Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-07 / 264. szám

1989. november 14.. kedd 3 Véradás ­véradók Októberben összesen 1788 ember 695 liter vért adott. Ezen belül a BV Intézetben 56, a MÁV Igazgatóságon 67, a Déltervnél 25, a kisr teleki kábelgyárban 38, Balástyán a Móra Tsz­ben 65, Röszkén a Kos­suth Tsz-ben 8, a tápéi Mahartnál 22, a városi tanácsnál 17, a kábel­gyárban 75, a vágóhí­don 85, az újszegedi kendergyárban 104, az Egészségügyi Gyer­mekotthonban 17, a Csongrád Megyei Ven­déglátó Vállalatnál 22, a Defagnál 57, a Sze­bisznél 20, Mórahal­mon 73, a tejipari vál­lalatnál 38, SZOTE­hallgatók 103, Kübek­házán 25, a Juhász Gy. Tanárképző Főiskolán 110, a tarjáni Vöröske­resztnél 16, az Autófer­nél 40, az Autófer le­ányvállalatnál 3, az Áfésznél 3, az Állami 'Biztosítónál 3, az MTA 'Biológiai Intézetben 36, a Hungária Szálloda Vállalatnál 8, az IKV­nál 22, Algyőn 56, a ga­bonaforgalmi vállalat­nál 42, a bölcsődei igaz­gatóságnál 26, a kiste­leki kézmű vállalatnál '15, az egészségügyi fő­iskolán 109, a véradó állomáson 626 fő adott vért. Az elmúlt hónap­ban 16 szív- és 13 ér­műtétet végeztek. Tényleg robbant! Vélemények a színházról és környékéről — A zenekar aggódik — Gregor nem ért egyet „Ruszt robbant?!" címmel, szombati szá­munkban megjelent interjú igencsak föl­borzolta a kedélyeket a színházban és a városban. Tegnap a Szegedi Szimfonikus 'Zenekar művészeti bizottsága — Mojzer Antal aláírásával — juttatta el írásbeli ál­lásfoglalását szerkesztőségünkbe (és a sze­gedi tanács végrehajtó bizottságának). Ugyancsak tegnap kérte Gregor József énekművész, az operatársulat vezetője, hogy a Délmagyarország hasábjain kifejez­hesse véleményét. A két álláspontot az alábbiakban közöljük. „A Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeit aggoda­lommal tölti el Ruszt Jó­zsefnek, a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetőjé­nek interjúja, amelyet Su­lyok Erzsébetnek adott. El­tekintve a nyilatkozat erő­sen vitatható etikai problé­máitól, zenekarunk semmi­képpen sem értene egyet a jelenlegi egyensúlyhelyzet felbontásával. Szeged város művészeti életének alakulá­sa és ezen belül a színház közelmúltja egyaránt azt bi­zonyítja, nem hasznos, ha a színház igazgatói székét va­lamelyik művészeti tagozat vezetője foglalja el. A prózai tagozat vezető­jének" esetleges primátusa az igazgatásban motiválha­tóan — de meg nem enged­hetően — veszélyhelyzetbe 'hozná az operatársulat ké­nyes és összetett munkáját, s ez a zenekar érdekeit ko­molyan veszélyeztetné. Két­ségeink vannak továbbá af­felól, hogy Ruszt József esetleges igazgatói működé­se, s az általa javasolt sze­mélycserék biztosítanák-e az évtizedek alatt kialakult koncertszezon lebonyolítá­sát, amelynek központja szintén a Szegedi Nemzeti Színház, különösen hogy együttműködésünket a színház igazgatóságával szo­rosabbra kívánjuk fűzni, •nevezetesen hangversenye­ket ezentúl közösen, a fil­harmónia kikapcsolásával rendeznénk." * A tagozatvezető-énekes el­mondta: a neve úgy szere­pel az interjúban, mint aki­vel ugyan nem beszélt elő­re Ruszt József, de aki fel­tehetően egyetért a szán­dékaival; kötelességének ér­zi, hogy tisztázza, valóban nem beszéltek az interjú té­máiról, viszont Ruszt szán­dékaival nem tud azonosul­ni. Gregor József három pontban foglalta össze véle­ményét, s azzal a megjegy­zéssel kérte a nyilvánossá­got: tartalmi kifogásait a későbbiekben részletezni is hajlandó. 1. A múlt pénteki telt há­zas, nagy sikerű Rigoletto másnapján meglepetéssel értesült az újságból: a szín­ház összeomlóban van. Ne Aggodalmunkat tűnjön szerénytelenségnek, indokolttá teszi, ő éppen az ellenkezőjét gon­dolja. 2. Ruszt József a mai na­pig tagja a színház igazga­tóságának, véleményét tehát ott, és nem a lap által biz­tosított széles nyilvánosság előtt kellett volna először föltárnia. A Délmagyaror­szág nyilvánosságához for­dulni csak abban az eset­ben lett volna etikus, ha előtte Ruszt kiválik a szín­ház igazgatóságából. 3. Az erkölcsi fenntartá­sok mellett az interjú tar­talmától is elhatárolja ma­gát. Az a véleménye: „Ez a város azért egy-két évtizede már próbálja meghatározni a maga szellemiségét; Ruszt szellemisége lehet egy szin ezen a palettán, amit azon­ban munkával és nem dek­larációkkal kellene fölfeste­ni. Nem biztos, hógy egyet­len, erre önmagát kinevező ember alkalmas Szeged szellemi életének irányításá­ra". S. E. Az életminőség mérnöke A szabadságharc utáni novics Vilmos, Beszédes Kor­provinciális Szeged elsóren- méí társaságában, szűkebb dezési tervei a torony alól, és tágabb körben, az MTESZ a mérnöki hivatalból, Szilá­gyi Józseftől, majd Bainville Józseftől származnak. Ezek pozitív magvait használta fel Lechner Lajos nagy ívű elveinek kidolgozásában. Az 1883-ra megvalósított mo­rendezvényein. Hitre és hi­vatástudatra építkező mér­nök szólt mindig hozzánk, akár Szeged általános ren­dezési tervéről, akár tágabb településrendezési elgondo­lásokról beszélt. Mindig sze­dem város azután magas retettel nyilatkozott arról a szinten, ha lassú kibontako- hatalmas munkáról, a Váro­zással is, de jól fogadta ma- sok évkönyvéről, amelyet gába a millenniumi építke- írt és szerkesztett. De az zéseket, a két világháború urbanisztikai társasági tit­közöttj gazdagodást, vala- kári munkássága is minden rrint az ötvenes évek sze- elismerést megérdemel. Egész rénységeit. Mindezekre épít- életmüve arra a hitére épül, kezően készült el a váras- hogy a mérnök, amit tesz, rendezés újabb terve, amely azzal a közösséget szolgálja, Szeged fejlesztésének fel- javítsa az ember környeze­adatait három időszakra ta- tét, és emelje állandóbb s golta. Ez a Füle Lajos al- magasabb fokra a városla­kotta terv is magáévá tette kök életminőségét! a Lechner-féle városszerke­zeti adottságokat, a Tiszát, Füle Lajos szakértelme mint tengelyt, és az ehhez nyomán a már említett , ál­igazodó, kör. és sugárutas talános rendezési terv így szerkezetet, mivel ezek elő- rendelkezik: „Annak érde­nyei vitathatatlanok a város kében, hogy a Tisza való­területének határozott, átte- kan Szeged főutcája legyen, kinthető tagolásában, a for- a város kirakatává kell ten­galom kellő eloszlásában. A ni a partokat, felismerve és jól tervezett város azonban u .. , ... ... máig sem készült el. a ^"""tva a bennük rejlő, nagykörűt most már ugyan ™a még jórészt k-ihaszná­átszeli a második híddal latlan városképi energiákat; (nem kellene végre Berta- megteremteni itt azt a Sze­l^TLZ^ii la£ legjellemzőbb város­terve úgy méretezi (Lechner élményt, mely lakóban és Lajos hagyományain alapul- vendégben egyaránt mara­va), hogy az első fejlesztési dandó emlékképpé lehet A szakasz végén 180, a máso>- Tisza.Dartok viéDÍtésével a dik végére (úgy a 2000-ik 'f?a par„ . * epitea>evel a évre) 210 ezer lakosnak ad- folyo léptékéből adódóan — hat meghitt otthont. építészeti és tájelemek egy­A Magyar Urbanisztikai mást gazdagító hatásaként Társaság a közelmúltban — európai viszonylatban is Füle Lajos építészmérnököt, figyelemre méltó együttese­Ybl-díjas alkotót, a Város- ket lehetne létrehozni... A építési Tudományos és Ter- Tisza mentén jellegében kö­vező Intézet közel 35 éven zépmagas beépítés »• (mégis át műszaki-tudományos eltértek töle!)« alkalmazása munkását Hild-dijjal tüntet- indokolt a nagyobb rálátási te ki. A munkát alkotói távolságokra és a hullámté­rangra emelő mérnök. Füle ri erdők jelentős és növek­Lajos munkálkodott a terű- vő átlagmagasságára való letrendezés és -fejlesztés tekintettel, igényes tömeg­szinte minden területén, forrással ós homlokzati meg­Munkássága a tervező épí- oldással..." Szomorú országúti történet Súlyos baleset történt az majd miután vezetője csodá­55-ös út kelebiai elágazója val határos módon kiszállt környékén — így szólt a te- belőle — felrobbant. Ekkor lefonon kapott rövid hír, egy éppen arra haladó hölgy melynek nyomán a helyszín- szerint aki gépkocsiját leál­re indultam. Délután 4 óra lítva dermedten figyelte a volt, a szürke ég alatt egy- történteket, a fiatalember hangúan szemerkélt az eső. egy talált sörösüveget eltör­A helyszínen a rendőrség és ve, elvágta torkát, olyan sú­a tűzoltóság személyautói lyos sebet ejtve magán, hogy mellett, egy fekete halottas- már nem lehetett rajta segí­kocsi állt. Űjabb halálos ál­dozattal, vagy áldozatokkal gyarapodik a baleseti króni­ka, —. gondoltam, s az út szélén álló, a felismerhetet­lenségig kiégett Trabantra esett tekintetem: a mű­anyag borítás teljesen leégett, a váz eldeformálódott, de a rendszámtábla domborula­tairól le tudtam olvasni: TR 11-13. A roncs körül fel­perzselt fű, a tövestől kidön­tött telefonoszlop, nagy ere­jű ütközésről tanúskodott. — Ott az áldozat — mondták a helyszínelök. A kocsitól mintegy tíz méternyire az út szélén feküdt, teljesen át­vérzett ingében. Ekkor tudtam meg, min­den jel arra utal, hogy nem közúti baleset történt, ha­nem öngyilkosság. A 25-30 év körüli, barna hajú áldo­zat minden jel szerint szán­dékosan hajtott az út túlol­dalán lévő telefonoszlopnak. Gázüzemű gépkocsija ettől azonnal kigyulladt, megpör­dült, bukfencezett néhányat, tés? alkotó kutatásától, szak­embernevelő tevékenységtől a tudományos pedagógusig, szakmája legjobb hirdetőjéig' terjed. Élmény volt vele talál­koznom Pálfy-Budinszky Endre, Dévény István, Brei­E néhány, szakmai hittel és elhivatottsággal megfo­galmazott gondolat is igazol­ja Füle Lajos európai ran­gú kvalitását. A Hild-díjhoz minden szegedi gratulál. Bátyai Jenő teni. Állítólag Rémen lakott, s az újszegedi gyermekkór­házban fekvő súlyosan be­teg kislányához indult. Mi történt valójában, miért tet­te? Talán soha nem derül ki. V. I. Licit? N emeskürty Istvánról nemrég a Gondolat—jelben megtudtuk, afférja volt egy' fiatal rendezővel. Miután megbírálta annak alkotását, az ifjú ti­tán így reagált: Ludovikásakkal nem tárgyalok. Mire Nemeskürty azt válaszolta: Én '45 óta zsidónak szá­mítok. A történészprofesszor meg is magyarázta a hall­gatónak, a zsidó az ő szótárában azt jelenti: üldözött. Igen, az egyenlőségjelet ki lehet tenni embert meg­alázó, megnyomorító korszakok, szellemi áramlatok, tendenciák és kategóriák között akkor is. ha nem mé­ricskéljük patikamérlegen a bennük rejlő pusztítás, a nyomukban sarjadó fájdalom mértékét, mennyiségét.. Ugyanis a fajsúly a lényeg. Az pedig ez esetben csak egyféle van. Mert az üldözés bármilyen formája, s an­nak bármilyen kimondott, kimondatlan, vagy kiagyalt oka csak és kizárólag jogtalan, csak Istentől és em­bertől elrugaszkodott lehet. Nincs olyan hatalom, mely­nek joga lenne a másik embert üldözni. Szégyenletes korok szégyent nem ismerő szócsövei, hangos ideoló­gusai sohasem voltak képesek — s nem is akartak — üldözött és üldözött személy között különbséget tenni. Mert tudjuk, a diszkrimináció csak csoportokra vonat­koztatva hatásos. így lehet azt a társadalommal legin­kább elfogadtatni. Nem volt kisebb és nagyobb sárga csillagos, nem volt egycsillagos, kétcsillagos üldözött, csak üldözött. S az üldözésbe nem lehetett kicsit, vagy nagyon belepusztulni, csak belepusztulni. Az üldözésnek évezredes krónikája számtalan ál­dozat nevét őrzi. S ez az igazában nem létező statisz­tika napjainkban létező adatokkal bővül. Éppen elég ahhoz, hogy elrettentse az emberiséget attól, hogy újra két részre ossza a világot. S megkímélje attól a törté­nelem folyamán diszkriminált csoportokat, hogy szen­vedésük mértéke, mennyisége (?) szerint rangsorolja őket. S úgy hiszem, aki megjárta a poklok bugyrát, az nem is ilyen „diszkriminált" igazságszolgáltatásra vá­gyik. Ezért ütött homlokon néhány napja az írás, me­lyet egy, általam nagyra becsült ítész tollából olvas­tam. Az újságíró afölött méltatlankodik, hogy évtize­dek óta, lépten-nyomon hallhatunk zsidóüldözósekrói, „,.. hogy bennünket, nem zsidókat, kik és hogyan ir­tottak éppen e fél évszázad alatt... erről csak az utób­bi időben hallunk kicsit bővebben". Ez igaz, de nem tudom, hogy az-e a fontosabb, hogy az üldöztetés nagy kapcsos könyvében minél előkelőbb helyre jegyezzenek be bennünket — fehéreket, feketéket, lilákat, zöldeket —, vagy hogy ne kelljen többé új oldalakat nyitni új névsoroknak? S azt sem hiszem, hogy aszerint kell majd húsz év múlva írókat, gondolkodókat értékel­nünk, hojy kasztjuknak, pártjuknak, netán fajuknak üldöztetése előtt, vagy csak után írták meg műveiket. S azt sem hiszem, hogy licitálnunk kell egymásra, kit üldöztek jobban, ki volt a bátrabb, ki lépett be, ki, vagy éppen át valahová előbb, tettével vállalván az esetleges retorziót, vagy üldöztetést. Az emberiség történetét ugyanis kár lenne kizáró­lagosan az üldözöttekére és a nem üldözöttekére fel­osztani. S tudnék még néhány szempontot, ami sze­rint szintén nem érdemes úgymond oszlályozni a földi halandókat. Hiszen túl egyszerű lenne így a minősí­tés: vannak humanisták és nem humanisták, uszítók és nem uszítók, hisztáriások és olyanok, akik hisztéri­kusan félnek a hisztériásoktól. Pacsika Emília Egyszeri kiegészítések Lapunkban tegnap közöltük az Országos Társadalom­biztosítási Főigazgatóság közleményét arról, hogy még karácsony előtt egyszeri kiegészítést kapnak a nyugdíja­sok, rendszeres szociális ellátásban, családi pótlékban, gyesben részesülők. Sajnálatos hiba miatt néhány bekezdés, értelemzavaró sorrendben, s így logikátlanul követte egy­mást. Ezért ismét közreadjuk a közlemény érdemi részét. I. 1,. Kétezer forint egyszeri nyugati-kiegészítést kap. aki 1989. november l-jén a követ­kezőkben felsorolt ellátások va­lamelyikében részesül, és ez az ellátás havi 6 ezer forintnál nem magasabb: (a megjelent szöveg szerint). I., 2. Ezer forint egyszeri A Szegédi Egyetem-ben Egy téma, amiről nem beszélünk Mától az újságárusoknál is kapható a város mind ez idáig egyetlen hetilapja, a Szegedi Egyetem. A novem­beri elsó számban két beszélgetést olvashatnak a városi tanács két tagjával a testület manapság igencsak mozgal­mas életéről. Egy probléma, mely sokakat foglalkoztat, mégis keveset beszélünk rcóa; a harmadik oldal összeállí­tásának címe: Paradoxonok a zsidók kérdésében. Balogh Iván szociológus interjúban. Pikó András történész pedig önálló írásban fejti ki véleményét. Az állandó irodalmi-kritikai rovatban hosszabb inter­jú olvasható Horváth Elemér, Amerikában élő magyar költővel. Két beszámoló az ellenzéki pártok tevékenysé­géről: a Szabad Demokraták Szövetsége budapesti kül­döttgyűléséről, valamint a Magyar Demokrata Fórum sze­gedi nagygyűléséről tudósítanak a lap munkatársai. A lap megrendelhető a szerkesztőségben, a sajtóház­ban, vagy a minden példányban megtalálható megrendelő­lap kitöltésével, visszaküldésével növelés és a nyug!díi mellett folyósított nom társadalom­biztosítá'si ellátás. Az egyszeri 'kiegészítés az említett nyugat­iakhoz. nyugdíjszerű egyéb .el­látásokhoz iár. és nem segély­ként 'kerül kiutalásra. II.. 6. Gyermekenként ezer forint egyszeri kiegészítést kap az. aki 1989. november hónapra csaladi pótlékban vagy gyer­mek után .iáró jövedelempót­lóikban részesül. II.. 7. A gyermekek számától függetlenül kétezer forint egy­szeri kiegészítést kap az. aki 1989. november l-jén gyermek­gondozási segélyben részesül. III.. 8. A nyugdíjfolyósító szervek az l—». pontbán felso­rolt ellátások alapján íaró egy­szeri nyugdíj-kiegészítést, to­vábbá az egyébként általuk fo­lyósított családi pótlók gyermek Utáni jövedelempótlék alapján járó egyszeri kiegészítést de­cemberben — imég karácsony cjött —, a nyugdíj stb. cigyéto­kénti folyósításától függetle­nül külön utalták ki. Ha az el­látást OTP-átutalösi botét­számlára folyósítják, az egy­szeri kiegészítést is oda utalja a nyugdíjfolyósító szerv. III., 9. Ha a osaládi pótlékot, gyermek utáni jövedelempótlé­kot. gyermekgondozási segélyt társadalombiztosítási kifizető­hely folyósítja, az érintetlek az egyszeri kiegészítést a decem­beri bérkifizetéskor kapják meg. öregségi nyugdíj (szolgálati nyugdii). III. csoportbeli rok­kantság alapján járó rokkant­sági nyugdíj. III. csoportbeli rokkantság alapián járó bal­eseti rokkantsági nyugdii. öreg­ségi járadék, munkaképtelen­ségi iánadük. növelt összegű öregségi járadék, növelt ossze­«ű munkaképtelenségi jára­dék, özvegyi nyugdíj, özvegyi járadék, növelt összegű özvegyi járadék, árvaellátás, szülői átmeneti járadék, szociális járadék, hadi gondozási pénzellátás, va­kok személyi járadéka, vakok rendszeres szociális segélye, a folyósított nyugdíjfolyósító szerv által se­nyugdíi-kicigészítést kapnak az 1. pontban felsorolt ellátások valamelyikében 1989. november l-jén részesülök, ha ez az ellá­tás havi 7 ezer forintnál nem magasabb. I., 3. Kétezer forint egyszeri nyuRdij-kiegészítést kap az I— II. csoportbeli rokkantság alap­ján nyűgei látásban. baleseti nyugellátásban, illetőleg rok­kantsági járadékban 1989. no­vember l-ién már részesülő, függetlenül az ellátása összegé­től. I.. 4. Az előzőekben felsorolt ősszegen túlmenően továbbá 2 ezer forint egyszeri kiegészítést (kap. aki — 1989. november l-ién há­zastársi pótlékban részesül, — 1989. november l-ién há­zastársa után jövedelempótlék­ban részesül. és nyugdíja 7 ezer forintnál nem magasabb. I.. 5. Egyszeri nyugdíj-kiegé­szítés nem jár annak, aki ki­zárólag baleseti járadékban vagy kártérítést járadékban ré­szesül. A 6 ezer, illetőleg a 7 ezer forint határösszegbe nem számit be a házastársi pótlék, a nyugdíj, családi pótlék, a házastárs és a rendszeres gyermek 'Után iáró jövedelem­pótlék. a rendszeres szociális járadékban részesülő eltartott hozzá ta rtozóján ak gély címén folyósított egyéb nyugdíjszerű ellátás, sorkatona hozzátartozóinak családi segé­lye. Azok részére pedig, akiknek az említett ellátást társadalom­biztosítási igazgatóság, kiren­deltség állapitotta meg. az egy­szeri kiegészítés kifizetése — még karácsony előtt — megtör­ténik (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom