Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-19 / 248. szám
79. évfolyam, 248. szám 1989. október 19., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Alkotmánymódosítás parlamenti viharban Szerdán 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ülést megnyitva az elnöklő Fodor István a törvényhozás nevében részvétét fejezte ki a San Francisco-i földrengés áldozatai hozzátartozóinak, károsultjainak. A törvényhozók a reggeli órákban kézhez vehették a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését. A testület megállapította: az alkotmánymódosítás benyújtott javaslatán nem kell olyan változtatást végigvezetni, amely érintené a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások érdemi eredményeit. Egy kérdésben véleménykülönbség van a jogi bizottság és a kormány álláspontja között. A bizottság ugyanis támogatta Kereszti Csaba és Lékai Gusztáv javaslatát, miszerint a miniszterek és a politikai államtitkárok ne lehessenek országgyűlési képviselők. Kulcsár Kálmán szerint a magyar közjogi hagyományok ennek ellenkezőjét példázzák. A miniszter csaknem egyórás beszédeben kitért azokra a módosító indítványokra, amelyeket a bizottság ugyan elvetett, de az előterjesztő képviselők fenntartottak. A miniszter tájékoztatta az Országgyűlést, hogy Raffay Ernő a jogi bizottság kedd esti ülésén visszavonta azon javaslatát, amelyben idegen csapatok és külföldi politikai tanácsadók magyarországi tartózkodásának megtiltását indítványozta. Kulcsár Kálmán kerte a képviselőket, a mostani tőrvényjavaslatot alkotmánymódosításnak tekintsek; nincs értelme annak, hogy a készülő új alkotmány előtt egy ideiglenes alaptörvényt alkossanak. Ezután a határozathozatali procedúra következett volna. A szavazás megkezdése előtt azonban Tallóssy Frigyes szót kért, és figyelmeztette a képviselőket, ha kiírják a köztársaságjel nök-választást, az SZDSZ petíciója értelmét veszti. Ebben az esetben bárki joggal élhet alkotmányos panasszal, hogy 200 ezer szavazó aláírását nem veitek figyelembe. E hozzászólás a keddi napkezdő polémiához hasonló vitát robbantott ki. Varga Lajos kétségbevonta az aláírásgyűjtés tisztességét. Berdár Béla is szót kért, és Tallóssy képviselővel ellentétben nem látott ellentmondást az SZDSZ akciója és javaslata, illetve a Ház döntési lehetősége között. Szerinte a képviselőknek most el kell fogadniuk az alkotmánymódosítást. Az Országgyűlés írja ki a köztársaságielnok-választást, s a nép ez esetben dönteni fog: aki nem akar választani, az nem megy el a szavazásra. Szirtesné Tomsits Erika úgy vélekedett, ha a képviselők elfogadják a 200 ezer aláírással jegyzett követelest, akkor a háromoldalú megállapodás a mai parlament egyetlen tagjá't sem kötelezi semmire. Benjámin Judit az aláírásgyűjtésre vonatkozó elmarasztaló észrevételeket pedig nem tartotta helytállóaknak. Kérte, hogy a szünetben folytatandó tanácskozásba vonják be a nemzeti kerekasztal jelenlévő résztvevőit is. A képviselők elfogadták a Az államforma: köztársaság 5 ellenszavazat, 8 tartózkodás Iromány a Nyilaskeresztes Párttól? A párttörvényről csütörtökön döntenek, mert a képviselők közül sokan inkább vacsoráztak tárgyalási szünet elrendelését, s egyeztető tárgyalásra hívták össze a jogi bizottság tagjait, az Alkotmányjogi Tanács jelenlévő képviselőit, továbbá a különböző parlamenti frakciók vezetőit. Ekkor szót kért Németh Miklós miniszterelnök: türelmet kérve az egyeztetésre l'elkert bizottsági tagoktól és képviselőktől. bejelentette, hogy tanácskozásra hívja öszsze a kormány tagjait. A szünetben tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésről Nemeth Miklós a kormány felhatalmazásából rövid nyilatkozatot tett az Országgyűlés plénumán. — Történelmi felelősségünkből adódóan mindnyájunk kötelessége: ne engedjük meg. hogy az egyre gyorsuló politikai folyamatok túllepjenek az Országgyűlés es a törvénykezés hatókörén. Ebből adódóan most kívánok köszönetet mondani az Országgyűlésnek azért, hogy a kormány által sürgősséggel kért indítványokat napirendre tűzte. A kormány minden politikai és jogi érvet, összefüggést értékélvé és mérlegelve azt javasolja, hogy minden napirendre tűzött kérdésben az Országgyűlés folytassa le a vitát és döntsön. Ugyanakkor sem a kormány, sem az Országgyűlés nem tekinthet el attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen vannak közéletünkben. • A benyújtott aláírások hitelesítése megkezdődött, de a hitelesseg ma még — es gondolom az ülésszak alatt — nem tekinthető tenynek. Ezért az Országgyűlés — a kormány velemenye szerint — nem hagyhatja abba a törvénykezés rábízott feladatát. A kormány számára azonban világos, hogy a hitelesítés végeredménye, illetve az esetleges népszavazás a most hozott döntések egyikét-másikát módosíthatja. Ezért erre a kérdésre — a dolgok törvényes rendje szerint — kell majd az Országgyűlésnek visszatérnie. A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták, igy az ülésszak az eredeti tárgysorozatnak megfelelően folytatódhatott. Ezután módosító javaslatról, módosító javaslatra tekintették át a törvényhozók az alkotmánymódosítás tervezetét. A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az Országgyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértett, illetve amelyet az igazságügyi tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javaslatot elvetett a Parlament. A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító indítványa, viszont bekerült az alkotmányba: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti, és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá; a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti, és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Az Országgyűlés végül is 333 igenlő válasszal, 5 ellenében. « tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény módosításának tervezetét. Ezután a partok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. A törvénytervezetet Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő.A pártok alkotmányjogi szabályozása három törvényben jelenik meg. A politikai rendszeren belüli alkotmányos szerepüket, funkciójukat, működésük alkotmányos korlátait az alkotmány módosításáról most elfogagott törvény tartalmazza. A Parlamenti „forgalom pártokra vonatkozó közjogi szabályozás az egyesülési jogból, mint alkotmányos alapjogból indult ki. A pártalapítás joga tehát az egyesülési jog része. A parttevekenység jogi korlátja azonos az egyesülési jog általános korlátozásával, vagyis a büntetőjogi felelősség körébe tartozó cselekményekkel. A most benyújtott törvényjavaslat elsősorban a párt működésére, gazdálkodására és annak ellenőrzesére vonatkozó szabályokat tartalmazza Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a legviharosabb politikai vitákat a munkahelyi pártszervezetek szabályozásának kérdése, és bizonyos esetekben a párttagsággal, illetve a párttisztség viselésével kapcsolatos kérdések váltottak ki. Ennek eredménye a törvényjavaslatban megfogalmazott két szabályozási változat. Az ,.A" változat szerint pártok semmilyen munkahelyen nem hozhatnak létre, és nem működtethetnek pártszervezetet. A „B" változat korlátozza a közhatalmat gyakorló szervek tagjainak politikai egyesülési jogát, mert ezeken a munkahelyeken nem hozhatók létre, és nem működtethetők pártok. E változat törvényi korlátokhoz kötné az egyéb munkahelyeken történő pártalapítást. és működtetést az egypárti politikai irányítási rendszer megszüntetésének szándékával. (A „B" változat szerzett többséget az MSZP kongresszusán.) Hangoztatta: az állampárt leépítésének lényeges eleme, a pártok működésének lakóterületekre helyezése. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az egyesülési törvény alapján akár a munkahelyen is szerveződjenek különféle szervezetek, de ezek nem lehetnek politikai pártok. Bódi János, a Beremendi Cement- és Mészművek művezetője választói véleményét tolmácsolva szólt arról, hogy a lakosság szerint sokkal többet kellene foglalkozni a termelőmunkával, a gazdasággal, AZ embereknek elegük van a politizálásból. >. Mezey Károly, a kisvárdai frörház osztályvezető főorvosa szerint meg kell teremteni a pártok esélyegyenlőségét, előjogot az MSZP sem élvezhet. A munkahelyi pártszervek eddig a hatalmi piramis alapjait jelentették, most ezek lebontása a cél, s nem az, hogy további 10-15 pártot beengedjünk a munkahelyekre. Szűcs Gyula — a Népi Demokratikus Szövetség elne(Folytatás a 2 oldalon.) Honecker lemondott Krenz az új NSZEP-főtitkár A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsaga szerdán délután összehívott soron kívüli ülésén Egon Krenzet választotta a párt új főtitkárává. A testület előzőleg úgy határozott, hogy eleget tesz Erich Honecker kérésének, miszerint egészsegi állapotára való tekintettel fölmentését kívánja a párt főtitkárának, az államtanács elnökének, és a nemzetvédelmi tanács elnökének tisztségéből. A központi bizottság egyúttal úgy határozott: javasolni fogja az NDK Népi Kamarájának (parlament), hogy válassza meg Egon Krenzet az államtanács — kollektív államfői testület — és a nemzetvédelmi tanács elnökévé. Megfigyelők távolról sem váratlan eseménykent értékelik a 77 éves Honecker leváltását a főtitkári posztról. A lépes nyilvánvalóan összefüggésben áll az az NDK-ban már régóta, de különösen az utóbbi három hónapban erősödő elégedetlenséggel, amely többek között tömeges kivándorlásban és szaporodó utcai demonstrációkban jutott kifejezésre. Megfigyelők rámutatnak, hogy Honecker még az NDK megalakulásának 40. évfordulóján elmondott ünnepi beszédében is diadalittasan vont mérleget az elért eredményekről és vívmányokról, szőnyeg alá söpörve a lakosság valamennyi rétege által akkor már tárgyalt ellentmondásokat és egyre feszítőbb problémákat. Berlini források szerint az utód, Egon Krenz személyéről már október 7—8-án egyetértés alakult ki a Berlinben időző szovjet delegáció és az NSZEP Politikai Bizottsuganak Honeckerrel elégedetlen tagjai között. Ugyanakkor e források többsége úgy véli, az eddig sokkal inkább kemény vonalasrak, semmint reformernek számító Krenz csak átmeneti figurának tekinthető a májusban sorra kerülő XII. NSZEP-kongresszusig terjedő hét hónapban, s a kongresszuson minden valószínűség szerint gyökeres áttörés következik be a reformpárti erők részéről. Földrengés Kaliforniában Igen erős földrengés rázta meg Kalifornia északi reszel — helyi idő szerint kedden kora este. európai idő szerint szerdán kora hajnalban. San Franciscóban és Oaklandban hivatalos adatok szerint több mint (Klo személy vesztette életét, a sebesültek száma négyszáz fölött van. Ezek azonban ideiglenes és fölöttébb bizonytalan adatok: a katasztrófa sújtotta terület egy részével továbbra sincs telefonösszeköttetés. Az első rengés 15 piasodpercig tartott, és elérte a Richter-skála szerinti hetes erősséget. Ezt két további utórengés követte. Az epicentrum San Franciscótól 8U km-re delre, Santa Cruztól 15 km-re északra volt, a közismerten rengcsveszelyes Szent András-árok kózeleben. A mostani rengés emberemlekezet óta a legerősebb volt a környéken: ennél csak az 1906-os katasztrófa okozott több pusztítást. A legtöbben Oakland térségében vesztették életüket, a 880-as főúton, amelynek pályája nagyrészt magasan a földfelszín fölött vezet, és az úttest több ponton beszakadt. E főút a San Franciscót és Oaklandot összekötő kétszintes -hidon, a Bay Bridge felsó szintjen halad át. és itt leomlott egy körülbelül J5 meteres szakasz San Francisco összes hídját lezárták, hogy ellenőrizzék épségét. A híres Golden Gate-nek egyébként a jelek szerint semmi baja. San Franciscóban tobb ház osszeomlott, egy bevásárló -kozpontban pedig tűz ütött ki. Itt is tucatnyi a halott. A városban máshol ás tüzek lobbantak fel, nyilván a gázvezetekek megrongálódása miatt. A nevezetes halászkikötő környékén szabályos lángtenger volt látható. Az áramszolgáltatás sok helyen megszakadt, a metróvonalak megrongálódtak, a közúti közlekedés is szinte lehetetlenné vált a „felgyürödött" úttesteken összetört gépkocsik miatt. A San Franciscótól delre fekvő Diablo Canyon atomerőmű az üzemeltetök szerint nem szenvedett semmilyen serülest. Egyelőre nincs telefonösszeköttetés Hollister es San Jósé elővárossal, így nem tudni, ott mekkora pusztítást végzett a földrengés. Az MTI San Franciscóból származó, telefonon szerzett értesülése szerint a teljesen rengésbiztos lakótömbökben is mindenki csomagol és távozni készül, tartva az újabb rengéstől. George Bush amerikai elnök azonnal a helyszínre küldte Sámuel Skinnerközlekedési minisztert. A japan kormány szóvivője bejelentette, hogy Tokió kész segítséget nyújtani a -katasztrófa sújtotta Kaliforniának A San Franciscó-i földrengést a szei/mográfusok már jó előre jeleztek. Miután a kontinensek horizontális irányban is mozognak, ezért a Csendes-óceán fogyóban van, az Atlanti-óceán viszont fiatal, ezért mindinkább szétnyílik, szélesedik. A keieti partvonal mentén, a californiaj völgy oldalán fut keresztül a ma is élő Szent András-törésvonal. Ennek vonulatán vulkánok működnek, es időnkint erös löldmozgások jelentkeznek. Ezen a tájon a földkéreg évente több centiméterrel is elmozdul, a mozgás azonban nem egyenletes. Időnként nagy szünet van. és ilyenkor a feszültségek, felhalmozódnak, és földrengések sújtják Észak-Amerika nyugati oldalát. Mint azt a szaJturtotól megtudtuk. Európura a San Franciscó-i földrengés semmilyen halassal nincs A mi kontinensünkön egészen más jellegű törésvonalak húzódnak.