Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-15 / 297. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 79. évfolyam, 297. szám 1989. december 15., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Budapest: igen Mit hozott Londonból Németh Miklós? — A gazdaság nagyobb gond, mint a politika — Továbbra sincs tanácselnöke Szegednek 1989. december 14. Megnyertük!... A világkiállítási pályázatot neveze­tesen, Béccsel, örvendezni kellene ezen, hiszen 1995-ben ide seregelhet a világ, a ide hozhatja műszaki-szellemi tel­jesítményeinek minden csúcsát Csak már a jó hír sem igazi. Eléggé megkopott már a nemzet önbizalma. A világ ezzel a döntéssel óriási bizalmat hitelezett Ausztriának és Magyarországnak. Helyt tudunk-e majd állni a magunk részéért? Miniszterelnökünk megjárta Londont. Hogy mit vég­zett igazából, inkább „visszhangokból" tudjuk, mert estig az MTI csak annyi tájékoztatással szolgált, hogy „csütör­tökre virradó éjszaka hazaérkezett Londonból Németh Miklós" ... Londonban már azt írták: „Magyarország jö­vője forog kockán..." Ugyancsak Londonból tudjuk: mi­niszterelnökünk szerint, mi „a fő kérdésekről nem az ut­cán döntünk". Thatcher asszony mindenesetre „nem aján­lotta fel támogatásának azonnali növelését". Horn Gyula külügyminiszter brüsszeli fellépése sem abszolút siker. A brit külügyminiszter a brüsszeli találkozó után így fogal­mazott: „Van egy határ, hogy meddig lehet az- embereket megszorítani ilyen helyzetben. Sokkal nehezebb tervgazda­ságról piacgazdaságra, mint a diktatúráról demokráciára áttárni anélkül, hogy a kettő közti szakadékba zuhanja­nak." Tehát tanács még csak volna ... É6 itthon? Továbbra sincs Szegednek tanácselnöke... Sz. Simon István Mottó: Híd a jövőbe magyar ellenzék képviselői­vel, sőt az MDF kongresszu­sán meghívott vendégként fel is szólalt a világkiállítás kérdéséről. „Az a tapaszta­latom, hogy szinte mindenki támogatja a tervet" — kö­zölte. Örömmel vettük a hírt a bizottsági döntésről, amely azért is kiemelkedő jelentő­ségű, mivel először fordul elő, hogy két ország, illetve azok fővárosai rendezhetik meg a világkiállítást — mondta az MTI munkatár­sának Gellai Imre kereske­delmi miniszterhelyettes, az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal elnöke, a világkiállítás rendezési jogának odaítélé­sével kapcsolatban. Budapest és Bécs között, mondhatni, évszázados a vetélkedés. versenytársak voltak a gazdasági élet szá­mos területén, s így van ez most is; ám ennél is lénye­gesebb, hogy ezúttal széles körű együttműködéssel, kö­zös vállalkozással készülhet­nek fel a világkiállításra, amely kihivást és lehetősé­get jelent a rendezők szá­mára. Ami a közvetlen előkészü­leteket illeti: magyar rész­ről hat új szálloda építése megkezdődött, négy továb­bi alapozását jövő tavasszal kezdik meg. Nagy bevásár­lóközpontok, kereskedelmi központok létesítését is ter­vezzük, . lehetőség szerint külföldi áruházi láncok be­vonásával, vegyesvállalati formában. Nagy lehetőséget kap például a szórakoztató­ipar és általában az egész magyar idegenforgalom. A világkiállítást főként vállal­kozási alapra helyezzük, és számítunk a külföldi töke bevonására; erre remény is van, hiszen eddig is nagy volt az érdeklődés, és most a döntés után várhatóan e téren is új fejezet kezdődik. Tanácsülés vacsoraidőig A Nemzetközi Kiállítások Irodája csütörtökön Párizs­ban megtartott ülésén vég­legesen Budapestnek és Bécsnek ítélte az 1995. évi, a „Híd a jövőbe" mottóval készülő világkiállítás meg­rendezésének jogát. A vi­lágkiállítások történetében első ízben két, egymástól több mint kétszáz kilométer­re levő főváros kapta meg ezt a jogot: a példátlan ese­mény, az Iroda ülésének ta­núsága szerint is, máris nagy érdeklődést kelt. A csütörtöki ülésre Pá­rizsba érkezett Glatz Ferenc művelődési miniszter, a vi­lágkiállítással foglalkozó kormánybizottság vezetője, Somogyi László kormány­biztos és dr. Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke. Osztrák részről Erhard Bu­sek tudományos és kutatás­ügyi miniszter, az osztrák kormány képviselője és — az utolsó pillanatban beteg­sége miatt távolmaradásra kényszerült Helmut Zilk pol­gármester helyett — Hannes Swoboda városi tanácsnok vett részt a tanácskozáson. A magyar és az osztrák küldöttség a szavazást kö­vetően közösen tartott saj­tókonferenciát. Glatz Ferenc nagy öröm­mel üdvözölte az Iroda dön­tését, tréfásan megjegyezve: azon ritka alkalmak egyiké­ről van szó, amikor Auszt­ria és Magyarország közö­sen aratott győzelmet. Somogyi László aláhúzta, hogy Magyarország egyik úttörője volt a kelet-euró­pai térségben bekövetkezett és folyajnatban levő politi­kai változásoknak. Kije­lentette, hogy a magyar kor­mány, a magyar Országgyű­lés és az ország lakossága jó világkiállítást akar, és bizo­nyos abban, hogy képes is lesz annak megrendezésére. Erhard Busek elmondta: „Szomszédos országok va­gyunk. Természetesen van különbség a politikai, a gaz­dasági és a társadalmi rend­szerben. De megvan ben­nünk a törekvés az együtt­élésre, a közeledésre". Kér­désekre válaszolva Somogyi László közölte, hogy a vi­lágkiállítás magyar részét elsősorban vállalkozói ala­pon, a külföldi tőke bevo­násával, üzleti módszerekkel kívánják megszervezni. A költségvetési hozzájárulás az összköltséghez képest mini­mális lesz, főként a kiállí­tás területének megvásárlá­sát és az alapvető helyi inf­rastruktúra megteremtését jelenti majd. A költségek azonban jóval túlmennek a világkiállítás megrendezésén — mondta, hozzátéve, hogy létre kell hozni a szükséges infrastruktúrát: például meg kell építeni a Budapestet Béccsel összekötő autópá­lyát és vasútvonalat. A ter­vek szerint 12 000 új szállo­dai szoba, több bevásárló­központ és camping épül fel a világkiállítás idejére. Több jelentős kulturális beruhá­zás is elkészül, és egy új kórházat is felépítenek. — Mindennek költségeit a le­hetőséghez képest közös vál­lalkozásokkal kívánják elő­teremteni. Erhard Busek elmondta, hogy személyesen tárgyalta Idén utoljára ült össze teg­nap, csütörtökön a szegedi tanács. A hiányzóf?) vezér­kart ugyan nem sikerült pó­tolniuk, ám, mint maguk is elismerték, számtalan, ed­dig halogatott témát sikerült megtárgyalniuk — így akár eredményesnek is mondhat­ták napjukat. Megvitatták a város peremkerületeinek helyzetét, összegezték, az ál­lami bérlakások értékesítésé­nek szomorú tapasztalatait, tájékozódtak a városkörnyé­ki bizottság munkájáról, döntöttek új, ugyan rövid életű szervezeti és működési szabályzatukról és számtalan előterjesztés sorsáról. S mint a személyi hírekben össze­foglaljuk, még elnököt is vá­lasztottak (volna). Azt egyéb­ként már majdnem vacsora­időben ... Hattyas, Algyö, Gyála A város peremkerületeinek problémáival negyedszer szembesültek a tanács tagjai. Vajha pénz lenne; Nem kér­tek volna szót tizennyolcan; Algyőn nincs mozi, a kultúr­otthon használhatatlan, a nyáron nem volt belvízvédel­mi diáktábor, hová lett az arra szánt 2,5 millió fo­rint? ..., a 20/G-buszjárat nagyon hiányzik.... pusztul a Népliget, amelyet még csú­fít a városgazdák felvonulási épülete .... piszkos a Vám tér..., a kohósalakkal fel­szórt utakat 2-3 éven belül aszfaltozni kéne, mert tönk­re mennek . .., Petőfitelepen a pártházból csináljanak élelmiszerboltot, Hattyason, Gyálán, Mihályteleken nem­hogy falusias, de inkább ta­nyai (infrastruktúrájában) az élet..., egy már kész utat bontottak föl Béketelepen ..., tegyenek a dorozsmai útra Várakozni tilosl-táblát!..., és jó lenne, ha a MÁV a sze­relvénytolatásokat másho­gyan oldaná meg ..., a régi Rókus nyugdíjasainak az ön­erőre se futja , pazaroljuk a villanyt a Belvárosban — sorolták egymás után a vá­rosatyák. Útfejlesztésre, csa­tornázásra, szennyvíztiszti­tásra, új létesítményekre nincs pénz — kapták a vá­laszt. De biztató, hogy a jö vőben másként foglalkoznak a peremkerületek gondjaival. Elfogadták Takács Máté ja­vaslatát, miszerint az egész városra kiterjedő részletes fölmérést kell végezni, és a kapott tények, adatok legye­nek mérvadók az egyes vá­rosrészek fejlesztésében. Az eddigi protekcionista gyakor­latot váltsa fel a szükségsze­rűség. Ennek érdekében fo­lyamatos mérésvizsgálati módszert dolgoznak ki az il­letékesek. S a tanácsi költ­ségvetés tárgyalásakor ja­nuárban — a kapott „ered­mények" már támpontot is adhatnak. ..Nagy pofonokat kapunk..." ...ezt Dékány Géza jósol­ta, mikor a tanácsi bérlaká­sok értékesítéséről volt szó. (A témáról lapunk december U-i számában A körúton kí­vül című írásunkban számol­tunk be részletesen.) Való­színű, Dékány jóslata be is igazolódik, ugyanis tartha­tatlanul lassú az állami laká­sok értékesítése Szegeden. Az alkalmazott eljárás során 1000-1500 lakást tudnak elad­ni évente, de máris több mint 7000 igénylő ügye elintézet­len ... Közfelháborodás lesz a városban, ha az értékesítést nem gyorsítják. Ki intézked­jen? A tanács. Vagy növelje a meglévő apparátust, vagy keressen más megoldást! Például, pályázat útján vál­lalkozókat az ingatlanértéke­sítéshez. az építési és közle­kedési osztály, valamint az IKV, inlak — januárban szá­mol majd be arról, tud-e újí­tani, ha nem, zöld utat kap­hat egy vállalkozás. Ekkorra (Folytatás a 2 oldalon.) Tartalmi változás nem történt Pangás a művelődés- és az ifjúság­politikában A megyei tanács művelő­dési és ifjúságpolitikai bi­zottsága tegnap ülést tartott. Itt először a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság munkájáról számolt be Farkas Katalin elnök. Főleg az állami gondozottak pá­lyaválasztásával és tehet­séggondozásával kapcsolatos pozitív eredményeket emle­gette, a részletekre példák kapcsán nem derült fény. Bejelentette: megalakult a gyermekvédelmi liga me­gyei szervezete, valamint el­készült egy kimutatás a me­gyei humán szolgáltatások rendszeréről. Akit tehát ér­dekel, hol működik a me­gyében pályaválasztási, vagy életvezetési tanácsadó, az ebből a jegyzékből megtud­hatja. A megye könyvtárainak szakfelügyeleti munkájáról Kovács Miklósné osztályve­zető-helyettes számolt be. Válságtól visszhangzik a közművelődés, a könyvtá­rakról szóló beszámoló még­is optimista — mondta —, majd megjegyezte, nem kell sírni, mert a könyvtárak ügye a közművelődés többi területéhez képest nem áll rosszul. A könyvtár legalább funkciózavarral nem küzd. Rákos Istvánná, a művelő­dési osztály vezetője már kevésbé látta ilyen elfogad­hatónak a helyzetet. Főleg az általános művelődési köz­pontok működését. Tudniil­lik azzal, hogy óvodát, isko­lát, könyvtárat s művelődé­si házat összevontak, és en­nek az integrációnak új ne­vet adtak, nem történt sem­mi tartalmi változás. Ráadá­sul most a bérrendezéseknél óriási feszültségek alakultak ki az ilyen intézményekben a különböző területek dol­gozói között. A pedagógusok bérét ugyan később rendez­ték, mint a közművelődési dolgozókét, így egy ideig a szakképzetlen könyvtáros többet keresett, mint a fő­nöke, az iskolaigazgató. Blazovich László, a levéltár igazgatója jövőbeli félelmeit vázolta föl. Kapkodó intéz­kedések vannak a közgyűj­temények körül — mondta. S féltette a könyvtárat az áhított önkormányzati rend­szertől is. Félő — mondta —, hogy a 16 százalékos bérfejlesztést az egyéni „ki­gazdálkodási" formában csak úgy lehet majd meg­oldani, ha a könyvtárosok egyötödét utcára küldik. Majtényiné Túri Katalin, a szentesi könyvtár igazgatója és még többen megkérdője­lezték a szakszervezeti, üze­mi könyvtárak létét, mond­ván, pazarlás a párhuzamos könyvtárfejlesztés. (Mint tudjuk, nemrég az üzemi könyvtárosok kezdték meg a harcot könyvtáraikért, fél­vén, hogy megszüntetik azo­kat ...) Az olvasótáborokról szóló jelentés utolsó félmondata: kellemes természeti környe­zetben tölthetik a nyarat a fiatalok. Egyik bizottsági tag örömmel újságolta a többieknek: megalakult az olvasótáborok egyesülete, s az ott összegyűlő tagdíjak­ból lehet majd finanszírozni a táborokat. (A felszólaló biztosan nem tudja, a tag­díj fejenként évi 80 forint, s jövőre se a Hazafias Nép­front, sem a tanács nem tud egy fillért sem áldozni erre...) A bizottság és a pártok helyi szervezetei közótt ki­alakulóban levő kapcsola­tokról beszélt Varga' István egyházügyi titkár, majd ja­vaslat hangzott el a megyei tanács újszegedi. Közép fa­sori épületének célszerűbb kihasználására: az itt mű­ködő intézményeket miha­marabb össze kell vonni. Szabó G. László elnökhe­lyettes szerint két új névja­vaslattal kell az ügyet a megyei vb elé vinni. P. E. A népfront nem párt, de... Hazafias Választási Koalí­ció néven választási szövet­séget hoz létre a Hazafias Népfront, amely ennek elle­nére mozgalomként kíván tevékenykedni a jövőben is. Csupán — a választási tör­vényben foglaltaknak meg­felelően — választási szö­vetségben állít majd jelöl­teket valamennyi körzetben — erről a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának csütörtöki ülésén döntöttek. (Az októberi népfront­kongresszus óta eltelt idő­szak első jelentősebb nép­frontmozgalmi eseményén elsőként Ku'korelli István ügyvezető elnök összegezte az elnökség elmúlt hetekben végzett munkáját. Mint mondotta, novemberben a Fővárosi Bíróság társadalmi szervezetként bejegyezte a Hazafias Népfrontot, s lét­rehozták az egységes orszá­gos irodát. A tanácskozás középpon­ti témáját a választásokkal tés a választásokra való fel­készüléssel kapcsolatos kér­dések alkották. Az országos tanács egyöntetű vélemé­nye volt, hogy a Hazafias Népfront a mozgalmi jelle­get megőrizve vegyen részt a jövő évi választásokon. Er­re legalkalmasabbnak talál­ták a választási szövetség létrehozását. A tervek sze­rint a választási szövetség alapvetően a Hazafias Nép­front programját képviselné, kiegészítve a tagszervezetek sajátos, a HNF programjá­val összeegyeztethető cél­kitűzéseivel és feladataival. Mint az országos tanács ülésén elhangzott: a válasz­tási szövetség pártként tevé­kenykedik majd, de kizáró­lag a választások időtarta­ma alatt. A HNF OT tagjai úgy vél­ték, hogy a népfront poten­ciális szövetségesei lehet­nek azok a társadalmi szer­vezetek és mozgalmak, ame­lyek a választási törvény megalkotásával elestek az önálló jelöltállítás jogától

Next

/
Oldalképek
Tartalom