Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-13 / 269. szám

1989. november 13., hétfő (Folytatás az 1. oldalról.) nöke és Claudio Martelli megbeszélést tartott. Az eszmecserén fontosnak ítélték országaik, valamint az MSZP és az Olasz Szocialista Párt közötti együttműködés szélesítését. Nyers Rezső kifejtette, hogy az olasz külpolitikának történelmi jelentőségű és összeurópai hatású felismerése a közép-keleteurópai térség, így hazánk felé a határozott nyitás. Országunk belpolitikai folyamatainak kiszámíthatóságát Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából is mindketten fontosnak tartották. Az MSZP elnöke szerint veszélyes lehet, ha a politikai átmenet tartósan nélkülözi a választott köztársasági elnököt, miközben az országban komoly kormányzati nehézségek adódhajnak. Nyers Rezsó megállapította, hogy a sztálini politika által Nyugat-Európától elszakított magyar szocialista mozgalomnak ismét meg kell találnia a szoros kapcsolódási pontokat. Megerősítette olasz partnerének, Bettino Craxinak, az OSZP elnökének magyarországi meghívását. Hogyan mentették fel Zsivkovot? Belnémet idegenforgalom Berlinben és a nyugatnémet határ mentén új átkelőhelyek megnyitásával igyekeztek enyhíteni az NDK hatóságai a tömeges turizmus nyomán kialakult hatalmas torlódásokat és kaotikus forgalmi viszonyokat. Becslések szerint, egyedül Nyugal-Berlinbe több mint 1.2 millió NDK-állampolgár látogatott át a hét végén, és több százezren használták ki az új rendelkezés adta lehetőségei egy nyugatnémetországi átruccanásra. Vasárnap hajnalban az NDK néphadseregének utász alakulatai bontották meg a Leipziger Strasse végén, az egykori Polsdamer Platznn át húzódó falszakaszt. Nyolc órakor a két városrész vezetőjének, Erhard Krack kelet-berlini főpolgármesternek és Walter Momper, nyugat-berlini kormányzó polgármesternek a Jelenlétében nyílt meg az új átkelőhely Berlin — és Kö7,ép-Európa — egykori legforgalmasabb közterén. A két politikus rövid beszélgetést folytatott a falon tátongó résnél, miután kézfogással szívélyesen üdvözölték egymást. Momper kihasználta az alkalmat, és Józanságra intelte az eufórikus hangulatban lévő tömegei. A belügyminisztérium közlése szerint, csütörtök estétől vasárnap délutánig a rendőrség útlevélosztálvai 4.3 millió utazási engedélyt (vízumot) adtak ki NDK-állampolgárok részére. A látogató célú, utazásra jogosító vízumokon kívül a fenti időszakban 10 144 személy igényelt és kapott kivándorló vízumot. Nyilvánvalóan egyes turistaként útnak induló állampolgárok is meggondolták magukat, mert csütörtök óta egyedül NyugatBerlinben 4753 NDK-polgár jelezte letelepedési szándékát. Ezzel egyidejűleg az NSZK-ba érkezett NDK-sok közül 11 463 közölte, hogy nem kíván visszatérni hazájába. A nyugat-berlini Vilmos császár emléktemplomban rendezett vasárnapi istentiszteleten részt vett az NSZK szövetségi elnöke is. Richárd von Weizsiicker, a több száz főnyi hallgatóság — köztük számos NDKbeli — előtt józanságra intett mindenkit „a mély emberi érzések és politikai változások korában". A jelen időszakban nincs helye a diadal érzésének, a Nyugatnak nem szabad előírásokat ráerőltetnie az NDK-ra. A gazdasági támogatás bizonyára jól jön az NDKnak, de „a nyugatnémet márkának senkit sem szabad agyonnyomnia".' Az NSZK államfője az istentisztelet után ellátogatott a Postdamer Platzon megnyílt új átkelőhelyhez, ahol átsétált Berlin keleti szektorába, és kézszorítással üdvözölte az NDK határőrségének Jelenlévő parancsnokát. Egyúttal köszönetét fejezte ki az embereket szolgáló lépésért. Berlinen kivül, ahol a hétvégén öt új átkelőhely nyílt meg a Keletről Nyugatra áramló százezres tömegek előtt, az NDK és az NSZK határán vasárnap tíz új határátlépő helyet létesítettek. Ennek ellenére a délelőtti órákban a bevált átkelőhelyek előtt negyven-ötven kilométer hosszú gépkocsioszlopok alakultak ki. Bár az NDK határőrei csak futólag ellenőrzik az útiokmányokat, mégsem lehetett gyorsabban haladni. Több határ menti nyugatnémet városban egyszerűen megbénult a helyi forgalom, a Keletről érkező nagyszámú autó miatt. A szombati szófiai lapok részletes beszámolókat közölnek a BKP Központi Bizottságának pénteki üléséről, Todor Zsivkov lemondásáról és Petar Mladenovnak a kb főtitkárává történt megválasztásáról. Mindez a „Szervezeti kérdések" megnevezésű második napirendi pont keretében történt, amelyről azonban a pártplénum összehívásának két hét előtti bejelentésekor még nem volt szó. Most viszont Georgi Atanaszov miniszterelnök azt mondta el, hogy a politikai bizottsághoz intézett levelében Todor Zsivkov már egy évvel ezelőtt kérte felmentését minden párt- és állami funkcióból — egyebek között az általa javasolt, bár még be nem vezetett mandátumrendszerre hivatkozva —, a pb azonban akkor ezt nem találta időszerűnek. Az utóbbi időben Todor Zsivkov — állítólag — újra szorgalmazni kezdte egy év előtti kérésének teljesítését, azzal érvelve, hogy 80. életéve felé közeledik, hogy több mint 30 esztendeje áll a párt és az állam élén, hogy a pártfőtitkári poszt nagy energiát követel, őt pedig már kezdi elhagyni ereje. A politikai bizottságban e kérdésről folytatott vita során „hangsúlyt kapott — olvasható a Rabotnicseszko Delo beszámolójában —, hogy a folyamatban lévő forradalmi átalakítást, a megújulási folyamatokat komoly nehézségek és problémák kísérik. A társadalomnak nyilvánvalóan sokrétű változásra van szüksége, amelyek megvalósítása sok energiát, feszültséget, s a káderekkel kapcsolatban új döntéseket követel." Mindezek alapján a pb egyhangúlag elfogadta Zsivkov kérését, s ajánlatára a kb szintén egyhangúlag döntött. Egyhangú volt Petar Mladenov főtitkárrá jelölése is, szavazáskor azobban egy ellenszavazatot kapott. A bizalmat megköszönve Mladenov sikraszállt azért, hogy „Bulgária korszerű, demokratikus jogállammá váljék", hogy elkülönüljenek egymástól a párt- és az állami funkciók, hogy „a glasznoszty a párt- és állami politika elveként szilárduljon meg", s hogy a BKP ezek — nem a hatalom, hanem a tekintélye — alapján legyen a szocialista Bulgária vezető ereje. Teljes támogatásáról biztosította a Szovjetunióban 2ajló folyamatokat és szoros kölcsönös együttműködést szorgalmazott a többi szocialista országgal is. Végül azt hangsúlyozta: a bulgáriai átalakítást „egyedül és kizárólag a szocializmus keretében, a szocializmus nevében és a szocializmus útján" képzeli el. A politikában ismeretlen t mm •• | | r szo az orokke Tüntetés- és szesztilalom Megvan rá az esély, hogy Magyarország a jövő év végéig tagja legyen az Európa Tanácsnak. Ezt a véleményét hangoztatta Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament képviselője sajtóértekezletén, amelyet szombaton Bécsben tartott időszerű nemzetközi kérdésekről. Magyarország számára az Európához való közeledés első fontos lépése lehet, hogy belép a szervezetbe. A következő ilyen lépésnek kínálkozik az EFTA-tagság megszerzése, s ez annál inkább hasznosnak látszik, mert az Európai Parlamentben most tanulmányozzák: miként lehetne az EFTA-t úgy megerősíteni, hogy tagjainak utat teremtsen az EK felé. A Közös Piachoz való magyar csatlakozás feltehetően hosszabb időt vesz igénybe, mert az országnak nagy gazdasági nehézségei vannak, de jogos a remény, hogy ki tud majd lábalni ezekből — mondta a tekintélyes politikus. A kelet-európai demokratizálásban — amelynek felbecsülhetetlen hatása lehet a földrész egységének létrehozására nézve — kezdettől fogva Magyarország tölti be nehéz körülmények között az éllovas szerepét. Kérdésekre válaszolva Habsburg Ottó ismertette álláspontját azokról a magyarországi kezdeményezésekről, amelyek az ország köztársasági elnökévé való jelölését célozták. Ezen a fórumon is közölte, hogy az elgondolást visszautasította, mert nem tartaná helyesnek, hogy az elnökválasztás megelőzze a szabad országgyűlési választást, továbbá úgy véli, hogy Európa-politikusként betöltött tisztségeiben többet tud tenni Magyarországért. Hozzáfűzte: a jövőre nézve nem zárja ki teljesen egy ilyen felkérés elfogadását, már csak azért sem, mert a politikában nincs helye a „sohasem" vagy az „örökké" szónak. nok így válaszolt: „Védelmezzük és kérlelhetetlenül kérjük számon a mindenkori kormánytól és pártoktól a szocializmus eddigi vívmányait: a lelkiismereti szabadságot, az ingyenes oktatást és gyógyítást, az olcsó lakbéreket, a munkához való jog tényleges érvényesítését, és így tovább. Tiltakozunk az állami termelőtulajdon reprivatizálása, a belés külföldi tőke kezére játszása ellen ... Leplezzük le és verjük vissza a közigazgatás és a rendfenntartó erők szétzüllesztésére, megbénítására irányuló nyílt törekvéseket; a hisztérikusan fokozódó személyi hajszát, amelyben egyes hírközlő szervek és a gyorsan kialakult botránysajtó, a régi tagkönyvét köpönyegforgatással feledtetni akaró néhány bértollnok jár az élen. A sok újsütetű demokratát is leplezzük le, akik más füle mögött keresik a vajat a maguké helyett..." Kószó József a gyakorlati teendőkről beszélt. A vitában elhangzott, hogy Szegeden és a megyében „ befejezés előtt áll egy burzsoá visszarendeződés ..., ömlik a sajtóból a burzsoá propaganda", s ez ellen tenni kell. Többen fölvetették, hogy a megújuló pártban csak „tiszta kezű és szívű" embereknek van helyük. Bár az ideiglenes szervezőbizottság tagjai óvták a jelenlevőket a szélsőséges megnyilvánulásoktól és a személyeskedéstől, számosan nem tudták fékezni indulataikat; a mozgalom árulójának nevezték Pozsgay Imrét, és a budapesti MSZMP-szerveződések vezetőiről vallott rossz véleményüket sem rejtették véka alá. Az „aktíva" után Komócsin Mihálytól kértem interjút, ám elhárította, mondván, Őt ide meghívták mint MSZMP-tagot, eljött, mert párttag volt és maradt, de. nincs szándékában vezetői feladatokat vállalni, kérdezzem hát a vezetőket. Dr. Krajkó Gyula válaszolt kérdésemre: nincs erkölcsi alap kizárni néhány régi elvtársát, az egykor az illegalitást is vállaló munkásmozgalmi embereket. Így Komócsin Mihályt sem, aki azonban funkciót nem kaphat. Ozvald Imre, a volt munkásőr baráti kör intézőbizottságának titkára elmondta: az aktíván résztvevők túlnyomó többsége, szerinte 90 százaléka a baráti kör tagja volt. A munkásőrséggel ez a kör is megszűnt, de tagjai együtt maradnak az MSZMP-ben, sőt most olyan volt munkásőrök is léptek be a pártba, akik korábban nem voltak MSZMP-tagok. A gyűlésen ott volt és fölszólalt a már megalakult makói MSZMP-szérvezet képviselője is. Szavaihoz kapcsolódott egy ősz hajú hölgy: Kijelentette, a megye nemcsak ebből a két városból áll, fontos feladat, hogy a kommunisták minden településen megszerveződjenek; hiszen az országot aranytálcán kínálták föl a jobboldalnak, s most az ősz hajúak dolga lett megakadályozni a jobboldali fordulatot. „Ez a harc lesz a végső" — zárta mondandóját, a gyűlés zárásaként pedig a résztvevők elénekelték az Internacionálét. (sulyok) Túladóztatott polgárok Bizonytalan bársonyszék? Heves összecsapás volt a rendőrség. és körülbelül ezerhétszáz tüntető köz'átt, pénteken délután, és este, Kisinyovban, a Moldáviai SZSZK fővárosában. Amint a helyi ATEM hírügynökség munkatársa az MTI tudósítójának telefonon elmondta: mindkét oldalon használtak lőfegyvert. A szövetségi parlamentben Moldáviát képviselő népi küldöttek közül többen megpróbálták visszatartani a tömeget az erőszakos cselekmenyektől. Ugyanakkor azonban ismételt tüntetésre szólították fel a lakosságot. Az újabb megmozdulást hétfőre tűzték kt. Azt Javasolták, hogy a tervezett tüntetésen a moldáviai kormány lemondását követeljék. Egy nappal később a moldáviai kormány és a Szovjet Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége megtiltotta tüntetések, gyűlések rendezését Kisinyovban. Ez a tilalom kihirdetésétől (szombattól) kezdve visszavonásig érvényes. Ugyanilyen feltételek mellett megtiltották a Szovjet Köztársaság fővárosában az állampolgárok birtokában lévő rádióadó-készülékek és hangosanbeszélők használatát, a szeszes italok árusítását. Semmilyei közlekedési eszközt nem engednek be Kisinyov területére, kivéve a lakosság ellátását biztosító szállító járműveket. Az ősz hajúak végső harca MSZMP-szervezet alakult Szegeden nMadarak' — a valóságban is Szinte megelevenedett szombaton a hitchcocki látomás egy izraeli kisvárosban, ahol varjúcsapat támadott meg egy lakóházat. A fenyegető tömegben érkező fekete madarak szinte megostromolták a Halfához közeli Kiriat Haimban lévő épületet. A mintegy 70 varjú három órán át „tartotta megszállva" e. lakóházat: kibe repkedtek a lakások ablakain, megcsipkedték és rettegésben tartották a lakókat. A rendőrség szerint egy férfi komolyabb sérüléseket szenvedett. Ornitológusok a támadást csak azzal tudják magyarázni. hogy a „megostromolt" ház lakói közül valaki korábban feltehetőleg elfogott egy a csapathoz tartozó fiókát Körülbelül 130 taggal megalakult szombaton a kommunista párt, az MSZMP szegedi szervezete. Egyelőre héttagú (később — szándékaik szerint — a negyvenesek korosztályához tartozókkal és munkásokkal kiegészítendő) ideiglenes intézőbizottságot választottak. Ennek elnöke dr. Krajkó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár lett; tagjai: Telkes György. Kószó József, dr. Karácsonyi Béla. dr. Kovács Lajos, dr. Gesztesi Ferenc és Babcsán László. A gyűlésen, amelyet az MSZP Eszperantó utcai termében tartottak, körülbelül kétszázan voltak, jórészt nyugdíjas korúak; köztük Komócsin Mihály. volt MSZMP megyei első titkár, és Juratovics Aladár, országgyűlési képviselő, akinek üzemében (NKFV) Szegeden elsőként indult meg az MSZMP-szervezés. Dr. Krajkó Gyula még mint az ideiglenes szervezőbizottság egyik tagja nyitotta meg az „aktívaülést": nem ismerik el legálisnak és törvényesnek az MSZMP legutóbbi kongresszusát — mondta: a küldöttek összetétele nem tükrözte az MSZMP-tagság összetételét; míg eddig hűen megvalósították a kongreszszusok jó és rossz határozatait, ezúttal nemet mondanak — jelentette ki a professzor. Számukra tehát létezik az MSZMP, s azért gyűltek össze, hogy kilépve az egy éve tartó némaságból és cselekvésképtelenségből, amelybe a sajtó igénybevételével gyakorolt lelki terror kényszerítette a kommunistákat, megkezdjék a párt újjászervezését és működtetését. * Ezután dr. Karácsonyi Béla, az Egyetemi Könyvtár igazgatója — arra hivatkozva, hogy nem akar sajtópert — fölolvasta előadását „a nemzetközi és hazai helyzetről, a párt stratégiai és taktikai lehetőségeiről, célkitűzéseiről". Hely hiányában csak az MSZMP közvetlen céljairól szóló beszédrészletből idézünk, abban a reményben, hogy nem kell perre mennünk ... Saját kérdésére. hogy milyen reális, vonzó, érthető és propagálható gyakorlati célok tűzhetők a párt tagsága és a tömegek elé, a szóA parlamenti képviselők vállalkozói frakciója a novemberben a honatyák elé kerülő adótörvény-módosítást több szempontból is kifogásolja. Véleményük szerint az újabb igazítás nem szolgálja a gazdasági kibontakozást, a vállalkozások élénkítését, a műszaki fejlesztést. Az máris bizonyos, hogy a Parlament ülésszakán heves viták várhatók. Az elmúlt héten a Csongrád megyei képviselők is megbeszélést tartottak. Takács Imrénétöl, a képviselőcsoport vezetőjétől érdeklődtünk: — Milyen álláspontot sikerült kialakítaniuk? — Szilárd, egyseges álláspontról nem beszélhetünk, azért sem, mert a tanácskozás napján kaptuk meg a tervezetet, igy nem állt módunkban tanulmányozni. Egy biztos: minden képviselő egyetértett abban, hogy Magyarországon a polgárokat túladóztatják. — Némi csökkenés várható ... — Ez csak látszólagos. Nem engedmény, ha figyelembe vesszük a várható inflációt. Különben is, a meghívott pénzügyminisztériumi munkatárs túl magabiztosan nyilatkozott. Mintha már eldöntött tény lenne, hogyan módosul az adótörvény. A képviselők feje felett pedig aligha lehet majd nyélbe ütni a változásokat. Borzolta a kedélyeket, hogy a kormány semmiből sem hajlandó engedni." Az ad hoc bizottság javaslatait teljesen figyelmen kívül szeretnek hagyni. Márpedig ez nem fog menni... — Milyen a képviselők hangulata? — Parázsló. Eke Károly független csongrádi képviselő például egyenesen felszólította Békési László pénzügyminisztert, mondjon le! — Miért? — Erősen felvetődik a kormány és a pénzügyi tárca szavahihetőségének kérdése. Az átgondolatlanul megváltoztatott valutarendelet erre enged következtetni.' — Világosan látható, hogy mire költi a kormány az adónkat? — Nem mindig. Teljes körű elszámolást kértünk. A kimutatás a napokban került a kezünkbe. Első látásra esak akkor lehet elmenni rajta, ha letesszük a földre. — Milyen javaslatokat terjesztenek elő november végén? — Mindenképpen az adóterhek mérséklése mellett kardoskodunk. En például azért szeretnék síkraszállni, hogy a műszakpótlékot ne adóztassák. Nem lesz könnyű. His2en a húrom évre tervezett adókorszerűsitési program 1990re lebontott feladatai, azaz az adórendszer koncepcionális változásainak nyoma sem látható a mostani előterjesztésben. Az Európában is példátlanul kemény adórendszer módosítása egyelőre nem törekszik a teljesítmény-visszatartó hatás csökkentésére Továbbra is mindent a „kincstár" megtöltése motivál. Hogyan is csodálkozhatnánk ezen, ha újragondoljuk a napokban megszigorított valutarendeletet: éppen azok nem kaphatnak belőle, akik megtermelik ... R. G. Kisszövetkezet gyakorlott F0K0NYVEL0T keres 1990. januári munkakezdéssel. Lehetőleg felsőfokú végzettséggel rendelkezők, vagy középfokú végzettségű és legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkező munkavállalók jelentkezését várjuk. Jelentkezni: Szeged, Huszár u. 8. szám alatt, 7-14 óráig vagy a 11 -432-es telefonon, a szövetkezet elnökénél. A jelentkezéseket titkosan kezeljük.