Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

\ 2 1 1989. október 20., péntek Törvények - futószalagon Á képviselőválasztásról pénteken szavaznak (Folytatás az 1. oldalról.) hajt végre — mondotta —, megteremti a demokratikus parlamenti kormányzás fel­tételeit, s új társadalomirá­nyítási modellt ad az elkö­vetkező generációk számára. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság előadója támogatta a kormány által beterjesztett tervezeteket. A köztársasági elnök vá­lasztásáról szóló törvényja­vaslathoz mindössze annyit fűzött hozzá, hogy azt a bi­zottság egyhangúlag támogat­ja. Kitért az elnökválasztás időpontjára vonatkozó or­szággyűlési határozatterve­zetre is, kiemelve: a bizott­ság célszerűnek tartja az eredetileg ajánlott november 26-ai időpontot elhalasztani egy héttel. Tehát a javaslat az, hogy az elnökválasztás első fordulóját december 3­án, sikertelenség 'esetén pe­dig a második fordulóját de­cember 10-én tartsák meg. Jakab Róbertne (országos lista), a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövet­ségének fótitkára, az általá­nos vita első felszólalója ki­jelentette: a választójogi tör­vénytervezetet e formájában nem tudja elfogadni. Mint mondta, módosítási javaslat­tal azért nem él, mert a tör­vénytervezetbe — annak gon­dos előkészítése ellenére — semmilyen csoportérdekeket garantáló formula nem illik bele. Király Ferenc (Szolnok m„ 5. vk.), Tiszaföldvár körzeti orvosa szerint az előterjesz­tett törvényjavaslat „tele van olyan aknákkal, amelyek tár­sadalmi, politikai életünkben A párttörvény A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek, je­gyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választáson. A törvény megfogalmazása szerint a pártok ren­deltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyil­vánításához, valamint a politikai életben való állam­polgári részvételhez, szervezeti kereteket nyújtsanak. A törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkez­nek, s amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bí­róság előtt kinyilvánítják: e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek isimerik el. A törvény a munkahelyekre egységesen kimond­ja a pártszervezetek működésének tilalmát. A törvény tételesen felsorolja azokat a forráso­kat, amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két tiltó rendelkezést tartalmaz: egy­részt állami költségvetési szerv, illetve állami válla­lat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fo­gadhatja el; másrészt tiltja más államból származó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás el­fogadását. Ha ez mégis megtörténik, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell fizetni az állami költ­ségvetésbe. másrészt ugyanekkora összeggel csökken a párt költségvetési támogatása. A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes ősszegét az, Országgyűlés állapítja meg. az erről szóló éves törvényben. A pártok csak a tulajdonukban levő. a part ren­deltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingéiságokat hasznosíthatják díj elle­nében. A kezelésükben, használatukban állókat viszont nem. A pártok gazdálkodásának ellenőrzéséről a tör­vény egyebek között ügy rendelkezik: a pártok min­den év március 31-éig kötelesek közzétenni előző évj pénzügyi kimutatásukat. A törvény kimondja azt is: ha a párt egyesülés vagy szétválás útján megszűnik, a vagyon a jogutódé (jogutódoké) lesz.. előbb-utóbb robbanni fog- Südi Bertalan (Bács-Kis­nak": Sokallta, hogy 374 hi- kun m., 12. vk.) pártszervező vatásos, fizetett képviselő alapvetően egyetértve a tor­lesz a Parlamentben. vényjavaslattal, egy ponton mindenképpen szükségesnek tartotta annak megváltozta­tását. A jogszabálytervezet ugyanis — véleménye szerint — nincs tekintettel a vá­lasztópolgárok millióinak ér­dekeire, elsősorban a pártok kívánságait veszi figyelembe. Papp Elemér (Zala m., 4 vk.), Zalaszentgrót körzeti főorvosa az átmeneti idő­szakra az egyéni választóke­rületek fenntartását, illetve a területi listás választások le­hetőségének elhalasztását szorgalmazta. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora kezde­ményezte a listán megvá­lasztható képviselők számá­nak csökkentését és az egyé­ni választókerületek szá­mának növelését. Sziráki András (Szolnok m„ 2. vk.), a Szolnoki Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat vezérigazgatója a ter­vezettel kapcsolatos fenn­tartásairól szólva kifejtet­te: a választásról szóló tör­vényjavaslat képes a leg­kevésbé megfelelni annak a kettős követelménynek, hogy egyrészt kifejezze a társada­lom politikai tagoltságát, másrészt elősegítse a több­pártrendszer megszilárdulá­sát. Bartalité Borszéki Erzsé­bet (Nógrád m., 6. vk.) a Balassagyarmati Városi Kór­ház osztályvezető főorvosa azt szorgalmazta, hogy a képviselők fogadják el a be­terjesztett törvényjavaslatot, amely a békés átmenet fon­tos feltétele. Balogh László (Békés m., 14. vk.), a Békési Egyetértés Tsz elnöke egyetértését fe­A kérdés azért igy vető­dik föl, mert a Parla­mentben sűrűsödő orszá­gos vita egyre inkább a ihogyant állítja a központ­ba, s alig-alig szólunk ar­ról, hogy milyen köztársa­sági elnököt képzelünk magunknak. Most persze nem az erős, közepes vagy gyenge eldöntendő kérdé­sére gondolok, hanem ar­ra, mitől lesz, lehet hite­les a nemzet szándékait megtestesítő, a pártcélok fölé emelkedő férfiú (ne­tán hölgy), aki eme tiszte­letre méltó közjogi méltó­ságba jut a nép szándéká­tól vezérelve. Most, amikor dűl a Ki­rály—SZDSZ, MSZMP— MSZP, parlamenti legiti­mizmus-illegit izmus há­ború, illő meghallgatni an­nak a véleményét, aki a megmérhető személyre is gondol. Az a szegedi polgár, aki szempontjait egy levélbe foglalva juttatta el hoz­zám, nem sokat árult el magáról. Nagy Kálmánnak hívják, a Zöld Sándor ut­cában lakik, a szerkesztő­ségbe narancssárga mun­kásoverálVba jött. A kö­vetkezőket írja: • Elnököt, de milyet? „Már az óvodában vizs­gálják a gyerek képessé­geit, megszabják, milyen feltételek teljesítése ese­tén lehet általános isko­lai tanuló. Ezt teszik a középiskolák, egyetemek, sportkörök, munkahelyek is. Szinte nincs az életnek olyan területe, ahová bi­zonyos feltételek teljesíté­se nélküj be lehetne jutni. Kérdezem, miért kivétel a köztársasági elnöki funk­ció? Ha igaz az, hogy ez a legnagyobb közjogi méltó­ság, hogy az elnök az or­szág első embere, akkor miért kezelik úgy a köz­társasági elnökválasztást, mint egy szépségkirálynő választását? Szerintem nem lehet e poszt betöltése pártok, egyesületek, csoportok ma­rakodásának eredménye, hanem kizárólagosan előre meghatározott feltételek teljesítésének következ­ménye. Elképzelésem sze­rint az általam összegyűj­tött feltételek alapján or­szágunkban csupán 15-20 egyén alkalmas e közjogi méltóság betöltésére. A feltételek: 1. magyar legyen (név­ben és gondolkodásban is), 2. egyetemi vagy főisko­lai végzettségű, 3. politikus alkat legyen, 4. fizikailag és szellemi­leg egészséges legyen, 5. erkölcsileg tiszta múlttal és jelennel rendel­kezzen, 6. családos legyen, lehe­tőleg nagycsaládos, de egy ­házasságú, 7. 45-65 év között le­gyen életkora, 8. saját akaratából vál­lalja a kiválogatás meg­próbáltatásait. E feltételek alapján egyének, csoportok, pár­tok, egyházak kiválaszt­hatják jelöltjüket, ezzel egy fillér ráfordítás nélkül zajlik le a választás első fordulója. A második for­duló mar a Parlamentre tartozik." Így gondolja Nagy Kál­mán. Amikor elolvastam írását, ő kérdezés nélkül mondta, hogy tisztában van azzal: nem mindegyik feltétel mérhető. De ahhoz ragaszkodik, hogy külön hangsúlyt kapjon az az az igény, miszerint ne le­gyen túl fiatal és elvált Magyarország első embe­re. Beszélgetésünkkor még nem tudhattunk Király Zoltán lemondó nyilatko­zatáról. Megkérdeztem, ezek szerint Király nem indulhatna? Azt felelte, Király fiatal is, elvált is, tehát nem. De ne higgyem, hogy nem tiszteli a kép^v selőt, akit például minisz­terelnöknek el tudna kép­zelni. De államfő csak kü­lönös ember lehet. Nagy Kálmán elmondta azt is, hogy tart egy eset­leges népszavazástól, mert a politikai élet szél­sőségesei, a szeszkazánok és az értetlenek is állíthat­nak a mérleg nyelvén. Döntsön tehát — e feltéte- \ lek ismeretében — a Par­lament. Íme egy érdekes javas­lat. Itt az idő, hogy elgon­dolkodjunk rajta! D. I. AZ ORSZÁGOS KERESKEDELMI ÉS HITELBANK RT. SZEGEDI BANKSZERVE magánszemélyek figyelmébe ajánlja KEDVEZÓ BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGKÉNT 3, 6, 9 ÉS 12 HÓNAPOS LEJÁRATRA kötvények árfolyamgaranciás értékesítését. A befektető által névértéken megvásárolt kötvényt lejáratkor a bank garantáltan visszavásárolja a szerződésben rögzített áron. A kötvények visszavásárlási időpontjától függően az alábbi adómentes kamatjövedelmet biztosítjuk: 3 hónap után évi 16,0% 6 hónap után évi 16,5% 9 hónap után évi 17,0% 12 hónap után évi 18,0% Lejárat előtt történő visszavásárlás esetén az elfekvési idő függvé nyében kamatot térítünk. Keresse fel értékpapír-irodánkat. Részletes felvilágosítással, készséggel állunk rendelkezésére OKHB Kt. Szeged, Deák I crenc «. 17. Telefon: 62/24-044/168-as mellék. Ügyfélfogadás: 8-13 óráig. 10000 Ft-ra 350 Ft. 10000 Ft-ra 825 Ft, 10000 Ft-ra 1275 Ft, 10000 Ft-ra 1800 Ft. J FOGÁSOS EBÉD SVÉDASZTALRÓL , A Szegeden, a Kék Csillag étteremben. 14(1 N-Plt W Minden vasárnap 12-15óráig. Telefon:62/51-677. nvilüll A Kistenyészt akciót hirdet ők és Kistermelők Egyesülete OTP-kölcsön felvé Biztonságos felvás Érdeklődni: Barkóc a kiskunmajsaí útré kékróka-, húsnyúl-, angóranyúl-, biogiliszta-kihelyezésre. telét biztosítjuk, árlás. :zi György, Balástya, Tanya 569. i»l a Csányi soron. Divat Centrum CENTRUM SZEGED Centrum hétfő 1989. október 23. 30 százalék árengedménnyel kínálunk: EGYES KÖTÓFONALAKAT, ÉS DEZODOROKAT AMÍG A KÉS/1 fT TART1* NÉ ÉtLLDJL' A CENTRUMBAN A VEVÓ A CENTRUM' jezte ki több előtte fél­szólaló képviselővel, illetve módosító indítványaikkal, köztük azzal a javaslattal amelyik az egyéni válasz­tókerület mandátumainak megkétszerezését indítvá­nyozza, s azzal is, amelyik az egyes jelöltek egyidejűleg több módon való jelölését kifogásolta. A listás válasz­tást egyébként sem tartotta időszerűnek. Márk György (országos lista), a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára azt szorgalmazta, hogy a Ma­gyarországon élő nemzeti­ségi kisebbségek is kapja­nak önálló képviseleti le­hetőséget a Parlamentben. Horváth János (Fejér m., 2. vk.) a Videoton televí­zió-gyáregységének csoport­vezetője a törvényjavaslatot azért javasolta elfogadni, mert véleménye szerint az elősegíti a többpártrendsze­rű parlament visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztá­sát, a tulajdonviszonyok új­rarendezését, és a jogálla­miság megteremtését. Varga János (Tolna m., 6. vk.), az Iregszemcsei Egyetértés Tsz elnöke Tol­na, Somogy és Baranya me­gye képviselőinek megbí­zásából kért szót. Javasla­tukat tolmácsolva ő is in­dítványozta, hogy változtas­sanak a törvénytervezeten: legyen több egyéni választó­körzet, és kevesebben kerül­hessenek a központi listá­ra. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója lényegében a listás választási rendszer mellett érvelt. Király Zoltán (Csongrád m„ 5. vk.), a Magyar Tele­vízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere úgy ítél­te meg, hogy a sarkalatos törvények legsarkalatosabbi­ka a választási törvény, s ezt mutatja az a nagy vihar is, amelyet az előterjesztés ka­vart. Figyelmeztetett a ve­szélyre: ebben a viharban felborulhat az a konszenzus, amely az elmúlt hónapok egyeztető tárgyalásai során társadalmi méretekben meg­teremtődött. Nálunk ma nem az a legnagyobb gond — hangoztatta —, hogy hánjl egyéni választókerület le­gyen, hanem az, hogy a vá­lasztások útján miképpen le­het elősegíteni a többpárt­rendszer kialakulását. A választásról szóló tör­vénytervezet részletes vitájá­nak végén Szűrös Mátyás a javaslatokat véleményezésre kiadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. Az Országgyűlés ülésszakának csütörtöki munkanapján Ja­kab Róbertné, Horváth La­jos és Szűrös Mátyás felvált­va elnökölt. A Parlament pénteken reggel 9 órakor, várhatóan a választásról szóló törvénytervezet feletti határozathozatallal folytatja munkáját. 4 Nagy Sándor „fúrja" Németh Miklóst? Nagy Sándor, a SZOT fő­titkára tart sajtótájékoztatót a szünetben arról, hogy a szakszervezet indítványozza: a hétezer forint alatti nyug­díjjal rendelkezők egyössze­gű, 2500 forintos nyugdíjki­egészítést kapjanak, az egy gyermekes családok ezer, a kétgyermekesek 1200 forint egyszeri támogatásban ré­szesüljenek, aminek egyti­zenketted részét jövőre ha­vonta folyósítsák nekik. A javaslatot tudomásul vesz­szük, leírjuk, de ha már köz­tünk van a főtitkár; mást is kérdezünk tőle. — Igaz-e, hogy aláírást gyújt a képviselők között annak érdekében; ne tár­gyalja a Parlament Bös— Nagymaros ügyét? Nagy Sándor úgy vála­szolt: az aláírásgyűjtésnek az a célja, hogy a korrriány saját hatáskörében döntsön a kérdésről, s ne a Parla­ment szavazzon arról, ami a kormány kompetenciája. Üjabb kérdésemre — amikor az Országgyűlés megszavaz­ta az építkezést, miért nem a kormány kompetenciája volt erről dönteni? —, a fő­titkár azt mondta, a parla­ment a kezdeti időkben csak utólag kapott tájékoztatást döntésekről, később pedig a kormányálláspont elfogadá­sa volt a feladata. „E dön­tésben nemcsak a kormány határozott és egységes fellé­pése befolyásolta, hanem az MSZMP KB is, amely az ülést megelőzően összehívta a párttag képviselőket, és az akkori illetékes KB-titkár, Németh Miklós előadásában a kormány tájékoztatásának elfogadását kérte a képvise­lőktől. Ugyancsak elősegítet­te a támogató döntést az ak­kori külügyi államtitkár, Horn Gyula felszólalása, amelyben a nemzetközi szer­ződések felbontásából eredő politikai és gazdasági hát­rányokat ecsetelte. Mindezek után 1989. május 13-án a mi­niszterelnök bejelentette, hogy a kormány felfüggeszti a mű további építését." — idézek Nagy Sándor írásá­ból, amelynek utolsó monda­tában ugyan nem említi Né­meth Miklós nevét, de vilá­gos, hogy szembesíti a mi­niszterelnököt korábbi „uká­zával", s ebben képviselő­társai támogatását kéri. Jóllehet Nagy Sándor, mint képviselő írta e levelet, nem kétséges: a szakszerve­zet—kormány ellentét meg­nyilvánulásáról van szó. Ki az erősebb? Legkésőbb ok­tóber 31-én eldől, amikor — a terv szerint — Bős—Nagy­marosról szavaz a parla­ment. Ha lesz, aki szavaz­zon ... (balogh) A TAURUS GÉP ÉS SZERSZÁM IGAZGATÓSÁGA DESZKI GYÁRRÉSZLEGE FELVESZ gyalus szakmunkást, 4000-es hosszgyalura, valamint CNC- horizon tesztergá lyos, marós, szerelő-lakatos szakmunkásokat, jó kereseti lehetőséggel. Cím: 6772 Deszk, Alkotmány u. 13. Közlekedés a Marx térről induló makói és deszki buszjáratokkal, 20 perc. A busz a gyárrészleg kapujában áll meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom