Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-30 / 284. szám

2 1989. november 30., csütörtök (Folytatás az t. oldalról.) toll ösztönző alapot, kultu­rális csereprogramokat szol­gál. A támogatást Bush elnök júliusi budapesti es varsói látogatásán jelentette be. Eredeti javaslata a fenti összeg egyharmada volt, ám a demokrata többségű törvényhozás beható viták után nagyobb támogatás mellett döntött. Az elnök az ünnepélyes aláíráson ma­gáénak vallotta a módosított törvényt. Az aláírásra a Lengyelor­szágba induló magas rangú kormányküldöttség búcsúz­tatásán került sor. Az ame­rikai kereskedelmi, a mező­gazdasági és a munkaügyi miniszter, valamint további vezető kormánytisztvise­lők és a magánszektor irá­nyító személyiségei három­napos látogatást tesznek, hogy felmérjék: milyen tá­mogatásra van szüksége az országnak. A delegáció Bush elnök elé terjeszti majd javaslatait. Clayton Yeutter mezőgaz­dasági miniszter kedden a sajtó előtt kijelentette: el­képzelhető, hogy más kelet­európai országokba is uta­zik majd hasonló helyzet­felmérő küldöttség. Yeutter egyébként elmondotta, hogy Washington Varsóban (és másutt) óv majd az alapta­lan várakozásoktól. A gaz­daságot nem lehet egyik napról a másikra átalakíta­ni, a gazdasági reformhoz legalább 3-5 évre, vagy még hosszabb időre van szükség — mondotta. fet, a Hódmezővásárhelyi Elektrofém Kisszövetkezet elnökét, az országos kong­resszusi jelölőbizottságba Pálmai Antalt, a Kiszöv el­nökét jelölték. Ezt követően Kónya Jó­zsef (Szegedi Építőipari Kis­szövetkezet) Kiváló Munká­ért miniszteri kitüntetést vett át. A Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója Okisz-ki­tüntetést Dudás János (El­szo Kisszövetkezet), Kot­hencz János (Szevafém), Márkus Pál (Fémtex Kis­szövetkezet). Solymár Ist­ván (Dobozkészítő és Papír­feldolgozó Kisszövetkezet), Szendrényi Vilmosné (Sze­gedi Fényképész Kisszövet­kezet), Székely Sándor (NÍ­VÓ ISZ) és Ti már Ágoston (Szegedi Építőipari Kisszö­vetkezet) kapta meg. T. SZ. I. Sütő András házi őrizetben — eljárás indul Tőkés László ellen Rakowski Budapesten Nyers Rezsőnek, a Ma- Egyesült Munkáspárt Köz­gyar Szocialista Párt elnö- p0nti Bizottságának első kenek meghívására szerdán .... . . , , rövid munkalátogatásra Bu- t,tkara A ,enSyel P^Weze­dapestre érkezett Mieczys- tőt a Ferihegyi repülőtéren law Rakowski, a Lengyel vendéglátója fogadta. Autó-áfa decembertől Szlovénia lezár/a határait December l-jén jelenik meg a Magyar Közlöny 83. száma, amely tartalmazza az általános forgalmi adóról szóló új törvényt, s ezen be­lül a magánimportban beho­zott személyautók áfáját is. Lukács József, a Pénzügy­minisztérium főosztályveze­tője az MTI kérdésére közöl­te, hogy az autókra vonatko­Kiszöv-küldöttgyűlés zó rész ezen a napon lép ha­tályba, tehát rendelkezéseit akkortól kell alkalmazni. Hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy a Vám- és Pénz­ügyőrség november 24-e óta felfüggesztette az azóta be­hozott személyautók vámke­zelését, a közlöny megjele­nése napjáig a régi szabá­lyok szerint kell eljárniuk. Döntsön a szövetkezeti önkormányzat! Az ipari szövetkezetek or­szágos érdekvédelmi szer­vezete, az Okisz február kö­zepén tartja meg kongresz­szusát. A Forrás gyógy­üdülőben tegnap, szerdán megtartott küldöttgyűlésen a megyei szövetség a kong­resszusi vitaanyag fő kérdéseihez fogadott el ál­lásfoglalást. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a területi és szakmai alapon álló szervezet egységes ma­radjon. A szövetkezeti moz­galomban a kölcsönös se­gítségnyújtás elvét továbbra is meg kell tartani. Az Okisz-vagyon oszthatatlan maradhat, de úgy, hogy egy­harmad részével rendelkez­zen csak az új országos szö­vetség, a többi a területi és szakmai szerveződés bázi­sát szolgálja. Az új szö­vetkezeti törvény megalko­tásában csak olyan megol­dások fogadhatók el, me­lyekkel nem kerülnek hát­rányos helyzetbe a társasá­gi törvény szerint működő gazdálkodó szervezetekkel szemben. A szövetkezeti ipar területén mielőbb sze­retnének egy kiegészítő tár­sadalombiztosítási rendszert létrehozni. A tanácskozáson résztve­vő Köveskuti Lajos, Okisz­elnök a jelenlegi érdek­képviseletet bíráló észrevé­teleikét elfogadta, de óva intett attól, hogy a meg­újulási lázban a régi sziszté­ma bevált elemeit is elves­sék. A cél mindenképp az, hogy a szövetkezeti önkor­mányzat dönthessen a gaz­dálkodás eredményének fel­használásáról. A harciasab­bá váló képviseletnek el kell érni, hogy a jól dolgo­zók erőforrásainak mérték­telen lefölözését megszüntes­sék, s így a fejlődésre ké­pes szövetkezetek lélegzet­hez jutva dinamizmust ad­hassanak a pangó gazdaság­nak. Az ülésen megválasztották a 33 kongresszusi küldöt­tet, s az országos vezetőtes­tület jelöltjeit. Az országos elnökségbe Csordás Józse­A szlovén kormány szer­dán rendkívüli intézkedé­seket határozott el a pén­tekre Ljubljanába meghir­detett szerb tömegtüntetés megakadályozására. Tomaz Ertl belügyministzer csü­törtöktől kezdődő hatállyal betiltotta a 30 főnél népe­sebb köztéri rendezvénye­ket, és elrendelte a tüntető­ket szállító gépkocsik fel­tartóztatását a köztársaság határánál. A ljubljanai kormány már korábban betiltott minden­féle különvonatot és külön buszjáratot. A megmozdu­lás koszovói szerb és crna­gorac (montenegrói) szerve­zői kedden kilátásba he­lyezték, hogy szükség ese­tén gyalog mennek Ljubja­nába. Szerdán az AP ameri­kai hírügynökségnek el­mondták, hogy nem fújják le a tömegdemonstrációt, amelyre tüntetők tízezreit várják Szerbiából és Crna­gorából. Jugoszlávia szövetségi bel­ügyminisztériuma kedd es­te közleményben figyelmez­tette az ország állampolgá­rait, hogy az állami szervek intézkedéseit mindenkinek tiszteletben kell tartania. Petar Gracanin szövetségi belügyminiszter szerdára virradóra rendkívüli ta­nácskozást tartott köztársa­sági kollégáival. A ljubljanai nagygyűlés szervezői saját állításuk sze­rint a koszovói normalizá­lást hátráltató „szerbellenes szlovén vezetés" ellen tün­tetnek, és el akarják ma­gyarázni a szlovén népnek, hogyan nyomják el a Szer­biához tartozó KoszovoAu­tonóm Tartományban az al­bánok a szerb kisebbséget. Ljubljana viszont a de­monstrációban Slobodan Milosevicsnek, Szerbia erős emberének kísérletét látja legerősebb ellenfelé­nek, a gazdaságilag legfej­lettebb és legliberálisabb Szlovéniának kikapcsolá­sára. A tüntetést támogat­ják a szerbiai vezetés más „kemenyvonalasai" is, akik rossz szemmel nézik a szlo­véniai demokratizálási fo­lyamatot. Üdvözlő távirat Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke táv­iratban fejezte ki őszinte jó­kívánságait Jugoszlávia nem­zeti ünnepe alkalmából a JKSZ KB Elnöksége elnöké­nek, Milán Pancsevszkinek. A dokumentum hangoztatja; az MSZP kész a kapcsolatok to­vábbfejlesztésére és mélyíté­sére. Szövetség az Egységes Európáért Megalakult a Szövetség az Egységes Európáért Egyesület. Az egyesület meg­győződése, hogy a magyarság Európa ré­sze, és nélküle nincs egységes Európa. Célja a történelmi hagyományaiban, mű­vészetében, kapcsolataiban összetartozó Európát szétszabdaló határok megszünte­tése, az európai népek közötti kapcsolatok kiszélesítése. A • szövetség olyan demok­ratikus Európa létrehozásán munkálko­dik, amelyben a népek egymás iránti tisztelete és az emberi kapcsolatok garan­tálják a beket és az országok együttmű­ködőiét. A Szövetség az. Egységes Euró­páért tagjai sorába várja mindazokat, akik a kis népek identitásának, kultúrá­jának. megőrzését egy közös Európában látják megoldhatónak. Azokat, akik hisz­nek abban, hogy az egyén szabadsága alapfeltétele a közösség boldogulásának, és igénylik más népek és nemzetiségek kultúrájának megismerését és megértését. Tag lehet bárki — tekintet nélkül nem­zetiségre, nenire, vallásra és párttagságra —, aki törvényes eszközökkel segíteni kí­vánja, hogy Magyarország minél hama­rabb teljes jogú tagja lehessen az Euró­pai Közösségnek. (Az egyesület székhelye: Budapest XX., Erzsébet tér 3.) (OS) Szerdán a Parlamentben tanácskozott a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégi­um. Mielőtt azonban sor ke­rülhetett volna a napirend­nek megfelelő munkára Ta­bajdi Csaba miniszterhe­lyettes, a titkárság vezetője tájékoztatta a testületet ar­ról, hogy Sütő András ma­rosvásárhelyi lakását no­vember 22. óta fegyveresek őrzik, és minden odaigyek­vőt igazoltatnak. Tőkés László temesvári lelkész ügyében is fordulat történt, ugyanis a román hatóságok kilátásba helyezték, hogy üzérkedés címén is eljárást indítanak ellene az élelmi­szersegélyek továbbítása mi­att. Ennek büntető tétele akár hétéves szabadságvesz­tés is lehet. A lelkész két testvérét egy, illetve két napig őrizetben tartották. Tabajdi Csaba egy másik romániai esetről is beszá­molt. Nemrégiben eltűnt Kiss Lukács István harmad­éves református teológus hallgató. Időközben találtak egy ismeretlen holttestet, s a szülők azonosítása szerint ő volt az eltűnt fiú. Vélhe­tően egy vonatból lökték ki, lehet, hogy már holtan. A miniszterhelyettes ja­vaslatára a kollégium tilta­kozását fejezte ki az embe­ri jogok újabb romániai megsértése ellen, s kérték egyúttal, hogy a román kor­mány adjon pontos tájékoz­tatást az említett esetekről, továbbá: független külföldi szakértők utazhassanak a helyszínre. Zala Tamás, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vezetőségi tagja ehhez kap­csolódóan azt javasolta, hogy a Romániából mene­kült pásztorok ügyet rend­kívül körültekintően vizs­gálják ki a magyar szervek, s ha lehet, ne teljesítsék a kiadatási kérelmet. Miután bizonytalanság volt abban a kérdésben, hogy a kiadatá­si kérelmekről hogyan ren­delkezik a magyar—román jogsegélyegyezmény, Tabaj­di Csaba javasolta, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Titkárság tájékozódjék erről, s azt követően ala­kítsa ki a kollégium az ál­láspontját. A következőkben a nem­zeti és etnikai kisebbségi törvény tervezetét vitatták meg a kollégium tagjai. Jó néhányan hangsúlyozták, hogy máris késésben van­nak, a nemzetiségekről szó­ló törvényt már régen meg kellett volna alkotni. Jó szándékúnak és hasznosnak minősítették a tervezetet, ám többen úgy foglaltak ál­lást, hogy a helyes és pon­tos értelmezések érdekében állítsanak fel szerkesztőbi­zottságot, amely majd meg­fogalmazza a végleges tör­vénytervezetet. Magyar Agrárkamara Szerdán Budapesten, a Ma­gyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében meg­alakult a Magyar Agrárka­mara. Az új gazdasági érdek­képviseleti szervezetet az év eleje óta létrejött tizenegy megyei mezőgazdasági ka­mara hozta létre. Az alakuló ülésen részt vevő 220 küldött több mint 400 állami válla­latot, termelőszövetkezetet, valamint kistermelői szerve­zetet képviselt. Megfigyelő­ként jelen voltak az ülésen olyan termelői körök is, ame­lyek ezután hoznak létre egy­egy megyében vagy nagyobb térségben agrárkamarát. A küldöttek megvitatták, majd elfogadták az Országos Kamara alapszabályát, amely leszögezi; a Magyar Agrár­kamara működésének célja az ágazat munkájának elő­mozdítása, a kamarai tagok közös érdekeinek képvisele­te, valamint a tagság érde­keivel egyező kormányzati munka támogatása. Céljukat — egyebek mellett — az ér­dekfeltáró, érdekegyeztető és érdekérvényesítő tevékenység révén akarják elérni. Előse­gítik a piacgazdaság kiépí­tését, a mezőgazdasági ter­melők nemzetközi kapcsola­tainak bővítését. Az alapszabály-tervezet vi­tájában többen is hangsú­lyozták, hogy a kamara fo­lyamatosan kísérje figyelem­mel a gazdasági környezet­nek a termelőkre gyakorolt hatását, s ha az szükséges, emeljék fel szavukat — a gazdálkodók érdekében — a kormányzati szerveknél. UFO Szegeden ? Izgatott hangú telefonáló jelezte lapunknak, hogy a Búvár-tó partján állva ér­dekes jelenségre lett figyel­mes tegnap, az esti órákban. Nyugat—északnyugati irány­ban egy fényes pontot pil­lantott meg az égbolton, mely egy helyben állt, de jól megkülönböztethető volt a csillagoktól. Mintegy húsz percen keresztül figyelte, majd váratlanul eltűnt az égi jelenség. Rátkai Árpád Végjáték a Tisza mentén Az állampárt utolsó ével Csongrádban 14. A párttagság akaratának demokratikus úton történő érvényesítéséhez az MSZMP-ben mindvégig hiányoztak azok a formák, módszerek, szabályait, hagyományok, ame­lyek ezt lehetővé tették volna. Már a küldöttválasztások is erőteljesen manipuláltak voltak, és még inkább olya­nok a vezető testületek és tisztségviselők megválasztásá­nak előkészületei. A küldötteik nagy részét éppen az e kérdések körül - fellángoló viták fordították szembe a ve­zetéssel. A vezetés a régi módszereket, eljárásokat eről­tette, de azok egyre nagyobb ellenállásba ütköztek. A pár tértek ezJctek idejéből tekintélyes részt vettek el az el­jártáai kérdések körüli viták. Az 1988 májusi pártértekezlet ugyan határozatot ho­zott arról, hogy ki kell dolgozni a párt új, demokratikus választási rendszerét, de a Központi Bizottság, amely nem demokratikusan megválasztott testület volt, és tagjainak többsége sem volt demokratikus beállítottságú, nemcsak •hogy nem volt képes teljesíteni ezt a feladatot, de nem is látta énnek fontosságát A határozat szerint ezt az új vá­lasztási rendet 1988-ban már alkalmazni kellett volna, de ennek az év végéig híre-hamva 6em volt. Míg a Közpon­ti Bizottság tagjainak többsége vérmérséklete szerint há­borgott vagy álmélkodott a világ folyásán, s nagy léptek­kel haladt eiőre az államélet és a közélet demokratizá­lása, változatlanul maradtak a párt belső viszonyai. A Csongrád megyében zajló pártértekezletek érzelmi­leg túlfűtött, zaklatott légkörében a sok ingerült, nem egyszer egzaltált felszólalót végighallgatva, könnyen meg­állapítható volt, hogy a küldöttek többsége nincs tisztában azzal, hogy mi a feladata, zavaros elképzeléseik vannak a politikai viszonyokról, a helyileg kialakult politikai hely­zetről, és fogalmuk sincs arról, hogy milyen történelmi változások zajlanak máris az országban. Ez a jóindulatú politikai analfabétákból álló többség azután szilárd poli­tikai meggyőződés nélkül érzelmi, sőt pillanatnyi hangula­ti alapon ingadozott a reformer ós a konzervatív állás­pontok között. Csongrád megyében tehát jó fél év késéssel történt meg az a félfordulat amely a pártértekezleten már 1988 májusában megtörtént. De megtörtént, éspedig a megyék közül elsőként. 1988. október 28-án a Makó városi pártbizottság (nem delegált tagjainak) megválasztásakor, tehát egy testület megválasztásakor az országban először alkalmazták a töb­bes jelölést: a 28 helyre 40 jelölt pályázott.) Más váro­sokban és a megyei pártbizottság megválasztásakor ma­radtak az áldemokratikus megoldások. Úgy rendezték meg a szavazásokat, hogy a meg nem választásnak gyakorlati­lag ne legyen esélye, s aki felkerült a jelöltlistára, az szinte már megválasztottnak volt tekinthető. Vagyis, a jelölőbizottság döntött, és a pártértekezletet megszavaz­tatták. Sikerült. Így jöttek létre a mamutpártbizottságok —- a 79 fős megyei és a 74 fös szegedi —. amelyek aztán nehézkesnek, majd egyre inkább működésképtelennek bi­zonyultak. És persze, maradt a titkolózás komikuma: a szavazások számszerű eredményét még így sem publikál­ták, „nehogy a lista végén állók szégyenben maradja­nak", illetve, „nehogy pártonkívüliek is megtudják", és „nehogy azon csemegézzenek az elvtársak". A manipulálás eszköztárába bevonult a delegálás rendszere is: a pártbizottsági tagok egy részét nem a párt választotta, hanem a legnagyobb pártszervezetek delegál­ták. Ezekből állott Szegeden a pártbizottság 27, Makón 49, Hódmezővásárhelyen pedig 79 százaléka! Ezt még a refor­merek egy részével is sikerült „megetetni". Mindaddig, amíg ki nem derült, hogy a delegáltak semmivel sem jobbak, mint a választottak. Sőt! Sok pártszervezetben, munkahelyen a tagság zömét egyáltalán nem érdekelte a politika, vagy nem tudott eligazodni benne. Néhány sze­mé'ly, vagy egy kis csoport bármit és bárkit meg tudott szavaztatni. Tobb helyen „magától értetődően" a politikai­lag őskonzervativ gazdasági vezetőt, mint „kenyéradó gaz­dát" delegálták. Többen mintegy kitüntető címet viselték a pártbizottsági tagságot (modern idők: még a névjegyre is rányomtatták), de eszük ágában sem volt eljárni a tas­tületj ülésekre. Szegeden például a delegáltak hiányzási aránya nagyobb volt, mint a többieké. így a felelősségük is nagyobb volt abban, hogy többször volt határozatkép­telen a testület. Elméletben persze ez nem fordulhat elö. mert vissza kellett volna hívni őket. Csakhogy a delegál­tak mögött nem állott politizáló közösség! Egy ilyen, alap­jában véve demokratikus elem felhasználásával a helyzet nem javult, hanem még romlott is. Jelzés volt ez is: csafc az MSZMP egész szervezeti rendjének szétzúzásával le­hetett demokratikus pártot létrehozni. Mindemellett az. is figyelemreméltó, hogy a delegál­tak egy másik csoportját mar a reformerek alkották. ; ők annál nagyobb aktivitással vettek részt a testület munkájában. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom