Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-18 / 274. szám

3 1089. november 18., szombat Veszt, aki kívül marad A hopp és kopp rizikója A "zöldségek termésmeny­nyiségének hullámzása hiá­nyok és dömpingek for­máját ölti. A megfiz.ethetet­len árak miatt a fogyasztó szitkozódik, a termelő vi­szont az eladatlan hagyma-, káposzta- vagy krumpliku­pacok tövéből kiált felelő­sök után. Önmagát vétlen­nek, s becsapottnak érzi, hisz úgy gondólja, nem ő, hanem a szomszéd, az, or­szág más táján lakó a fe­lesleg kialakulásában a lu­das. A megoldás nem egy­szerű. El kell dönteni, hogy újra azt akarjuk-e, högy az államhatalom tervutasí­tásos rendszere teremtse meg az „egyensúlyt" a ve­tésterületek nagyságában. Az időjárás okozta hopp és kopp rizikója kivédhetetlen, ez.en kár is rágódni. A mos­tani szabadságot inkább sza­badosságként, ha úgy tet­szik, anarchiaként éljük meg. De nemcsak e két vég­let választható. Az. érde­keltek saját maguk önsza­bályzását is elvégezhetik, ha összefognak. A nyáron lét­rejött Hagyma Egyesülés tagjai többek között ezt a célt is maguk elé tűzték. Fülekí László, a makói székhelyű egyesülés Igaz­gatója számokkal Is szói­gált: — Tavaly az. előző öt év átlagterületének közel más­félszeresén termeltek hagy­mát az országban. Ez. a 9500 hektár az. idén le­csökkent 7500 hektárra. Az 1988-as 200 ezer tonna, s az idei 165 ezer tonna egy­aránt meghaladta u belföl­di és exportpiac fel vevőké­pessegét. A termelók egy­re ingerültebben veszik tu­domásul, hogy az önköltsé­get sem fedezik a leszorí­tott árak. — Milyen szint lenne must az optimális? — Hatezer hektár körüli területről 130 ezer tonná­nyi mennyiség. — önmagától nem tudott volna kialakulni ez az ál­lapot? — Az elkülönült érde­kek ulapjan nem. Ugyanis a növénytermesztés általános. alacsony jövedelempozíció­ja arra ösztönözte a gazda­ságokat, hogy olyan nö­vényeket keressenek, ame­lyek egységnyi területről na­gyobb értéket adnak. Sokan tették le így a voksukat a vöröshagyma mellett. A sza­poritóanvag-termelés is von­zó ebből a szempontból. En­nek többlete is az áruter­melés „elfutását-"" ösztönöz­te. A dughagyma exportja külföldön saját konkuren­ciánkat erősítette. — Az aláírók? — A jelentős termelök szinte teljes köre. A 29 ter­melőszövetkezet mellett 8 külkereskedelmi vállalat, 10 zöldértvállalat és áfész, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat és a Kertimag Egyesülés. — Működésük vezérfona­la? — A felsorolásból is ki­tűnik, a termelók, feldol­gozók és forgalmazók mun­kájának összehangoláséra tö­rekszünk. A piaci informá­ciók szervezett áramlásával megteremthető a kereslet és a termesztés egyensúlya. Kockázati alapot kívánunk létrehozni az elháríthatatlan zavarokból' adódó károk enyhítésére. — Mit veszt, aki kívül marad? — Információt és szerin­tünk piacot is. Ugyanis e szakmai egyesület csak úgy tud rendet tartani a hagy­mások között, ha erre meg­vannak az eszközei. Kivi­teli engedélyt például cspk az egyesülés ellenjegyzésével ad a Kereskedelmi Minisz­térium. — Nem hoz ez monopol­szerű. elkülönülést? --.-Szervezetünk nyitott, önkéntes elhatározás alap­ján bármely jogi személy beléphet, ha elfogadja fel­tételeinket. A tisztességes, szabad verseny szabályait és az etikai normákat komo­lyan vesszük. Erre csak egy példát: minőség vagy hi­telrontás esetén az elkö­vetőt kizárhatjuk soraink­ból. T. Sz. I. Ha törik, ha szakad... Mindenekelőtt tisztázni kell a MAV és az allam kap­csolatát, hogy utóbbi ne a tulajdonos alapállásából avatkozhasson be a vasút dolgaiba, hanem üzleti kap­csolatba kerülvén vele, a többi szállító vállalattal egyező esélyeket garantáljon. Példaként: az. állam utat épít, javít — £ ezért a közúti fuvarozó nem fizet. Ha az ál­lam magára vállalná a pá­lyával kapcsolatos fenntartá­si, beruházási feladatokat, a vasút a használatért még fi­zetne is! A belső, szervezeti átala­kulás az „átvilúgitók" ja­vaslatának musik fontos ré­sze. Minden mást a személy­és áruszállításnak alárendel­ve, a melléktevékenységektől megválva, még talán a jelen­legi — egyébként csökkenő — létszámot is lejjebb lehet­ne szóritani. De mint a vas­útigazgató fogalmazott: ilyen címen egyetlen dolgozónak sem szándékoznak fölmon­dani. A sz.egedi igazgatósághoz tartozó hálózat gazdaságos­sága — mivel sok a mellék­vonal — közel sem olyan jó, mint az ország más tájain — Nincs nyomós oka mostanában valakinek azzal büszkélkedni, hogy ö az ország legnagyobb üzemének alkalmazottja. A vasút műszaki feltételeinek, a fenn­tartásra és fejlesztésre fordítandó összegeknek a hiá­nya, a bérlemaradás — a szegedi igazgatóság területén az országban a legalacsonyabb a bérszínvonal — oda vezetett, hogy a M.\V magamagát világíttatta át. egy hazai és egy svájci céggel. A röntgenkép elkészült, s a summázata: ha a vasút nem változtat jelenlegi hely­zetén, rövid időn belül leszakad, lemarad a nyugat­európai vasutuktul. Megállítani ezt a tendenciát, s át­fordítani, hogy az ezredfordulóig megteremtődjenek a felzárkózás feltételei — ez volna az orvosi javallat. A terápia célját Lovász Lázár szegedi vasútigazgató ismerteti meg olvasóinkkal. már ha ott jó. Még akkor sem tudnák a rentabilitást lényegesen javitani, ha törté­netesen volna pénzük pálya­építésre. De nincs — így hát több vonalszakaszon egyelő­re maradnak az 1900-as évek elejéről származó sínek. A vonatnak azonban ha törik, ha szakad (mármint a sin) mennie kell. Mostanában például — többletfeladat­ként, de bevételi többlet nél­kül — Záhonyba. A Dél-Al­földre ugyanis több áru ér­kezik, mint amennyit itt fel­adnak. hát üresen fut az egyébként is kevés — nyitott vagon, s ha nem éppen jó ál­lapotúak a mozdony után so­rolt személyszállító kocsik, legalább tiszták, fűthetők le­gyenek, világításuk működ­jön, csak úgy, mint az állo­másokon az információs szolgálát. Lovász Lázár sze­rint az utasforgalomban dol­gozóknak jó kereskedőként a vendéget ki kell szolgálniuk — még ha a késés indoklá­sával iá. Hogy persze ehhez a bérszínvonal-elmaradáson változtatni kell, azt a vasút vezetői is tudják, ez „köz­ponti problémájuk". Foglalkoznak azzal a gon­dolattal is, hogy a menet­rend-változáskor bekapcso­lódnak az Inter City-rend­szerbe, mely a Budapest— Nyíregyháza, illetve —Mis­kolc vonalat érinti, de össze­függ a Budapest—Cegléd­Szeged vonallal is. Az IC­rendszerben a két expressz­paron kivul hat gyorsvonat­párt indítanak, tehát 6 és 20 óra között kétóránként el le­het jutni Pestre és vissza. Ebből gond is adódik persze: a pályafenntartást az éjsza­kai órákra kell időzíteni. IdözíthetŐ-e azonban a vasút kilábalása? — kérdez­tük végül. Lovász Lázár úgy véli, ha a közlekedés terüle­tén is megvalósul az esély­egyenlőség (azaz piaci viszo­nyok közepette, konkuren­ciaharcban leisz képes ered­ményesen helytállni a vasút és a fejlesztési források is rendelkezésére állnak), ak­kor is 8-10 év kell a felzár­kózáshoz. Tehát: irány az ez­redforduló; K. r. A szegények Erzsébetje Arpádházi Szent Erzsébet a szegények védőszentje. Víl. Gergely pápa avatta szentté, 1236-ban. Erzsébet egyébként hercegnőnek született, hiszen II. Endre magyar király és — Bánk bán keze által tragikusan elhunyt — Gertrudts királyné legidősebb gyermeke; ÍV. Béla. a ta­lárjárás utáni második honalapító nővére, Giottó és Szent Ferenc kortársa, a thüringiai őrgróf• fiának, Lajos fejede­lemnek hitvese, három gyerek édesanyja. Olyan asszony, aki segítségére volt a várandós anyáknak, az öregeknek, árváknak, aki számos szegenyházat és árvaházat épített rövid, 24 éves élete során. Erzsébet napja alkalmából az újszegedi romai katoli­kus plébania, a református egyház, az MDF-szervezet. a lakóterületi bizottság és a Bálint Sándor Művelődési Köz­pont fel kívánja újítani a régi szokást. Miszerint gyűjtést rendez, hirdet a szegényeknek. Karácsonyra készülődvén, sokan szorulnak élelmiszer-adományokra. A szervezők ké­rik, akik szeretnének segíteni a nélkülözőkön, azok no­vember 27-e és december 8-a között vigyék adomanyaikat (cukor, liszt, rizs, zsír, olaj, karácsonyi édességek stb.) a Bálint Sándor Művelődési Házba (Odesszai körút 42.). Az ajándékokat minden rászorulónak az otthonába viszik majd el a szervezők. (Szent Erzsébet egyébként az újsze­gedi katolikus templom védőszentje, ezért az újszegediek a búcsújukat holnap, vasárnap tartják.) Vélemények, állásfoglalások, nyilatkozatok A Fidesz, a Szabad De­mokraták és a Kisgaz­dapárt szegedi szerveze­tei az MSZP Csongrád me­gyei szervezete állásfogla­lására (DM november 17.), az alábbi választ adják: .,1. A szövegben többször előfordul az a fordulat, hogy az SZDSZ és a Fidesz a népszavazást „kierőszakol­ta". Ez nyilvánvaló rága­lom. hiszen a népszavazást kezdeményező szervezetek sem erőszakkal, sem az az­zal való fenyegetéssel nem éltek. Ha az MSZP Magyar-' országot jogállamnak te­kinti, nem nevezheti érá­szaiknak, ha valaki egy tör­vény adta lehetőséggel él. 2. A 200 millió forint fel­emlegetése képmutatás egy olyan szervezet részéről, amely ennek az összegnek sokszorosával segíthetne a magyar egeszsegügy helyze­tét — ha valóban akarna. Megjegyezzük, hogy a nép­szavazási felhívás, ponto­sabban a több mint 200 ezer aláírás késztette a Parla­mentet arra, hogy a mun­kásőrség feloszlatását ki­mondja: s már pusztán ez is legalább 209 milliót megta­karított az ország javára. Es annak ellenére, hogy a Parlament már mindenkép­pen kidobott 200 millió fo­rintot az ablakon (a január 7-i népszavazással), még mindig megmenthető kétszer 200 millió (az elnökválasz­tás második és harmadik, fordulójának költségei), ha a választópolgárok az első kérdésben is igennel sza­vaznak. 3. Az MSZP szerint olyan kérdésekben citáljuk sza­vazni a polgárokat, melyek többségében a Parlament már közmegelégedésre dön­tött. Nos, amikor az SZDSZ a népszavazást kezdemé­nyezte. a döntések még riem születtek meg. De még így is: a népszavazási törvény nem véletlenül teszi lehető­ve a törvények népszava­zással való megerősítését! Egyébként pedig fontos len­ne ez a népszavazás akkor is, ha csak egy kérdés vol­na — hiszen van egy, amely­ben még nem született dön­tés: a köztársasági elnökvá­lasztásának ideje. 4. Az MSZP azzal vádol minket: mi meg akarjuk fosztani a népet attól, hogy maga válasszon köztársa­sági elnököt. Elgondolkod­tató ez az érvelés egy olyan szervezet részéről, amely aláirta az alkotmány módo­sítását. Abban ugyanis az szerepel, hogy az elnököt a Parlamentnek kell' megvá­lasztania. Általában tehát meg lehet fosztani a népet az elnök közvetlen megvá­lasztásának jogától — csak éppen most nem. Hol itt az elvi álláspont? Az elnökválasztás kérdé­sében mi annak idejét tart­juk döntőnek. A parlamenti választások előtt nem leijet előre látni az új Parlament, összetételét. erőviszonvait Fontos lén ne pedig, hogy a majdani köztársasági einok a parlamenti többség bizal­mát élvezze. Ellenkező eset­ben ugyanis fennáll annak a lehetősége, hogy az elnök megbéníthatja az Ország­gyűlés törvénykezési mun­káját (Hiszen visszadobhat­ja a törvényjavaslatokat Alkotmánybírósághoz utal­hatja azokat stb.) A képvi­selőválasztás előtti elnökvá­lasztás tehát fölöttébb koc­kázatos. Mi nem kívánjuk u nemzet sorsát kockára ten­ni. Azzal is vádól minket az MSZP, hogy a népszavazás­sal „élezzük a feszültsége­ket", elbizonytalanítjuk az állampolgárokat, s a nemzet érdekeit szűk pártérdekek­nek rendeljük alá. Vélemé­nyünk szerint e vádpontok inkább azokra a pártokra illenek, amelyek máris sa­ját jelöltjeiket küldik a po­litika porondjára, sót, küld­ték már akkor, amikor az elnökválasztás még ki sem volt írva . .." A Fidesz, a Szabad Demokraták Szövetsége es a Kisgazdapárt szegedi szervezetei A négypárti koalíció megyei, illetve szegedi szer­vezetei az alábbi nyílt levél közlésére kérték föl szer­kesztőségünket: Kedves Magyar Demokraták! Megdöbbenéssel értesültünk az MDF országos elnök­ségének a november 26-i népszavazás bojkottjára Való fel­hívásáról. Az országos elnökség ugyán az MDF tagságára hivatkozik — mi reméljük, högy tálán mósC mégis téved, talán mégiscsak azök vannak többen az. MDF-ben is. akik támogatják e népszavazás góndölatát. A politika olyan kardinális kérdéseiről vén itt szó, amelyek a ma. gyár nép számára sórsdörttőek lehetnek. Ezért — további együttműködésünk lehetőségének érdekébert és reményé­ben — arra kérünk benneteket, tegyétek Világossá szá­munkra, högy az MDF szegedi tagsága hogyan foglal ál­lást a népszavazás kérdésében. Azért nyílt levélben for­dulunk hozzátok, mivel közérdekű maga a kérdés, es köz­érdekű a válaszotok. Az. MDF (éppen Szegeden is) bizo­nyította már, hogy az állampolgárok jelentós részének bizalmát élvezi: nem mindegy tehát, hogy tl miként vé­lekedtek. Bízunk benne, högy at MDF nem Csak névébén de­mokrata, s ha véleményetek esetleg eltér az országos el­nökség véleményétál, azt bátran megfogalmazzátok a nyil­vánosság előtt is. Független Kisgazdapárt Csongrád megyei szer­vezete, Fidesz, szociáldemokrata Párt Szabad Demokraták Szegedi Szervezete Egészségvédelmi hét A városi Vöröskereszt, a népfront, a városi tanács egészségügyi osztálya, a me­gyei egészségvédelmi osztály, a Bálint Sándor Művelődési Ház és a SZOTE Vöröske­reszt-vezetősége egészségvé­delmi hetet rendez Szege­den. november 20. és 26. között. Az egészségvédelmi hét ideje alatt telefonos élet­mód-tanácsadásra vállalkoz­nak orvasok és pszichológu­sok. A 13-728-as, telefonszá­mon hívható, délután 3 es 5 óra között. TeiTnészetesen, nem telefonos gyógyításról van szó. csupán a helyes életvezetéssel kapcsolatos praktikus javuslatadásra, a lelki gondok megbeszélésere hivatott a telefonszolgálat. Útbaigazítást ad azoknak, akik esetleg nem tudják, högy szervi pimaszaikkal, pszichés problémáikkal mi­lyen szakorvoshoz, illetve hová fordulhatnak. Ameny­nyiben érdeklődés mutatko­zik a telefonos életmód-ta­nácsadás iránt, akkor — a szervezők ígérik — folytat­ják a későbbiekben is ezt a most kipróbálandó segítség­nyújtási formát. A november 20-án meg­rendezendő, fog- és testápo­lási Vetélkedő — amelyre eddig 17 általánös iskola ne­vezett — gélja a szaj- és testhigénia iránti figyelem, felkeltése. Az egészségnevelési hét slágerelőadásai az egészseges életmód felé kívánják irá­nyítani az embereket. N.o­Vember 20-án a jógáról, 21­én az akupunktúráról és a természetgyógyászatról hall­gathatnak előadásokat. November 23-án délelőtt 9-től 12 óráig a város kü­lönböző. forgalmas pontjain — a Nagyáruház, a Centrum Áruház, az. Expressz ABC, az Odessza ABC — vér­nyomást mérnek, ahol és amikor bárki — díjmentesen — mérettetheti meg vérnyo­mását. Ugyancsak 23-an rendeznek termékbemutatót a szegedj vállalatok a Bá­lint Sándor Művelődési Ház­ban. Érdekes, hasznos. egyedi vállalkozás lesz. november 24-én a házi patikák felül­vizsgálata. Ez. alkalommal a szakemberek ellenőrzik az otthoni kis patikákban őr­zött gyógyszerek szavatossá­gát. illetve egybegyűjtik a házi gyógyszertárakban fe­leslegesnek ítélt, felhalmo­zott gyógyszereket. Ezeket aztán alapos átvizsgálás után — ha meg jók. hasz­nálhatók — szociális intéz­ményeknek juttatják, illetve körzeti orvosoknak adják, azzal a céllal, hogy a leg­szegényebb pácienseiknek! ezekből a gyógyszerekből in­gyen adhassanak. A gyógy­szerek vizsgálatának hely­színe a várósi Vöröskereszt Szent Mihály utca 1. szám alatti épülete, illetve az, Odessza városi klub (Szol­gáltató sor 3.). A Bálint Sándor Művelő­dési Házban november 24­én. este 6 órakór a szegedi egészségvédő sportegyesület rendez reformkonyha-bemu­tatót. A rendezvények időpont­járól, helyszíneiről jövő heti lapszámainkban még egy­szer tájékoztatást adunk. Emlékmű a tanítóképzőben Kegyeletes tettre készül­nek az újszegedi tanítókép­zőben: az udvaron levő el­ső világháborús hősi em­lékművön szeretnék meg­örökíteni azok nevét, akik az intézetben tanultak, ott végeztek, és a II. világhábo­rúban estek el. Illetve an­nak áldozatai voltak. Ezért kérik a hozzátartozókat, hogy az áldozatul esettek nevét es oklévélszerzésük évét levélben közöljék ja nuár 31-éig a következő két címen: Bíró János, 6720 Szeged, Széchenyi tér 15., vagy Kadosa Árpád, 250Ö Esztergom, Vár utca 1. A szervezők kérik, hogy a to­vábbi kapcsolattartás (pél­dául meghívás az avatásra, esetleges anyagi hozzájáru­lás) erdekében a rokonsági fókot és a feladó Címét is tüntessék fel a levélírók

Next

/
Oldalképek
Tartalom