Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-06 / 263. szám

1989. november 13., hétfő 3 Tabu a vagyon és a jövedelem Ismét megszámláltatunk Bar a korábbi századakban is voltak népszámlálások, Európában — így hazánk területén is —, a modern értelemben vett népesség-összeírások csak a múlt század közepén kezdődtek. Az első hivatalos magyar népszámlálás időpontja 1870, azóta ezi — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — általában tízévenként megismétlődik. Sok volt a bizonytalanság az, 1990 januárjában végrehajtandó népesség-összeírás körül — kezdtük a beszélgetést Klónkat Lászlóval, a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatójával. — A legyen—ne legyen vitában érvként szerepelt az is, hogy a civilizált országokban tízévenként népszámlálást- tartanak- Természetesen hazánkat nem ez a januári esemény sorolja be az áhított kategóriába. Az azonban tény, hogy ahol számlálják a népet, ezt az évtized fordulóján teszik, így a mi összeírásunk — kis túlzással — egy közel világméretű akció részekónt is értelmezhető. Ennek a nemzetközi összehasonlításokból eredő, sokoldalúan hasznosítható információ miatt van kitüntetett jelentősége. — Ma már tudjuk, hogy teljes körű lesz. de korabban többféle változat is keringett. — A kormányzat terveiben olyan kiöltségkírr.éló megoldás is szerepelt, amely a lakgisság 10 százalékára kiterjedő, úgynevezett reprezentatív adatfelvételben gondolkodott. Végül a szákértők véleményének figyelembevételével döntöttek, teljes körű összeírás lesz a jövő; év élején. „Mennyibe fog ez nekünk kerülni? — A költségvetés — több évre elosztva — 700 milliót fordít erre a célra, s ebbe bele kell férnie az összeírok díjazásának, az oktatás, a lebonyolítás és a gépi adatfeldolgozás költségeinek. — Sikerült mindezekre felkészülni? — Statisztikáról lévén szó, sokan azt hiszik, mi vagyunk a végrehajtók- Természetesen a KSH-nak jelentős szerepe van ebben a munkában — kérdőív-megszerkesztés, -feldolgozás, -publikálás —, de magát a népszámlálást az eddigi gyakorlattal egyezően, a tanács szervezi meg, es ö is hajtja végre. Ez utóbbi úgy értendő, hogy az üsszeíróbiztosokat a tanácsok veszik fel, s munkájukat is ók irányítják. — Januárban újra a pedagógusok másszák a lépcsőket. járják a tanyákat? — Most nincs ilyen egyetlen, kiválasztott rétege a tanácsnak- Az igazgatási osztályok veszik fel azokat a — sokszor nyugdíjas — jelentkezőket, akiknek szükségük van. arra a néhány ezer forintra, s kedvet érez^ nek ehhez a munkához. Iái. ilyenkor célszerű azonnal és együtt kitölteni. A próbaszámlálások tapasztalatai szerint a részletesebb kérdőíveknél szükség van az csszeíróra, gyorsabb így, mint az esetleges többszöri új ramegkeresés. — Nem hiszem, hogy sokan lelkesednének a kitárulkozásért. Tudnak önök titkot tartani? — A hivatal a tudomására jutott adatokat nem adhatja ki, s további munkájához is szükség van • hitelenek megőrzésére. Úgynevezett kényes — jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó — kérdések nincseSzemélyi szám Népszámlálási kérdőívekről történő elhagyásával a legfejlettebb demokráciák — nehéz harcok árán megszerzett — vívmányát értük utol egyetlen ugrással. Segítségével ott többször visszaéltek a hatalmas adatbázissal. Munkáltató juthatott hozzá nem túl nagy erőfeszítéssel a jelentkező mérnök kórházi zárójelentéséhez, bankszámlaegyenlegéhez. Itthon változatlanul ráírjuk tücsökre-bogárra legszemélyesebb azonosítónkat. Így például az általunk befizetett ezeregynéiány forintos kábeltelevízió-hozzájárulás nyomtatványára is. Élve a „jogszakadékkal" szükséges és felesleges hivatalok tömege teszi nyomatékosabbá űrlapjait a 11 négyszöggel. Hogy siker-e a személyiszám-mentes népszámlálási kérdőív, megoszlanak a vélemények. A szakemberek — ismerve zilált népesség-nyilvántartásunkat — elszalasztott lehetőségről, a körön kívüliek a személyiségi jogok védelmének fontos állomásáról beszélnek. A példa , mindenesetre adott, négyszögekből kevesebb is elég! — A kérdőívet a KSH szerkesztette. Mi mindenre kell majd válaszolnunk? • — A 19 pontos kérdőív teljes körű. Ebben a Családról, az iskolai végzettségről, és a munkahelyről kérdezünk elsősorban. A részletesebb, 42 pontból álló ívet csak a lakosság — véletlenül kiválasztott — egyötödéről kell kitölteni. Itt az alapkérdések részletezése mellett az ingázásról, az egészségi állapotról, és a társadalmi mobilitásról érdeklődik a kérdezőbiztos.' — Nagyon sok múlik majd rajtuk ... — Az alapkórdőíveket — főlegi egy-egy panelházban — szétoszthatja, és összeszedésikor javíthatja majd a hibákat. Persze, faluhelyen örül, ha valakit otthon tanek az íveken, s hosszas alkudozások eredményekónt a személyi szám sem szerepel rajtuk. — Sokan beszélnek egy második világháború utáni fekete foltról... — A kitelepítéseknél valóban visszaéltek az 1941-es kérdőívek — nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó — adataival. Nem is igazán használhatók emiatt az elkövetkező népszámlálások ilyen tartalmú információi. — Ma mi a biztosíték? — Az egyedi adatok rövid időn belül (mágneslemezre kerülnek, a kérdőíveket megsemmisítik. A továbbiakban mar nem az egyes személyek, hanem az összesített és csoportosított adataik; a fontosak. Kovács András Fémsapkát húznak az új malomra A szegedi malom építői kitettek a zöld ágat, elkezdték a tetőszerkezet szerelését. Igyekezniük kell, hogy le ne fagyjon róla a levél, no, meg a szerelők keze. A szemre is tetszetős acéliveket az Alucentrum Gmk, tagjai öltöztetik fel hőszigetelt aluminium trapézlemezekkel, Lantos József brigádja épp ezen munkálkodik. G yenes Kálmán felvitele Bemutatjuk az új főkapitányt „Profi rendőrnek vallom magam Igazságtalan lennék Barna Sándorral, Csongrád megye immár múlt iaóben emlegethető rendőrfőkapitányával. ha nem ismerném el; működése alatt sok, a rendőröket fedő titokról lebbenthettük föl a fátylat. Nemegyszer tapasztaltam — amikor újszerűnek tűnő megközelítésben foglalkoztam a rendőrök munkájával, vagy olyan területre tettem be a lábam, ahova önszántukból eddig még kevesen —, hogy maguk a rendőrök is hitetlenkedve kérdezték: „ezt a fónak megengedte?" Ugyanakkor érdekes azt is megemlíteni, a tűzhöz közelállók véleménye szerint főként akkor, amikor Szabó Sándor volt első titkárként a megye első embere, mindjárt másodikként Barna Sándort emlegették. Kettejük kezében igen komoly hatalom összpontosult. Azóta Szabó Sándor nyugdíjas, megye sincs már Lassan, Barna Sándor pedig — immár vezérőrnagyként — embert próbáló feladatot kapott: Budapest rendőrfőkapitánya lett. Erős személyiségének is köszönhetően rávilágító reflektor azonban továbbra is bekapcsolva maradt. A megvilágított székbe pedig új ember ült, Salgó László ezredes. 33 Posztjához mérten valószínűtlenül fiatal, 38 éves. Amikor először találkoztunk, értékelő tiszt volt, századosként. Akkor még nem tudtam, igazából mit is fed ez a feladatkör, most már tudom: mondhatni a főkapitány jobb keze az értékelő tiszt. Mindenről tud, amiről egy rendőrségen tudni kell, hozzá fut be minden információ, de ezekből csak azokat továbbítja a főkapitánynak, melyek az ö döntését igénylik, minden más fönnakad az értékelő tiszt szűrőjén, intézkedésén. Amely ügyekben a főkapitány határoz, azokban is a lehetséges döntési módozatokat összegyűjti a jobb kéz, melyek közül „csak" valasztani kell a főnöknek. Bizalmi állás tehát az értékelő tiszté. Aki e posztra kerül, biztos lehet abban, hogy fölfelé ível a karrierje. Nem meglepő hát, hogy Salgó Lászlót — őrnaggyá előléptetve — Makó város rendőrkapitányává ne* vezték ki 1987 tavaszán. • Az én információim a makói vezetésről eléggé lehangolóak. A korábbi évekbe® még a sztálinista domborzati térkép magyar vonulatai kőzött is kiemelkedő, sötét orom volt, s a városlakók szerint a rendőrkapitány is kemény szikla volt a csúcs közelében. Ügy gondoltam hát, az új kapitányt rendet (is) csinálni küldték a vegekre. Salgó László azonban tiltakozik. Azt mondja,'teljesen megalapozatlanok az információim, elődje kiváló munkát végzett, s neki könynyú dolga volt — csak folytatni kellett a megkezdetteket. Ha volt „bűne" az előző kapitánynak — mondja —, csupán az lehet, túlságosan kemény ós szigorú volt, cfe szó sincs arról, hogy belefolyt volna a helyi korrupció hömpölygő folyamába. Makói éveinek szépségét ecseteli az új főkapitány, s beszámol arról, családja milyen jól érezte, sőt érzi ott magát. Három gyermeke ugyanis jelenleg is Makón jár iskolába, e félévet ott fejezik be, igy az a jelenlegi szokatlan helyzet, hogy a megye első számú rendőre Makóról jár be dolgozni. Amíg erről társalgunk, nemcsak az tűnik fel, milyen szívesen beszél a családjáról, s jut eszembe, bemutatkozó sajtótájékoztatóján szinte zokon vette, hogy magánéletéről egy kolléga sem faggatta, hanem azon is elmélkedem, mik lehetnek a kiválasztás szempontjai, amikor valaki ilyen fontos pozícióba kerül. Nyilván számit a rendezett családi élet, de hol lehet a határ a rendezett s a rendezetlen között? Térre <-.7ete«en nincsenek a személyzetiseknek paragrafusaik, melyek alapján eldönthető, valakinek a magánélete kizárja-e a vezető beosztását. Sokkal fontosabb nyilván a szakmai rátermettség. Salgó ezredes makói ténykedésének mutatóit sorolja, s ezzel máris a rendőri munka egyik fontos minősítő tényezőjénél, a statisztikánál tartunk. Az ismeretlen tettesek ellen indított nyomozások eredményessége az egyik fő mutató, ami Makón hatvan százalék fölött van, s ez országos összehasonlításban igen jó eredménynek számít. Kicsit elidőzünk a statisztikák jelentőségének megbeszélésénél, hisz találkoztam már enyhén szólva szépített mutatószámokkal is a rendörségen belül. Salgó László nem osztja a véleményemet, a szakmai tisztességen kívül jogszabályokra hivatkozik, mondván, nem hiszi, hogy azokat munkatársai meg mernék szegni a számok szebbre festése érdekében, mégha kedvezőtlen, romló folyamatot regisztrálnak is. Sőt: kizárja, hogy akár elődje idején iS manipulálták volna a bűnügyi mutatókat. Azt mondja, a számszerűleg emelkedő bűnözés, ezen belül is az erőszakos cselekmények súlyosodása, és gyarapodása, a kétségbeejtően romló morális viszonyok — mindezek olyan tényezők, amelyek mellett nem lehet számon kérni tőlük a számok romlását. Sokadszor tűnik fel, milyen tisztelettel beszél a régi főkapitányról az új főkapitány. Még a megnevezése is tiszteletteljes: véletlenül sem idézné úgy, hogy „a Barna", vagy „Barna Sanyi", csak és kizárólag „Barna vezérőrnagy úr"-ként nevezi meg. Sőt, azt is hangsúlyozza: kinevezésének egyik döntő tényezője* volt, hogy személyében olyan vezetőt tisztelnek, aki a munka folytonosságát, a jónak mondott modell további működtetését tudja biztosítani, mindenféle kísérletezgetés, változtatgatás nélkül. Barna Sándor vezérőrnagy magas pozícióba való kinevezésén kívül tehát utódjának megválasztása is bizonyítja, hogy a Belügyminisztériumban annyira elégedettek voltak a korábbi irányvonallal, hogy olyan örököst választottak, aki képes (és akar) ezen a nyomvonalon továbbmenni. Salgó László azt mondja: nem titkolja, hogy néhány másodperc gondolkodás elég volt ahhoz, hogy igent mondjon e megtisztelő felkérésre. Azt firtatom, törekedett-e erre a posztra, remélte-e az előbbrelépést. Nemmel válaszol. Pedig korábbi'beosztásai alapján sejteni lehetett, karrier vár rá. Ennek kapcsán vissza is tekinthetünk. A főiskolás éveket látjuk először, ahol nyelvi szakra járt, majd szűkebb hazájától távoli évek következtek. Amikor e homályban maradt időszakról társalgunk. szűkszavúan annyit mond, állambiztonsági területen dolgozott. Hírszerző volt? — kérdezek rá, s be kell valljam, újabb titkokat érzek emberközelbe kerülni, amikor egyértelmű igennel válaszol. Ezen kalandos évek után Szegeden nyomozói beosztás, majd a már említett értékelő tiszti munkakör várja. Gyorsan fogynak a lépcsőfokok. Az is megjósolható: ilyen előmenetel után nem a főkapitányság lesz a végállomás, a legmagasabb pozíció. Erről azonban nem akar beszélni, ilyen értelemben nem tekint előre, mondja. Az előmenetellel összefüggésben arról beszélünk, környezete hogy fogad egy ilyen fiatal főnököt. Megkockáztatom: munkatársaival is el kell fogadtatnia magát. Ügy fogalmaz, tudja, hogy nem ő az egyetlen ember, aki képes lenne ellátni a főkapitány feladatát, ezzel együtt nincs benne bizonyítási törekvés. Egy fegyveres testületnél figyelembe kell venni, ki a főnök, s hogy parancsutasitásos rendszer van. Apropó, fegyveres testület. Mindenféle félelemre, amely azzal kapcsolatos, milyen szerepet játszik majd a rendőrség a társadalmi változások folyamatában, azt válaszolja, a törvényesség a mindenkori fő szempont, de mindig kormánypárti az alapállásuk. Az eligazodást a szakmai szempontok könnyítik meg az esetleges útvesztőkben. S ilyen alapon Salgó Lásrfó optimistán látja a helyzetüket. Mert — mint mondja —, profi rendőrnek tartja magát. Balogh Tamás Pardon Az új megyei főkapitány hivatalba lépését követő első sajtótájékoztatójáról november 4-én közölt írásunkba sajnos olyan nyomdai hiba csúszott, melynek következtében Salgó László egyik kijelentése — a nem. szó elhagyásával — nézeteivel ellenkező értelművé vált. — Nem én lettem az ügyelete, főokos ... — hangzott el valójában az általunk idézett mondata, s cikkünk szövegkörnyezete is ezt erősítette meg Elnézést kérünk Salgó Lászlótól és olvasóinktól; „A jelenlegi helyzet tarthatatlan!" E kijelentéssel minősítik önmaguk helyzetét a magyarországi kisiparosok, ezért e jelszónak is beillő mondat jegyében zajlott a Kiosz szegedi szervezetének november 3-án megtartott küldött-taggyülése. A mintegy 120 mesterember 3600 szegedi társa képviseletében érdekvédelmi szervezetük gyökeres meg Mestergyűlés újítását tűzte ki célul, s ennek szellemében vitatta meg — választ keresve — a felmerült kérdéseket, tett javaslatokat az alapszabály módosítására, majd titkos szavazással megválasztotta új elnökségét és annak felügyelő bizottságát, valamint a megyei (51) és országos (5) küldötteket. A szavazás eredményeként olyan testű let jött létre, melyről elmondható, hogy 41 év után ismét saját tagjai sorából választatott. A hagyományokhoz való ragaszkodás, a megújulás jegyében elfogadtatott az az indítvány is, mely a helyi szervezet neveként a Kisiparosok Országos Szövetsége — Szegedi Ipartestület-et ajánlotta. Ennek elnökévé Pálvölgyi Zoltán villanyszerelő mestert választották