Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-24 / 252. szám

DEIMAGYAR0RSZA6 7Í). évfolyam, 252. szám 1989. október 24., kedd POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Kikiáltották a köztársaságot Történelmi esemény színhelye volt héttőn délben a Parlament előtti Kossuth tér: 12 órakor, a déli harangszót követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció, hosszan tartó, viharos taps köszöntötte. Nacy LdszM felvétele A köztársaság clsö napja — Szegeden A téren a magyar Országgyűlés felhívására 1ibb tízezren gyűltek össze, «'U voltak az Országgyűlés tisztségviselői és igen sok képviselő, a Minisztertanács tagjai, a pártok, az egyházak, a társadalmi és a it ómegszervezetek képviselői, meghívást kaptak a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Ünnepélyes keretek között felvonták az allami zászlót, az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozott fel. A magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vittek. Még zúgott a harangszó, amikor Szűrös Mátyás megjelent dolgozószobájának piros-fehér-zöld zászlóval ékesített erkélyén, s üdvözölte a hallgatóságot. Beszédének elején köszönötte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, hazánk külföldi barátait. Hangoztatta: az ország lakosaihoz, s mindazokhoz szól, akik szívükön viselik Magyarország sorsát, akik határainkon túl megértéssel és rokonszenvvel követik emelkedő utunkat, támogatják népünket a gyökeres változásokat eredményező erőfeszítéseiben. A továbbiak'ban így folytatta: — Most, a XX. század vége felé közeledvén, a szabad demokratikus Magyarország megteremtésében Kossuth Lajos, Károlyi MiIrály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő — különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás — történelmi tanulságaitól is indíttatva megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait. Üjabb történelmi szakasz nyitánya ez államunk demokratikus átalakításának útján. Miközben feltárjuk és bevalljuk a múltat, tekintetünket határozottan a jövő felé kell fordítanunk. Eltökélt szándékunk, hogy népünk akarata szerint, amit nem sokára szabad, demokratikus választásokon nyilvánít ki, végigmegyünk megkezdett utunkon: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogallam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, s amelyben magyar és más nemzetiségű honfitársaink megtalálják számításukat, boldogulásukat, és amelyet biztonságos otthonuknak tekinthetnek. Az új köztársaság felelősséget érez a határainkon kívül élö magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását. A világ haladó és demokratikus vonulatának részeként kívánunk fellépni *a nemzetközi színtéren, meggyorsítani hazánk felzárkózását a fejlett országok sorába. Egyszerre fejlesztjük keleti és nyugati kapcsolatainkat, hozzájárulva Európa egységesüléséhez, biztonságának megteremtéséhez és a világ egyetemes problémáinak megoldásához. Változatlanul hazánk nemzeti érdekének tekintjük nagy szomszédunkhoz, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink zavartalan es kiegyensúlyozott fejlesztését. Egyidejűleg a másik vezető világhatalommal, az Amerikai Egyesült Államokkal is jó együttműködésre törekszünk. Alapvető nemzeti érdekünknek tartjuk a jószomszédi viszony ápolását a környező országokkal. Erősíteni kívánjuk a Dunamenti népek összefogását, és (Folytatás a 2. oldalon.) MAGÁNVÉLEMÉNY Megemlékezés az 1956-os népfelkelésről Somogyi Kdrolyné felvétele •Gyertyák, virágokaz Aradi vértanúk téri kopjafanál Első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban, az 1956-os népfelkelésről. Az Október 23-a Bizottság szervezte hétfői budapesti rendezvények a harminchárom évvel ezelőtti helyszíneken zajlottak, majd az ott összegyűltek este 6 órára a Parlament elé vonultak. Tíz- és tízezrek gyűltek egybe a Kossuth téren. A Parlamentet nemzetiszínű zászlók díszítették. Ünnepi beszédek hangzottak el, majd a Kossuth téri megemlékezés végén két, immár dokumentum értékű írás hangzott el: Bibó István egykori államminiszter november 4-i kiáltványa, illetve Kósa Pálnak, az újpesti forradalmi bizottság vezetőjének kivégzése előtt, a siralomházban papírra vetett búcsúlevele. Respublica Igy morfonaíroztam: ha van gondolatátvitel, akkor Szúrós Mátyás az Országház erkélyen. meg mielőtt kikiáltaná a Magyar Köztársaságot, legaiabb egy mondatba n.megcmlékezik a Respublica című vers szerzőjéről. Mely vers 1848-ban kelt, szerzőjének politikai eszméit később Riedl Frigyes az alabbiakban foglalta össze: demokrácia, Magyarország függetlensége és respublica. Ez a költő eszményi, mondhatni, elméleti köztársaságpárti volt. Véleménye szerint: a respublicának nem az a fő jelszava. hogy „le a királlyal", hanem a „tiszta erkölcs"! Nem a széttört korona, hanem a megvesztegethetetlen jellem, szilárd becsületesség a respublica alapja." Mindezt Petőfi Sándor a Naplójába jegyezte be, 1848. április 19-én. A respublica eljövetelében a „világszellem fejlődését" látta, mely most „emeli lábát, hogy egyet lépjen... a monarchiából a respublicába". Büszke arra, hogy A királyokhoz című verse volt „a respublicanizmus elsó nyilvános szava Magyarországon — 6 azonban „csak megpendítette az eszmét, hogy szokjunk hozzá", említi május 27-i nyilatkozatában. A magyar nemzet negyedik nekirugaszkodasa a köztársasági államforma (előzmény a Kossuth Lajos, a Károlyi Mihály és a Tildy Zoltán nevével fémjelzett lenne), költőnk óhajtotta beteljesülésj lehetőségét is magában hordozza. Számunkra a szakadékot jelentene, ha a" negyedik köztársaság csupán elvetélt kísérletként kerülne be történelmünk eseménysorozatába. Mert mi következhetne utána...? Petőfi Sándor a Respublica című versét a Lenkei százada és a Három madár című költemény szerzése között írta. Nem hiszem, hogy van olyan magyar állampolgár. aki iskolai tanulmányai során ne jegyzett volna meg' néhány sort a „Respublica, szabadság gyermeke / S szabadság anyja, világ jótevője..." kezdetű, lendületes, prófétai látomással végződő versből, melynek utolsó hat sorát bátorkodom idézni: „Republicanus fagyok s az leszek / A föld alatt is ott a koporsóban/ Jertek ki hozzám, s ott kiáltsatok / Síromnál éljent a respublicára, I Meghallom én azt, s akkor béke száll / Ez üldözött, e fájó szív porára." Pataki Sándor Tegnap 1956. október 23-ára emlékeztek Szegeden is. A Kisszínházban este 6 órakor ünnepi műsort rendeztek, amelyben többek közt Faludy György, Petőfi Sándor, Németh László, Örkény István, Kassak Lajos müveit adta elő Dobos Kati, Kovács Zsolt, és Kátó Sándor. Ünnepi beszédet Raffay Ernő országgyűlési képviselő mondott, amelyben párhuzamot vont az 1848—49, 1956 és a napjainkban folyó, szintén forradalmi belpolitikai események között. Azt hangsúlyozta, hogy az 1848as áprilisi törvényekkel leraktuk. a polgári demokratikus állam alapjait, melyet akkor a király is szentesített. Néhány hónap múlva azonban két akkori nagyhatalom tamudt fegyveres túlerővel a magyarságra, hogy annak törekvéseit megfojtsa. Ugyanez történt 33 esztendeje is, amikor a diktatúrát fenntartani kívánó belső erők egy külső nagyhatalom fegyveres túlereje segítségével verték le a magyar forradalmat. Ám ez a nap számomra nem gyásznap — mondotta — nem is volt az soha, még akkor sem, ha tudjuk, hogy mennyi vér folyt el abban a tizenhárom napban, s annak egy része, ami azokban a napokban a magyar nép többségének kívánsága volt, most, 1989 őszén megvalósulni látszik. Raffay Ernő az elmúlt országgyűlési ülésszakon elfogadott törvényeket alapvető fontosságúnak tartja a független, demokratikus Magyarország megteremtésében, s ezeket — az 1848-as áprilisi törvények „mintájára"' — oktoberi törvényeknek nevezte . A „rákosista" alkotmány passzusainak több mint kilencven százalékút megszüntette, illetve újjáalakította az Országgyűlés. Igen fontos történelmi tett volt a parttörvény megalkotása. A parlamenti ülésszakon éjszakákba nyúló viták közepette alakult ki az a többségi vélemény amely végül is húsz „nem" szavazat mellett elfogadta e sarkalatos törvényt; az ülésszak kezdetekor még egyáltalán nem volt biztos, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Milliárdos az Szociálpolitikai kérdésekről tárgyalt a kormány a SZOT-tal A kormány- és a SZOTveaetők hét'ői megbeszélésének megkezdése után három és fél órával sem tudtak még konkrét megállapodásokról beszámolni a tárgyaló felek szóvivői. Mint ismeretes, a SZOT képviselői azzal a céllal ültek tárgyalóasztalhoz, hogy a családi pótlékok és a nyugdíjak tekintetében az újabb áremelések kompenzálásáról tárgyaljanak a kormánnyal. Mint Bajnok Zsolt, a kormány szóvivője a találkozó szünetében az újságíróknak elmondta: az álláspontok több órás vita után sem közeledtek egymáshoz. A kormány elsősorban a kisnyugdíjasok esetében tartja indokoltnak az áremelések egyszeri, egy összegű ellentételezését, míg a szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy ilyen kompenzációban valamilyen mértékben a gyermekes családok is részesüljenek. Bálint Attila, a SZOT szóvivője elmondta: a szakszervezetek véleménye szerint jövőre emelni kell a családi pótlékot és a nyugdíjat annak az öszszegnek az egytizenketted részével, amiben most egyszeri, egy összegű kompenzáció címén megállapodnak. Az újrabb áremelések kompenzálására a családi pótlékok vonatkozásában a SZOT álláspontja szerint annál is inkább szükség van, mert a legutóbbi kormány—SZOT találkozón az árak 15 százalékos mértékű emelkedésével számoltak, de azóta kiderült már, hogy az év végéig az infláció elérheti a 17—18 százalékot is Ezzel kapcsolatban a kormány szóvivője szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy az átlagos áremelkedésen belül szóródások tapasztalhatók, az alapvető termékek és élelmiszerek ára mintegy 14 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké és az úgynevezett élvezeti cikkeké pedig 18 százalékkal emelkedik. Ezt a kormány véleménye szerint a kompenzáció elosztásánál is figyelembe kell venni. Ugyanakkor rámutatott: a kormány álláspontját jelentős mértékben befolyásolja az is, hogy az előrejelzések szerint a berek is a tervezettnél jóval nagyobb mértékben, 16-18 százalékkal nőnek az idén. Bálint Attila elmondta, hogy ezt a tényt a szakszervezetek se vitatják, a SZOT tárgyalóküldöttsége viszont abból indul ki, hogy a bérek növekedésétien is jelentős eltérések tapasztalhatók. Abban mindkét tárgyalófél egyetért, hogy az átlagszámok nem alkalmasak az egyes retegek helyzetének kifejezésére, márpedig mind a kormányzatnak, mind a szakszervezetnek fontos érdeke, hogy hiteles információi legyenek a különféle társadalmi csoportok életkörülményeinek alakulásáról. A sajtótájékoztató idején a SZOT kompenzációs igényei és a kormány által erre a célra igénybe vehető források között milliárdos nagyságrendű eltérés volt. A SZOT tárgyalócsoportjának vélekedése szerint a források a társadalombiztosítás többletbevételeiből bővíthetők — hangzott el a sajtótájékoztatón