Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-02 / 286. szám

79. évfolyam, 286. szám 1989. december 2., szombat POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 fotint Szerbia-Szlovénia: hidegedé napok RTV-újság: marad a bizottság — Prágában engednek a hatvannyolcból — Szláv csúcs a Vatikánban — Leállított partizánok — Az amerikai és a szovjet elnök Máltán 1989. december I. Sophia Loren elkésett a fogadásról, amit Gorbacsov és házastársa tiszteletére adott Rómában Gulio Andreotti olasz miniszterelnök. A színésznőt külön és melegen, kö­szöntötte a szovjet állam-- és pártvezetö. Némi késésről adott hírt néhány nyugati hírügynök­ség: a marxista elveket valló Jemeni Szocialista Párt ve­zette Dél-Jemen és az arab nacionalista rendszerű Észak­Jemen egyesüléséről 1973-ban hoztak határozatot, s most meg is tartották az első közas ülést; Talán időben léptek az NDK-ban: a parlament: (népi kamara) határozatban kért elnézést Csehszlovákiától az 1968-as bevonulásért. Belpolitikai hír: a kormány foglalkozott a Magyar Rádió és a Magyar Televízió felügyelöbizottságával. A til­takozásokat is mérlegelve, arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi döntés alapvető megváltoztatása nem indokolt. A késésen évődtem föntebb. Hat évvel a könyv lon­doni kiadása után. tegnap Magyarországon is megjelent a Fehér Ferenc—Heller Ágrigs házaspárnak az 1956-os tör­ténéseket elemző műve, az Egy forradalom üzenete. Egon Bhar, a nyugatnémet szociáldemokraták nemzet­közi hírű leszerelési szakértője — hogy jókor szóljon — kijelentette: nem időszerű a német egység, mert szükség van a NATO-ra és a Varsói Szerződésre, mint az európai stabilitás pilléreire. Érdekes hír Párizsból: hazaköltözik a Magyar Műhely szerkesztősége, azaz Nagy Pál és Papp Tibor eleddig 74 számot megélt (és elért) avantgárd folyóirat Este tudtuk meg, hogy az amerikai elnök is megér­kezett Máltára. Gorbacsov egy nagy teherrel könnyebben utazott ide: sikeres megbeszélései következtében, a Szov­jetunió fölveszi a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal. A hírnek a mintegy ötmilliós ukrán görögkeletiek örülnek a léginkább, hiszen e katolikus kisebbséget 1946-ban Sztá­lin erőszakkal belepréselt* az ortodox egyházba A folytatás következik. Dlusztus Imre Honvédelmi reform és személycserék vonulása miatt, Krasznai La­jos vezérőrnagyot pedig ka­tona-diplomáciai szolgálatra törtépő felkészülése miatt felmentette beosztásából. A Minisztertanács — egy ko­rábban már nyilvánosságra hozott döntéssel — mindket­tőjüket felmentette honvé­delmi miniszterhelyettesi tisztségéből. A Honvédelmi Minisztéri­um új szervezeti és vezetési rendre történő áttérésével összhangban a Miniszterta­nács december 1-jei hatály­lyal kinevezte honvédelmi miniszterhelyettessé Szom­bathelyi Ferenc vezérőrna­gyot, a Magyar Néphadsereg parancsnokává Lórincz Kál­mán altábornagyot, valamint a Magyar Néphadsereg ve­zérkari főnökévé Borsits László altábornagyot. A hon­védelmi miniszter Liszkay Csaba vezérőrnagyot a hon­védelmi minisztériumi hiva­tal vezetőjévé nevezte ki. Déli konfliktus Jugoszláviában rendkívül feszültté vált a viszony az ország két tagköztársasága, Szerbia és Szlovénia között. Az események hátterében a koszovói válság értékelésé­ben jelentkező különbségek húzódnak meg. A Koszovó tartományi szerbek és crnagoracok ak­cióbizottsága bejelentette, hogy december l-jén tömeg­gyűlést szervez Ljubljaná­ban. A meghirdetett tömeg­megmozdulásra néhány százezer embert akartak mozgósítani, hogy tiltakoz­zanak a koszovói albán na­cionalistáknak nyújtott állí­tólagos szlovén támogatás ellen. A szlovén köztársaság párt- és állami vezető tes­tületei, társadalmi szerveze­tei élesen állást foglaltak a ljubljanai szerb demonstrá­ció ellen, hangsúlyozva, hogy megtartása súlyosan veszé­lyeztetné a közrendet, a nyugalmat, a lakosság sze­mélyi és vagyoni biztonsá­gát. A ljubljanai kormány elrendelte a szlovén határok lezárását. Tomaz Ertl" köz­társasági belügyminiszter megtiltotta, hogy az állam­polgárok nyilvános helyen gyülekezzenek, s a meghir­detett gyűlés résztvevőit szállító járművek Szlovénia területén közlekedjenek. Egyidejűleg korlátozták a mozgásszabadságot is. A szerb népfront elnöksé­ge erre kiáltványban szólí­totta fel a köztársaság min­den intézményét, vállalatát, intézetét és társadalmi szer­vezetét, hogy szakitsák meg minden kapcsolatukat Szlo­véniával, mert — úgymond — ebben a nyugati jugo­szláv köztársaságban lábbal tiporják az alapvető emberi és szabadságjogokat. A hadsereg már korábban elhatározott 9 százalékos lét­számcsökkentésén túl 1991 végéig további 20-25 százalé­kos haderőcsökkentést hajta­nak végre Magyarországon — jelentette be pénteken Németh Miklós kormányfő a Honvédelmi Minisztérium vezetőinek és a Magyar Nép­hadsereg parancsnokainak értekezletén, A kormányfő az új szakaszába lépő haderőre­form főbb intézkedéseiről tá­jékoztatta a katonai vezető­ket. A kormány csütörtöki ülé­sén a haderők jövőjét felvá­zolva az a döntés született, hogy Magyarországnak olyan nemzeti véderővel kell ren­delkeznie, amely biztosítja az ország határait, a nemzeti szuverenitás megőrzését, egy esetleges külső támadás el­hárítását. A kormány elha­tározott szándéka az is, hogy erősítse a Magyar Néphadse­reg nemzeti karakterét. Eb­ben nem holmi nacionalista hangulatkeltés vezérli a kor­mányt, hanem azoknak a tör­ténelmi példáknak a számba vétele, amelyek arról tanús­kodnak, hogy a nemzeti jel­leg elhanyagolása milyen sú­lyos következményekkel jár. A megújuló doktrína egyik alapeleme, hogy Magyaror­szág — bár távlataiban egy tömbök nélküli Európa meg­teremtését tartja kívánatos­nak — a honvédelem felada­tait a Varsói Szerződés kere­tein belül kívánja megol­dani, összehangolni partne­reivel mindaddig, amíg fenn­áll a két katonai tömb. A kormány erősíteni kí­vánja a magyar haderők vé­delmi jellegét is. Ennek szel­lemében a támadó rendelte­tésű szervezeteket, fegyver­zeteket radikálisan csökken­tik. Ezzel együtt módosítják az úgynevezett békefeltöl­töttség területi megoszlását is, ami azt jelenti, hogy a haderők egy jó részét átcso­portosítják az ország nyu­gati feléből. A reformintéz­kedések sorába tartozik, hogy 1991-ben 12 hónapra szállít­ják le a jelenlegi 18 hónapos sorkatonai szolgálatot. Mindezen változások nagy­mértékben érintik a védelmi ágazat vezetési struktúráját is. Ennek megfelelően a jö­vőben szétválik a kormány­zati, államigazgatási munka és a közvetlen katonai irá­nyítás. A honvédelmi ágazat államigazgatási feladatait a Honvédelmi Minisztérium látja el, a Magyar Néphadse­reg szakmai irányítását pe­dig a hadsereg parancsnok­sága végzi. Németh Miklós hangoztatta, hogy ez a fajta szervezeti rend példaértékű lehet a Varsói Szerződés tag­államai számára is. A honvédelem szervezeté­nek átépítése jelentős sze­mélycserékkel is jár. A ve­zetői posztokon történt vál­tozásokat miniszteri parancs­ban ismertették a pénteki ér­tekezleten. A Magyar Köztársaság Mi­nisztertanácsa nyugállomány­ba vonulása miatt december 1-jei hatállyal felmentette a Magyar Néphadsereg vezér­kari főnöki beosztásából és honvédelmi miniszterhelyet­tesi tisztségéből Pacsek Jó­zsef vezérezredest. A honvé­delmi miniszter december 1-jei hatállyal Szórádi Zol­tán altábornagyot, a Magyar Néphadsereg hadtáp főcso­portfőnökét nyugállományba vilAgvisszhang A világ nagy hírügynök­ségei megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a leg­újabb jugoszláviai fejlemé­nyekre. A szocialista vilá­gon belüli reformok egyko­ri úttörőjének számító Ju­goszlávia elmerült a belső viszályok örvényében — ál­lapítja meg a Reuter. — A szlovéniai vezetés politikája elleni ljubljanai tiltakozó gyűlést a szerbek arra a napra tűzték ki, amelyen 1918-ban a királyi Jugoszlá­via létrejött. A szerb—szlo­vén viszály tükrözi azt a mélységes szakadékot, amely ezt a balkáni államot elvá­lasztja a reformok útján fu­tólépésben haladó kelet-eu­rópai országoktól. A nyugatnémet DPA az 1945 utáni jugoszláv törté­nelemben példa nélkülinek minősítette a szerb népfront elnökségének a szlovén áruk bojkottját és a köztársasági kapcsolatok megszakítását szorgalmazó felhívását. A legfejlettebb és legdemokra­tikusabb jugoszláv tagköz­társaság, Szlovénia lakossá­ga — jegyezte meg — attól fél, hogy a legnépesebb és legerősebb, de a legkevésbé demokratikus Szerbia kiter­jesztheti rá befolyását. A UPI amerikai hírügy­nökség értékelése szerint Jugoszlávia „a széthullás küszöbén áll". A francia AFP szerint Szlovéniát a ljubljanai szerb népgyűlés meghirdetésével megrettentette egy esetleges véres összecsapás veszélye, ezért hozták a tiltó intézke­déseket. Az osztrák sajtó aggasztó­nak minősíti a jugoszláviai történéseket. A nyugatnémet Die Welt úgy véli, hogy Ljubljana felismerte azt az erőfitogtatást, amely mögött Szlobodan Milosevics, a szerb köztársasági elnökség elnöke áll. Tűréshatár Kukán ülő betegek Szétmálló rendelők — Diagnózis — terápia nélkül A magyar az ideiglenes szó hallatán korántsem az át­meneti, a nem végleges állapotra gondol, mint ahogyan ezt az értelmező szótár e fogalommal kapcsolatban defi­niálja. Mifelénk az ideiglenes legalábbis' évtizedekben mérhető, lettlégyen szó az élet bármely területéről. Alább sorakozó, roskadozó egészségügyi intézmények sorsát ép­pen az ideiglenesség tartóssá merevítése pecsételte meg, és a „feledékenység", a mindent elodázás juttatta az enyészetnek. Gorbacsov a pápánál Mihail Gorbacsov szovjet államfő pénteken látogatást tett a Vatikánban II. János Pál pápánál. Gorbacsov gépkocsiosztana valamivel 11 óra előtt gör­dült át a Szent Péter szé­kesegyház árkádjai alatt a Vatikán területére. A palo­ta San Damaso udvarán svájci gárdisták sorfala előtt fogadták a vendéget. II. János Pál a könyvtár­szoba előtti teremben üdvö­zölte Mihail Gorbacsovot, majd bekísérte őt dolgozó­szobájába, ahol a tervezett 45 percnél jóval hosszabb, egy és negyedórás négyszem­közti beszélgetést folytattak oroszul, tolmácsok nélkül. Gorbacsov kíséretében Sevardnadze külügymi­niszter és Jakovlev KB-tit­kár is részt vett a látogatá­son. ök külön megbeszélést folytattak Agostino Casaroli bíboros államtitkárral. (Folytatás a 2, oldalon.) Harmincéves háború Immáron három évtizede — 1958-ban — kapotí ide­iglenes helyet a Tanácsköz­társaság útja 2-ben — egy 100 négyzetméteres üzlethe­lyiségben — az Ifjúsági Ideggondozó. Ai intézet egy­kori vezetője, Bácskai Jó­zsefné főorvos közel húsz esztendőn át vívta szélma­lomharcát az emberhez mél­tó gyógyító körülményekért. Majd 1976 januárjától ezt a küzdelmet Farkasinszky Te­réz folytatta. Eleinte vá­laszra sem méltatták bead­ványait, később legalább meghallgatásra talált, még később elismerték kérése jogosságát, de segítséget, új helyet, emberszabású kö­rülményeket mégsem ad­tak. Így hát a betegek — és gyermekekről lévén szó — kísérőik 30 éve a kapualji kukák mellett, vagy az ut­cán várakoznak, mert a 15 négyzetméteres betegváróba — egy-egy forgalmas na­pon — belépni keveseknek van esélyük. A főorvosnő az áldatlan állapotokról nem először mondja a magáét: — A munkafeltételeink minden tekintetben szégyen­letesek, s túlzás nélkül az embertelen jelzővel illethe­tők. A nyolc helyiségből csak kettőnek természetes a világítása, négynek nincs ablaka. Szűk, zsúfolt, leve­gőtlen, üvegfallal elválasz­tott cellákban gyógyítunk. Az üvegfalon minden át­hallik a szomszéd kezelő­ből. A pszichés gondozáshoz kellő nyugodt, oldott, bi­zalmi légkör meeWemtéc*. re törekedni itt és most szinte reménytelen vállalko­zás. Munkatársaimnak nincs szociális helyisége, hacsak a létrával, takarítóeszközök­kel „felszerelt" vécét nem tekintem annak. Az évi 12-13 ezres betegforgalom okán a zsúfoltság elvisel­hetetlen páciensnek, gyó­gyítónak egyaránt, jóllehet, betegeink éppen lelki prob­lémáikra keresnek itt gyógy­írt. Ottjártamkor reménnyel kecsegtetett a köjál augusz­tusban elvégzett vizsgálata. Ismételten megállapították, hogy az intézet jelenlegi he­lyén egészségügyi intéz­mény működtetésére alkal­matlan, s amennyiben ez év december 31-éig változás nem történik, a gondozó be­zárását javasolják. Vártam, és vártak a gon­dozó munkatársai, s hitték, hogy eme köjáldiagnózist hamarosan terápia követi. Tegnap felforgatott ren­delőt és feldúlt munkatár­sakat találtam. Farkasinszky főorvosnő fásultan, kimerül­ten pakolt egybe mindent íróasztalára. Szót nem szólt, csak elém tette a köjál leg­utóbbi levelét: „Az Ifjúsági Ideggondozó és Lélektani Intézet 1989. évi higiénés ellenőrzése so­rán megállapítottuk, hogy a feltételek egyáltalán nem adottak a betegforgalomhoz viszonyítva. A Szeged Me­gyei Városi Tanács V. B. egészségügyi osztályának ve­zetőjével is folytattunk meg­beszélést, de nincs rá le­hetőség, hogy a jelenlegi helyzeten változtatni tud­nának. Ennek ellenére kér­jük, hogy az intézetben a szükséges festési és mázo­lási munkálatokat végez­zék el a legrövidebb határ­időn belül, illetve a nem hé­zagmentes linóleumpadoza­tot, illetve szőnyegpadlót cseréljék ki." Kelt 1989. ok­tóber 20. A főorvosnővel nincs mondandónk egymásnak. Mindketten jól tudjuk, a festés-mázolás nem növeli a légköbmétereket, sem az alapterületet, nem változtat a körülményeken. Minden marad a régiben. — Végleg feladta? — kér­dezem búcsúzóul. — Elfáradtam, de akkor sem tűrhetem tovább e szé­gyenletes körülményeket. A társadalmi szervezetek fel­szabaduló épületeinek egyi­kére továbbra is igényt tar­tok betegeim és munkatár­saim érdekében. Peremvárosi keserű pirulák Az ideiglenesség remé­nyével kecsegtették 30 évig a gyermek-ideggondozó ve­zetőit, s ugyancsak átmene­ti megoldásnak szánták ne­gyedszázaddal ezelőtt a ró­kusiak számára a Föltáma­dás utcai körzeti orvosi és fogászati rendelő jelenlegi helyét. A 25 éve, kocsmából átrendezett rendelő ma már egy alacsony kategóriás ivó­nak sem lenne jó. Egy ma­gára és vendégeire vala­mit is adó kocsmáros ma­napság barnára pácolt fa­burkolattal díszíti vendég­lőjét, legalább műmárvány padozatot rakat a vendégek talpa alá. A kocsmából lett Föltámadás utcai rendelőben a falakon csak mutatóban maradt festék, s minden a pusztulást mutatja. A né hány négyzetméteres vizs­gálót a vetkőzőnek nevezet', fakalitka szűkíti parányim A beteget a vizsgálat alatt elkülöníteni nem Iehe., EKG-t végezni úgyszintén nem, mert eme hosszabb (Folytatás a 3- oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom