Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-09 / 266. szám

1989. november 9., csütörtök Két politikai menekült Magyarországon Eddig ketten kaptak poli­tikai menedékjogot Magyar­országon, azt követően, hogy október 15-én hatályba lé­pett a Minisztertanács ren­delete a menekültként való elismerésről — közölték az MTI munkatársának érdek­lődesére a BM Menekültügyi Hivatalában. Albrecht Lász­ló, a hivatal helyettes veze­tője elmondta, hogy eddig negyvennégyen kértek me­iieueKjognt, egyet elutasítot­tak, negyvenegy ügy intézé­se pedig folyamatban van. A politikai menedékjogot kapottak közül az egyik szovjet, a másik pedig bol­gár állampolgár, előbbi tün­tetéseken vett részt Ukraj­nában, ezért lecsukták, majd elbocsátották munkahelyéről is, végül átszökött (Magyar­országra, utóbbi pedig kiállt a bulgáriai törökök mellett, s ezért súlyos hátrányokat szenvedett országában. Egyik sem tud magyarul. Az elutasftó határozatot egy Ro­mániából érkezett magyar nemzetiségű kapta, ő másfél éve él Magyarországon, tar­tózkodási engedélye 1991-ig érvényes, és ugyanazok a jo­gok illetik meg, mint a ma­gyar állampolgárokat, ezért nem indokolt őt menekült­nek minősíteni a genfi kon­venció alapján, az illető jövőre a ki- és bevándorlási törvény alapján minden bi­zonnyal megkapja a magyar állampolgárságot. A menedékjogi kérelmet beadók többsége egyébként magyar nemzetiségű román állampolgár, de van köztük jó néhány magyar nemzeti­ségű csehszlovák is. Albrecht László kitért ar­ra is, hogy jelenleg mintegy 24 ezer, Romániából érke­zett állampolgár tartózkodik Magyarországon, . közülük több mint 18 ezren magyar nemzetiségűek, 4200-an ro­mánok, UOO-an pedig , né­metajkúak. Szólt arról is, hogy kiapadt a menekültek támogatására szolgáló lete­lepedési alap. Erre az évre 353 millió forint állt rendel­kezésre, ez október végére elfogyott. Az összeg legna­gyobb részét, 130 milliót la­kás- és telekvásárlásra for­dították, 87 milliót költöttek a befogadóállomások kiala­kítására. November 20.: Áz MSZP első szegedi értekezlete Az MSZP szegedi szervezőbizottsága tegnapi ülésén úgy döntött, hogy november 20-án. hétfőn, 18 óra 30 perc­re összehívja a párt első szegedi értekezletét. Szakít az elődpárt delegációs módszerével, ezért a tanácskozásra várja minden tagját, aki regisztráltatta magát. A tanács­kozásnak a feladata lesz többek között az MSZP sze­gedi vezetőségének a. megválasztása is. Nem megújuló, hanem új párt A természet nem politizál — a nzöldek" igen Tegnap, szerdán, az esti órákban megalakult a Ma­gyarországi Zöld Párt dél­alföldi szervezete. Ebből az alkalomból beszélgettünk Molnár Gyulával, az ügyvi­vő testület tagjával, a he­lyi természet- és környe­zetvédő mozgalom ismert képviselőjével. — Mi indokolta elhatáro­zásukat, hogy mozgalomból párttá alakulnak? — Másfél éve vetettem föl a tévé Tájkép cimű műso­rában: szükség lenne ha­zánkban is arra, hogy a zöldek pártot alapítsanak. Az ok: pártként beleszólha­tunk általunk hibásnak tar­tott, a környezetet, termé­szetet veszélyeztető dönté­sekbe. Célunk, hogy meg­előzzük a Bős—Nagymaros­ügyhöz hasonló intézkedése­ket. Annak idején például Király Zoltán nevezetes parlamenti fölszólalásához mi adtuk az alapinformá­ciót: mi nyújtottuk át neki az osztrák zöldek erről szó­ló tanulmányát. Ebből tudta meg az ország, hogy Duna­kiliti alatt rejtőzik Kelet­Európa legnagyobb édesvíz­készlete. — Kikből verbuválódnak a párt tagjai? — Jelenleg több mint 40 szervezete van a mozgalom­nak országszerte, köztük a 9-10 éves múltra visszate­kintő Duna-mozgalom és az ELTE természetvédelmi klubja. Ha arra gondolok, hogy a Duna-kör 40 ezer embert mozgósított erőmű­ügyben, föltételezem, nem lesz gond a tagtoborzás. Egyéni jelentkezők levélben és személyesen is kerestek már bennünket. — Sajátos formáját vá­lasztották a pártalapítás­nak; a debreceni után a szegedi a második szerve­zet az országban. — A miénk valóban alul­ról szerveződő párt, amely vidéken hozza létre elsó csoportjait, s az itt válasz­tott küldöttek vesznek majd részt a Budapesten novem­ber 18—19-én tartandó or­szágos alakuló közgyűlésen. — Végül is politizáló párt lesz a zöldeké? A természet nem politizál! — Mi semlegesek' va­gyunk, mint a természet, de be kell szállnunk a politi­kai arénába, hogy az egy­értelműen életigenlők né­zőpontját képviseljük ... — ... a Parlamentben is? — Igen, indulni akarunk a parlamenti választásokon. Ch. A. Tegnap az MSZP székhá­zában volt kongresszusi kül­döttek, a megyei pártbizott­ság tavaly decemberben megválasztott tagjai és a párt apparátusában dolgo­zók találkoztak. A tapasztalatcserén el­hangzott, hogy aki csatlako­zott az MSZP-hez, az csu­pán meggyőződésből, érdek nélkül tette. Eddig Csong­rád megyében legalább 1300­an regisztráltatták magu­kat a Magyar Szocialista Pártba, napról napra ala­kulnak új alapszervezetek. Ezek közül most mintegy 70-et tartanak nyilván. A pártszervezésbe min­denki bekapcsolódhat, aki már regisztráltatta magát az MSZP-ben. Az elmúlt he­tek tapasztalatai alapján nyilvánvaló, hogy egy tel­jesen új pártot kell létre­hozni, a régi alapszervezeti rendszer nem segítője a szervezésnek. Nehézséget okoz, hogy a volt tagok körében nem tudatosult, mi­lyen új párt született és mi­től, milyen mértékben ha­tárolta el magát. Téma volt az MSZMP és az MSZP viszonya is. A tanácskozás résztvevői osz­tották az országos elnök­ség azon megállapítását, hogy jogállamban ma az MSZMP név használata tör­vényellenes. A magukat a megszűnt állampárt tevé­kenységének folytatójaként deklarálok programja ed­dig nem került a nyilvános­ság elé, az „MSZMP" ma neveket, nosztalgiát és il­lúziót jelent. A pártstruktúra alakítá­sáról konszenzus született a tapasztalatcserén abban, hogy ezekben a napokban a legfontosabb feladat az alap­szervezetek megalapítása, belátható időn belül fel kell állni a városi és községi szervezeteknek is. Továbbra is fontos ügyelni az igazi önszerveződésre, véletlenül se próbáljanak „felsőbb akaratot" érvényesíteni. Ta­valy december óta az ap­parátus létszáma Csongrád megyében folyamatosan csökkent, jelenleg a me­gyei szervezetnél 14-en, a szegedinél 11-en vannak pártalkalmazásban. Szó esett a következő hó­napok feladatairól is. Négy választásra készül az or­szág. A legközelebbi nép­szavazáson a párt célja, hogy január 7-re kitűzzék a közlársaságielnök-válasz­tást és . az állampolgárok közvetlenül voksolhassanak az elnök személyére. Vég­legessé vált, hogy Csong­rád megyében hét egyéni országgyűlési választókerület lesz, ebből három Szegeden és a környező községekben, és valamennyi történelmi város székhelye lesz egy-egy választókörzetnek. Hat főt listán fognak megválasztani Csongrádban. A párt már­is megkezdte jelöltjeinek keresését, kiválasztását. B. I. Lelkiismeretbírák Most jön, ami sose volt! — mondhatták volna min­den alappal annak a társa­dalmi bizottságnak a tagjai, akik az elmúlt napokban el­ső alkalommal ültek össze. Hivatásuk, hogy eldöntsék, támogatják-e azoknak a fiataloknak az ügyét, akik hivatalosan bejelentették: nem kívánnak fegyveres szolgálatot teljesíteni a had­seregben. A tagok előbb egyeztetik az elveiket, néhány külső ember füle hallatára, hisz a „lelkiismereti" bizottság ülései nyilvánosak. Az el­nök, Gábor Erzsébet, a me­gyei tanács igazgatási osz­tályának vezetője szerint a Parlament megnyugtatóan rendezte az alternatív kato­nai szolgálat ügyét. Arra a szűrőre, amit a bizottság munkája jelent — szükség van. Nem mindenki ért ve­le egyet, a Fidesz kikül­döttje megjegyzi: alanyi jogként kellene biztosítani a polgároknak a választás lehetőségét. Az is fölmerül: a büntetett előéletűek nem­igen reménykedhetnek ké­relmük kedvező elbírálásá­ban. .Azt mondja erre a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének képviselője: állítólag a büntetéseknek nevelő célzata is van. A feladattal, az új meg­közelítésekkel való ismer­kedés után a vendégek tá­voznak. Mert, bár továbbra sem titkos a bizottság mun­kája, úgy vélik tagjai: a meghallgatandó tagok oly sok ember előtt nehezebben nyílnak meg. Mielőtt az el­ső kliens belépne — tán nem is tudja: „történelmi" személyiség —, végignézem a bizottságot. Hat tagból áll, közülük hárman nők. Ezen kicsit elgondolkozom, hisz — katonai ügyekről lévén szó — nem vagyok benne biztos, a gyengébb nem tagjai pontosan tud­hatják, mit Ls jelent kato­nának lenni. Bár lehet, ez fölösleges aggály. Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról A Fiatal Demokraták Szö­vetsége, a Független Kis­gazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szö­vetsége egyaránt azt szor­galmazza, hogy a választó­polgárok a november 26-i népszavazás valamennyi kérdésére igennel szavazza­nak. •Mint ismeretes, a népsza­vazáson a munkásőrség fel­oszlatása, a pártszervezetek munkahelyi működésének megszüntetése és az iMSZMP vagyonelszámolása mellett a köztársasági elnök válasz­tásának időpontjáról is dön­teniük kell azz urnákhoz járuló választóknak. Ez utóbbi kérdésben — a négy szervezet által szorgalma­zott — „igen" szavazat amelletti voksolást jelent, hogy a köztársasági elnök megválasztására csak az or­szággyűlési választásokat követően kerüljön sor. A fentieket a négy szer­vezet képviselőinek közös sajtótájékoztatóján fejtet­ték ki szerdán a Kossuth Klubban. A népszavazás előzményeit, valamint asza­vazócédulákra felvett kér­déseket Tölgyessy Péter {SZDSZ) ismertette. A népszavazás kiírásának módjáról Kónya Imre (Füg­getlen Jogász Fórum) fejtette ki a négy párt közös állás­pontját. A legutóbbi parla­• menti ülésszakra utalva ki­fejtette: az Országgyűlés a népszavazási törvényben foglaltaknak megfelelően kitűzte ugyan a népszava­zást, de a mód, ahogyan ezt tette, a törvény megsértését jelenti. A törvény megsérté­sét abban látta Kónjra Im­re, hogy a kérdések nem az aláríságyűjtéskor is feltett formában kerülnek a'szava­zólapokra. Az (MSZDP képviseleté­ben Petrasovits Anna üdvö­zölte a négypárti közös kez­deményezést, a „négy igen" akcióját, amelyhez a szo­ciáldemokraták is csatlakoz­tak. Prepeliczay István (Füg­getlen Kisgazdapárt) emlé­keztetett arra, hogy pártja aláírta a háromoldalú tár­gyalásokat lezáró megálla­dást, igy a köztársasági el­nökválasztásra vonatkozó kitételt is. Ennek ellenére — mint a főtitkár rámuta­tott — jelenleg a Kisgazda­párt is azt az álláspontot képviseli: a választások után felálló Parlament va­lóban népképviseli -testület lesz, s igy egyúttal alkal­mas arra is, hogy döntsön a köztársasági elnök szemé­lyéről. Példa nélküli elvonás Támogatás, mely büntet... A Kiosz szegedi szerve- Cs. J.; — A sorainkba tí>- van. Vétójogot, vagy bele­zetének november 3-i kül- mörülö, mintegy 160 ezer szólási lehetőséget kivá­dött-taggyúlését kővetően iparossal — ide számítva a nunk, a kormány döntései­az újonnan választott ve- fuvarozókat is — az ország nél ott akarunk lenni. zetöség tagjait a kisiparo- legnagyobb vállalatának szá- Amennyiben társadalombiz­sok jelenéről és jövőbeni mítunk. tosítási és egyéb terhein­terveiről kérdeztem, de — Ezt hogy értsem? ken nem módosítanak, eset­beszélgetésünket múltjuk P. Z.: — Ügy, hogy az ál- ieg demonstrációkkal is til­haladó hagyományainak lam így kezed minket, de takozni fogunk. Egyébként fonala is átszőtte. Beszél- ennek, sajnos, csak kárátlát- is ilyen magas összegű tár­getőtársaim: juk. Szinte minden kedvez­ményt megvont tőlünk az Pálvölgyi Zoltán villany- utóbbi idóben, s adóterhein­szereló mester. Iparoscsa- kert az elviselhetetlenségig Iádban született 1937-ben. 25 fokozta. éve kisiparos. Elnökké vá- Cs. J.: — Hadd említsek lasztották. egy magáért beszélő példát. Csányi József 36 éves. Ha az átlagos kisiparos re­Textiltechnikumot végzett, zsiórabérét 100 forintnak 1981 óta a testület apparátu- vesszük, abból 53 százalék si dolgozója, alapszervezeti társadalombiztosítást és 30 titkárhelyettes, majd 1989 százalek adót kell levon­júniusa óta titkár. Magerő- nunk. így óránként 17 fo­rintja marad. K. Gy.: — Ha már itt tar­tunk, megjegyzem, hogy a ^ Bush úr áltól — a) Iádba nösü 1 tf"íele&ége "talán ma^váüalkazás^^fellen­sadalombiztositási elvonás­ra a világon sehol nincs példa. Varga Iván Érzem az arcokon a kí­váncsiságot, mit mond ne­kik az első ifjú. Gyerekkori nehézségekről, katonatiszt rokona fegyveres öngyilkos­ságáról szól, mint olyan té­nyezőkről, amik taszítják a fegyveres szolgálattól. Ér­zem a hangulaton: meggyő­zőek az érvei. Am egyszer­csak azt kérdik tőle: szere­ti-e az öregeket? Nem, ta­szítanak — válaszolja. Gondban a bizottság: hogy lehet ebből a fiatalból — esetleg — szociális gondo­zó? Merthogy a polgári szolgálatot kérők valószínű­leg az egészségügyben tölt­hetik majd le 28 hónapju­kat. Egyelőre nem döntenek az ügyben. Sorben jönnek a többiek, s gyakran meglehe­tős tájékozatlanság derül ki szavaikból. Van, akinek kérelmén látszik: nehézsé­get okozott az írás is, a kulcsmondatot — „lelkiis­mereti okból kérem a pol­gári szolgálatot" — valaki diktálta, magyarázni nem tudja. Többen vannak, akik már bevonult katonák vol­tak, de a hirre, hogy más szolgálati fajta is létezik, éltek a leszerelés lehetősé­gével. Egy ilyen fiatalt fag­gatnak, sokáig nem szól, nem tud indokolni. Aztán kibuggyan belőle: „nem tudtam megjegyezni azt a sok rendfokozatot!" Kicsit mosolyognak a bizottsági tagok- Több ifjú van. aki nem tud igazi okot monda­ni: csak a távolság, a mos­toha körülmények terhesek számukra. Sorstragédiák is kirajzolódnak, amikben persze a bizottság tehetet­len. Az is kiderül, melyek azok a laktanyák, ahol mostohán bánnak az embe­rekkel — onnan érkezik a legtöbb kérvény lelkiisme­reti álcába bújtatva. De nyomorult anyagi körülmé­nyek, hadseregbeli packázá­sok és ésszerűnek aligha mondható intézkedések, egyéni sérelmek, alapmű­veltségben hiányok egy­aránt kirajzolódnak a vá­laszokból. A kezdetben ki­csit önnön feladatát is ke­reső bizottság pedig fokoza­tosan találja meg helyét, se­gítve mindazoknak, akik­nek lehet. Jó lenne persze, ha létezne, olyan bizott­ság, amely mindazon gond­ra, bajra, nyavalyára orvos­ságot tudna, amellyel most e másik találkozott. S tán akkor a lelkiismeret-bizott­ság be is fejezhetné szüksé­gességében kezdettől vita­tott munkáját — mehetne polgári szolgálatra minden­ki. aki akar. A kezdettől látszik: a jövő ez. S tán nem kéne mindig, hogy megelőzzön minket a jelen. Balogh Tamás sítették tisztségében. Kendi György kübekházi kárpitosmester, 194l-es szü­letésű. 1969-ben kárpitoscsa­az alsó nó a szakmában A „„ mmb c , .. , - . . .. , , . _ gelyt mi az MNB-tol 6 sza­lyettesévé Választották »$**» ^elhet­Y- Mi indokolta legutóbbi 1S» ^ küldöttgyűlésük összehívá­sát? P Z — A Kisiparosok Országos Szövetsége meg­újulóban van. mivé1 *>•» 1948 —89 közötti korszakot — melyet az erős állami kont­roll. s a nyakunkba ültetett pártfunkcianáriusok idejé­nek is nevezhetnénk — az idei máiUa 29-ével lezártnak tekintiük Az alulról szükségünk lesz. megindult szerveződés ek- Cs. J.: — Ugyanakkor a kor kisöpörte a régi, admi- tanácsi és állami támogatást nisztratív, bürokratikus ve- élvező kisszövetkezetek 50 zetést. s 41 év után a 63 százalékos dotációban ré­éves Kurucz Zsigmond sze- szesülnek. Ennyit a bünte­mélyében ismét közülünk tójellegű támogatásról, való mesterember a Kiosz — Elsősorban tehát ér­iparosrinöke. dekvédelemmel kell foglal­— Átalakulóban levő sző- kőzniük!... vétségük müven célokat tű- P. Z.: — ... S szervezett­zött maga elé? ségünkkel erre jó esélyünk küldött se­vásárolandó eszközök be­szerzésére. E feladatot va­lamelyik külkereskedelmi vállalatra kell bíznunk, mely további 35 százalékkal emeli a beszerzési árat, s végül a 40 százalékos vá­mot is hozzáadva, 81 szá­zalékkal drágábban kapunk meg mindent, amire ára­ink versenyben tartásához EGYSZUSZRA A „jugó" bemegy az élelmiszerboltba..', (hadd ne folytassam, ki ne tudná, mi következik). A nyug­díjas nénike is rászánja magát: kosárra vár, sorban áll — pontosabban, a pult előtt tolongok mögé, de csak nem kerül közelebb. — Reménytelen — gon­dolhatja. Oldalról is próbálkozik, és lám csak, ezúttal sikerül a? eladónő közelébe férkőznie. Alacsony ter­metének hála. senkinek nincs útjában. Az árukiadás — feje fölött — zavartalan. Két-három kilós tételek. A nók a pult mögött — akár a kedd délutánonkénti tévésorozatban is statisztálhatnának Már tűrhetően ejtik a kulcsfontosságú szláv szavak némelyikét. A nénike most megszólal: kér, de hiába Ismét a sor vé­gére kell állnia, mert hogy a jugoszlávok is ... — De én csak ... — magyarázná, hiába. (Megszoksz, vagy megszöksz! — csengenek fülembe az utoljára középis­kolás koromban hallott szavak a régmúlt időkből.) Nincs hová szökni, a helyzet másutt sem jobb, de megszokni? Egyébként a belvárosi bolt jól ellátott, tegnap is ritkán látható mennyiségű sonkaféleségek alatt roskadoztak polcai. Ennek gyorsan híre ment, hiszen az ilyesmi mostanság hiánycikknek számít Az is igaz viszont, hogv a vásárló bizonyos termékekből nem kérhet kénye-kedve szerint. A kötözött pulyka­combból készült étvágygerjesztő valamiből csak egé­szet lehet venni, mivel — hangzik a magyarázat — ha 10 dekánként szétszelnék, szétesne Egvébként is, nyers, főznivaló A „Picknik" márkáiú gépsonkasze­rűségből — utólag mondom: r.agyon finom — viszont bátorkodtam három szeletet kérni. Utóbb kiderült, nyolc szeletet kaptam (nem aprózták el). V. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom