Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-27 / 255. szám

1989. október 26., csütörtök 3 Szolidaritás Tőkés Lászlóval A Delmagyarország október 8-ai szamában közöltük a szeged-újszegedi református gyülekezet presbitériumának a felhívását aláírásgyűjtésre Tőkés László ügyében. Az űjszegediek eredeti módját eszelték ki a szolidaritás kinyilvánításának — arra kérték híveiket, az olvasókat, mindenkit, aki állást akar foglalni az üldözött lelkipásztor mellett, hogy munkahelyükön gyűjtsenek aláírásokat, s az iveket juttassák el a lelkészhivatal címére. Tőkés László szolidaritási istentisztelet lesz Szegeden, a nonvéd téri református templomban ma este 7 órakor. Igét hirdet és Tőkés Lászlót méltatja Molnár János erdélyi református lelkipásztor. A templom ajtaja felekezetre való tekintet nélkül ma este is mindenki számára nyitva áll. — Mi derül ki a visszhangból? — kérdeztem KabaiTóth Zoltánt, a gyülekezet lelkipásztorát. — Magas fokú szolidaritás, emberi együttérzés. Amit tulajdonképpen vártunk is. — Milyen a szóródása a beérkezett íveknek? — Elsősorban Szeged vállalataiban, intézményeiben volt sikeres az aláírásgyűjtés. A Démászt és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát emelném ki. — Magánemberek megnyilvánulását nem tartja számon? —Sok levelet, levelezőlapot is kaptunk. — Tallózzunk közöttük! — A szegedi Űttörő térről egy orvos házaspár fejezte ki megdöbbenését a Temesvár ron történtek miatt. A Vidra utcából öttagú család küldte el a felháborodását szentesítő aláírásokat. A csengelei katolikus gyülekezet hívei és plébánosuk hasonlóképpen. Ez utóbbi megnyilvánulást azért tartom örvendetes jelenségnek, mivel összhangban van a Tőkés László által is vallott ökumenikus látásmóddal. Aztán itt van egy idős ember őszinte levele, vagy a Tömörkény gimnázium képző- és iparművészeti tagozatának ^lefoglalása •... — Mi a szándékuk az öszszegyűlt ivekkel? — A több mint ezer aláírást — különben folyamatosan érkeznek az újabb és újabb tiltakozások — eljuttatjuk Genfbe, az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához. A továbbiakban a presbitérium két tagját, az ötletgazda Fekete Lászlót, valamint Tokodi Ferencet (aki az MDF újszegedi szervezetének vezetőjeként a fórumosok támogatását biztosította) idézem. Fekete László: — A Tőkés-ügy kapcsán nemcsak a lelkipásztort, hanem a presbitériumot ért atrocitások is foglalkoztatnak. Az üzenetekből kiolvasható a hatóságok eléggé el nem ítélhető módszere, amivel igyekeznek kijátszani* a világiakat a lelkipásztor megtörése érdekében. Kezdeményezésemmel presbiterként is hangsúlyozni szeretném: minden romániai testverünk (és itt Cornea asszonyra és társaira is gondolok!) sorsát átérezzük, megpróbálunk azonosulni vele; jelen pillanatban enynyire futja az erőnkből. Tokodi Ferenc: — Valakik valamilyen formában fel kell hogy vállalják az emberi jogok napirenden tartásának ügyét. A Tőkés László által elindított lavinához mi tudatosan -csatlakozunk. A - figyelmet rájrányitapiA napirenden tartani, a magyarság szolidaritását élesztgetni, európai mércével tartósítani — ez a mi célunk, ezért mozdultunk és örülünk a közösségek érzékenységének, amivel felvállalták szerény kezdeményezésünket. Pataki Sándor A háborús áldozatok emléke Az MSZP szegedi szervezőbizottsága egyetért min-' den olyan korábbi kezdeményezéssel, amely a II. világháború áldozatai szegedi emlékművének létrehozására irányul. Támogatjuk Varga Lajos kezdeményezését, miszerint: a Dugonics temetőből a palakő kerüljön a város egyik közterére. A szervezőbizottság a Honvéd teret javasolja. A Honvéd téri volt laktanyában a II. világháború időszakában is többszáz magyar katona teljesített szolgálatot. A szervezőbizottság felhívja a már megalakult alapszervezeteit, azok tagjait, a munkahelyi és az iskolai _ kollektívákat, hogy a közelgő halottak napja alkalmából helyezzék el virágaikat a meglevő világháborús emléktábláknál, emlékműveknél, ily módon megemlékezve valamennyi háborús áldozatról. MSZP szegedi szervezőbizottsága A nyomorúság halmozása fl SZÜV 25 éve Ki hinné, hogy már nálunk is legalább negyedszázados története van a számítástechnikának? 25 évvel ezelőtt alakult meg ezen ágazat egyik legnagyobb gazdálkodó egysége, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat. Fél évtizede nehéz hónapokat élt át a cég. Eg.v ideig úgy tűnt, hogy idehaza az újonnan alakult vállalkozások. - a kis cégek uralják majd a piacot. Mára bebizonyosodott, 'hogy a korszerűen szervezett vállalatokra elengedhetetlen szükség van.. A SZÜV Csongrád megyei dolgozói tegnap bensőséges vállalati ünnepségen emlékeztek a negyedszázados évfordulóra. Szegedi nyugdíjasok levele a kormányfőhöz A Szegedi Nyugdíjasok Egyesületének tegnap, csütörtökön megtartott közgyűlésén — a vezetőség munkájáról szóló beszámolót követően — tájékoztató hangzott el megyénk nyugdíjasainak általános helyzetéről, valamint a téli hónapok kiubfogialkozási lehetőségeiről. Mindezek után felolvastál; és elfogadták Németh Miklós miniszterelnöknek — es rajta keresztül az országgyűlési képviselőknek — irt felhívást. Részietek a felhívásból: Tisztelt Miniszterelnök Ür! A Szegedi Nyugdíjasok Egyesülete kétszáz tagja, és a megye nyugdíjas-társadalma képviseletében Önhöz fordulunk, hogy a több évtizedes munkában megfáradt, egyre kilátástalanabb helyzetben élő tízezrek súlyos anyagi helyzetén soron kívül változtassanak. Az egyre súlyosabb életszínvonal-romlás az emelkedő árak miatti létbizonytalanság és a társadalmi megbecsülés hiánya miatt az idősek körében rendkívül nagy az elkeseredettség. Érzik, hogy a több évtizedes emberpróbáló munka után nem azt kapják, amit megérdemelnek. Az ígéretek alapján joggal számítottak a szerény, de békés és gondta-. lan nyugdíjasévekre. Ezzel szemben a romló életkörülmények, a folyamatos áremelések, több százezer nyugdíjas életét tették tarthatatlanná, megfosztva őket az emberhez méltó élet legalapvetőbb lehetőségétől is. Miniszterelnök Űr! Ügy gondoljuk, ez a sok nélkülözésen, rengeteg munkán és sok megcsalattatáson keresztülment korosztály elvárhatja, hogy ön és a Képviselőház soronkívüliséget biztosítson a nyugdíjasok helyzetének azonnali megismeréséhez és a változtatások megkezdéséhez. Ehhez szükségesnek látjuk: 1. A nyugdijak értékállandóságának megteremtését. Az értékállandóság úgy biztosítható, ha az azonos munkakör alapján folyósított nyugdíjak vásárlóértéke azonos, függetlenül a megállapítás evetől. Ezért a regebben megállapított nyugdijakat folyamatosan az ugyanolyan munkakörből az adott évben nyugdíjba menők nyugdíjának értékére kell emelni. 2. Amíg az értékmegőrzésre vonatkozó jogszabály elkészül — legfeljebb azonban 1990. év végéig — a saját munkán alapuló nyugdíjakat legalább 5000 forintra fel kell emelni 1990. január Ijétöl. 3. A gyógyszerek bejelentett további áremelkedését teljes mértékben kompenzálják a nyugdijasoknak. 4. A prognosztizált infláció mértékéig gondoskodni kell az évenkénti azonos mértékű nyugdíjemelésről. Miniszterelnök Űr! Szakítson időt a felsorolt gondok megoldására, mert ezzel perspektívát fog nyújtani a kiábrándult fiatalságnak is, a mi gyerekeinknek és unokáinknak, akik ha ma nem is érzik, a felfokozott tempóval hamarosan saját gondként élik meg a mi problémáinkat. A megvalósulás reményében szíveskedjék alkalmas időpontban gondolatainkat a képviselőkkel ismertetni. „Országgyűlési képviselőként fordulok Önhöz, olyan ügyben, amely Szeged város, illetve az egész megye lakosságát érzékenyen érinti. Személyesen — betegként — volt alkalmam meggyőződni arról az oldatlan állapotról, amely a Csongrád Megyei Tanács Deszki Tüdőkórház-Gondozóintézet Szeged, Mérey utcai épületét jellemzi. Tudomásom szerint évek óta húzódó szakmai vita folyik a megyei tanács és a városi tanács, valamint a deszki tüdőkórház és a városi kórház-rendelőintézet vezetői között az épület sorsáról. A megegyezés hiánya oda vezeA levél címzettjei — a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettese, a Szeged Megyei Városi Tanács elnökhelyettese, a Deszki Tüdőkórház-Gondozóintézet főigazgató főorvosa, és a Szeged Megyei Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet igazgató főorvosa — Rózsa Edit országgyűlési képviselő felkérő levelére megjelentek hát a tüdőgondozó Mérey utcai épületében. Az épületbejárás újdonságot csak az újságíróknak kínált. A tanácsiak, kórháziak ismerték rég jól e bagolyvárat. Merthogy más szóval nemigen illethető ez a romló, pusztuló, szétmáló, koszos épület, amelynek alsó szintjén a tüdőgondozó, emeleti penésztapétás falai között pedig a 11-es kórház egyszer használatos egészségügyi eszközeinek, kötszereinek raktára található. A tüdőgondozó 271 négyzetméteres alapterületén évente 44-45 ezer beteg fordul meg. Zsúfoltság a váróban, öltözőben, vizsgálóban. Az itt dolgozó orvosoknak és asszisztenseknek szociális helyisége nincs. Ebédlőjük a javítóműhelyből kiszorított néhány négyzetméter. Az udvaron patkányok es mocsok, bár ez utóbbiról csak a főorvos tájékozta tó-j jából tudunk, mert mint hírlik, érkezésünk „tiszteletére" az udvari szemét nagyját egy órával előbb elvitették. Tömören szólva: megalázó körülmények orvos-beteg számára egyaránt. A hazai egészségügy áldatlan állapotaihoz szokott szememnek-lelkemnek is megdöbbentő bejárást, a hazai viszonyokat hűségesen tükröző megbeszélés követte. Egy szimbolikus értékű tárgyalás, ahol a pénzhiányra hivatkozó, nyomorúságot halmozó esetmegoldási képtelenség tipikusan és jellemzően magyar módszertanát követhettem nyomon. A tüdőgondozó épületéről már 1981-ben tárgyaltak a városi tanács illetékesei és a szakemberek. Az akkori elképzelés: egy többfázisú szűrésre alkalmas tüdőgondozó központ kialakítása. Eme ésszerű ötletet — mivelhogy az épület mindig is a tüdőbetegellátást szolgálta — elvetették. Üjabb tett, hogy az épület állaga rendkívüli módon lerbmlott. a kulturált beteaellátás minimális feltételei sem biztosítottak, az épületben — közismerten, súlyos betegséget terjesztő — patkányok szaporodtak el. Mint országgyűlési képviselő, kötelességemnek tartom — elsősorban a lakosság érdekeit képviselve — megkísérelni a probléma rendezését, sajtónyilvánosság biztosítása mellett. Ennek érdekében egyeztető tárgyalás megtartását kezdeményezem, amelyre önt — akadályoztatása esetén döntési joggal felruházott munkatársát — tisztelettel meghívom," ötlet merült fel: legyeri ideggondozó központ, noha eme gyógyító intézmény itteni létjogosultságát szakmai érvek nem támasztották alá. A tervet hamar elvetették, mert a városnak nem volt 14 milliója a komplex ideggondozora. Időközben az épület felső szintjéről kiköltözött a 3-as számú belosztály — közismert nevén az elfekvő —és ekkor ismét felvetődött: legyen tüdőgondozó központ. A felvetésből továbbra is felvetés maradt, jóllehet a Csongrád Megyei Tanács tüdőkórház-gondozó intézetének vo't akkor 7 millió forintja a felújításokra. A város — a II-es kórház használati jogában — levő epületet nem adta. mert a kórháznak is voltak elképzelései. Nővérszállást szeretett volna az épületben, vagy raktárt. Az előbbiből pénz híján nem lett valóság, az utóbbiból igen, hiszen 1987 óta a gondozó felső szintjének egy részét a 11-es kórház raktárnak használja. Az épület persze nem volt tekintettel a sokféle A világ összes gabonatermelése napjainkban évi 1,8 milliárd tonna. Ebből a nemzetközi kereskedelmi forgalomban 220 millió tonna vesz részt. Az exportot 80 százalék körüli együttes részesedéssel a nagy termelők (USA, Kanada, Franciaország, Ausztrália és Argentína) tartják kézben. Az ötök termelése és kivitele 1970-től gyorsan bővült. A nyolcvanas évtizedben már érzékelhetően az önellátás felé tolódott el a világ. A világpiacon 1972-ig a kukoricát tonnánként 50 dollár, a búzát 60 dollár körüli áron adták. A hallatlan nagy ingadozásokra példa: az 1974-es csúcson a búza 240 dollárt ért, az 1986-os mélyponton csak 70-80-at. Napjainkra az exporttámogatási politika adKitekintő dig finomult, hogy a világpiacot a termékek versenye helyett a szubvenciók versenye jellemzi. Az 1987— 88-as gyenge termés miatt ismét kialakult egy 160 dolláros bűzacsúcs. Egy elfogadható összgabonatermés viszont ezt a helyzetet epizóddá teheti. Ugyanakkor a termelők köre és súlya is változott, az EGK az USA mögé küzdötte magát 50 millió tonnás kivitelével. A legnagyobb importőr a Szovjetunió, a saját termés ingadozásától függő igényével. 1985-ben például 43 millió tonnát vásárolt. S egy kis magyar adalék' exportunk a nyolcvanas évek elején szárnyalta túl az 1 millió tonnát, s az évtized közepén a 2 milliót. Ez utóbbi a világexport 1 százalékát adja. A döntő hányad a búza, s meghatározó vevő a Szovjetunió. Szállításaink az importjuk 2-3 százalékát jelentik. (Kivonat Balog Sándor egyetemi tanár előadásából.) * A Minisztertanács megállapította az 1990. évi termésre érvényes új hatósági gabonaárakat. Ezek a következők: I. osztályú étkezési búza 5700 Ft/tonna, II. osztályú étkezési búza 5100 Ft/tonna. A hatósági árakat centrumárként hirdetik meg, eszerint plusz-mínusz 5százalék eltérés lehetséges. Somogyi Kúrolyná íclvótclc , koncepcióra, felvetésre, ötletre és évek alatt csak romlott, romlott, hogyne tette volna, amikor állagmegóvás helyett a szivárgást „megjavítandó" meg a fűtőberendezést is széttörték. Az ügy „lezárásaképpen" a városi tanács egeszsegügyi osztályának vezetője — a tanács vezetésével történt egyeztetésre hivatkozva — 1989. május 30-án kelt levelében arról értesiti a Csongrád Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetőjét, hogy a Mérey utcai épületet hasznosításra, felújításra, a Deszki Tüdőkórház-Gondozóintézet részére átadja. Cserébe kéri a Vidra utcai tüdőszürőállomás helyiségét, a II-es kórház raktározandó anyagainak megőrzésére, elhelyezésére. Az tálirat szépséghibája, hogy tanácstestületi döntés szükségeltetik a tulajdonjogi viszony rendezésére. Testületi döntés ez ügyben pedig nem született, mint ahogyan sok egyéb — a város polgárait érintő fontos kérdés megtárgyalása is sorra lekerül a napirendről, mivelhogy lassacskán egy éve a tanácstestület saját személyes ügyeinek tisztázásával foglalatoskodik. A tárgyalás végén az országgyűlési képviselő — aki vette a fáradtságot, hogy végre osszetrombitálja, es egy asztalhoz ültesse az ügyben érintetteket — kierőszakol egy közeli, újabb időpontot, amikor is más illetékesek is meghányjákvetik: széles e városban akadna-e egy baraknyi hely raktározásra. Mert ha igen, egy gonddal kevesebb, s — kedvező tanácstestületi döntés után — megkezdődhetne a tüdőgondozó szakaszos átalakítása. Persze a jó néhány évvel ezelőtti felújítási költség többszöröséért. Hát íme, a nyomor fokozásának természetrajza. Kalocsai Katalin