Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-13 / 269. szám

79. évfolyam, 269. szám 1989. november 13., hétfő Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint „Kirabolták" a standokat A protokollmegnyitó előtt fél órával még javában fényesítették a múlt hét végi nemzetközi autókiállítás „résztvevőit" a Budapest Sportcsarnokban. Sokukra rá is fért, hiszen saját lábukon érkeztek. Igaz, nem túl messziről, csak innen a szomszédból. Nagynevű auNagy László felvétele tógyárak bécsi kereskedelmi lerakatai rándultak át hozzánk egy hosszabb hétvége erejéig. Néhány nyugatnémet cégnek is egyszerűbb volt bepakolni a teljes stábot négy-öt kocsiba, ök se igen bajlódtak a rendszámok leszerelésével. A kiállításról bővebbet lapunk 3. oldalán '»olvashatnak. Párbeszéd az „aranycsapat" kapusával Ha szóba kerül neve,amellyel az egykori „aranycsapat" összeállítása kezdődött, az idősebb sportrajongóknak azonnal emlékezetükbe villan a régi idők igazi focija. Bizonyos, a mai labdarúgók is tudják, ki ő, akit most is a világ legjobb kapusai között tartanak számon, akit annak idején méltán illettek a „fekete párduc" jelzővel. Grosics Gyulát jól ismerik szerte e hazában, de határainkon túl is, ám talán mégsem árt felidézni — ha csak dióhéjban is — sportpályafutását. Dorogi származású, a MATEOSZ, a Teherfuvar, a Bp. Honvéd és a Tatabányai Bányász kapusa 1947 és 1962 között, a válogatott hálóját 86 alkalommal őrizte. Nemcsak kitűnő képességekkel rendelkezett, hanem újítással is szolgált: körültekintően irányította a védelmet, együtt élt a játékkal, szükség esetén kapuját messze elhagyva, szinte negyedik hátvédként hárított, lehetőséget adva ezzel a gyors ellentámadások indítására. Tagja volt az 1952-es helsinki olimpián arany-, az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett csapatnak. Visszavonulása után Tatabányán és Salgótarjánban edzősködött, majd nyugdíjazásáig, 1904-ig a Bp. Volán SC ügyvezető elnöki tisztét látta el. Grosics Gyulával munkatársunk, Gyürki Ernő beszélgetett, írása a 7. oldalon olvasható. Szegedi kórussikerek Egy lány két aranya Nem hivatalosan kiküldött tudósítónk volt az elmúlt hét végén Budapesten megrendezett nemzetközi kórusversenyen — ugyanis lapunk volt munkatársa, Igriczi Zsigmond a versenyben szereplő két szegedi kórus sikere hallatán gyorsjelentést küldött telefonon lapunknak. Eszerint az 57 kórus pontozásos vetélkedésében mindkét szegedi kórus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának, lapunk zenekritikusa, Berényi Bogáta vezette női kara és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Ordast Péter vezette női kara is elérte az arany diploma elnyeréséhez szükséges pontszámot. A versenyt a Talentum Kulturális Fórum és a GEMO Koncert- és Utazási Iroda szervezte, a gálaestet tegnap este a televízió közvetítette a Budapesti Kongresszusi Központból. Ha olvasóink látták a műsort, akár fel is ismerhették azt az ifjú tanárképző főiskolás hölgyet, Siiló Erzsébetet, aki a versenyben „áténekelt" a zeneművészetisek kórusába, s így hangját adta a két arany diplomához. A legjobb kórusok tv-gáláján egyébként az egész or.-zág megismerhette a végzős zeneművészetis hallgatót, Gémes Szilviát: ő énekelte Kocsár Miklós Három női kar című művének szólóját. Útközben - Európához Beszélgetés a tátongó résnél — Nyilatkozik a híres „sógor Az őszhajúak végső harca 1989. november 11-12. Egy hét óta lapunk első oldalán rendre fölmutatjuk az olvasónak az aznapi újság „útitérképét". Ügy hozta az élet, hogy majd minden nap szolgálhattunk szenzációval — elég, ha csak városnevekkel utalunk vissza: Berlin, Szófia, Kisinyov... Talán bocsánatosnak tartható, ha a soros szerkesztő mindjárt elöljáróban bevallja: ezúttal nem mutathat föl tempóváltásra, veszélyes lejtőre, vagy éppen kapaszkodóra utaló jelzéseket. Mégsem bizonyult egyhangúnak a hét két utolsó napja, legalábbis magyar vonatkozásban nem. Egyet kell értenünk ugyanis azokkal, akik az Adria—Duna térség négy országának, köztük Magyarországnak a jövőbeli szerepét a „közös európai házban" épp a hétvégi találkozósorozatra tekintettel ezentúl meghatározónak tartják. Bécs, Budapest, Belgrád és Róma az európai biztonság és bizalom még nem egészen pormentesített makadámján ólyan korszerűsítésre szánta el magát, mely — remélhetőleg — a „tábor" rázós kockakövekkel, sikos keramittal kirakott útjain is kiköveteli a jobbítást. Sokat ígér, hogy külön utat járó (NATO-hoz, VSZ-hez tartozó, semleges és el nem kötelezett) országok indulnak most egy irányba — a négyoldalú tárgyalásokról ezért olvashatnak bővebb összefoglalót. Sok más mellett persze... Szó lesz összeállításunkban a német—német közeledés újabb fejleményeiről, s egy híres „sógor" sajtóértekezletéről. Beszámolunk arról, hogy megalakult Szegeden az MSZMP. Munkatársaink tudósítást hoztak az agrárreformerek gödöllői tanácskozásáról és álmaink autóinak budapesti kiállításáról. Zenekritikusunk az Otellófelújítást ajánlja figyelmünkbe és bemutatunk egy ígéretes, ifjú tehetséget. A sportkedvelőknek is kínálunk olvasnivalót — érdemes hátralapozniuk! Aki pedig már előre szeretne tekinteni — például nincs ma estére, s holnapra programja — az utolsó oldalon kezdje az olvasást; mert ajánlatunkat ott kínálja a szerkesztő: Pálfy Katalin Hazánk lesz a koordinátor Horn Gyula, a Magyar Köztársaság külügyminisztere, Budimir Loncar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, Gianni De Michelis, az Olasz Köztársaság külügyminisztere és Alois Mock, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere november 11—12én megbeszélést tartott Budapesten. A tárgyalásokon kinyilvánították kormányaik készségét országaik jószomszédi kapcsolatainak erősítésére és sokoldalú együttműködésének fejlesztésére. A miniif.terelnök-helyettesek sajtókonferenciájával vasárnap befejeződött a magyar—jugoszláv—olasz— osztrák négyoldalú találkozó. A négy ország külügyminiszterei, illetve miniszterelnökhelyettesei két napon át tanácskoztak Budapesten, azzal a céllal, hogy körvonalazzák az Adria—Duna térség szorosabb együttműködésének lehetőségeit. Az eseménysorozat zárórendezvényeként megtartott sajtókonferencián Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Alexandar Mit'rovics jugoszláv miniszterelnök-helyettes, Claudio Martelli olasz miniszterelnök-helyettes és Josef Riegler alkancellár tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. A találkozó résztvevőinek nevében a házigazda, Medgyessy Péter összegezte röviden a találkozó jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a négy ország kooperációjával nem valamifajta integrációt kíván létrehozni, hanem egy szoros szubregionális együttműködés alapjait szeretné megvetni. Olyan együttműködést kívánnak teremteni, amely az egyes országok közötti jó, kétoldalú kapcsolatrendszerre épül, s azt továbbfejleszti többoldalú együttműködési keretté. Magyarország számára azért is különösen fontos az elmélyült együttműködés a partnerországokkal, mert belső átalakulási törekvéseinek célja, hogy megtalálja az Európához visszavezető utat. A miniszterelnök-helyettesi találkozón a leendő együttműködés konkrét területei közé sorolták a szállítás és a közlekedés, a kommunikáció, illetve a környezetvédelem összehangolt fejlesztését. Hasonlóan fontos a kapcsolatok erősítése az oktatásban és tudományos kutatások területén. Az együttműködő felek közös erőfeszítéseinek célja az is, hogy a kis és közepes vállalatok egymásra találását segítő nemzetközi intézményes kereteket hozzanak létre. Ami az együttműködés munkamódszereit illeti, a partnerek egyetértettek abban, hogy a problémák megoldásához illúziók nélkül kell hozzáfogniuk. Fontos a rugalmas megközelítés, s a felek közötti gyors, összehangolt információcsere is. Medgyessy Péter közölte azt is, hogy az együttműködés konkrétumainak kimunkálása a hamarosan összeülő szakértői munkacsoportokra vár. A négyoldalú együttműködés koordinátori szerepét a jövő nyárig Magyarország látja el. Nyáron miniszterelnöki találkozót tartanak, majd Olaszország veszi át a tervek összehangolásának feladatát. A sajtókonferencián — csakúgy mint a külügyminiszterek előző nap megtartott sajtóértekezletén — ismét felvetődött a német kérdés rendezésének lehetősége. Josef Riegler ezzel kapcsolatban a realista megközelítés fontosságát hangsúlyozta. Ügy vélte, Európában főként az együttműködés már létező formáinak, kereteinek kihasználására kell törekedni. Az új kezdeményezések ezeket a kereteket egészíthetik ki. Az/ NDK-ban történteket örömteli eseményként üdvözölte az alkancellár, hangoztatván, hogy azok nagyobb mozgásteret biztosítanak a szabadságjogok érvényesülésének. Egyben a két német állam közötti kapcsolatok fejlesztéséhez is új, kedvező lehetőségeket teremtenek. Attól azonban óvott, hogy bárki" már most egy egységes német piac, gazdaság megteremtésének gondolatával foglalkozzon. Az osztrák törekvésekről szólva elmondta, hogy országa teljes integrációra törekszik az EGK-val, s ennek érdekében a Közös Piac és az EFTA multilaterális kapcsolatainak elmélyítésén munkálkodik. Ezzel együtt Ausztria intenzívebb kapcsolatok kialakítására törekszik a kelet-európai reformországokkal is, mindenekelőt Magyarországgal, Jugoszláviával és Lengyelországgal. Az osztrák megítélés szerint Kelet-Európa ma a tervgazdálkodás piacgazdasággá való átalakításának nehéz feladatával küszködik. Így a nyugati demokráciák felelőssége mindenekelőtt abban áll, hogy Kelet-Európa átállását célirányos gazdasági segítséggel támogassa. Ausztria ezt az átalakulást kétoldalú kapcsolataiban konkrét gazdasági kezdeményezésekkel is előmozdítja. Mindenekelőtt a.ra törekszik, hogy a kisés középüzemek szintjén alakuljanak ki szorosabb kapcsolatok Magyarországgal. Az NDK-beli események értékelését Medgyessy Péter azzal toldotta meg, hogy véleménye szerint Európa számára is hasznosak a fejlemények. A miniszterelnökhelyettes a maga részéről úgy vélte: az európai integrációs törekvések lényege, hogy „a torta legyen nagyobb", s ne pusztán annak felszeletelésével foglalkozzanak. Medgyessy Péter számos kérdést kapott a magyar gazdaság gondjainak kormányzati menedzselésével kapcsolatban is. Ezekre válaszolva az egyik legfontosabb feladatnak az adósság kezelését tartotta. Ennek kulcskérdése Magyarország exportképességének növelése. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy közben az importot sem korlátozzák, ellenkezőleg, Magyarország következetesen végrehajtja importliberalizációs programját. Az exportképesség jórészt attól függ, sikerül-e bevonni a külföldi működő tökét a magyar gazdaság fejlesztésébe. Hangsúlyozta azt is, hogy gazdasági gondjai ellenére Magyarország korrekt fizető maradt, igaz viszont, hogy újabb külföldi hitelekre számít. A miniszterelnök-helyettes szólt arról is: a kormány jelenlegi tevékenységének stratégiai célja, hogy biztosítsa a magyar gazdasági-társadalmi átalakulás zavartalanságát, elkerülje, hogy a rendszerváltás zűrzavarba torkolljék. A cél érdekében a kormány élénk párbeszédet folytat a különféle politikai erőkkel; gyakorlatilag úgy viselkedik, mintha már létrejött volna a kormányzati koalíció. Medgyessy Péter álláspontja szerint a kormány a stratégiai kérdésekben konszenzusra tud jutni a különféle pártokkal, így biztosítható a gazdaság átépítésének folyamatossága. Ez egyébként a pártoknak is alapvető érdeke, hiszen a zökkenőmentes átalakulás a leendő koalíciós kormány tevékenységét is nagymértékben segíti. Claudio Martellit arról kérdezték az újságírók, készült-e valamifajta terv az együttműködés finanszírozására. Az olasz miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy ilyen kalkuláció egyelőre nem készült. Korai lenne a konkrét összegekről beszélni, amíg az együttműködő országok nem körvonalazzák a különféle projekteket. Itt egyébként nem valamifajta kölcsönös segítségnyújtási megállapodásról van szó, hanem egyenlő felek közös beruházásainak tervéről, ami által összpontosíthatják erőiket a számukra legfontosabb területek fejlesztésére. Találkozók Németh Miklós miniszterelnök hivatalában fogadta Claudio Martelli olasz miniszterelnök-helyettest, aki hazája képviseletében részt vett a jugoszláv—osztrákolasz—magyar regionális együttműködés kérdéseiről e hét végén, Budapesten folytatott tanácskozáson. A találkozón kölcsönösen hangsúlyozták, hogy a négy ország együttműködésének tervezett fejlesztése új módon járulhat hozzá az európai politikai légkör javításához, a biztonság és bizalom elmélyítéséhez, a helsinki folyamat erősítéséhez. Mind az olasz, mind a magyar kormány érdekelt — húzták alá — a gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos, valamint a kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok további fellendítésében. Ennek érdekében korszerű együttműködési formák kialakítását tartják szükségesnek. Egyetértően állapították meg, hogy a kedvező nemzetközi légkörben ma még tágabb lehetőségek nyílnak a társadalmi szervezetek, a megyék és városok, valamint az egyes személyek közötti kapcsolatok megteremtésére és erősítésére, amit mindkét kormány kész a korábbinál is aktívabban támogatni. A találkozón jelen volt Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete, valamint Misur György római magyar nagykövet. Találkozott Claudio Martelli és kísérete Pozsgay Imre államminiszterrel. Az államminiszter tájékoztatást adott a magyarországi demokratizálódási folyamatról, és a Magyar Köztársaság kikiáltásának jelentőségéről. Nyers Rezső, az MSZP el(Foly tatás a 2. oldalon.)