Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-07 / 264. szám

1989. november 14.. kedd 3 Véradás véradók Októberben összesen 1788 ember 695 liter vért adott. Ezen belül a BV Intézetben 56, a MÁV Igazgatóságon 67, a Déltervnél 25, a kisr teleki kábelgyárban 38, Balástyán a Móra Tszben 65, Röszkén a Kossuth Tsz-ben 8, a tápéi Mahartnál 22, a városi tanácsnál 17, a kábelgyárban 75, a vágóhídon 85, az újszegedi kendergyárban 104, az Egészségügyi Gyermekotthonban 17, a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalatnál 22, a Defagnál 57, a Szebisznél 20, Mórahalmon 73, a tejipari vállalatnál 38, SZOTEhallgatók 103, Kübekházán 25, a Juhász Gy. Tanárképző Főiskolán 110, a tarjáni Vöröskeresztnél 16, az Autófernél 40, az Autófer leányvállalatnál 3, az Áfésznél 3, az Állami 'Biztosítónál 3, az MTA 'Biológiai Intézetben 36, a Hungária Szálloda Vállalatnál 8, az IKVnál 22, Algyőn 56, a gabonaforgalmi vállalatnál 42, a bölcsődei igazgatóságnál 26, a kisteleki kézmű vállalatnál '15, az egészségügyi főiskolán 109, a véradó állomáson 626 fő adott vért. Az elmúlt hónapban 16 szív- és 13 érműtétet végeztek. Tényleg robbant! Vélemények a színházról és környékéről — A zenekar aggódik — Gregor nem ért egyet „Ruszt robbant?!" címmel, szombati számunkban megjelent interjú igencsak fölborzolta a kedélyeket a színházban és a városban. Tegnap a Szegedi Szimfonikus 'Zenekar művészeti bizottsága — Mojzer Antal aláírásával — juttatta el írásbeli állásfoglalását szerkesztőségünkbe (és a szegedi tanács végrehajtó bizottságának). Ugyancsak tegnap kérte Gregor József énekművész, az operatársulat vezetője, hogy a Délmagyarország hasábjain kifejezhesse véleményét. A két álláspontot az alábbiakban közöljük. „A Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeit aggodalommal tölti el Ruszt Józsefnek, a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetőjének interjúja, amelyet Sulyok Erzsébetnek adott. Eltekintve a nyilatkozat erősen vitatható etikai problémáitól, zenekarunk semmiképpen sem értene egyet a jelenlegi egyensúlyhelyzet felbontásával. Szeged város művészeti életének alakulása és ezen belül a színház közelmúltja egyaránt azt bizonyítja, nem hasznos, ha a színház igazgatói székét valamelyik művészeti tagozat vezetője foglalja el. A prózai tagozat vezetőjének" esetleges primátusa az igazgatásban motiválhatóan — de meg nem engedhetően — veszélyhelyzetbe 'hozná az operatársulat kényes és összetett munkáját, s ez a zenekar érdekeit komolyan veszélyeztetné. Kétségeink vannak továbbá affelól, hogy Ruszt József esetleges igazgatói működése, s az általa javasolt személycserék biztosítanák-e az évtizedek alatt kialakult koncertszezon lebonyolítását, amelynek központja szintén a Szegedi Nemzeti Színház, különösen hogy együttműködésünket a színház igazgatóságával szorosabbra kívánjuk fűzni, •nevezetesen hangversenyeket ezentúl közösen, a filharmónia kikapcsolásával rendeznénk." * A tagozatvezető-énekes elmondta: a neve úgy szerepel az interjúban, mint akivel ugyan nem beszélt előre Ruszt József, de aki feltehetően egyetért a szándékaival; kötelességének érzi, hogy tisztázza, valóban nem beszéltek az interjú témáiról, viszont Ruszt szándékaival nem tud azonosulni. Gregor József három pontban foglalta össze véleményét, s azzal a megjegyzéssel kérte a nyilvánosságot: tartalmi kifogásait a későbbiekben részletezni is hajlandó. 1. A múlt pénteki telt házas, nagy sikerű Rigoletto másnapján meglepetéssel értesült az újságból: a színház összeomlóban van. Ne Aggodalmunkat tűnjön szerénytelenségnek, indokolttá teszi, ő éppen az ellenkezőjét gondolja. 2. Ruszt József a mai napig tagja a színház igazgatóságának, véleményét tehát ott, és nem a lap által biztosított széles nyilvánosság előtt kellett volna először föltárnia. A Délmagyarország nyilvánosságához fordulni csak abban az esetben lett volna etikus, ha előtte Ruszt kiválik a színház igazgatóságából. 3. Az erkölcsi fenntartások mellett az interjú tartalmától is elhatárolja magát. Az a véleménye: „Ez a város azért egy-két évtizede már próbálja meghatározni a maga szellemiségét; Ruszt szellemisége lehet egy szin ezen a palettán, amit azonban munkával és nem deklarációkkal kellene fölfesteni. Nem biztos, hógy egyetlen, erre önmagát kinevező ember alkalmas Szeged szellemi életének irányítására". S. E. Az életminőség mérnöke A szabadságharc utáni novics Vilmos, Beszédes Korprovinciális Szeged elsóren- méí társaságában, szűkebb dezési tervei a torony alól, és tágabb körben, az MTESZ a mérnöki hivatalból, Szilágyi Józseftől, majd Bainville Józseftől származnak. Ezek pozitív magvait használta fel Lechner Lajos nagy ívű elveinek kidolgozásában. Az 1883-ra megvalósított morendezvényein. Hitre és hivatástudatra építkező mérnök szólt mindig hozzánk, akár Szeged általános rendezési tervéről, akár tágabb településrendezési elgondolásokról beszélt. Mindig szedem város azután magas retettel nyilatkozott arról a szinten, ha lassú kibontako- hatalmas munkáról, a Vározással is, de jól fogadta ma- sok évkönyvéről, amelyet gába a millenniumi építke- írt és szerkesztett. De az zéseket, a két világháború urbanisztikai társasági titközöttj gazdagodást, vala- kári munkássága is minden rrint az ötvenes évek sze- elismerést megérdemel. Egész rénységeit. Mindezekre épít- életmüve arra a hitére épül, kezően készült el a váras- hogy a mérnök, amit tesz, rendezés újabb terve, amely azzal a közösséget szolgálja, Szeged fejlesztésének fel- javítsa az ember környezeadatait három időszakra ta- tét, és emelje állandóbb s golta. Ez a Füle Lajos al- magasabb fokra a városlakotta terv is magáévá tette kök életminőségét! a Lechner-féle városszerkezeti adottságokat, a Tiszát, Füle Lajos szakértelme mint tengelyt, és az ehhez nyomán a már említett , áligazodó, kör. és sugárutas talános rendezési terv így szerkezetet, mivel ezek elő- rendelkezik: „Annak érdenyei vitathatatlanok a város kében, hogy a Tisza valóterületének határozott, átte- kan Szeged főutcája legyen, kinthető tagolásában, a for- a város kirakatává kell tengalom kellő eloszlásában. A ni a partokat, felismerve és jól tervezett város azonban u .. , ... ... máig sem készült el. a ^"""tva a bennük rejlő, nagykörűt most már ugyan ™a még jórészt k-ihasznáátszeli a második híddal latlan városképi energiákat; (nem kellene végre Berta- megteremteni itt azt a Szel^TLZ^ii la£ legjellemzőbb városterve úgy méretezi (Lechner élményt, mely lakóban és Lajos hagyományain alapul- vendégben egyaránt marava), hogy az első fejlesztési dandó emlékképpé lehet A szakasz végén 180, a máso>- Tisza.Dartok viéDÍtésével a dik végére (úgy a 2000-ik 'f?a par„ . * epitea>evel a évre) 210 ezer lakosnak ad- folyo léptékéből adódóan — hat meghitt otthont. építészeti és tájelemek egyA Magyar Urbanisztikai mást gazdagító hatásaként Társaság a közelmúltban — európai viszonylatban is Füle Lajos építészmérnököt, figyelemre méltó együtteseYbl-díjas alkotót, a Város- ket lehetne létrehozni... A építési Tudományos és Ter- Tisza mentén jellegében kövező Intézet közel 35 éven zépmagas beépítés »• (mégis át műszaki-tudományos eltértek töle!)« alkalmazása munkását Hild-dijjal tüntet- indokolt a nagyobb rálátási te ki. A munkát alkotói távolságokra és a hullámtérangra emelő mérnök. Füle ri erdők jelentős és növekLajos munkálkodott a terű- vő átlagmagasságára való letrendezés és -fejlesztés tekintettel, igényes tömegszinte minden területén, forrással ós homlokzati megMunkássága a tervező épí- oldással..." Szomorú országúti történet Súlyos baleset történt az majd miután vezetője csodá55-ös út kelebiai elágazója val határos módon kiszállt környékén — így szólt a te- belőle — felrobbant. Ekkor lefonon kapott rövid hír, egy éppen arra haladó hölgy melynek nyomán a helyszín- szerint aki gépkocsiját leálre indultam. Délután 4 óra lítva dermedten figyelte a volt, a szürke ég alatt egy- történteket, a fiatalember hangúan szemerkélt az eső. egy talált sörösüveget eltörA helyszínen a rendőrség és ve, elvágta torkát, olyan súa tűzoltóság személyautói lyos sebet ejtve magán, hogy mellett, egy fekete halottas- már nem lehetett rajta segíkocsi állt. Űjabb halálos áldozattal, vagy áldozatokkal gyarapodik a baleseti krónika, —. gondoltam, s az út szélén álló, a felismerhetetlenségig kiégett Trabantra esett tekintetem: a műanyag borítás teljesen leégett, a váz eldeformálódott, de a rendszámtábla domborulatairól le tudtam olvasni: TR 11-13. A roncs körül felperzselt fű, a tövestől kidöntött telefonoszlop, nagy erejű ütközésről tanúskodott. — Ott az áldozat — mondták a helyszínelök. A kocsitól mintegy tíz méternyire az út szélén feküdt, teljesen átvérzett ingében. Ekkor tudtam meg, minden jel arra utal, hogy nem közúti baleset történt, hanem öngyilkosság. A 25-30 év körüli, barna hajú áldozat minden jel szerint szándékosan hajtott az út túloldalán lévő telefonoszlopnak. Gázüzemű gépkocsija ettől azonnal kigyulladt, megpördült, bukfencezett néhányat, tés? alkotó kutatásától, szakembernevelő tevékenységtől a tudományos pedagógusig, szakmája legjobb hirdetőjéig' terjed. Élmény volt vele találkoznom Pálfy-Budinszky Endre, Dévény István, BreiE néhány, szakmai hittel és elhivatottsággal megfogalmazott gondolat is igazolja Füle Lajos európai rangú kvalitását. A Hild-díjhoz minden szegedi gratulál. Bátyai Jenő teni. Állítólag Rémen lakott, s az újszegedi gyermekkórházban fekvő súlyosan beteg kislányához indult. Mi történt valójában, miért tette? Talán soha nem derül ki. V. I. Licit? N

emeskürty Istvánról nemrég a Gondolat—jelben megtudtuk, afférja volt egy' fiatal rendezővel. Miután megbírálta annak alkotását, az ifjú titán így reagált: Ludovikásakkal nem tárgyalok. Mire Nemeskürty azt válaszolta: Én '45 óta zsidónak számítok. A történészprofesszor meg is magyarázta a hallgatónak, a zsidó az ő szótárában azt jelenti: üldözött. Igen, az egyenlőségjelet ki lehet tenni embert megalázó, megnyomorító korszakok, szellemi áramlatok, tendenciák és kategóriák között akkor is. ha nem méricskéljük patikamérlegen a bennük rejlő pusztítás, a nyomukban sarjadó fájdalom mértékét, mennyiségét.. Ugyanis a fajsúly a lényeg. Az pedig ez esetben csak egyféle van. Mert az üldözés bármilyen formája, s annak bármilyen kimondott, kimondatlan, vagy kiagyalt oka csak és kizárólag jogtalan, csak Istentől és embertől elrugaszkodott lehet. Nincs olyan hatalom, melynek joga lenne a másik embert üldözni. Szégyenletes korok szégyent nem ismerő szócsövei, hangos ideológusai sohasem voltak képesek — s nem is akartak — üldözött és üldözött személy között különbséget tenni. Mert tudjuk, a diszkrimináció csak csoportokra vonatkoztatva hatásos. így lehet azt a társadalommal leginkább elfogadtatni. Nem volt kisebb és nagyobb sárga csillagos, nem volt egycsillagos, kétcsillagos üldözött, csak üldözött. S az üldözésbe nem lehetett kicsit, vagy nagyon belepusztulni, csak belepusztulni. Az üldözésnek évezredes krónikája számtalan áldozat nevét őrzi. S ez az igazában nem létező statisztika napjainkban létező adatokkal bővül. Éppen elég ahhoz, hogy elrettentse az emberiséget attól, hogy újra két részre ossza a világot. S megkímélje attól a történelem folyamán diszkriminált csoportokat, hogy szenvedésük mértéke, mennyisége (?) szerint rangsorolja őket. S úgy hiszem, aki megjárta a poklok bugyrát, az nem is ilyen „diszkriminált" igazságszolgáltatásra vágyik. Ezért ütött homlokon néhány napja az írás, melyet egy, általam nagyra becsült ítész tollából olvastam. Az újságíró afölött méltatlankodik, hogy évtizedek óta, lépten-nyomon hallhatunk zsidóüldözósekrói, „,.. hogy bennünket, nem zsidókat, kik és hogyan irtottak éppen e fél évszázad alatt... erről csak az utóbbi időben hallunk kicsit bővebben". Ez igaz, de nem tudom, hogy az-e a fontosabb, hogy az üldöztetés nagy kapcsos könyvében minél előkelőbb helyre jegyezzenek be bennünket — fehéreket, feketéket, lilákat, zöldeket —, vagy hogy ne kelljen többé új oldalakat nyitni új névsoroknak? S azt sem hiszem, hogy aszerint kell majd húsz év múlva írókat, gondolkodókat értékelnünk, hojy kasztjuknak, pártjuknak, netán fajuknak üldöztetése előtt, vagy csak után írták meg műveiket. S azt sem hiszem, hogy licitálnunk kell egymásra, kit üldöztek jobban, ki volt a bátrabb, ki lépett be, ki, vagy éppen át valahová előbb, tettével vállalván az esetleges retorziót, vagy üldöztetést. Az emberiség történetét ugyanis kár lenne kizárólagosan az üldözöttekére és a nem üldözöttekére felosztani. S tudnék még néhány szempontot, ami szerint szintén nem érdemes úgymond oszlályozni a földi halandókat. Hiszen túl egyszerű lenne így a minősítés: vannak humanisták és nem humanisták, uszítók és nem uszítók, hisztáriások és olyanok, akik hisztérikusan félnek a hisztériásoktól. Pacsika Emília Egyszeri kiegészítések Lapunkban tegnap közöltük az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közleményét arról, hogy még karácsony előtt egyszeri kiegészítést kapnak a nyugdíjasok, rendszeres szociális ellátásban, családi pótlékban, gyesben részesülők. Sajnálatos hiba miatt néhány bekezdés, értelemzavaró sorrendben, s így logikátlanul követte egymást. Ezért ismét közreadjuk a közlemény érdemi részét. I. 1,. Kétezer forint egyszeri nyugati-kiegészítést kap. aki 1989. november l-jén a következőkben felsorolt ellátások valamelyikében részesül, és ez az ellátás havi 6 ezer forintnál nem magasabb: (a megjelent szöveg szerint). I., 2. Ezer forint egyszeri A Szegédi Egyetem-ben Egy téma, amiről nem beszélünk Mától az újságárusoknál is kapható a város mind ez idáig egyetlen hetilapja, a Szegedi Egyetem. A novemberi elsó számban két beszélgetést olvashatnak a városi tanács két tagjával a testület manapság igencsak mozgalmas életéről. Egy probléma, mely sokakat foglalkoztat, mégis keveset beszélünk rcóa; a harmadik oldal összeállításának címe: Paradoxonok a zsidók kérdésében. Balogh Iván szociológus interjúban. Pikó András történész pedig önálló írásban fejti ki véleményét. Az állandó irodalmi-kritikai rovatban hosszabb interjú olvasható Horváth Elemér, Amerikában élő magyar költővel. Két beszámoló az ellenzéki pártok tevékenységéről: a Szabad Demokraták Szövetsége budapesti küldöttgyűléséről, valamint a Magyar Demokrata Fórum szegedi nagygyűléséről tudósítanak a lap munkatársai. A lap megrendelhető a szerkesztőségben, a sajtóházban, vagy a minden példányban megtalálható megrendelőlap kitöltésével, visszaküldésével növelés és a nyug!díi mellett folyósított nom társadalombiztosítá'si ellátás. Az egyszeri 'kiegészítés az említett nyugatiakhoz. nyugdíjszerű egyéb .ellátásokhoz iár. és nem segélyként 'kerül kiutalásra. II.. 6. Gyermekenként ezer forint egyszeri kiegészítést kap az. aki 1989. november hónapra csaladi pótlékban vagy gyermek után .iáró jövedelempótlóikban részesül. II.. 7. A gyermekek számától függetlenül kétezer forint egyszeri kiegészítést kap az. aki 1989. november l-jén gyermekgondozási segélyben részesül. III.. 8. A nyugdíjfolyósító szervek az l—». pontbán felsorolt ellátások alapján íaró egyszeri nyugdíj-kiegészítést, továbbá az egyébként általuk folyósított családi pótlók gyermek Utáni jövedelempótlék alapján járó egyszeri kiegészítést decemberben — imég karácsony cjött —, a nyugdíj stb. cigyétokénti folyósításától függetlenül külön utalták ki. Ha az ellátást OTP-átutalösi botétszámlára folyósítják, az egyszeri kiegészítést is oda utalja a nyugdíjfolyósító szerv. III., 9. Ha a osaládi pótlékot, gyermek utáni jövedelempótlékot. gyermekgondozási segélyt társadalombiztosítási kifizetőhely folyósítja, az érintetlek az egyszeri kiegészítést a decemberi bérkifizetéskor kapják meg. öregségi nyugdíj (szolgálati nyugdii). III. csoportbeli rokkantság alapján járó rokkantsági nyugdíj. III. csoportbeli rokkantság alapián járó baleseti rokkantsági nyugdii. öregségi járadék, munkaképtelenségi iánadük. növelt összegű öregségi járadék, növelt ossze«ű munkaképtelenségi járadék, özvegyi nyugdíj, özvegyi járadék, növelt összegű özvegyi járadék, árvaellátás, szülői átmeneti járadék, szociális járadék, hadi gondozási pénzellátás, vakok személyi járadéka, vakok rendszeres szociális segélye, a folyósított nyugdíjfolyósító szerv által senyugdíi-kicigészítést kapnak az 1. pontban felsorolt ellátások valamelyikében 1989. november l-jén részesülök, ha ez az ellátás havi 7 ezer forintnál nem magasabb. I., 3. Kétezer forint egyszeri nyuRdij-kiegészítést kap az I— II. csoportbeli rokkantság alapján nyűgei látásban. baleseti nyugellátásban, illetőleg rokkantsági járadékban 1989. november l-ién már részesülő, függetlenül az ellátása összegétől. I.. 4. Az előzőekben felsorolt ősszegen túlmenően továbbá 2 ezer forint egyszeri kiegészítést (kap. aki — 1989. november l-ién házastársi pótlékban részesül, — 1989. november l-ién házastársa után jövedelempótlékban részesül. és nyugdíja 7 ezer forintnál nem magasabb. I.. 5. Egyszeri nyugdíj-kiegészítés nem jár annak, aki kizárólag baleseti járadékban vagy kártérítést járadékban részesül. A 6 ezer, illetőleg a 7 ezer forint határösszegbe nem számit be a házastársi pótlék, a nyugdíj, családi pótlék, a házastárs és a rendszeres gyermek 'Után iáró jövedelempótlék. a rendszeres szociális járadékban részesülő eltartott hozzá ta rtozóján ak gély címén folyósított egyéb nyugdíjszerű ellátás, sorkatona hozzátartozóinak családi segélye. Azok részére pedig, akiknek az említett ellátást társadalombiztosítási igazgatóság, kirendeltség állapitotta meg. az egyszeri kiegészítés kifizetése — még karácsony előtt — megtörténik (MTI)