Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

79. évfolyam, 259. szám 1989. november 1., szerda Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Csongrád megye új rendőrfőkapitánya Salgó László Már ismert, a Belügymi­nisztériumban október 30-án személyi kérdésekben dön­töttek. Ez Csongrád megyét is érinti. Barna Sándor rend­őr vezérőrnagyot hétfőn be­iktatták hivatalába: a Bu­dapesti Rendőr-főkapitány­ság vezetője lett. Mint azt tegnap, kedden délután a megyei főkapitányságon 11­csik Sándor belügyminiszter­helyettes elmondta, a meg­bízással a hozzáértő szakem­bert ismerték el Barna Sán­dorban. Jól szervezett, rendezett rendőri apparátust vesz át az új főkapitány, Salgó László, aki eddig a makói rendőri apparátust irányítot­ta, de ez nem könnyíti a dol­gát. Az új Csongrád megyei főkapitány beiktatása alkal­mából öt szót hangoztatott: köszönöm, , kérem, elvárom, megkövetelem, ígérem. A kulcsszavak jelentéséről bizonyára részleteket is megtudhatunk ezen a héten, pénteken, amikor Salgó László első sajtótájékoztató­ját tartja. Holnap: tanácsülés Zsúfolt napirendje és hosszúra nyúlt vitái miatt félbemaradt a városi tanács legutóbbi, október 19-ei ülé­se. A folytatás holnap reg­gel fél kilenckor kezdődik. Először a dr. Tóth Károly vezette ideiglenes bizottság terjeszti elő beszámolóját ar­ról, milyen lehetséges kime­netei vannak, ha a testület elnöke hivatalban maradá­sát kérdésessé tenné. Majd a peremkerületek ellátásában szükséges feladatokat hatá­rozzák meg a tanács tagjai, s tájékozódnak a városkör­nyéki bizottság és az ügy­rendi bizottság tevékenysé­géről. Előterjesztésekkel, in­terpellációkkal zárul a hol­napi nyilvános tanácsülés. Népszavazás november 26-án A köztársaságielnök-választást január 7-én tartják Felfüggesztették a bős—nagymarosi beruházást Szegeden az Admira is Huszonhét osztrák állampolgár érkezett tegnap délután Szegedre. Nem turisták, ám jó kedvű latogatók, akik ha­sonló kedéllyel szeretnének távozni. A labdarúgók és a vezetők, az Admira Wacker rsapatát képviselik. Ok azok, akik a Ferencváros elleni KEK-mcrközésen a továbbjutá­sért harcolnak majd a Tisza-parti stadionban. A bécsieket elkísérte az osztrák televízió forgatócsoportja is, tehát nagy a várakozás. Akárcsak bennünk ... Sipos István felvitelei Szegeden otthonra talált a Fradi i Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tár­gyalásával folytatta munká­ját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napi­rend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plená­ris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv­és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság még nem tud­ta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás el­rendeléséhez kapcsolódó mó­dosító indítványok megvi­tatását. Az interpellációk és válaszok után folytatódott a népszavazások elrendelésé­ről, illetve a köztársaságiel­nök-választás kiírásáról hét­fő délután megszakadt ple­nárjs vita. A jogi, igazga­tási és igazságügyi bizott­ság több ülésen kialakított állásfoglalását az állampol­gári kezdeményezésre Ki­írandó népszavazásról Ke­reszti Csaba, a bizottság elő­adója ismertette. Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltünte­tett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben javasolja a szavazólapon feltüntetni. A kérdések után zárójelben magya.ázó szövegek szere­pelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egy­értelmű választ adhassa­nak. A bizottság elutasí­totta azt a javaslatot, hogy a népszavazást és az elnök­választást egv időpontban tartsák meg. Egyetértett vi­szont azzal, hogy az állam­polgári kezdeményezésre ki­írandó népszavazást az SZDSZ négy kérdésében no­vember 26-án, a Magyar Köztársaság címeréről a kor­mány kezdeményezésére ki­írandó népszavazást, vala­mint a köztársaságielnök­választást egy időpontban, 1990. január 7-én tartsák meg. Az esetleges második elnökválasztási forduló idő­pontjául január 14-e meg­jelölést támogatja. Maigy László felvételei Országgyűlés ragaszkodjék gadták Filló Pálnak a köz­az eredeti megfogalmazás- társaságielnök-választással hoz. Ugyanilyen megfonto- kapcsolatos kérdéshez fű­lásból indítványozta azt is, zött magyarázatjavaslatát, hogy a szavazólapon csu- továbbá a bizottságnak azt pán az SZDSZ kérdései az indítványát, hogy e kér­szerepeljenek, s ehhez kü- dés szövegében ne szerepei­lön lapon mellékeljék ama- jen a „szabad" jelző. A té­gyarázatokat. Ügy vélte, a mához több képviselő is Parlamentnek valóban tör- hozzászólt, vényesen és korrekt módon Végezetül a Parlament kell eljárnia — annál is úgy határozott: az áltampol­inkább, mert sérelmezte, gári kezdeményezésű nép­hogy mások nem így csele- ________________ kedtek. álláspontjának megfogalma­zásánál abból ipdult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő üzembe helyezésével mind­két ország érintett terüle­tei ökológiai szükséghelyzet­be kerülnének. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szük­séghelyzetet a csúcsra já­ratás lehetőségének kiikta­tásával, a nagymarosi víz­lépcső megépítésének vég­leges elhagyásával, a bösi erőmű alapüzemű használa­tával lehet megelőzni. Mind­ezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél „A Magyar Népköz­társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­zött a Gabcikovo—Nagyma­rosi Vízlépcsőrendszer meg­valósításáról és üzemelteté­séről szóló 1977. évi szep­tember 16. napján aláirt szerződés" módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezdeményezi, hogy az 1989 februárjában aláírt jegy­zőkönyv Nagymarosra vo­natkozó részét érvénytele­nítsék. A kockázatok megítélésé­nél a kormány a környeze­tért érzett felelősséget, az élővilág életfeltételeinek megóvását tartotta szem előtt. Abból indult ki. hogy e létfontosságú kérdésben még a minimális valószínűséggel bekövetkező katasztrófák Az ülésszak soros elnöke. Fodor István Király Zoltán felvetésére reagálva elmond­ta, hogy a jogi bizottság vállalta. a népszavazásról szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az Országgyűlésnek: elfo­gadhatónak tarlaná-e, hogy külön lapon szerepeljenek a kérdések, és külön lapon a magyarázatok? A képviselő végig se mondhatta kér­dését, mikor a plénum köz­felkiáltással leszavazta. Fodor István ezt követően tájékoztatta a Parlament tagjait, hogy a népszavazás elrendelésének tényéhez két­harmados többség, azaz 252 képviselő igenlő szavazata szüksége. Részkérdésekben elegendő a Ház-tagok ötven százalékának plusz egy kép­viselőnek az egyetértő sza­vazata. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a módosító javas­latokról határoztak. Elfő­Ef/en... Bánffy György a Magyarországon rr.űködő nem­zetiségi iskolákban folyó anyanyelvi oktatás: ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. A nemzetisé­giek iskolaügyeinek javítását egyértelműen támogatja a T. Ház — ez világoa a reakciókból, s abból: Glatz Ferenc válaszát elismerő moraj fogadja. A miniszter még komorabbnak látja a kérdést, mint az interpel­láló képviselő, s fokozott támogatást ígér a gyengék­nek. Banffy György köszönettel fogadja e választ. A lelkes hangulat után meglepő dolog látható a táblán: negyén a nemzetiségiek fokozott felkarolása ellen szavaznak. Gépi szavazásos időkben nemi utánajárás szük­séges annak kiderítéséhez: kik az ..ellenszavazók". De a számitógép nyilvántartja. A lista legalábbis megle­pő. Balogh László Pest megyei képviselőn kívül Dev­csics Miklós, Nógrád megye volt első titkára a (volt) MSZMP-bizottságban; Szabó Kálmán, aki tanszékve­zető a budapssli közgazdasági egyetemen, és Púja Frigves, akit talán nem kell bemutatni. Tanakodom, mi az ellenszavazatok oka. Tán csak nem az. hogy Glatz Ferenc egy mondatában azt is megemlítette: a pártvagyon szétosztásakor is. gondol­nak majd a nemzetiségiekre...? (balogli) szavazást november 26-án, a cimer kiválasztására vo­natkozó népszavazást és a kóztársaságielnök-valasz­tast 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársásági­elnök-választas esetleges második fordulója nak idő­pontjaként január 14-ét je­lölte meg. * A bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer sorsának ala­kulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök ter­jesztette a Parlament elé. A vízlépcsőrendszer prob­lémáit komplex módon elemző írásos elóterjesztes főbb megállapításait ismer­tetve a Minisztertanács el­nöke elmondta- a kormány kockázatát sem szabad vál­lalni. A környezet védelmé­ben az abszolút veszélyte­lenseget kell bizonyítani, vi­tathatatlanul meg kell cá­folni az aggalyokat. Ha egyik fel sem tudja el­fogadható mértekben alá­támasztani az igazat, akkor az a döntéshozónak cáfolha­tatlan bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, amikor a be­láthatatlan következmények­kel járó bizonytalanság el­hárítását szolgáló - változat mellett teszi le voksát. A döntésnél tehát elsőbb­séget kapott az ökológia, a környezet védelme, s ilyen értelemben Németh Miklcis nem is tagadta, hogy a prob­léma fontos politikai kérdés­sé is vált „Lehet-e fonto­sabb politikai kérdés, mint az emberi környezet védel­(Folytatás a 2 oldalon.) Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk ), a Magyar Tele­vízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere a nép­szavazásról szóló törvény­nek arra a passzusára hív­ta. fel a képviselők figyel­mét, hogy a népszavazás el­rendeléséről szóló ország­gyűlési határozatnak tartal­maznia kell a kezdeménye­zésben .megfogalmazott kér­dést (kérdéseket). Alkot­mányjogászok véleményére alapozva javasolta, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom