Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-03 / 261. szám

1989. november 10., péntek 3 // MIT SZÓL HOZZA? Ingyenbürokrácia /# Ezúton szeretném figyelmeztetni a T. MÁV-ot és a T. Volánt arra, hogy jegypénztárainak kifosztására ké­szülnek. Hozzám (a villamoson) közel álló forrásból tudom, hogy a támadási akció tervezése és szervezése megkezdődött. A „rablók" hetven éven felüliek. Moti­válójuk a tiltakozás. Céljuk, hogy eltüntessék a kasz­szákból a nekik járó ingyenjegyeket. Mert szerintük azoknak az égvilágon semmi értel­mük, hasznuk, funkciójuk nincs Azazhogy: utazás előtt sorba kell állni érte az. idős, többnyire gyenge, beteges embereknek a pénztárablakok előtt. Eltúrni a rohanó ifjabbaktól a „sort feltartó vének"-nek kijáró, számos gúnyos megjegyzést; igazolni, bizonyítani öreg­ségüket; kérni a nekik járó ingyen jegyet; vigyázni ar­ra egész úton; ügyelni rá, meddig érvenyes... Mind­ezt szigorúan kedvezményes. alapon: kormányhatáro­zatra. Ami tulajdonképpen szép elv, nemes gesztus, és valóban nagy segítség az idős embereknek (tudniillik, hogy hetvenedik életévüktől ingyen utazhatnak) — csak ne lenne a fentebb leírt, teljességgel értelmetlen „gyakorlata". Nyomtatott — nyilván, nem kevés nyom­dai és papírköltséggel előállított — szelvényei, amik­kel dolga van a pénztárosnak, a kalauznak, a buszso­főrnek, az. utasnak. Holott elég lenne a személyi iga­zolványt felmutatva bizonyítani az utazás során, hogy jogos-e a kedvezményezettség'. — Aminek pénzbeli el­lentételét a MÁV és a Volán egyébként kélhette ós kapja is a kormánytól: kárpótolják a közlekedésieket a kieső bevételeikért. Nem hiszem, hogy a kárpótlás összegének megál­lapításához kellene a kiadott ingyenes utazási szelvé­nyek bizonyára csak nagy adminisztrációval elkészít­hető számadása. Az ugyanis könnyen hamisítható. Pél­dául azzal az „eljárással", amiről a hozzám közel álló körben hallottam a minap. Nevezetesen: mi lenne ak­kor, ha megszerveznék a hetvenesek, hogy ezerszámra kérik a jegypénztárakból az ingyenes utazásra jogosító, külön nekik nyomtatott szelvényeket, milliónyi kilo­méter hosszakra — s nem utaznak vele sehová. Akkor ki, kit, miért, milyen alapon kárpótol? Gyanítom, hogy az „ingyen cirkusz" lenne. He­lyette önrablást ajánlanék a t utasszállítóknak: fősz­szák meg magukat az ingyenes szelvényesdi játéktól! Mérhető hasznuk lesz belőle. Utasaiknak meg pláne pláne... Szabó Magdolna beír A gondok felszínén A szennyvíz alantas, mivel ha van elvezetését szolgáló csatorna, akkor az a föld alatt megbújva kígyózik, másrészt, ha nincs felgyü­lemlésének helyén ilyen ve­zeték, akkor bizony más mó­don kell elszállítani, mert ennek elmulasztása előre belátható _ kellemetlen helyzetbe kényszeríti azokat, akik kénytelen-kelletlen utánpótlásáról gondoskod­nak. Sajnos, az sem mellé­kes, hogy a szennyvíz hová kerül, mivel az eredeti álla­potában mindenütt hívatlan vendégként jelenik meg. A probléma megnyugtató ren­dezéséhez tehát szennyvíz­tisztítóra van szükség. A fenti tézis igazsága, saj­nos, Szegeden is egyre in­kább érezteti hatását, mivel az elmúlt 30—40 évben a vá­ros kommunális hálózatát hibás műszaki koncepció alapján építették meg. A ve­zetékes vízellátás kiépítése­kor a szennyvíz elvezetéséről valahogy megfeledkeztek. E mulasztás pótlása elodázha­tatlan, de az ehhez szüksé­ges milliárdok jelenleg hiá­nyoznak a tanács zsebéből. A szakemberek terveket készítenek, az illetékesek pe­dig _ az egyre szúkülő pénzügyi keretből — meg sem kísérlik a lehetetlent: legoptimálisabb számításaik szerint is csak a jövő évez­redre várható az egyre sú­lyosbodó helyzet megoldása. Addig a kis lépések taktiká­jára kárhoztatva próbálják megoldani az egyelőre meg­oldhatatlant. Az újszegedi Holt-Maros átmenetileg szennyvíztároló­vá züllött, a Tisza csodával határos módon bírja még a szennyezést, legalábbis a vízminták ezt tanúsítják. A meglévő csatornahálózat gyakran túlterheltnek mu­tatkozik, a peremkerületek­ben pedig 'alkalmanként már alig-alig folyik el a szenny­nek árja. Azokról a városré­szekről, ahol még csatorna sincs, csak annyit: egy vá­ratlan csapadékos évben megnövekedne a talajvíz­szint, és akkor ..., de ne fessük az ördögöt a falra. A jelenlegi körülmények között a csatornaépítések csak a „segíts magadon, az Isten is megsegít" elvét kö­vetve gyorsíthatók meg, bár a fentről jövő támogatást egyre szűkmarkúbban mé­rik. A tanács a lakosság lakásonkénti 40 ezer forintos — önerős beruházását hosz­szú lejáratú, kis kamatú hi­telben megelőlegezve támo­gatja, valamint további 60 ezer forinttal. Erre évente mintegy 200 millió forint áll rendelkezésére. Végül néhány konkrétum: A móravárosi csatornafekte­tés első és második üteme ebben az évben befejeződik, úgyszintén a Csap utca­Bánk bán utcai munka. Az alsóvárosi Boszorkánysziget utcai főgyűjtő kiépítése fo­lyamatban van, míg Baktón most szervezik a töltés és a Vörös zászló utca közötti szakasz építését. Jövőre tehát tovább ara­szolunk a jelenleg még tá­volinak tűnő cél felé. Varga Iván Mozi, klub, kerthelyiség: postásház 1987 júniusában zárták be az elhasználódott, régi há­zat, a/nelynek szürke mozi­terme még olajos padlás volt. A postai vezetőknek abban az alapvető kérdés­ben kellett dönteniük, hogy végleg becsukják-e, vagy teljesen újjáépítik a szakma művelődési házát. Szerencsére, a megmara­dás mellett tették le a ga­rast, méghozzá nem is keve­set: a teljes átalakítás és a berendezés 35 millió forint­ba került. Manapság, ami­kor ti művelődési házak in­kább megszűnnek, mintsem megújulnak, ez igen jelen­tős cselekedet volt. A Csomi tervre bízták az új arculat megrajzolását, amelynek munkái Eszenyi Aladár felelős tervező nevé­hez fűződnek. Az épület belső tervezője Szarka Má­ria, a postaigazgatóság ter­vezője volt. A Szegedi Épí­tőipari Szövetkezet pedig megvalósította mindazt, ami a tervrajzokban állt. A külső kép megváltozá­sáról már szóltunk. A ház belső szerkezete is erősen átalakult. A mozi-színházte­rem valamivel kisebb lett — a szellőzőnek, gép- és kazánháznak kellett helyet szorítani. Ezenkívül a ki­sebb helyiségek alaprajza is más. A parkettázás, a technikai berendezések (film- és szín­háztechnika, világítás) va­donatújak. A nagyteremben kétszáz vendég ülhet vilá­gosbarna kárpitozású, puha székekbe. A fából készült harrronikaajtóval kettévá­lasztiható klubban műbőr fotelek, alacsony asztalok, fém-üveg folyóiratpolc, szí­nes tévé állnak a tükrös falak között. A büfében a fa jelenléte dominál: a lámpák, székek és asztalok (rajtuk terítő és száraz virág) színei a beren­dezés ízléses összeválogatá­sára utalnak. Az udvar egyik sarkát nyáron kerthe­lyiséggé alakítják. A balett-, szabás-varrás és nyelvtanfolyamok már működnek a házban, a pos­Zaj utca A Danubius rádió haj­nali magazinműsorában a színházi bakikról, röhej be fulladt drámai előadások­ról diskuráltak a telefo­non jelentkezők a műsor­vezetővel. A hallgatók az éter hullámain át követ­hették a beszélgetést, az élménybeszámolók fona­lát. Űjabb hivő jelentke­zik! ... Krrr, brrr, trras... Jó estét kívá­nok ... — szűrődik ki az éktele.x zajból a telefo­náló hangja. Próbáljon kicsit hangosabban be­szélni, nagyon rossz a vo­nal — kéri az ismeretlen (mivel a nevét nem érte­ni) telefonálót a műsor­vezető. Részemről ez a maximális hangerő! Ut­cai fülkéből beszélek, a harmadik kerületi Zaj ut­cából, de most itt csend van. Mi viszont alig hall­juk, amit mond (mintha a vonalba egy traktor is bekapcsolódott volna), sajnos nem tudjuk bead­ni ... Telefonhelyzet: 1989. november 2., 0 óra 28 perc, Magyarország, Budapest, a leendő világ­kiállítás helyszíne. V. I. Ha valaki két év óta nem járt a József Attila sugárúton, nem ismer rá a Postás Művelődési Házra. Eltűnt a régi, ütött-kopott, salétromos falú épület, a helyén cscréptctős, frissen fes­tett ház áll, amely for­májában sem emlékez­tet elődjére. tasmozi, évtizedes hagyo­mányként, vasárnaptól új életre kel. Jövő héttől a hanglemezbarátok klubjuk­ban hallgathatják kedvenc muzsikáikat. A nagyterem­ben a mozin kívül még színház- és pódiumelőadások lesznek. A postások pedig természetesen zártkörű ün­nepségeket is tartanak mű­Somogyi KArolvné íelVótele velődési házukban, amely egyébként nyitott kapukkal vár mindenkit. Az átadási ünnepség ma, pénteken dél­után 6 órakor kezdődik. Rácz Erzsébet művelődé­siház-igazgató, aki július 1­jén csöppent az átalakítási és szervezési munkák kellős közepébe, mosolyogva mutat a kapu fölötti, narancsvörös betűkkel virító táblára: — Itt egyelőre a „Postás Klub" fölirat szerepel. de csak addig, amíg az igazi el nem készül. A klub elne­vezés zártkörű helyre utal, ahová csak igazolvánnyal lehet belépni. Ez azonban ne tévesszen meg senkit. Va­lódi nevünk — amely a pénteki megnyitóra küldött meghívón is olvasható: Pos­tás Művelődési Ház! Nyilas Péter Pártok és forintok Több mint négyórás vita után szerdán sikerült meg­egyezniük az ellenzéki pán­tok képviselőinek SDban, hogy az idén finanszírozá­sukra fordítható, a kor­mány által elkülönített 100 millió forintot normatív ala­pon, a bevallott tagság lét­száma szerint osztják el. A tanácskozáson, amelyet kor­mánytisztviselők jelenlété­ben tartottak meg, a részt­vevő 15 párt képviselői el­vetették az egyenlő elosz­tás elvét, ugyanakkor egyet­értettek azzal, hogy az alap­éllátás egymillió forintos összege minden újonnan megalakult pártot megillet. Mint ismeretes, a jelzett 100 millió forint úgy tevő­dik össze, hogy a Parlament 50—50 millió forintot elkü­lönített az MSZMP, illetőleg a társadalmi szervezetek 1989. évi költségvetési tá­mogatásából. Hosszas vita után végül ís megegyezés született abban, hogy a taglétszám alapján különböző — nagy, közép és kis párt — csoportokat hoz­nak létre, s ennek alapján részesülnek majd a 100 millió forintból. A sávos beosztást figye­lembe véve a nagy pártok közé sorolták a Független Kisgazdapártot, a Magyar Demokrata Fórumot és a Magyarországi Szociálde­mokrata Pártot, a közepe­sek közé tartozik a Magyar Néppárt, a Szabad Demok­raták Szövetsége, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsé­ge, a Münnich Ferenc Tár­saság, a kis pártok kategó­riájába került a Fidesz, a Független Magyar Demok­rata Párt, a Keresztényde­mokrata Néppárt és a Ma­gyar Függetlenségi Párt. Cikkünk visszhangja Javaslatunk a semmibe veszett A „Nyomorúság halmozása" cimmel jelent ineg írás a Dclmagyarország október 27-i számában a Mcrey utcai tüdőgondozó intézet nyomorúságos helyzetéről, illetve az épülettel kapcsolatos huzavonák enyészetbe torkolló kö­vetkezményéiről. A cikk megemlíti, hogy az épület hasz­nosításival kapcsolatban felmerült egy ideggondozó köz­pont odatelepítése is. Mi lett volna ez az ideg- pirendröl, egyrészt a cikk­változott, noha az elmúlt év bővelkedett a jelenlegi el­helyezésnél semmivel sem jobb kényszermegoldási ja­vaslatokkal kapcsolatos vi­tákban. A munkafeltételeinket csakis az embertelen jelzővel illethetem. A betegfogadási és a gyógyítási körülmé­nyeink minden tekintetben gondozó központ? Ennek az ben ismertetett okok miatt, szégyenletesek. Bízom ben­masreszt az ne, hogy a Fidesz szegedi re­elképzelésnek az eredeti ter- ^TetóTekkor ^tudták^meg, efonalis" szerv ecetének' (Dél­rét 1978-ban nyújtottak be hogy a Tüdőgondozó Intézet ^gyiroS 1989 okióter a szegedi városi tanács — évek óta készenlévő ter-városi tanacs egészségügyi osztályához, „Mentalhygienes Centrum" néven. A javaslat a város­ban működő, egyaránt rend­kívül rossz feltételek mellett dolgozó három ideggondozó (a városi, a megyei és az if­júsági) intézet közös telepí­tését, szakmai és gazdasági szempontból előnyös együtt­működési tervét tartalmazta. Emellett ide csatlakozott volna a Telefon Lelkisegély Szolgálat, a krízis interven­ciós ambulancia és egy men­talhygienes klub. Ez a ja­vaslatunk — a szegedi ha­gyományokhoz méltóan — a semmibe veszett, de Pécsett a mi elképzeléseinkhez ha­sonló központot valósítottak meg. Itt minden gondozóin­tézet maradt a maga nyo­morúságában, és megpróbál­tak továbbra is önálló meg­oldásokat keresni. A társa­dalmi szükséglet és a szak­mai igény megteremtette az S. O. S. Telefon Lelkisegély Szolgálatot, a Ferenczy Klu­bot, a pszichotikus betegek klubját, hasonlóan rossz tár­gyi feltételek mellett. 1985 őszén az eredeti elképzelé­sekhez részben csatlakozott volna az Ifjúsági Ideggon­dozó Intézet új részlegének, a Drog Ambulanciának az elhelyezése is, így merült fel 1986 tavaszán a Mérey utcai épület megtekintése. A Men­talhygienes Centrum idetele­pítése hamar lekerült a na­vek birtokában — teljes jog­gal igényt tart az épületre. Az eltelt évek során részle­ges megoldások születtek: a Ket Felnőtt Ideggondozó In­tézet ez év nyarán a Kossuth Lajos sugárúti kórházban kapott elhelyezést, a Drog Ambulancia 1988-ban a Fésű utcai volt bölcsődében. Az Ifjúsági Ideggondozó helye azonban a mai napig sem 28.) javaslatához, miszerint az Ifjúsági Ideggondozó In­tézet a munkásőrség Rákó­czi téri épületében nyerjen elhelyezést, többen is csatla­koznak, és az illetékes taná­csi szervek végül képesek leszn'ék a fontos közügyekre is odafigyelni! Farkasinszky Teréz' intézet- és ambulancia­vezető főorvos A plafon a csillagos ég? Szabadáras déligyümölcsök Az idén a szokásosnál jó­val előbb megjelentek az üzletekben a deligyümöl­csök, a választék is na­gyobb, az árak viszont meg­döbbentően magasak, s a partnereinek Az árakkal kapcsolatos kedvezőtlen ta­pasztalatokat több ízben je­lezték a .kereskedelmi mi­nisztériumnak és az árhiva­talnak, az árellenőrzésnek vásárlók nem értik, miért azonban úgy tűnik, ebben kerül például a banán az egyik helyen 60, a másik helyen pedig 120 forintba? Az MTI munkatársa a Dél­az esetben nincs gazdája. A plafon marad a csillagos ég, mindenki annyiért áru­síthatja a déligyümölcsöt, kérnél érdeklődött, milyen amennyiért az elkel. A Dél­déligyümölcs-kínálatra szá­míthatunk az idei szezon­ban, s várható-e, hogy a ké­sőbbiekben talán valame­lyest mérséklődnek az árak. Az idei szezontól szabad­áras kategóriába sorolták a iker mindezek ellenére opti­mista, hiszen — mint mondják — csak a primőr árukért lehet ilyen magas összegeket kérni. Várható, hogy ha a ké­déligyümölcsöket, ennél- sóbbi szállítmányok beér­fogva a Délker csak ún. keznek, és az ellátás egyen­ajánlott fogyasztói árakat letesebbé válik, az árak is javasolhat viszonteladói mérséklődnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom