Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

1989. november 1., szerda 5 A titkosságot felváltja a nyíltság Gyökeresen megváltozik az érettségi vizsgáztatás módszere hazánkban, erről tájékoztatta az újságírókat Benedek András, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója. Olyan vizsgarendszer kialakítására törekszenek, amely megfelel a középiskola kettős funkciójának; számon kéri az általános műveltséget, és figyelembe veszi a felvételi követelményeket. A nem zetközi gyakorlat Változások az érettségi vizsgáztatásban írásbeli napján tévéközvetí- adásban ismertetik majd a tés keretében húznának ki részletes javítási útmutatót, a tételek közül hármat. Vé- vagy rábízzák a javítást a gül is a tanuló választana szaktanárokra, egyet a három tételből. Ami a történelmet illeti. Hasonlóan bevonják a tö- valószínűleg a pedagógusok megkommunikációt a ma- fogják összeállítani, és a szerint tematika, a fizika és kémia tanulóknak előre kiadni a egyes tárgyakból alapfokú, másokból emelt szintű vizsgára jelentkezhet majd a érettségi vizsga folyamatába tételsort, mely a gimnáziuis. Mindhárom tárgyból mokban 40-45, a szakközépközkézen forog az összefog- iskolákban 30-35 tételt foga diákok, sem a tanárok nincsenek felkészülve, ez a tanuló. Mivel erre még sem laló feladatgyűjtemény, ezek lalna magában. a könyvek képeznék a ter- Az MTI munkatársa azvek szerint az írásbeli vizs- iránt érdeklődött, hogy nyilszisztéma 1990-ben még nem 8a anyagát. A vizsga nap- vánossá teszik-e a kijavított vezethető be. ían a tévében és a rádió- dolgozatokat, vagyis, leheÁm így is jelentős módo- ban mondanák be a több tőség lesz-e betekinteni sításokat javasolt az inté- ezer feladat közül kiválasz- azokba. A válasz: nem. zet, kiindulva abból, hogy totf példák sorszámát, a A sajtótájékoztató végén egyértelműbbé akarják tenni a követelményeket, s egyszerűsíteni az ügyvitelt, minimálisra csökkentve a tételek „kiszivárogtatásának" lehetőségét. Ezért a legtöbbeket érintő tantárgyaknál — magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika és kémia — a titkosságot teljes nyilvánossággal óhajtják felváltani, és ehhez a tévét és a rádiót is igénybe veszik. A részletekről a szaktárgyi érettségiket előkészítő pedagógusok adtak tájékoztatást: a magyar nyelv és irodalom tantárgy írásbeli tételeire pedagógusoktól kérnek javaslatokat, és ezekből állítanák össze a 100-120 tételt tartalmazó listát. Ezt az érettségi vizsga előtt egykét hónappal tervezik nyilvánosságra hozni, majd az helyes megoldásokért járó Benedek András újból hangpontszámokat, továbbá az súlyozta: mindezek egyelőre elégséges és jeles érdemjegy tervek, a pedagógusok és a ponthatárait. Nyitott kérdés szakminisztérium vélemémég a dolgozatok javításé- nye, álláspontja formálhat nak módja: vagy az esti tv- az elképzeléseken. Életképek '89 Akadémiai részvétel a Petőfi-vizsgálatokban A Magyar Tudományos fel. A bizottság vezetője Akadémia részt vesz Petőfi Harsányi László professzor, Sándor feltételezett sírhe- a Pécsi Orvostudományi lyének és földi maradványa- Egyetem Igazságügyi Orinak szovjetunióbeli és ha- vostani Intézetének igazgazai vizsgálataiban. Az MTA tója. A szakértők feladata elnöksége kedden tartott annak tisztázása, hogy a felülésen határozott erről. tehetően 1856-ban elhunyt, A testület az orvosszakér- jeltelen sírba temetett szetői-antropológiai vizsgálatok mély csontmaradványain elvégzésére bizottságot kért vannak-e olyan biológiai tulajdonságok, amelyek alapján feltételezhető, hogy azok Petőfi földi maradványai. Fejszámolók Külföldön jártában csak ámul-bámul a magyar, mennyi ott a zseni. Különösen a nyelvtehetség. Érdeklődésünkre igényeink szerint németül, angolul, franciául válaszol a pincér, a bolti elárusító, avagy az utca embere. De semmi okunk a szégyenre, mi sem adjuk alább, csak éppen máS tudományokban jeleskedünk. Törtéaetesen a matematikából. Most, hogy országszerte úgy megsokasodtak a magán kisvendéglők, kocsmák, cukrászdák, a hét végén vándorútra kelő honpolgár hiheti: útközben talán nem fordul föl az éhségtől, talál majd magának és családjának harapni- és innivalót. Mondom, bátran tervezhetjük már mi is, hogy országút vándoraként olykor kirúgunk a hámból: élére rakott forintjainkát akár egy hét végén eldorbézolhatjuk, egy szelet rántotthús és egy pohár üdítő mellett. Fehérfalú, barna xyladekorral mázolt fogadó a forgalmas határátkelőtől az ország szíve felé vezető úton. Minő ötlet; Mégiscsak kezdünk európaiak lenni; amerre jár a vándor, ott van a vendéglő. Ha váltó lovak nincsenek is az istállóban, szellős parkolóhely az van a motoros jószágnak, s napsütötte terasz is annak, akinek az őszi verőfényben jobban megjön az étvágya, vagy csak ihatnékja támad. A három összetolt asztal mellett hejehujázós magyarok, vidám nóta, kacagás; pedig csak üres üdítősüvegek mellett verik térdüket az atyafiak, és kurjongatnak a menyecskék. Hogy mire ez a túlfűtött jókedv? Mint hamarosan kiderül: az asztalfőn ülő, a magyart már csak törve beszélő, francia rokon tiszteletére. A föltehetően gazdag nagybácsi élvezi a hamisítatlant?) hazai hangulatot, láthatóan tetszik neki ez az életkép. Bóbitás hölgy jő, a „fizetek !"-re közelebb lép, majd előadja nagyjelenetét. Szemét.ég felé fordítja, szája hangtalan mozgásba kezd — föltehetően most táplálja komputerébe az adatokat, szoroz és összead, majd Pataki Ferencet és mindenféle szupermasinát meghazudtoló gyorsasággal egyszerre csak kimondja, hangosan, érthetően a megcáfolhatatlan végeredményt; 1450 forint 80 fillér. Bámulatos; A pénztárcáját szorongató magyar orcájáról lehervad a mosoly, de nem így a franciáéról. — Hadzsad csak! — mondja, és belsőzsebébe .nyúl, irattárcájáért. A sorakozó ezresek közül kiemel kettőt, s fizet, mint hajdan a katonatiszt, örül, hogy jót teh^t,. hisz ezer ágra süt a Nap ezen a drága jó magyar földön, szépen szólt a magyarnóta és egyáltalán, vérei oly vidám, kedves — no meg el ne felejtsem — tehetséges emberek! A jó rokonok hallgatnak, csak a pénztárcáját észrevétlenül zsebébe süllyesztő férfi dörmögi: Köszönjük, Frédi bácsi, nem kellett volna, de igazán ... A szomszédos asztalnál pörköltet és kólát fogyasztó kétgyermekes család is csak hallgat. Az asszony és a férj szeme, s az új vendégeké azonban — hogy, hogy nem — összetalálkozik. Fizetéskor ők — biztos, ami biztos — számlát kérnek. ök valahogy jobban híznak a hagyományos, jól bevált iskolás módszerekben. Chikán Ágnes Ha ezek az elemzések kizárják az azonosítás lehetőségét, akkor a továbbiakban társadalomtudományi módszerekkel folytatják a kutatást. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az azonosítás lehetősége fennáll, folytatják mind az orvosszakértői-antropológiai, mind pedig az irodalom- és történed vizsgálatokat. A társadalomtudományi vizsgálatok elvégzésére az elnökség felkéri Fekete Sándor irodalomtörténészt, Gergely Andrást, a történelem-, és Kiss Józsefet, az irodalomtudomány kandidátusát, Kosáry Domokos akadémikust, Spira Györgyöt, a történettudomány doktorát és Váradi Sternberg Jánost, az ungvári Hungarológiai Kozpont professzorát. A vizsgálatok első eredményei 3-4 hónap múlva művésztelep várhatók. | hoz. Kolozsvár—Szeged Az Erdély Kör megemlékezése A halottak napjának előestéjén, november elsején, szerda este 6 órakor kezdődik a megemlékezés a Belvárosi temető díszsirkertjében, Apáthy István sírjánál. (Gyülekezés fél 6-kor a Bajai úti kapunál.) Ábrahám Ambrus szavainak fölidézése után a Kolozsvárról Szegedre áttelepült egyetem néhai tanáraira emlékézünk. Hívjuk a rokonokat, a barátokat, a tanítványokat és mindazokat, akik csatlakoznak a mostani menekültekhez a régiekre való emlékezésben. Az Erdély Kör vállalja, hogy a közeljövőben fölújítja és a későbbiekben gondozza azoknak a kolozsvári—szegedi professzoroknak a sírját, akiknek hozzátartozói már nem élnek. Ez a munka az elmúlt héten megkezdődött. Ma este megjelöljük Mihalik Kálmánnak, a Székely himnusz zeneszerzőjének sírját. Az ő sírjánál lesz a világítás. Szegedi Erdély Kör Tsz-tanyából művészeti alkotótelep Tanyaépületet ajándékozott a Dunaföldvári Aranykalász Tsz a városi művelődési háznak, hogy abból művészeti alkotóműhelyt alakítsanak ki. A Dunaföldvár és Bölcske között, az országút mellett álló régi lakóházat az utóbbi évtizedekben ebédlőként használták a szőlőművelő tsz-tagok. Ezen a határrészen csemegeszőlő-ültetvény van, amit közös vállalkozásban gondoztak a nagyüzemek, most viszont — a közös vállalat megszüntetésével — az Aranykalász Tsz tulajdonába került az összes szóló, a tanyával együtt. A szőlőművelést ezentúl családi vállalkozásban végzik a dunaföldváriak, így nagyüzemi ebédlőre nincs szükség. A könyvjóváírással művelődési célra átadott tanyát felújítják, bevezetik a villanyt, és úgy rendezik be, hogy fafaragók állandó tábora, alkotóhelye lehessen. A Művelődési Minisztérium 200 ezer forintot adott a kialakításáNevek a falon E nap ikörnyékén benépesülnek a temetők: minden élő emlékezik halottaira. Vannak azonban halottaink, akikhez nem mehetünk el, de mégis, legalább ilyenkor gondolunk rájuk. Ezek sajátságos mementók, még talán jobban is fájnak ismert haiottainknál, mert emlékezetünk rostáján úgy akadtak fenn, hegy magunk is az élet és halál mezsgyéjén jártunk. Így gondolkodom minden évben saját halottaimról. előszedve a Honvéd híradó 1945/10—11. szamát, a lapot, melynek egyik szerkesztője lehettem a demokratikus C. hadasztaly nevelőtisztjeként. Ez olvasható a sárguló lapokról: „Hozzáfűzés nélkül, csupán néhány adatot ragadunk ki egy jegyzőkönyvből. A jegyzőkönyv felvétetett a kisbéri ménesbirtok kastélyának siralomházzá átalakított egy szobája falán, nyolc halálra ítélt honvéd feljegyzéseiről. A feljegyzések így következnek: 1. Itt voltam 1945. év I. hó 31-én.. Itt töltöttem a halálom előtti napot. Ártatlanul haltam meg. Papp Gyula honvéd. Bercgböszörmónyi vagyok. 2. Szöllösy Pál 1945. jan. 31. napján haltam meg. Oroszlányi vagyok. 3. Beleznay Tibor honv. 1945. II. 14-én haltam meg. Győri vagyok. 4. Zempléiij Ferenc honv. 1945. II. 14-én haltam meg. Tatabányai vagyok. 5. Oláh Jakab honv. 1945. II. 14-én haltam meg. Aranyosi vagyok. Heves-megye. 6. Sztanó Jár*-'-> honvéd 1945. II 22-én haltam meg. Tatabányai vagyok. Idekerültem 1945. II. 2I-én. 7. Szász Kálmán honv. 1$45. II. 28-án haltam meg. Debreceni vagyok. Ide kerültem 1945. II. 27. 8. Horváth Lajos honv. 1945. II. 28-án haltam meg a születésnapomon. Újvidéki vagyok." ök az én ismeretlenül is ismerős halottaim, akikért minden évben megszólal bennem a harang. Szeged ekkor már szabad volt. Mi űj, lelkes katonák, készültünk a csorba kiköszörülésére. A frontra menés közben esett meg a „találkozás"; még frissek voltak a kaparások a falon, még szinte éreztük volt bajtársaink közelségét. Azóta halottaink száma jelentősen megnőtt. Azoké, akiket saját honfitársai tetteik halottakká. Jvie feledkezzünk rr.eg arról, hogy a sor sokkal előbb kezdődött, hiszen 1945 is csak állomás volt. Ideje lenne abbahagyni! A halottaimra, mindnyájunk halottaira emlékezve kérem ezt mindenkitől. Marosi János n kígyók és az ember A kígyók az emberiség lenne azt állítani, hogy a számára ősidők óta nem- kígyóktól való undor és fér csak a természettörténet lelem az emberrel vele szüegyik fejezete — a „mérges- letett, bár ezzel kapcsolatkígyók" következtében or- ban sokan utalnak rá, hogy vostudományi függelékkel egyes majmok a kígyók —, hanem egyúttal lélektani megpillantásakor szintén probléma is. Sokan nem páni félelembe esnek. Terszeretik őket, sőt határozot- mészetesen sem a majmok, tan undorodnak vagy leg- sem az ember esetében alábbis félnek tőlük. A iné- nincs szó arról, hogy az pek monda- és mesevilágá- ilyesfajta érzelmek velünk ban a rossznak, az ármány- születtek volna, hanem a kenak és a veszedelemnek a serü tapasztalatok, azemszimbóluffiai. Nehéz ezek- ber helytelen nevelése, iltől a gyermekkorunkban be- letve a nevelők hiányos idegződött elképzelésektől műveltsége következtében később megszabadulni, szerzett tulajdonságokról még akkor is, ha megértet- van szó. S Egyébként a kígyók iránIUK, nogy a Kigyo eppen t elterjedt e utasító magaolyan kevesse gonosz vagy ^ J & v?,ln.ok zethető vissza a mergeskí Á tenger „gyümölcsei // Az ember kapcsolata a ez a világ gyorsan szaporo- gyógyszeripar nyer általuk tengerrel régi korokra nyú- dó népessége miatt a jövő- értékes nyersanyagokat, lik vissza: Régészeti leletek ben növekedni fog. Ezt a bizonyítják, sok évvel hogy az ember számok is időszámításunk 1950-ben a világ halászata A tengeri halászat a világ bizonyítják: állati fehérje termelésének jelenleg körülbelül 15 szákezdete előtt már meglova- nak hozama 21 millió ton- zalékát adja, melynek nagy golta a hullámokat, rövi-részét ma még a halliszt je-na, 1970-ben pedig már 69 debb-hosszabb utakra indult millió tonna volt. A becsié- lenti. A tudósok véleménye kezdetleges vízi járművein Táplálékát is a tengerből lászott egészítette ki, halászott. So- haladja majd a 100 káig ezek is maradtak a tenger hasznosításának a módjai, és csak miután az (közülük 15 ezer halfaj) és mitás, különösen, ha figyeember bejárta a tengereket, több mint 10 ezer növény- lembe vesszük; hogy az em faj él. A halhúson kivül al sek szerint az 1990-ben ha- szerint az ezredfordulóra az halmennyiség meg- emberiség a fehérjeszükségmillió letének 20-40 százalékát tonnát. Az óceánok vizében szerzi majd a tengerből, körülbelül 150 ezer állatfaj Reálisnak tűnik ez a számegismerte a földgolyót, faj él. A halhúson kivül al- ber eddig inkább csak Kezdte el tanulmányozni kalmasak emberi fogyasz- „aratott" a tengeren, anélmagát a tengert. Az elmúlt tásra a tüskésbőrűek, a pu- kül, hogy „vetett" volna. De 100 év alatt lassanként meg- hatestűek (kagylók, csigák) ha erőteljesen beavatkozik ismerte a tenger értékeit, de és a rákok is. Újabban a a tengeri halak tenyésztéséa kiaknázásukra irányuló tengeri algákat is haszno- be — szaporításuk elősegicsak az utóbbi sitja az ember, főként a há-lt ísérletek néhány évtizedben kezdőd tek el igazán. A Föld felszí nének valamivel több mint is emberi kétharmadát, 71 borítja viz. A tenger az nagy élelmiszerforrása, amely egyre nagyobb menynyiségű táplálékot képes biztosítani. Már rna is jelesével, nemesitesével — ziállatok takarmányozásé- nagyobb hozamokra számitra. Végső fokon persze így hat majd. táplálékká válszázalékát nak, de kísérleteznek közvetlen felhasználásukkal ban az alsóbbrendű állatok emberiség is. Japánban körülbelül 900 („a tenger gyümölcse") mesezer tonna algát takarita- terséges nak be évente. Ezek ipari feldolgozása is megkezdölentős a tengerekből nyert dótt már. Műtrágyákat ké- az áliatok sok-sok tonnája élelmiszer mennyisége, de szítenek belőlük, és főleg a kerül piacra. állat, s hogy igen keveVköz- ™ Éree vonatkozó b tuk a veszelyes. Értelmetlen £nyitóftok idezhetök kü_ lönböző népek szokásaiból, és a régi orvostudományból is. Közvetett bizonyíték azonban erre az, hogy a kígyófajoknak csak 10-13 százaléka van ellátva méregmiriggyel és mérget vezető fogakkal, s csak kis részük képes arra, hogy egészséges embernek komolyan ártson, söt megölje. Egyébként is a Föld sok vidéke, köztük a trópusiak is mérgeskigyókban szegény, sőt egyenesen mentes tőlük. A mérgeskígyókkal és a kigyómarással kapcsolatban biológiailag érdekes az a körülmény, hogy méreg „felhasználása" a zsákmány megölésére a hüllők történetében meglehetősén „űj módszernek" számít. A lábatlan kigyóalakúak csoportjában van ugyan két mérgesgyíkfaj, primitív méregkeszülékkel, s évmilliókkal ezelőtt talán több is lehetett. Azt is sejtik a -tudósok, hogy a permidöszaknak az emlősökhöz hasonló hüllői között voltak mérgesek, de a méregmirigyek és a méregfogak jellemző és nagyon elterjedt jelenséggé nyilvánvalóan csak a kígyók evolúciója közben váltak. A kígyókra általában jellemző, hogy a zsákmányt rátekeredve megfojtják, majd egészben nyelik le A hosszú tengerparttal rendelkező országok újabtenyésztésével is sokat foglalkoznak — sikerrel. Különféle kagylók „farmokon" való tenyésztéséből