Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-08 / 265. szám

2 1989. november 1., szerda Lemondott az NDK kormánya FKGP Vissza az ingatlant! Rádiótelex Az NDK Minisztertaná­csa kedden tartott ülésén úgy döntött,, hogy testületi­leg lemond. A fölmentését kérő indítványt a Minisz­tertanács rögtön benyújtot­ta a Népi Kamara (parla­ment) elnökségének. A döntést a sajtótudósi­tókkal közlő új kormány­szóvivő, Wolfgang Meyer el­mondta: a kormány mind­addig hivatalban marad, amíg a parlament vissza nem hívja a testületet, illet­ve ki nem nevezi az új ka­binetet. Hétfőn este újabb száz­ezrek tüntettek az NDK több városának utcáin, mi­előbbi demokratikus válto­zásokat, az NSZEP vezető szerepének föladását köve­telve. Egyedül Lipcsében leg­alább kétszázezer ember gyűlt össze a Karl-Marx­Platzon, majd az elhang­zott beszédek és felhívások után a körúton vonultak vé­gig. Karl-Marx-Stadtban tün­tető több mint 50 ezer em­ber radikális és őszinte megoldásokat sürgetett a felgyülemlett problémákra. Egyúttal követelték a kor­mány lemondását, szabad választásokat és az Üj Fó­rum engedélyezését. A zuhogó eső dacára ' 70 ezer ember gyűlt össze Drezdában a Fuci'k-téren, ahol a tömeghez szóló fő­polgármester, Wolfgang Berghofer nyíltan sikraszállt a berlini kormány haladék­talan lemondásáért, a Népi Kamara ülésének egybehí­vásáért. A nagygyűlést meg­előző felvonuláson részt vett maga Berghofer és Hans Modrow, a -Drezda megyei NSZEP-bizottság el­ső titkára is. Mint hangoz­tatták, „Mi is a nép közül valók vagyunk, jogunk van csatlakozni a felvonulók­hoz" ... A- Halléban tüntető 60 ezer fős tömeg a párbeszéd helyes voltát elismerve im­már tetteket követelt a berlini vezetéstől. Egyben sürgették a funkcionáriusok kiváltságainak eltörlését. Schwerinben 25 ezer, Cott­busban tízezer, Magdeburg­ban 6 ezer ember vett részt békés tüntetéseken, illetve nagygyűléseken. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt számos helyi szervezete a párt állásfoglalását kérte az államosított házingatla­nok egykori tulajdonosainak, illetve örököseinek kártala­nítása tárgyában. A Politikai Bizottság meg­állapítja, hogy az 1952. évi 4. sz. tvr., amely egyes, általá­ban a hat helyiségből állónál nagyobb házingatlanok álla­mosításáról rendelkezett, ki­fejezetten előírta, hogy az államosítás kártalanítás mellett történik. Ez azért is természetes volt, mert kárta­lanítás nélkül az állami tu­lajdonba vétel nem államo­sítás, hanem elkobzás lett volna. A kártalanítással kapcso­latos elvi deklarációt követő­en azonban a törvényerejű rendelet úgy fogalmazott, hogy mértékéről is idejéről később történik intézkedés. Ez — néhány kivételezett esetet leszámítva — az el­múlt 37 évben(!) nem történt meg. Figyelemmel a ma is hatá­lyos jogszabályi rendelkezés­re, a kártalanítás kérdését rendezni kell. Ezért követeli a Független Kisgazdapárt, hogy a kormány haladékta­lanul dolgozzon ki reális koncepciót az államosított házingatlanainak, illetve azok jogszerű örököseinek kártalanítására. Azokban az esetekben, ahol az egykori tulajdonos a házingatlanban, vagy az öröklakásban lakik — kárta­lanítás helyett — a tulaj­donnak ingyenes visszaadá­sa legyen a megoldás. A „visszavásárolt" ingatlanok esetében, ahol a teljes vétel­ár kifizetése még nem tör­tént meg, haladéktalanul ke­rüljön sor a törlesztőrészle­tek fizetése felfüggesztésé­nek elrendelésére. A kisiparosok is bejelentkeztek Andrew Sarlós kanadai üzletember Pozsgay Imre államminiszter ottani láto­gatásakor, mint ismeretes, bejelentette: a már meglevő 80 millió dolláros alapít­vány mellett, amelyet Soros Györggyel közösen szerve­zett a magyar gazdaság működésének segítésére, ha­marosan új pénzügyi alapot kíván létesíteni, mintegy 200-250 millió dollár érték­ben. A hírrel kapcsolatban Fir scher Pál, a Kiosz főtitkára az MTI munkatársának el­mondta: a Kiosz, mint a magyar magánvállalkozók érdekvédelmi szervezete és tagjai, a kisiparosok, egy­aránt számítanak arra, hogy ebből az alapítványból ré­szesednek. A magyar gazda­ság csak akkor tud kilábal­ni jelenlegi nehéz helyzeté­ből, ha a vállalkozások, és ezen belül a magánvállal­kozások a jelenleginél lé­nyegesen nagyobb mozgási lehetőséget kapnak. Ehhez pedig elengedhetetlen a mű­szaki fejlesztés, a mene­dzserképzés, a folyamatos át- és továbbképzés. A kis­iparosok ebben várnak anyagi segítséget. Jelenleg mintegy 170 ezer kisiparos van hazánkban; ez azt jelenti, hogy a kise­gítő családtagokkal, vala­mint a tanulókkal együtt mintegy negyedmillióan dolgoznak e szektorban. Ugyanakkor e Vállalkozá­sok jó része technikailag elmaradott színvonalon te­vékenykedik, hiányoznak a korszerű műhelyek, gépek. A Kiosz felmérése szerint több százmillió forintnyi technikai beruházásra len­ne szükség ahhoz, hogy a kisipar megfeleljen a mai követelményeknek, és si­kerrel szerepelhessen a vi­lágpiacon is. Hiányzik to­vábbá a gazdasági infra­struktúra: nincs kisvállal­kozói bank, a kisiparosokat nem segíti olyan vegyes vállalkozás, amely kizáró­lag e szektor exportjával, importjával foglalkozna. Bush levele Washingtonból érkezett levelet kézbesített a na­pokban a posta Padányi Szabolcs őrnagynak, a tatai helyőrségi zenekar karmesterének. A feladója és alá­írója George Bush, az Egyesült Államok elnöke volt. A szívélyes hangú levélben a magyarországi látoga­tása, illetve a budapesti Kossuth téri fogadtatása so­rán nyújtott magas színvonalú produkcióját köszön­te meg az amerikai elnök a zenekarnak. Mint isme­retes, a fogadás idején záporeső volt. George Bush levele szerint a zenekar gyönyörű muzsikája számá­ra erősen ellensúlyozta ezt a kis kellemetlenséget. Á svéd példa ragadós? Tőkés Lászlóért A Magyarországi Refor­mátus Egyház újból a Re­formátus Világszövetség genfi központjához fordult Tőkés iLászló temesvári lel­kész és családja védelmé­ben. Tájékoztatta a világ­szövetség főtitkárát, Milán Opocenskyt arról a meg­hiúsult gyilkossági kísérlet­ről, amelyet Tőkés László ellen, a temesvári lelkészla­kásban követtek el novem­ber 2-án este. A református egyház kér­te a főtitkárt, hogy a világ­szövetség járjon közben Bukarestben illetékes álla­mi hatóságoknál Tőkés László és családja védelmé­ben, és fejezze ki, "hogy. szűnjenek meg azok az ak­ciók, amelyet Tőkés Lászlót gátolják törvényes lelkészi szolgálta végzésében. A Református Világszö­vetség előzőleg már a Ma­gyarországi Református Egyház felhívására tiltako­zását fejezte ki a svájci ro­mán nagykövetnél a temes­vári áldatlan helyzet miatt, és kérte a tagegyházakat is, hogy járjanak közben kor­mányaiknál, hogy azok kö­veteljék Romániától az ön­kényes akció beszüntetését az egyházukhoz és nemzeti­'ségükhöz ragaszkodó lelké­'szek, presbiterek és hivek ellen. Viczei Károly pere A szabadkai Legfelsőbb Bíróságon Szakács István elnökletével kedden újra­tárgyalják Viczei Károly vajdasági magyar író ügyét. Viczeit négy hónapi vizs­gálati fogság után 1988 feb­ruárjában nemzeti türel­metlenség szításának vád­jával két és félévi börtönre ítélték. Az ítélethirdetést követő napokban a Vajda­ság tartományi Legfelsőbb Bírósága az író azonnali szabadonbocsátását ren­delte el, majd elfogadva a vádlott és védői fellebbezé­sét az ítéletet hatályon kí­vül helyezte, és elrendelte az ügy újratárgyalását. Az újvidéki Magyar Szó keddi kommentárjában em­lékeztetett arra, hogy a vajdasági Legfelsőbb Bí­róság akkori határozatának indoklásában egy sor tör­vénytelenségre és szabályta­lanságra mutatott rá, a nyo­mozati, illetve vizsgálati el­járástól kezdve a főtárgya­lás lefolytatásán keresztül az ítélet megfogalmazásá­ig. A többi között utasítot­ta a szabadkai, új összetéte­lű büntető tanácsot, hogy köteles meghallgatni a vé­delem .tanúit is, amire a korábbi tanács nem volt hajlandó. Tegnap Szegeden járt Muegge Hermann, az ENSZ regionális és országtanul­mányozási szervezetének, az UNIDO-nak igazgatója. A magyar kormány megbízá­sából hazánk fontosabb gazdasági, szellemi régióit tanulmányozza munkatár­saival. Részt kívánnak venni abban a munkában, amely különleges gazdasági övezetek kialakítását tűzte ki célul. A megyei tanács­nál a szegedi oktatási intéz­mények, kutatóintézetek, gazdasági egységek szakem­bereivel tárgyalt az igazga­tó. A Magyar Gazdasági Kamara dél-alföldi bizott­ságának rendezvénye után megkérdeztük Muegge Her­mannt: a külső szemlélő hogyan látja a dél-alföldi körzet lehetőségeit? — Érdekes közelebbről is megvizsgálni ezt a térséget. Most azzal a megbízatással jöttünk, hogy meghallgas­suk az itteni szakembere­ket, és ezt feldolgozva, ki­egészítve a saját tapaszta­latainkkal, a kormány elé tárjuk fejlesztési javaslata­inkat. A világ számos or­szágában — főleg a harma­dik világán — új ipar- és tudományfejlesztési kon­cepciókat próbálnak kidol­gozni. Szívesen fogadják a mi bécsi irodánk közremű­ködését. — Miben tudnak segíteni? — Az alapkérdés, hogy minden ország szeretné megteremteni, vagy meg­őrizni versenyképességét a világpiacon. A termékek és s+olgáttatások versenyére ez éppen úgy vonatkozik, mint a tőke versenyére. Minden­ki igyekszik, minél több külföldi tőkét becsábítani az országba. Magyarország a nemzetközi termelési rendszerbe nehéz és bonyo­lult időben akar bekapcso­lódni. — Miért ilyen kritikus a helyzet? — Mert a világban nagy a bizonytalanság. A válto­zások a pénzpiacon lassan követhetetlenek, a nemze­tek gazdaságpolitikája is gyorsan változik. Az alkal­mazkodás tehát rendkívüli erőfeszítést követel egy most lábra álló országtól. Es ak­kor még a technika, a techv nológia villámgyors fejlődé­séről nem is szóltam ... — Ez a helyzet hogyan POZSGAY IMRE HAZAÉRKEZETT. Négy országot érintő, kéthetes látogatását befejezve, kedden délután ha­zaérkezett Budapestre Pozsgay Imre államminiszter. Az út során mindenütt tapasztalhattuk a hazánk iránti rend­kívüli érdeklődést. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG (EK) külügyminiszterei hétfőn úgy határoztak, hogy a szervezet 1990. január 1­jétől megnyitja piacút Magyarország és Lengyelország ex­porttermékei előtt, hogy ezzel is hozzájáruljon a két or­szág gazdaságának liberalizálásához. Mint az EK minisz­teri bizottságának szóvivője közölte, a döntés azt jelenti, hogy e két ország vámmentesen, illetve alacsony vámok mellett viheti be az Európai Közösség országaiba mező­gazdasági, ipari és textilipari árui nagy részét. A döntés értelmében Magyarországot és Lengyelországot felveszik az úgynevezett Altalános Preferencia Rendszer (GSP) ke­retében kedvezményezett, fejlődő országok közös piaci listájára. VÁLASZTÁSI SZÖVETSÉG. A közelmúltban számos ellentétes feltételezés látott napvilágot arról, hogy az FKGP melv ellenzéki szervezetekkel kíván választási szö­vetséget kötni. A kisgazdapárt elnöksége tájékoztatja tag­ságát és a közvéleményt, hogv az FKGP az egységes el­lenzék részének tekinti magát, és legfőbb célkitűzése az ellenzék egységének megőrzése. Ezért esetleges választási szövetség kötésének kérdését csak az országgyűlési kép­viselők választásának első fordulója után fogja megvi­tatni. A MAGYAR LIBERÁLIS PART választmánya tájé­koztatja a közvéleményt, hogy első gyűlését 1989. novem­ber ll-én (szombaton) délelőtt 10 órakor tartja Budapes­ten. a VI. kerület. Benczúr utca 35. szám alatti Hotel SZOT különtermében. A választmány minden érdeklődőt szeretettel var. FRANCIAORSZÁG támogatja azt, hogy Magyarorszá­got felvegyék az Európa Tanács tagjai sorába. Ezt Roland Dumas külügyi államminiszter jelentette ki kedden, a francia nemzetgyűlésben, a jövő évre szóló költségvetés vitájában. változtatja meg a gondolko­dásmódot? — A világban a régiók, a körzetek gazdasága felé for­dult a figyelem. Ezek jól kezelhetők, mert szerves egységek. Ezért is vizsgál­juk most a magyarországi körzetek lehetőségeit. — Miben látja a kitörés esélyét? — Hadd mondjak inkább egy példát. Ha szétnézünk a világban, láthatjuk, hogy egyre több kormány rob­bantja szét a nagy gazda­sági konglomerátumokat. A decentralizálás, az alulról építkező egységek jelenthe­tik a jövőt. Egyébként a döntés és a végrehajtás kö­zött olyan hatalmas a sza­kadék, hogy képtelenség kö­vetni a nekilódult világot. Itt van például az én ha­zám, Svédország: a nyolcva­nas években súlyos gazda­sági nyavalya gyötörte, ke­mény munkával talpra tud­tunk állni. — iMi a recept? — Receptek nincsenek. Egy biztos: első lépés volt, hogy a kormány és a helyi önkormányzatok fel­mérték a lehetőségeinket. Azután pedig gyorsan cse­lekedtünk. A malmöi kör­zet, amelyik kísértetiesen hasonlít Csongrád megyé­hez, jó példa önöknek is. Néhány év alatt négy inno­vációs park is alakult ott. Befektetési vállalatok jöt­tek létre, és rendkívül fel­gyorsult a vállalatok kö­zötti információáramlás. — Mibe került mindez? — Az Ideon egyik parkja 600 millió schillingbe. A fejlesztés, a kutatás rend­kívül költséges, de megté­rül. Ma már ehhez az egyetlen parkhoz száz vál­lalat csatlakozik. — Szeged mégis csak más helyzetben van, legalábbis pénzügyi lehetőségeit te­kintve ... — Véleményünk szerint ez a körzet alkalmas ar­ra, hogy különleges gazda­sági övezetként az ország egyik fejlesztő központja, szilícium-völgye legyen. A töke pedig előbb-utóbb utat talál a hasznos kezdemé­nyezésekhez. Ehhez tesszük le hamarosan a kormány asztalára konkrét javasla­tainkat is. Rafaí Gábor Kft. jó üzleti kapcsolatokkal rendelkező ÜZLETKÖTÖKET keres fő- vagy mellékfog­lalkoztatásra. Eredménytől függő díja­zás. Telefon: 12-105, 18 órától. CSIZMA, CIPŐ, TÁSKA, Ö"V a Dugonics tér 4. sz. alatti Delfin fürdóruhaüzletben a Fekete Sas árukínálatával. 1989. december 31-éig / ' ncnc MEGERKEZTEK a legújabb olasz import termékeink nöi és férfipantallókból a legszebb őszi modellek MÁR KAPHATÓK A SZEGED NAGYÁRUHÁZ KONFEKCIÓOSZTÁLYÁN NMYAMNUl é> NÍVÓKER KFT. FORTUNA­ÜZLET import, kilós ruhavásár. Ezeken kívül szabadidőruhák és még sok, olcsó ruházati cikk. Szeged, Kölcsey u. 4. TISZA HALÁSZAT TSZ Szilágyi utcai halszaküzlete (a régi, mentők utcája) kóstolással egybekötött árubemutatót tart 1989. november 9. napján, de.: 10—11 óra és du.: 16—17óra között. A Déltex Kereskedelmi Vállalat adminisztrációs vezetőt keres a Divatszabó üzemegységébe Megkívánt iskolai végzettség: mérlegképes könyvelői tanfolyam. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni a személyzeti és oktatási vezetőnél lehet (Szeged, Kossuth L. sgt. 17.) önéletrajz benyújtásává! egyidejűleg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom