Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-27 / 281. szám

2 1989. november 25., szombat Románia Hatan a családból A CeausosCU-Család növel­te rosv.vt'U li arányát a párt vezető testületeiben — tű­nik. kl a öcinteiából. A ro­mán pártlap szombati szá­mában tették közzé az RKP új vezető szerveinek össze­tételét, amely nem tartal­maz lényeges változásokat. A fótitikárnak hatodjára megválasztott Nicolae Ceausescu felesege, Elerm, a Politikai Végrehajtó Bizott­ság tagja maradt. Két fiuk közül Nlcu — aki Szeben megyei elsó titkár — meg­tartotta központi pozícióját a Politikai Végrehajtó Bi­zottság póttagjaként, Valen­tin viszont bekerült a KB­pottagok közé, miután Bu­karest. küldötteként Jelülték. Ilié Ceausescu Prahova me­gyei küldöttként került a Központi Bizottságba, míg Ion Ceausc-fccut a Központi Revíziós Bizottság tagjává választották. sát a rárakódott torzulások­tól egyfelől, megújítását másfelől, A marxi elmélet ugyanis okfejtése szerint, eredeti formájában nem mindenben felel meg a mai realitásoknak. Marx nem feltételezte, hogy a kapita­lista es a szocialista társa­dalmi rendszer tartósan egymás mellett fog élni, ami a kapitalizmust önma­ga megjavitásáru, a szocia­lizmus számos elemének át­vételére ösztökéli. A 'kapita­lizmus ebben az önmegújító folyamatban új erőre ka­pott, és alkalmazkodott a Prágai helyzetkép Előítéletek es elfogultság nélkül tárgyalni ikell mind­azokkal, akik jót akarnak az országnak, akik a Nem­zeti FTont keretében azon kívül tanulsággal szol­gálhatnak, tanácsot adhat­nak. és együtt akarnak mű­ködni a kommunista párttal — hangoztatta szombat esti televíziós beszédében Karel Urbanek, a CSKP KB új fó­ti tkára. Urbanek beszédét szom­baton este (miután lemon­dott a párt prágai bizottsá­ga), kél alkalommal is su­Elgondolkodtak a brit kommunisták Nagy-Britannia Kommu­nista Pártján túllépett a történelem, és ha, baloldali alternatívaként, vagy annak, részeként fenn kíván ma­radni. felül kell vizsgálnia eszméit, irányvonalát, eset­leg nevét is — hangoztatta a part 41. kongresszusának több szónokai. A Brit KP, amely uz. 1945-öa általános választá­sokon több mint százezer szavazatot kapott, és két képviselőt küldhetett az al­sóházba. mostanra valóság­gal elvérzett a „hagyomá­nyos" és az „eurokommu­ntsta" szárny közötti küzde­lemben. A pártból (kivált dogmatikusok tavaly CPB (Britannia Kommunista Marx, Lenin, Gorbacsov Marx alábecsülte a kapi­talizmus önmegújító képes­ségét — írja Mihail Gorba­csov a vasárnapi Pravdá­ban.! — Lenin nem tárta fel teljes egészében a szocialis­ta us a tókés társadalmi formációk szervezeti for­máinak közelségét, ás a ter­melés társadalmasításának szintjében mutatkozó ro­konvonásokat — állapítja meg a továbbiakban. Az SZKP KB fótitkára. szov­jet államfő az SZKP KB lapjában több mint két lapoldalt betöltő elemzésben rendszerezte a peresztrojka elméleti alapjait, történelmi szúks鮫erúségét és Céljait A szovjet vezető visszanyúl a szocializmus elméleti alapjaiig. Szükségesnek nevezj u marxi gondolat megtisztítá­Rátkai Árpád Végjáték a Tisza mentén Az állampárt utolsó évei Csongrádban kor kihívásaihoz. Fel tudta használni a műszaki-tudo­mányos . forradalom vívmá­nyait, és olyan gazdasági, társadalmi, politikai struk­túrákat alakított ki, ame­lyek viszonylagos jólétet biztos ítanaik. a lakosság többségének, és demokrati­zálták a politikai rendszert — írja Gorbacsov. Ugy vélekedik, hogy ma már orrú a lenini megálla­pításra is más szemmel kell tekinteni, amely szerint nincs átmeneti formáció a monopolkapitalizmus és a szocializmus között. Mégis vettek sajtot Totális vámháború gárózta a televízió, az új fótitkár meglehetősen álta­lános megfogalmazásokat hasznalva, bizonyos mérté­kű önkritikát gyakorolt a párt részéről. Megfigyelők kórében ál­talános a vélemény, hogy Urbanek tv-beszede nem sokat javít a kialakult poli­tikai helyzeten: A CSKP új vezetője a szürke állulános­ságokbun fogalmazó szemé­lyiség benyomását keltette, aki nem tud határozott és konkrét programot körvo­nalazni az ország' népe előtt. Pártja) néven külön pártot hívtak életre. Az 1800-tagú párt múlt héten tartotta el­ső kongresszusát. Nagy-Bri­tannia Kommunista Pártjá­nak (CPGB) jelenleg 7500 tagja van. A kongresszus fő beszá­molójában Martin Jacques, a CPGB havonta csaknem 16 000 példányban eladott folyóiratának, a „Marxism Today"-nek a főszerkesztője kifejtette, amennyiben a brit baloldal nem veszi fi­gyelembe az utóbbi évtize­dekben bekövetkezett és napjainkban Kelet-Európá­ban végbemenő gyökeres történelmi valtuaásokat. ak­kor „meghalunk, és eltemet­nek bennünket". A Belvárosi mozi és a színház mögött sorakozó bu­szokat kerülgettem a szom­bat délelőtti hidegben, mint macska a forró kását. Arra voltam kiváncsi, hogyan fo­gadták a vámrendelkezés hírét a mit sem sejtve útra kelő déli szomszédaink. A kapualjakban, a fal tövében gyúlt az elmaradr­hatatlan csomagolópapír- és kurtondobozszemét. — Micsoda koszt hagynak ezek maguk után... — szi­szegte mellettem a két arra járó nénike egyike —, gon­dolom, engem is jugónak néztek. Végigmértem maga­mat. Mi tugudús, ruházatom 75 szúzuléka Jugoszláviából származott. És lám. tényleg sikerült Jól álcáznom ma­gúm, mert néhány korom­beli fiatal maguk közül va­lónak kijáró üdvözléssel ér­deklődött a „rabna kutya", azaz az áruház holléte felől. Miután útbulgazitottum őket, a vásárlásból elsőként vlsszaérkezók csoportjába vegyülve társalgást kezde­ményeztem ... — Mikor indultak el Belg­rádból? — Este tizenegykor. — Akkor nem tudhattak a vámrendelkezisröl. (?) — Állítólag bemondta a tévé is, de én már nem vol­tam otthon, csak a határon mondták rendőreink, meg a magyar vámosok. — Mégis vettek sajtot? — Majd csak nem veszik cl, most menjek haza üres kézzel? — En megértem őket, de hogy egy dekát se lehessen hazavinni, ez azért túlzás. — Ez is a feketézők miatt van, akik 10-20 kilónyit vittek mindenből. — Ha már kifizettük az útra azt a 6 milliót... — Ide a porcelán köze tettem pár tábla csokoládét, a kuktába meg diót; talán nem veszik észre ... — De hat azt ják! nem tilt­— Dehogynem. Megmond­ták, az élelemre tilalom van. — Csak bizonyos terme­kekre. — Liszt, cukor, hústerme­kek, sajt, vaj, olaj. '— Ezt meg ki mondta ne­ked? — Ez van a tilalmi listán: liszt, margarin, rizs, fenyőfa, remélem, nem hagytam ki semmit. — Nekünk azt mondtak a magyarok a határon, hogy „nista". — Szerintem csak vissza­éltek a helyzettel. — Mi lenne, ha mi is megtiltanánk a műszaki és ruházati cikkek áthozatalát, mert hogy kifosztanak min­ket. — Ez egeszen más. Mi tényleg túlzásba vittük. — A kiviteli vám mégis elfogadhatóbb megoldás volna. (?) * A városban, szombat lé­vén, feltűnően kevés csil­lagos rendszámú kocsi par­kolt szabálytalanul, sót par­kolóhely is akadt minde­nütt. Ügy tűnik, az új vám­szabály megteszi a magáét, főleg, ha vámosaink kissé túllőnek a célon, s - azzal riogatják déli szomszédain­kat (akik Szabadkán hason­ló problémákkal küszköd­nek a lengyel és szovjet áradat jóvoltából), hogy ti­los mindenfajta élelmet ki­vinniük. A szocialista blokkban el­harapózott — a hiánygazda­ság okozta — korlátozó vámrendelkezések tekinte­tében elmondhatjuk, hogy bekapcsolódni látszunk a közép-kelet-európai totális vámháborúba. ... Jugoszlávia a védővá­mok rendszerét választotta, s ezzel, ha tetszik, ha nem, európaibb e tekintetben Varga Iván IX. Az elképzelés az volt. hogy az újító szellemű, reformelkö­telezett párttagok — akinek Jó elképzelései, kezdeménye­zései kisebbségi véleményként rendre elsikkadtak, meg­rekedtek a párt merev hierarchiájában — részére vala­miféle reformfórumot kellene teremteni, amely a megyei pártbizottság vagy annak egyik albizottsága mellett mint­egy tanácsadó testületként működne. A meghívottak (kö­zöttük pártalkalmazottak is!) azonban egymás után — különböző megközelítésben, de lényegében ugyanazt — adták elő: ennek a pártbizottságnak nem hajlandók dol­gozni, ezt a pártbizottságot semmiféle módon nem kíván­ják támogatni. Ez lényegében azt jelentette, hogy a me­gye párttag értelmisége már végérvényesen szakított a po­litikai vezetéssel, kompromisszumra nincs lehetőség. Az őszi hőnapok azután megmutatták, hogy nemcsak a Csongrád megyei, de a Grósz-féle országos vezetés is döntésképtelen, és a válság gyorsan mélyül tovább. Ez adta meg a döntő lökést ahhoz, hogy az emiitett tanács­kozás néhány résztvevője cselekvésre szánta el magát, s a Szegeden megjelenő napilapokban november 29-én köz­zétették felhívásukat a párttagok megyei reformkőrinek létrehozására. A kezdeményezők — a reformköri mozga­lom „ős-atyjai" — Lovászi József, a megyei pártbizottság politikai munkatársa és Géczi József, a JATE Politikael­méleti és Politikatörténeti Tanszékének adjunktusa vol­tak. Ötvendolláros hét Idén csak az érintetlenek • Az év jövő decemberig tart • Felesleges egymárkások kormányzat is. Egyes fogal­mak érteimezese ma sem teljesen tisztázott, ennek köszönhetően több helyen is óva intettek attól, hogy egy cikk keretében próbáljam elmagyarázni az új szabá­lyokat. Ami talán már biz­tos, hogy az év hátralevő napjaiban csak azok kör­nyékezhetik meg eredmé­nyesen a valulapénztároso­kat, akik érintetlen útlevél­lel rendelkeznek, valutala­pot eddig még nem váltot­tak. Csak ók kaphatnak iden 50 dollárt, nekik kez­dődhet most a 4 éves perió­dus. A pénzváltás természe­tesen már 1990 terhére megy, így ez az év jövő de­cember végéig tart. A tájékoztatásról: Májob­bára csak a Nemzeti Bank illetékes főosztályának 20 oldalas rendelet-értelmezé­sét akaszthatnák kl, ami valószínűleg senkit sem bol­dogítana. Ennél célszerűbb, s talán idő is jobban van rá, hogy „ügyfélre szabot­tan" magyarázzák el a ki­tessékelés okát. A lakossági valutaellátás meglehetősen nagy vihart kavart felfüggesztése után bő két héttel, november 20-án az új szabályok sze­rint kezdődött a „külföldi magáncélú utazáshoz szük­séges fizetőeszközök eladá­sa." Nem tudom, milyen hosszú életű lesz ez a ren­delet, de az 50 dolláros jel­ző mindenképpen megilleti. Mögöttünk van tehát az el­ső. tapasztalatokban ls gazdag ilyen hét. Az ügyfél­forgalomtól alig zavart iro­dák munkatársai már né­hány tanulsággal ls szol­gáltak. Az IBUSZ-ban inkább az erdeklődők voltak többen. Tíz beterő közül het-nyolc dolgavégezetlenul távozott. Egész héten nem volt öt­vennél több „szerencsés" úgyfél, akik jobbára ki is vették éves járandóságukat. A Cooptourist majdnem ket­szer ennyi valutavásárlót szolgált ki, ami persze nem túl sok, hiszen béke (hábo­rús) időben egyetlen nap alatt 300-an is megfordultak náluk. A csütörtöki 80 ezer forintos forgalmuk például csak egytizede az átlagos­nak. Érdekes, hogy legtöb­ben 50 dollárt kérnek, mert úgy tudják, ez jár, a koráb­ban kurrens márkát most kevesebben keresik. Az OTP Klauzál leri fi­ókjában november 2-án — egy rövid korszak utolsó napján — a Citicorp-esekk­ből 520 ezer forintot forgal­maztak. Múlt héten a száz­egynéhány „Jogosult" mind­össze 320 ezret hagyott a valuta pénztáraknál. A Sze­ged Tourist tapasztalatai az IBUSZ-hoz hasonlóak, ók is mindössze 20 százalé­kát szolgálhatták ki az ér­deklődőknek. A tanácstalanok szama bi­zonyítja, hogy nem sikerült igazán megértetni a lakos­sági valutaellátás új szabá­lyait az érintettekkel. Eb­ben nemcsak a sajtó, a tv ludas, hanem a pénzügyi Belső utasítások tehátmár léteznek. Ezekből a legutol­sót éppen a pénteki postá­val kapta az egyik irodave­zető. Ha finoman fogalma­zok. azt mondhatom, elége­detlen volt a szakmai szín­vonallal. (Széljegyzeteiben keresetlenebből fogalma­zott.) Egy gyakori példa: „A kiutazó az első 4 éves valu­taellátási periódusban csak menetjegyet vásárol (közle­kedési keret terhere), valu­tavásárlási igennyel csak 5. évben jelentkezik, 300 dol­lárt nem vehet fel." Ezt a lehetőséget a közlekedési költség felhasználása miatt elvesztette, mindössze 50 dollárt vásárolhat. Életsze­rű es következetes példák optimizmusról árulkodó elő­relátással ötvöződnek. Egy­egy gyakorlatot 50 dollárok­kal es prémiumokkal egé­szen 1997-ig levezetnek Kovács András A felhívás szerint „a reformkor a párion belüli ho­rizontális kapcsolatokat és a mozgalmi jelleget erősítő po­litizdló-vitatkozó fórum", amely a párthierarchiától füg­getlen. Célja a reformelgondolások összegyűjtése, felerő­sítése. a döntések befolyásolása. A pártban kialakult helyzetet a felhívás a kővetke­zőképpen jellemezte: „Ha a párton belül nem intézmé­nyesülhet a társadalmi-politikai gondolkodás sokfélesége, és e gondolatok nem egyesülhetnek a vitában platfor­mokká a döntések szervezett befolyásolása érdekében, a kritikai szellemű és politizáló hajlamú párttagok passzi­vitásba húzódnak vissza, mint azt régebben tették, vagy elhagyják a pártot, mint újabban tapasztalható." A felhívást aláirók jól reprezentálják a párttagsagnak azt a rétegét, amely a téli hónapokban azután életre hívta a reíormkörl mozgalmat: Hódmezővásárhelyről: Királyhegyi Ottilia újságíró. Kovács Imre Attila főiskolai tanársegéd, Szoboszlai Zsolt nupművelő, Pusztaszerről: Szász Gergely üzemmérnök, Szegedről: Bagi Ibolya egyetemi adjunktus, Balázs Mihály egyetemi docens. Géczi József egyetemi ad­junktus. Cellér/v Lósz'ú szerkesztő-riporter. Gombos Jó­zsef főiskolai tanársegéd, Horváth Karoly, az szmt vezető titkára. Katona Péter Zoltán egyetemi adjunktus. Kim­pián Péter főiskolai tanársegéd, Kissné Nóvák Éva egye­temi docens. Kovács László egyetemi adjunktus. Lovászi József politikai munkatárs. Révész Mihály ^ny+^v-— Simon Ferenc egyetemi docens, Sulyok Erzsébet újságíró. Szűcs Gábor, a KISZ megyei titkára. Szegvárról: Mucsá­nyi László raktáros. Szentesről: Bárányt Imre mérnek, Keserű Imre középiskolai tanár, Majtinyiné Túri Kotalin könyvtárvezető, Papp István KISZ-titkár. Szarvas Pál tsz­elnök, Szinási István mérnök. E kezdeményezésben nemcsak a már korábban ismer­tetett tényezők miatt vettek részt oly sokan a felsőoktatási intézményekből. Legalább ilyen erősen ható tényező volt az, is. hogy irányítás szempontjából az egyetemek mint­egy „kilógtak" a megyei hatalmi hierarchiából, s az ott „Kicsivel" kevesebb Aki eddig azért gyűjtögette az egy-két márkáso-' ikat, hogy szóba álljanak vele, amikor khaki színű útlevelével beáll egy-egy valütapénztár előtt kígyózó sorba, most nyugodtan elballaghat velük a legköze­lebbi „dolláros"-boltba csokoládét venni. A valuta­rendelkezést követő hangzavarból talán kl sem hal­latszott, mindenesetre a klsútlevélre megszűnt a „konvertibilis fizetőeszközök kiszolgálása" A 9 már­kák eltűntek, az útlevelek nem, sőt, új ablakokat is minden további nélkül kiad a rendőrseg. Nem tudom, így van-e ertelme? Az új szabályoknak szép csönd­ben természetesen még további „márkáik" is áldozatul estek; Isztambul irányába kalandozó honfitársaink­nak ezután a jugoszláv tranzitvulutáról is le kell mondaniuk. dolgozó „tojásíejúek" egzisztenciálisan függetlenek voltak a megyétől. A reformköri kezdeményezésen kívül 1988. november 29. más esemény kapcsán is nevezetes dátuma a magyar történelemnek: ezen a napon hangzott el Grósz Károly nevezetes sportcsarnoki beszéde. Az MSZMP főtitkára osztályharcot hirdetett az „ellenséges; ellenforradalmi erőkkel szemben", az egypártrendszernek, mint a „szocia­lizmus intézményrendszerének" a védelmében, „az anar­chia, a káosz és a fehérterror elkerülésére". Elismerte, hogy a „párttagságnak nem volt tényleges beleszólása a folyamatok alakulásába", de továbbra is a párt belső éle­tének demokratizmusa nélküli partreformot hirdetett. Grósz Károly meglehetősen eklektikus, de egészében mégis csak sekélyes és retrográd helyzetelemzésével szem­ben a reformköri felhívás helyzetelemzését egy óv távla­tából is frissnek, reálisnak, előremutatónak értékelhetjük. E program értékű, időtálló kelet-európai történelmi do­kumentum aktualitása 199U végen talán még nyilvánva­lóbb, mint születésekor: „Kelet-Európában, az úgynevezett letexó szocializmus orszagaiban strukturális válság van mélyúlóben. Ez a vál­ság csak radikális és komplex reformokkal küzdhető le. Történelmi feladat a sztálini modell képződményeinek fel­számolása. A gazdaságot, a politikát, a társadalom más szféráit — es magát a szocialista gondolatot is — vissza­fordíthatatlanul ki kell szabadítani a bürokratikus me­chanizmusok fogságából! Egyszerre van szükség: 1. világos felzárkózási straté­giára, a világgazdaságba való visszaintegrálódásra (ezen belül elsősorban egy végre már működőképes piacra, a „túlhaladott" polgáári értékek visszaemelésére); 2. a szo­cialista mozgalom minden érvényes értékét ls felvállaló, újrafelfedezö politikai reformra; 3. valamint a politikai intézményrendszer olvan reform iára. mely teret ad az egyének és közösségek autonómiájának és természetesnek tekinti a többpártrendszert. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom