Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-04 / 262. szám

(f í M A 79. évfolyam, 262. szám 1989. november 4., szombat Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 forint Csillagok kutyaláncon A z ördög a részletekben, bújik meg! — idézi a régi latin mondást egyik ismerősöm, nem sok­lkai a Magyar Köztársaság kikiáltása után. Igen, barátom... a részletek: a kényesek, az elhall­gattatottak, a sokszor újrarágottak, az össze nem állók. A napiokban újra eszembe jutott az intelem, amikor a köztársaság ideiglenes elnökével, Szűrös Mátyással beszélgettünk. A sajátos magyar modellről szólt Az elmúlt négy évtizedben megtett út idegen volt számunkra, máig sem tudott gyökeret verni aa áldott magyar anya­földben. Pedig a talaj igencsak vágyott arra. hogy jó mag kerüljön belé, hogy szép, sudár, egyenes törzsű fát neveljen: egy szabad, demokratikus, jóléti álla­mot Harminchárom évvel ezelőtt, azon a bizonyos októberi napion, nagyon egyedül maradtunk, akkor kívülről törtek ránk, most meg belülről fenyeget a veszély — fűzte tovább a gondolatot az elnök. Erő­viszonyok helyett erótlenségi viszonyok vannak. Fenn­áll a széthúzás veszélye, a torzsalkodás, a pártharcok könnyen vezethetnek nemzetveszejtő lépésekhez. Nekünk most jóba kell lennünk Kelettel, de ta­nulnunk Nyugattól kell, hogy visszavezethessük ma­gunkat a civilizált világba. Soha nem volt nagyobb szükségünk arra, hogy szétnézzünk a világban, tanul­junk, mint most — mondta búcsúzó kézfogás közben az elnök. Nem maradt időm eltöprengeni a gondolaton. Késő este, fáradtan, arra kaptam fel a fejem, hogy a televízióban bejelentik: mától zárolják a lakossági valutakeretet, ezután pedig alaposan megcsappant összeget szánnak a világutazóknak. Elmondta a kom­mentátor azt is, milyen hatalmas összeget hagytunk a bécsi és az isztambuli áruházakban. Most fontó­sabb az ország talponmaradása, mint a polgárok boldogulása. Rágja-rágja az ember a gondolatot, míg rá nem jön: bizony becsapták! Hosszú ideje sustorogják már, befagyasztják a lakossági valutakereteí. Bolondok vagytok ti! — mondogatom egy ideje barátaimnak. — Hiszen nemrégen kaptunk világútlevelet, felszabadí­tották a valutaszámlákat, ezután szóba se jöhet sem­miféle zárolás. Hát, nem lett igazam Proletárdikta­túra helyett pénzügyi diktatúra köszöntött a köz­társaságra. Megint a gazdagok jártak jól! — magyarázza reggel a buszon egy hölgy a másiknak. — Ök mái kivették az összes valutát. Elköltötték videomagnóra, hűtőládára, hifitoronyra. Aki meg spórolt, hogy családostul elmehessen három évben egyszer külföld­re, az most hoppion marad. Olyan, mintha nem is lenne szabad útlevelünk, ötven dollárból legfeljebb vécére mehetünk nyugaton, étterembe nem! Civilizált európai kormányoknak többek között a szavahihetőségük ad bizalmat. De a kiszámíthatatlan, kapkodó vezetés bizonytalanná, kiszámíthatatlanná teszi a népet is. Márpedig erre ronst a legkevésbé sincs szüksége az országnak. A stabilitás, a biztonság a legfontosabb. Már megint megcsóválta a • kutyát a farka. Hiszen józan ésszel éppen fordítva kellett vol­na csinálni: a pénzhez, a valutához jutás esélyét meg­hagyni, de erős és szigorú vámmal kordában tartaná a pazarlást, a pénz kiáramlását. Most se pénz. se posztó. Emocionális demokrácia köszöntött ránk. Magyar­országon sok mindent elfednek a hangulati elemek. Ezzel játszani rosszabb, mint a tűzzel. Mert azt még csak-csak megérti a köztársaság minden polgára, hogy talpon kell maradnunk, ha élni akarunki Az ördög azonban valóban a részletekben bújik meg, mert nem mindegy, hogyan állunk a lábunkon. Azon sem cso­dálkoznék. ha a valutaszámlák egyik napról a má­sikra szépen kiürülnének. Kp tudja, holnap...? Igaz piersze az is, hogy polgáraink se felnőttek mindig. Emlékszem, tavaly egy japián lap versenyt hirdetett: mi a világ három legnagyobb szamársága? A rekor­dok könyvébe mi is bekerültünk a külföldön polgár­mesterré választott szamár után, mi követtük el a második legnagyobb marhaságot: dollármilliárdokat herdáltunk el egy nálunk sokszorta gazdagabb or­szágban. Nem is csoda, ha a bécsi kereskedő kifutó­fiúnak sem venne fel üzletébe magyar pénzügyi szaikem bereket. F élő, hogy kettős valutarendszer alakul ki ná­lunk — mondják a közgazdák. Félő. De még félőbb, ha kettős értelme alakul ki a szava­hihetőségnek. Ha egyik oldalon visszavesszük azt, amit a másikon nagylelkűen, két kézzel osztogatunk. Aligha fogja ez a rendelet egy csapásra megváltoz­tatni az államháztartás hiányát. Mert látni kell azt is, nem elég takarékoskodni, hanem bevételeinket, újra osztható nemzeti vagyonunkat kellene hatható­sabban gyarapítani. Korlátozó rendszabályok, kordába zárt nép viszont soha, sehol a világon nem volt ké­pes erre. Tudja, mi a legnagyobb baj? — kérdezte tőlem az elnök. — Az. hogy Marx a Tőket az NSZK-ra, a Kommunista kiáltványt pedig Keletre hagyta. Alighanem igaza van Elnök Ür. Többek között ezért vagyunk olyanok most, mint a csillagok — ku­tyaláncon. Rafai Gábor Az MDF elnökjelöltje Szegeden Für Lajos, a Magyar De­mokrata Fórum köztársa­ságielnök-jelöltje tegnap egész nap Csongrád megye vendége volt. Délelőtt láto­gatást tett az ópusztaszeri emlékpiarkban; Csongrádon rendhagyó történelemórát tartott; Szentesen közösen ebédelt potenciális válasz­tóival a halászcsárdában; Mindszenten falugyűlésen Vett részt; Vásárhelyen első világháborús emlék­művet koszorúzott. Csongrád megyei látoga­tása befejeztével Für La­jos tegnap az esti órák­ban Makóról érkezett Sze­gedre, ahol ünnepélyesen fogadták. Először az egyhá­zak vezető képviselőivel találkozott, majd — lapzár­ta után — nagygyűlésen vett részt a Bartók Béla Művelő­dési Központban. Az elnökjelölt 1930-ban a Vas megyei Eeyházasrádóron szüle­tett református parasztcsalád­ban. Csurgón érettségizett, s a debreceni tudományegyetemen szerzett történész diplomát. 1936+ban a Hajdú-Bihar megyei Forradalmi Bizottság titkára volt: november 4-e után letar­tóztatták és internálták a bevo­nuló szovjet csapatok. Rövid időre Franciaországba mene­kült, majd — hazatérve — két­kezi munkásként, később álta­lános iskolai tanárként dolgo­zott. 1964-ben tért tudományos p áj vára; jelenleg az ELTE kö­zépkori és korai magyar törté­nelem tanszékének docense. Közíróként az elsők között emelt szót a határainkon túli magyarság sorsáért: az 1971­ben ?. szegedi Tiszatáj folyóirat­ban megjelent ..Milyen nyelven beszélnek a székelyek?" című esszéjéért évekig hallgatásra Ítélte a hivatalos kultúrpolitika. Kezdeményeznie volt az első lakiteleki találkozónak; az MDF Országos Elnökségének tagja. Elnökjelöltként — a demokra­tikus jogállam elkötelezettje­ként — ennek kialakítását és biztosítását tartia a legfonto­sabb elnöki feladatnak. Prog­ram ia szerint a köztársasági elnök alkotmányos hivatása az. hogy egyensúlyozó szerepet látsszon a szabad választások­kal létrehozott többpártrend­szerű Parlament és a neki fele­lős kormányzó-végrehajtó ha­talom között. Az elnöki felelős­séget ki kell terjeszteni a ma­gyarság egészének sorsára — hangsúlyozza koncepció Iában Für Lajos —, akkor is, ha a közjogi Jogosítványai csak a Magyar Köztársaság területére érvényesek. Megválasztása esetén azon kíván munkálkod­ni, hogy Magyarország minél elébb és minél zökkenömente­sebben találjon vissza a közös erópai házba, c hogy velünk korrekt és barátságos viszony­ra törekvő valamennyi nemzet­tel az egyenjogúság alapján bé­kés és baráti kapcsolatot te­remtsünk. MSZDP-kóngresszus Van erő a hagyományok folytatására A Magyarországi Szociál­demokrata Párt kongresszu­sának több mint ötszáz kül­dötte piénteken délelőtt meg­kezdte háromnapos tanács­kozását Budapesten, az Épí­tők Rózsa Ferenc Székházá­ban. A kongresszuson meg­jelent küldöttségek sorában üdvözölhették többek között az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ), a francia Szocialista Párt (PS), a holland Munka­párt, a svéd Szociáldemokra­ta Munkáspárt ^ (SAP), vala­mint a bolgár szociáldemok­raták képviselőjét. Az ülés­teremben jelen voltak a Bu­dapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek közül az ausztrál, az indiai, a japán, a nyugatnémet, a szovjet és a venezuelai nagykövetség képviselői. Meleg szeretettel üdvözölték a hazalátogató magyar szociáldemokrata emigráció kis csoportját. A Himnusz elhangzását követően a tanácskozást Iva­nits István csepeli veterán szociáldemokrata nyitotta meg. Rövid beszédében fel­elevenítette a II. világhábo­rú előtti magyar szociálde­mokrata mozgalom jelentő­sebb állomásait. Ezt követően Baranyai Ti­bor, az MSZDP országos ve­zetőségének tagja üdvözölte a küldötteket, a magyar és a külföldi vendégeket, vala­mint sajtó képviselőit. Hangsúlyozta: több mint négy évtized után ültek ösz­sze kongresszusra a magyar­országi szociáldemokraták, (Folytatás a 2. oldalon.) Oíszdoktorokat avattak az orvosegyetemen Ünnepélyes egyetemi ta­nácsülés keretében tegnap egy svájci, egy skót, egy finn és egy nyugatnémet profesz­szort avattak a Szent-Györ­gyi Albert Orvostudományi Egyetem „Honoris Causa" doktorává. Jelenleg 19 olyan díszdoktora van a szegedi orvosegyetemnek, akik ma is élnek, közülük sokan még aktív tudományos tevékeny­séget folytatnak; s vannak közöttük külföldön élő ma­gyar származású professzo­rok, sőt magyar állampolgár­ságú tudós (például Straub F. Brúnó) is. A Honoris Cau­sa doktorok száma a mai ün­nepséggel 23-ra emelkedett. James Roy Parratt a glas­gow-i egyetem élettani és gyógyszertani intézetének igazgató-professzora. A szív­és érrendszer gyógyszerta­nának és kórélettanának vi­lághírű képviselője. A ko­ronáriakeringés, a szívrit­muszavarok és más betegsé­gek farmakológiája terén számos alapvető tudományos eredmény fűződik a nevéhez. Tagja többek között a Skót Királyi Akadémiának, s tiszteletbeli tagja a Magyar Farmakológiai Társaságnak is. Gerd-Klaus Steigleder pro­fesszor Frankfurtban szerez­te orvosi diplomáját, s bőr­gyógyászati pályafutása is itt kezdődött a világhírű Gans professzor oldalán, akivel együtt egy kétkötetes alap­mű szerzője. Több bőrbeteg­séget elsőként írt le Európá­Nagy László felvétele Az első sorban az új díszdoktorok és az őket ajánló sze­gedi professzorok. ban. 1983 óta behatóan fog­lalkozik a HIV-fertőzéssel. Klinikáján AIDS-ambulan­cia működik. Ez ideig két AIDS-ről szóló könyve és egy lexikona jelent meg; az AlDS-betegeken előforduló bór- és nyálkohártya-elvál­tozások tünettanát külön könyvben foglalta össze. Boris Luban-Plozza svájci professzor a Nemzetközi Bá­lint Társaság tudományos koordinátora; a locarnói S. Croce kórház pszichoszoma­tikus osztályának vezetője. Tudományos érdeklődésének középpontjában az orvos­beteg kapcsolat jelentésvilá­ga, a beteggé válás folyama­ta és a gyógyítási tevékeny­ség pszichológiai aspektusai­Magabiztos és bizakodó az új főkapitány A tegnapi sajtótájékozta­tón az új Csongrád megyei rendőrfőkapitány, Salgó László bemutatkozásképp a beiktatásakor általa han­goztatott öt bűvös szót bő­vített mondatokká alakí­totta át. Először elődje, Barna Sándor munkáját méltatta, s hangsúlyozta, az általa megkezdett úton kíván továbblépni egy pro­fi, a mai kor követelmé­nyeihez igazodó, a jogsza­bályi kereteket betartó, em­berközelibb rendőrség irá­nyításakor. — Magabiztos, de nem öntelt vagyok, s bár min­den ilyen kinevezés bizo­nyos rizikófaktort tartal­maz, érzek magamban any­nyi erőt, hogy az állandóan változó feltételek között a rámbízott feladatot legalább az eddigi szinten el tudjam látni — mondotta, majd megjegyezte, hogy megyénk rendőri szerveinek műkö­dése bizonyos szempontból országosan is példaértékű­nek számít. Ami jövőbeli parancsnoki munkáját és várható vezetési stílusát il­leti, arról a következőkép­pen nyilatkozott: — November l-jével én lettem az ügyeletes főokos, nem gondolom, hogy min­den területen konpetens lennék, ezért szakembereink segítségére számítok, s úgy érzem, van erőm belátni esetleges hibáimat is. Ugyanakkor egy rendőri csapat vezetésénél nem le­het helye az athéni cserép­demokráciának, mert ez a parancskiadás és -végrehaj­tás elveivel nem egyezik. Ezután a nyilvánosságról, a sajtó szerepéről, felelőssé­géről szólt, s hangsúlyozta, hogy izoláltan, társadalmi támogatás nélkül testülete nem működhet, és azon lesz, hogy a rendőri munka a közutálat helyett a közmeg­becsülés tárgyává váljon. De ehhez — szavai szerint: „paripára, nyeregre és kard­ra is szükség van". Végül megjegyezte, hogy feladata­it minden körülmények kö­zött a jogszabályok szerint látja el. Az új rendőrfőkapitányt lapunkban hétfőn mutatjuk be. V. I. nak kutatása áll. 1973 óta a heidelbergi egyetem díszdok­tora. 19&8-ban neki adomá­nyozták az Albert Schwei­ízer Humanitas díjat; tulaj­donosa a német Bálint Tár­saság Bálint Mihály érmé­nek. Kalevi Pihlaja professzor, a turkui egyetem fizikai-ké­miai tanszékének vezetője a tegnap avatott díszdoktorok közül a legfiatalabb: mind­össze 49 éves. Kivételes ké­pességeit mutatja, hogy már 35 évesen professzora volt a turkui egyetemnek, 42 éve­sen pedig a Finn Tudomá­nyos Akadémia tagja. Fö kutatási területe a fizikai szerves kémia, a szerves mo­lekulák komformációanalízi­se, a spektroszkópia, a ké­miai reakciók dinamikája és a tőzegkémia. Mind a négy új díszdok­tor különösképp jelentós ér­demeket szerzett saját inté­zetük, egyetemük és a SZOTE, illetőleg a hazájuk és a magyar tudományos élet közti kapcsolatok elmélyí­tésében. A svájci Luban­Plozza professzor például alapítványt tett a SZOTE ja­vára, melyből a SZOTE azon hallgatói és oktatói része­sedhetnek, akik kiemelkedő eredményt érnek el az or­vos-beteg kapcsolat jelentés­világának kutatása, valamint a pszichoszomatikus orvoslás hazai színvonalának emelése terén. Ezen ünnepélyes egyetemi tanácsülésen adták át Hú­szak István nyugalmazott professzornak a Szent­Györgyi Albert Emlékérmet; a délután folyamán pedig a négy új díszdoktor tudomá­nyos előadáson ismertette legújabb eredményeit. S. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom