Múegyietnél magyartalanabb egylet nem volt a hazában! Híre is járta, hogy a hazai művészek az önér- , zet és becsület sugallatát követvén, elszakadni akarnak e hazafiatlan irányban sáfárkodó egyesülettől, s kü- ' Jöri egyesületet kívánnak alkotni, mely egyedül honi művészektől fogad és állít ki műveket." így is lett. 1861-ben megalakult az Országos Magvar Képzőművészeti Társulat, s a műegylet 1869-ben végleg megszűnt. KÁDÁR MÁRTA Mi pusztul el Erdélyben? Nehéz művészeti értékeket összehasonlítani, de ha nincs Erdély műemlékeiről összefoglaló áttekintés, megkísérelhetjük egy erdélyi megye és Csongrád megye középkori műemlékeinek az öszszevetését. A középkori Udvarhelyszékról 1981ben jelent meg Dávid László számos rajzzal és fotóval illusztrált kötete. Eszerint megmaradt: 5 várrom. 4 udvarház, 40 román stílben készített templom. 15 falkép, 10 kazettás mennyezet, 26 új építményű gótikus templom. 14 templom gótikus tornyot kapott. Csongrád megye középköri emlékeit ket kezen össze tudjuk számolni, a román korbán húzták tel a Demeter-tornyot, később gótikus átépítést kapott. Az alföldi gótika remeke az Alsóvárosi templom. Kiszombor rotundájának ott is megvan a párja. Tápé középkori temploma nagyon hasonlít az udvarhelyi kistemplömökra. A pusztaszeri rom az ásatás következtében szinten rangos emlék lett, Óföldeak középkori templomának is van a székely templomok között párja. Csomorkányban és Mezókopáncson csak romok vannak. Csongrád megyét u török uralom tette pusztává, a török és tatár Erdélyben is sokszor végigdúlta a Kükülló és Momorod völgyét, az épen átlő templomok mellett a jegyzékben itt is szerepel 11) romos templom. Udvarlielyszék keleti részén azonban ott emelkedik a Hargita, mely kitünó építőkövet adott. A 12 — 13. szazadban megtelepedő székely határőrök az alföldi jobbágyoknál szabadabb közösségben éltek, ezek a templomok néhány szakember vezetésevei úgy épülték, hogy szekereken hozták az építőkövet, a meszét, a fizikai''munkának nagy részét maguk végezték. A falvak nagy resze már a 13. században templomot kapott, sok helyen 2-3 falunak volt közös temploma. A lakosság növekedésével mindenütt megépült a saját templom. A 14. században indult meg a templom belső kiíestésc. a legkedveltebb természetesen Szent László harca a kunok ellen volt. három képben mutatják be az indulást, á harcot és a győzelmet. A 16. században sok helyen került kazettás mennyezet a belső tér fele. szintén díszítésekkel. Sok helyen megmaradt a középkori harang, s néhány szertaPAPP GYÖRGY METSZETE tási tárgy (a szárnyas oltárok közül csak egy maradt fent). A reformáció idején a legtöbb gyülekezet református vagy unitárius lett. Áz állandó török veszély miatt a templom körüli temetőt erös kőfallal vették körül, van, ahol bástyák is vannak a sarkokon, s több helyen a később épült torony nem a templomhoz került,hanem az erődítmény kapuja felett emelkedett lőrésekkel. 1910-ben Udvarhely megyében (az erdós hegy-' ségek miatt is) mindössze 123712 lakos éit 135 településen. Tehát az" átlag áz, ezer lakost sem közelítette meg. 1910-ben öt községbén a lakosság 2U0 to alatt volt. Magának a megyeszékhelynek. Udvarhelynek is csak 9928 lakója volt. Sem a kiegyezés után, de a román uralom elsó időszakában sem kapott ipart. 1960-ban a város lakossága 14450, elsősorban néhány szomszédos község odacsatolása folytán. A népfelesleg már a múlt században Bukarest felé vette a vándortarisznyát. 1938-ban a Székelyföldről Bözödi Györgynek jelent meg szociográfiája — Udvarhely még ekkor is a legmagyarabb megye volt. 91%-nyi magyarsággal. De 1934-ben már 126 román állami iskola volt, ahol a gyermekeknek a szünetben sem volt szabad magyarul beszélni. A megye második központjában, a színmagyar Székelykeresztúron nem volt egyáltalán magyar tisztviselő, a betelepített 100 román tisztviselő számára a megye és a község pénzén építettek templomot. A gazdag műemléki anyagból mutatóban érdemes néhányat kiemelni. Agyagfalván volt az egész székely közösség évi fegyverszemléje. Kökerítéses gótikus temploma van, a torony is a kerítésben van lőrésekkél. Felsöboldogfalván 1974-ben a műemléki felügyelőség tárta fel A királyok imádása c. festményt, mely az erdélyi képanyagon belül is magas szintet képvisel. Firtos vára a határvédelemnek egyik támpontja-volt, a XVIII. században még szerzetesek lakták, amióta elhagyták, romladozik. Énlaka szép kazettás mennyezetével emelkedik ki, Nagygalambfalván 1970-ben bukkantak szépen megrajzolt falfestményekre: Szent Erzsébet, Mária megkoronázása. Szent Dorottya. Székelydálya templomában a szentély felsó falán nyolc címer sorakozik, mivel ott van Lénárt alvajda címere is (1501 — 1526), könnyen meghatározható a festés kora. Székelyderzs templomát a művészettörténeti könyvek is be szokták mutatni, a templomot ötbástyás és harangtornyos erődítmény veszi körül. Az épület külsőleg és belsőleg is a gótika mintapéldánya. A Szent László-legenda itt is megtalálható, kriptájában két szép reneszánsz sírkő van. Székelyudvarhely középkori műemléke a kerek templom, mely a kiszomborihoz hasonló. A felsorolásban csak a középkori emlékek szerepelnek, nem szerepelnek a barokk templomai, kastélyai. A középkori emlékeknek ez a gazdag tára nemcsak a magyar múlt emléke, hanem az európai kultúra keleti bástyája is. GIDAY KÁLMÁN \