Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-06 / 263. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 79. évfolyam, 263. szám 1989. november 6., hétfő POLITIKAI NAPILAP Kiváló szociáldemokraták Megpályázható a munkásőrség vagyona Für Lajos és az idő Az új megyei főkapitány portréja 1989. november 4—5.: Ezen a hétvégén is zuhogtak a hírek. A hazánkban lassacskán megszokottnak mondható, magas alapzajban éltünk, s ezt a szerkesztő számára félreismerhetetlen jelképként ütemezte a telexgép kopogása. Az élre kívánkozó esemény Ruttner kivonulása volt. Sajnálom, hogy a tömegtájékoztatásra ezt az ingerült — és jól kiszámított — tényt erőltette rá a fővárosi ügyvéd, mert így jóval kevesebbet foglalkozhat a sajtó a szociáldemokraták. 36. magyarországi kongresszusával, aa MSZDP által képviselt baloldali eszmerendszerrel. Ehelyett a Ruttner-féle exodus foglalkoztat bennünket, s — bevallom — engem is. Sokkal konstruktívabb az ügyvédénél a történelemtanár jelenléte. Für Lajos, az MDF köztársaságielnök-jelöltje négy megyét érintő kortesütjába beiktatta Szeged városát is. Az MDF-vezetó az időről beszélt. Arról, hogy az elvegzendót ma megtenni szinté képtelenség, ám ebbe beletörődni bűn. Ez a fajta politikusi vállalkozókedv, mértektartó realitásérzék hiányzik ma — remélhetőleg nem sokáig Á hétvége fontos híré, hogy megpályázható a muntkásőrség vagyona. Nem is a kiírás, az ügylet lebonyolítása a hangsúlyos, hanem a hírben rejlő politikai tartalom, ami arra emlékeztet, hogy a magyar nemzet hétmérföldes csizmával lepkedi át történelme rr.eg-megsúppedó vidékeit Mert hiszen kj jósolhatta volna meg akár csak fél éve, hogy a kormány saiát hatáskörében így jiönt. ki láthatta előre, hogy a munkásőrség politikai aduból puszta vagyontárggyá fokozodik le. Caplatunk ezzel a sáros csizmával, akárha mesében ... A valóságos világ része viszont, hogy örvendetesen alakulnak kapcsolataink déli szomszédainkkal, Jugoszláviával. Németh Miklós kormányfő belgrádi látogatása illő alkalom e jó viszony deklarálására. Ha csak a közeli múltat idézzük, szívmelengető érzés arra gondolni, hogy a „hideg napok" és a „láncos kutya"-időszak után nem sokkal, a mindkét országot kínzó gazdasági és politikai nyavalyák ellenére is, ilyen bizalmas közöttünk a viszony. Végül — hogy ne legyünk oly patetikusak — egy figyelemre méltó hír Csehszlovákiából: egy magyar is segédkezik a német áttelepülők utaztatásában. Erre mondjuk azt: dicséretes, önálló, alulról jövő kezdeményezés... Dlusztus Imre Egység helyett kétség mokrata Párttól kíván megválni, de a szociáldemokrata eszméktől nem. Majd felszólította a programjával rokonszenvező küldötteket, hogy amennyiben részt kívánnak vállalni egy másik szociáldemokrata párt megteremtésében, kövessék őt. Az MSZDP kongresszusáról látványosan távozó szociáldemokrata ügyvédet a küldöttek mintegy 40 fős csoportja kísérte át az Építők Rózsa Ferenc Székházából a szomszédos Benczúr utcába, ahol a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének épületében rövidesen megkezdődött a Független Szociáldemokrata Párt alakuló ülése. Itt a felszólalók megfogalmazták: nem lázítók, nem szakadárok vagyunk, hanem keressük a helyünket a társadalomban. Többen leszögezték, hogy mindenekelőtt a munkásokat, a bérből és A kiszivárgott hírek szerint a délutáni tanácskozás első órájában szinte teljes egészében Ruttner Györgyről és híveiről volt szó. A zárt ülésen részt vevők határozatban szögezték le: Ruttner György és a vele együtt a kongresszusról kivonulók fellépésükkel nem okoztak pártszakadást, csak ideiglenesen zavarták meg a kongresszus munkáját. A késő esti órákban a küldöttek megválasztották az MSZDP 101 tagú országos nagyválasztmányát, és elfogadták, hogy a testület 102. tagja Farkas Pál, a Magyarországi Cigány Szociáldemokrata Párt főtitkára legyen. Bölcsföldi Andort, aki az emigrációban élő magyar szociáldemokratákat képviselte a Szocialista Internacionáléban, az MSZDP tiszteletbeli elnökévé választotA Magyarországi Szociáldemokrata Párt 36. kongresszusa szombaton a bel- és a külpolitikai irányvonal meghatározásával folytatta .munkáját Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Székházában. A párt külkapcsolatairól, illetve a nemzetközi tárgyalásokról szóló referátum előtt a küldöttek megemlékeztek 1956. november 4-éről, egyperces felállással adóztak október hősei, mártírjai emlékének. A párt külkapcsolatairól Petrasovits Anna számolt be a küldöttek előtt. Megítélése szerint az MSZDP-nek karakteresebb választ kell adnia a Szovjetunióban zajló ígéretes folyamatokra, a Szovjetunió és a Magyar Köztársaság közötti kapcsolatrendszert a nemzetközi jog alapvető normáinak megfelelően kell átalakítani. Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy az MSZDP nem bocsátkozik olyan politikai kalandorságba, amelynek jelszava: „Oroszok, azonnal menjetek haza!" Az európai status quo azonnali, erőszakos megbontása a Nyugatnak sem érdeke. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy fel kellene adni a semleges, füg getlen Magyarország eszméjét. Azt kell megmutatni — mondta végül Petrasovits Anna —, hogy a szociáldemokrata párt lesz az, amely Magyarországot elvezeti a 90-es évek szocialista Európájához. Mivel ez egy hoszszú és rendkívül összetett feladat, az MSZDP-nek szélesíteni kell külpolitikai orientációját, illetve belpolitikai szövetségeseinek körét. Ezután hangzott el Ruttner György nagy vihart kavaró felszólalása. „Drága barátaim — és ellenségeim" — így kezdte szenvedélyektől fűtött beszédét Ruttner. Rámutatott: miközben a különböző programok demokráciát hangoztatnak, a pártból hiányzik a tolerancia. Az úton-útfélen emlegetett' egység megteremtésének igényével egyidejűleg az MSZDPben jelen van az a törekvés, hogy első és másodrangú párttagokra osszák a tagságot. A sajtóban az elmúlt napokban megjelent és szemelyét ért támadásokra utalva Ruttner György közölte: úgy érzi, hogy a jelenlegi körülmények közepette nem maradhat az MSZDP-ben. Egyúttal azonBal, jobb Az őt tartóztatók gyűrűjéből kitörő Ruttner György politikai színéről, vagy színeváltozásairól sok mindent hallhattunk eddig; most azt mondta: ahol nincs baloldaliság, ott nem lehet demokrácia. Érthető hát, ha a tévéstúdióba hívott Szerencsés Györgyöt, a szegedi szociáldemokraták vezetőjét arról faggatta Feledy Péter: ki a „hiteles baloldali"? Fejtő Ferenc 1937-es tanulmányára hivatkozva. válaszolt: aki az emberi méltóságot és szabadságot veszi alapul Abban a helyzetben vagyunk, hogy el nem mond(hat)ott, de írásban rendelkezésünkre álló beszédéből, melyet az idén március 15. ünnepére szánt, kiegészíthetjük Szerencsés György mondatát: „Hogy kit tekint a történelem baloldalinak, vagy jobboldalinak, nem biztos, hogy az adott korban egyértelműen \kiderül. Előfordulhat, hogy egy személy vagy párt éppen a másik oldalra helyezi magát, mint ahol objektíve van... Ami az MSZDP-t illeti, jelenleg baloldalibb mint az MSZMP. Ugyanakkor a Münnich Ferenc Társaság nemhogy az MSZMP-töl balra állna, hanem a jelenlegi politikai élet jobboldali perifériájára szorult ... A szociáldemokráciára jellemző tolerancia megköveteli annak tisztázását is, hogy mi nemcsak a baloldal vezető szerepét tudjuk elfogadni. Közlekedési hasonlattal élve: ma is jobboldali kormánnyal közlekednek Angliában, Ausztráliában, Japánban. Hogy jobb eredménnyel mint mi — az senki előtt nem kétséges." (sulyok) ban rámutatottMagyarországi csupán a Szoeiálde fizetésből élőket kell megnyerni az új pártnak. Kovács Mózes szerint az MSZDP-t csak az mentheti meg a hatalmi harcoktól, ha most hat hónapra ideiglenes vezetést választanak, amelyben azonban nem kapnak helyet az egyes irányzatok vezető egyéniségei. Személyi javaslatot is tett: főtitkárnak Korompai Jánost javasolta. Többen érveltek, sőt könyörögtek a résztvevőknek, térjenek vissza a kongresszus — eredetileg is tervezett — délutáni zárt ülésére, s ott fejtsék ki nézeteiket. A hírek szerint mindenki maradt. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 36. kongresszusának küldöttei szombat délutántól egészen a késő esti órákig zárt ülést tartottak. Az előzetesen kiadott napirend szerint az ülésen a pártélet etikájának kérdéseivel foglalkoztak a küldöttek ták meg. Ugyancsak határozatot hoztak arról, hogy Asztalos Sándor (Ausztria), Szepesi István (NSZK) és Philippovics Tamás (Franciaország) — mint a magyar szociáldemokrácia külföldi képviselői — tanácskozási joggal részt vehetnek az MSZDP országos vezetőségének ülésein. A kongresszuson este tíz óra után néhány perccel hirdették ki az elnökválasztás eredményét. A küldöttek Petrasovits Annát választották meg az MSZDP elnökévé. Az elnökség többi tagjaira leadott szavazatok öszszeszámlálása a késő esti órákban még tartott. A Független Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnökévé Kitzinger Ferencet választották meg. Ezenkívül héttagú operatív bizottságot alakítottak Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Gruborovics még jobbal is tüzeltv mégis kikapott a Szegedi Dózsa. Sportösszeállitásunk a 6—7. oldalon. (Gyenes Kálmán felvétele) Tanács István Hullámlovasok C riderikusz Sándornak ' lett igaza: ebben az országban ma bárkiből lehet köztársaságielnök-jelölt. Sőt, köztársasági elnök is. Teljesen mindegy, hogy népszavazáson választják-e a régi-új tisztség betöltőjét, vagy a választások után az új Parlament jelöli ki személyét. Ahogyan szaporodnak a jelöltek és az önjelöltek, úgy válik egyre világosabbá, hogy a nemzeti közmegegyezés, amelynek jegyében ezt az intézményt létre kívánták hozni, léket kapott a széthúzás, kisszerű gyűlölködés és kompromiszszumra való képtelenség felszín alatti szintjein. A eredeti szándék az volt, hogy teremtsenek egy közjogi méltóságot, amelyet a parlamenti választások előtt, népszavazás segítségével töltenének be olyan köztiszteletben álló személyiséggel, aki képes az össznemzeti érdekek képviseletére. Személyének és tisztségének a nép által biztosított legitimitása felhatalmazza, hogy a rendelkezésére álló hatalommal a pártállamból a jogállamba való átmenet békés jellegét megőrizze. Megvolt rá a jelölt is: Pozsgay Imre, akivel 6—8 hónapja még örömest kiegyezett volna az állampolgárok többsége. Számomra nem kétséges: Pozsgay fölül tudna emelkedni pártja érdekein — jó tíz éve mást sem csinált, mint egyfolytában fölülemelkedett az MSZMP érdekein. Megvolnának hozzá a képességei és a megfelelő személyes ambíciói is. Lehetett volna belőle magyar János Károly király — de már aligha lesz. Időközben ugyanis megjött az ellenzék étvágya. Világossá vált, hogy a Szovjetuniónak nem áll szándékában beavatkozni, és itthon sincs olyan jelentékeny erő, amelynek szándéka és lehetősége volna a változások erőszakos visszafordítására. Ezután már nem volt, és az MSZP kongresszusa után végképp nincs többé szükségük sem Pozsgayra — rá a legkevésbé! —, sem a köztársasági elnöki intézményre. Ha már teljesen visszacsinálni nem lehet az egészet, akkor vagy a jo gait kell megnyirbálni, vagy olyan személlyel betölteni, aki lojális lesz a majdani parlamenthez, vagy elég súlytalan személyiség ahhoz{ hogy ne kelljen tartani tőle. Külső beavatkozás nélkül az átmenet így is békés lehet: nem kell hozzá mást csinálni, csak ügyesen manipulálni a komniunistaellenességgel — ez a romló életszínvonal miatt nem nehéz — és a lakosság politikai kultúrájának hiányával. Láthattuk, bármire össze lehet ma 100 ezer aláírást gyűjteni: akár azt is megszavazza a nép, hogy a népfelség nevében lemondjon a saját szavazti jogáról. Attól függően, hogyan teszik fel a kérdést, bármit és bárminek az ellenkezőjét meg lehet szavaztatni egy referendumon. A pártállam elsüllyedése után egyértelmű lett, hogy a régi uralkodó elit tagjai egységes csoportként nem tudják átmenteni magukat az új társadalomba: az ellenzék nem osztozkodni akar a hatalmon, hanem az egész kell neki. Nincs más út a helykeresésre, csak különkülön, egyszál deszkán meglovagolni az érzelmi politizálásnak és a politikai kulturálatlanságnak ugyanazokat a hullámait, amelyek az ellenzéki pártok tutajait is a hátukra emelték. Cz a helyzet magyarázza az egy fészekből származó köztársaságielnök-jelöltek elszaporodását éppúgy, mint a lakossági devizaellátás drasztikus korlátozását. Az utóbbi, az átlagmagyarok millióit sújtó gesztus alig javít valamit az ország helyzetén. A kormány és elnöke viszont ezzel demonstrálták az ellenzéknek — ki tudja, milyen szándékkal? —, hogy független szakértői kormányként kívánnak viselkedni, és hajlandók a választáson győztesek kormányának hatalomra kerülése előtt elvégezni egy csomó piszkos munkát, amit mindenképpen vállalnia kell valakinek — de a majdani új kormánynak a népszerűségét gyorsan csökkentenék. Az átlagmagyarnak voltaképpen mindegy: mi így is, úgy is az örvényből nézzük a hullámokon lovaglókat