Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-03 / 233. szám

fii ÍI6C 79. évfolyam, 233. szám 1989. október 3., kedd Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Beteg- és orvosbarát Számítógép a szatymazi rendelőben „Számítógéppel kezelik majd a betegeket" — terjed a hír Szatymazon. a község lakói pedig egyelőre nemigen tudnak mit kezdeni vele. Ahány embert az. utcán meg­állítottam, mind a/.t mondta, nem érti, nem tudja, hogy lesz. ez.. Érdekli pedig őket, elvégre, az ő egészségükről van szó. Egészségük Védőjéhez, natuk alatt egy-egy betegről. vezeti az egészségügyi sta­tisztikai kimutatásukat, meg­csinálja az éves jelentése­ket, kívánalom szerint cso­portosítja a benne levő in­formációkat. meg lehet tudni belőle pél­dául, hogy kik a 20 és 30 év őréhez, reperálójához for­dultam hát, tudjuk meg, mi van a hírben s mögötte. A fiatal, agilis új körzeti or­vostól Komáromi Zoltántol kaptam a felvilágosítást. Arról, hogy hamarosan va­lóban számitógép segíti az orvosokai r. munkában. De nem a géppel „kezelik" a betegeket! A masina első­sorban a betegek adatainak ször táppénzen stb.) nyilvántartásában és az egészségügyi adminisztráci­ós munkákban lesz segéd­eszköz: kezelni, gyógyítani természetesen továbbra is az orvosok fognak. A gép se­gítségével biztonságosabban, gyorsabban. vos számára másodpercek alatt közöl minden fontos adatot a betegről, felmutat­ja a kórelözmenyeket, a gondozási adatokat, a szo­ciális, a pszichés-szomatikus anamnézist. Sőt, ezt, ha kell, le is írja sima A 4 es papír­ra, ami például — nóvum­ként a gyakorlatban — be­utalójára! vihet, visz magá­val a beteg, megkönnyítve a rendelőintézeti, a kórházi (Percek "alatt "rv°sok dol«át- » k'vÍZ8gá; lasokut, a kezeleseket. A gépi nyilvántartásból az is közötti májbetegek; vagy P«»anatok alatt kideríthető, hogy az utóbb, két évben hogy a beutalt beteg „visz­kik voltuk háromnál több­Adatbirtoklás— biztonság Az adatbirtoklásnak hosz­sza jelentkezett-e" a körzet­bén; vagy hogy az állandó gondozásra szoruló rendsze­resen megkapja-e az ellen­őrzést, a gyógyszert. — Az­az nem fordulhat elő, hogy ..megfeledkezzenek" a páci­ensről. A beteg nagyobb biztonságba kerül. Például Háromszázezres pályázat ortasi a jelentősége. (S an­nak tudatában nem szabad idegenkedni a rendszertől, ellenérzéssel lenni iránta! Az orvos, hogy saját körze­Ennek erdekeben pályáz- tével jobban tisztában le­1a meg a községi tanacs — gven a géppel struktúra­Komáromi doktor ötlete analiziseket tud végezni, s nyomán — az Országos ,,zok segítségével, azok alap­Egészségvédelmi Tanacs jan módosíthatja például a pénzügyi támogatását ahhoz, preventiv, a betegségmeg­liogy számítógépes rendszert elözö a gondozási tevékeny­létesithessenek. Az OET ki- -ségét a község iakói köré­szabb távon mind az orvos, akkor is nyugodt lehet, ha mind u beteg szempontjából az orvosa éppen szabadság­ra megy, mert a gépben minden leletéhez hozzáfér­het a helyettesítő doktor. Beteg- és körzetorvosba­rat számitógépes program készül tehát Szatymazon (Csongrád megyében első­emelten támogatja a magas vérnyomás visszaszorítására irányuló törekvésekét, cél­szerű volt erre apellálni, hiszen Szatymazon a lakos­ság közel 25 " ,,-a megfordul ilyen betegséggel az orvosi rendelőben. • Ezért pályáztuk meg idén tavasszal egy szá­mitógápes információs prog­ram megvalósításához alla­mi pénzt. Egy IBM AP szá­mítógépre (ára majd 300 ezer forint), és egy olyan programcsomag (ára kb. 100 ezer forint) megvásárlására 1.értek pénzösszeget, ami fel­öleli a teljes körzetorvosi adatkezelést, a betegnyir­vántartás minden elemét a kartonoktól a beutalókon ál a táppénzes nyilvántartásig, a gondozástól a készítendő statisztikákig. Pályázatuk­ban egy háromlépcsős prog­ram szerepel, aminek kere­lében minden adatot gepbe táplalnának; egészségvé­delmi napot és kampányszü­réseket szerveznének (or­vostanhallgatók bevonásá­val), amiknek adatait fel­dolgoznák, konzekvenciáit levonnák; betegségmegelő­ző program készülne a ser­dülő korosztály védelmére. A tervezettel a pályázaton 300 ezer forintot nyertek el, (a többit a tanács fedezi). Beírás a leírásért Mára megvan a gép, és Komáromi Zoltán doktor naponta két-három órát dol­gozik (szabadidejében!) a programozáson. Valamennyi múlt évi és idei lényeges adatot betáplál a gépbe a kartonokról, a táppénzes, a betegforgalmi, a gondozá­si naplókból, a körzeti ápo­lónők munkanaplójából (ezt a műveletet megtanulják, és később önállóan, folya­matosan végzik majd az asszisztensek és az ápoló­nők). A gép pedig hamaro­san felelni fog, bármilyen információt kérnek vissza tőle. „Lrir" mindent pilla­ben. A számítógép az őr­ként) egy jó ötlet, korsze­rű szemlélet és kezdemé­nyezőkészség nyomán. Hí­rét vegyük örömmel. Mert az emberért csinálják. Szabó Magdolna Kongresszus előtt Lesz válasz a kérdésekre? A kongresszus előtti utolsó tanácskozását tartotta teg­nap a Csongrád megyei kül­döttcsoport. Két új tagot de­legáltak a kongresszusi bi­zottságokba : a mandátum­vizsgáló bizottságba Szilárd Jánost, a szavazatszámláló bizottságba Elefánti Györ­gyöt. Fritz Péter számolt be a párt alapszabályának előké­szítéséről. Az e célra életre­hívott bizottság számos kér­dést nyitva hagyott: a mun­kahelyi szerveződés kérdé­sét; a megyei pártbizottsá­gok létét, illetve jövőbeni szerepkörét; a párton belül szerveződő tagozatok szere­pét, jogköreit. Egyetértettek abban, hogy elnökséget és elnökségi tagot csak — a ja­vaslat szerint évente össze­ülő — kongresszus választ­hasson; egyik testületnek se legyen jogköre esetleges megüresedés esetén időközi kooptálásra. A vita során Szalay István .felvetette: ha a jövendő országgyűlési kép­viselőválasztáson az MSZMP listáján a Parlamentbe ju­tott képviselő kilép a párt­ból, elveszti-e mandátumát? Milyen fokig köti a pártfe­gyelem majd a párt listáján, illetve az egyéni választóke­rületben mandátumhoz ju­tott MSZMP-tag képviselő­ket? Az ügyrendi bizottság munkáját Lovászi József is­mertette. Úgy tűnik, hogy a pártkongresszus gyakorlati­lag már október 5-én meg­kezdődik, hiszen e napon 20 órakor az összes küldött részvételével vitát rendez­nek az ügyrendről, így a másnap reggeli hivatalos megnyitó után már csak sza­vaznak e kérdésekben. A kongresszusnak nem lesz diszelnöksége. Felvetődött, hogy a két szóvivő közül leg­alább az egyik újságíró le­gyen; annál is inkább, mert a küldöttek között 13 zsur­naliszta található. (A bizott­ság ugyanis e tisztségre Ba­rabás Jánost és Major Lász­lót kívánja javasolni.) Géczi József a .jelölőbizottság eddi­gi munkáját foglalta össze; szólt arról, hogy a konkrét jelölésben döntő szerepe lesz a platformok közti egyezte­tésnek. * Az alábbiakban (a hazai sajtóban elsőként) közöljük a „Vidék esélyegyenlőségé­ért" platform felhívását, mely platform kialakításá­ban Csongrád megyei kül­döttek is nagy szerepet ját­szottak, s amelyhez rajtuk kívül eddig mar a Bács-Kis­kun, a Békés, a Szolnok és a Fejér megyei küldöttek egy része is csatlakozott. Kit bökött jobban a kés hegye? 101 kompromisszum Egyaránt éles volt a vita az ágazat garantált jöve­delmezőségét illetően, a kor­mány által tervezett támo­gatásleépítési programról, és számos más részletkérdés­ben is. A TOT képviselői arra hivatkozva, hogy az ágazat jövedelmezősége 1980 óta folyamatosan romlik, a kormánytól tízmilliárd fo­rint mennyiségnövelő intéz­kedéseket vártak. Békési László szerint ez szöges el­lentélben lenne a kormány eddig folytatott gazdaság­politikájával. A kormányta­gok közül az érveléssel nem értett egyet Hütter Csaba, az ágazatot felügyelő minisz­ter, aki a TOT álláspontját képviselte, ám ő egy 5 mil­liárd forintos jövedelemja­vítással is megelégedett volna. A vitát vé­gülis úgy zárták, hogy a kormány a szabályozó rend­szer alakítása révén, és az adó- és támogatási rend­szer útján a hatékonyan gazdálkodók számara teszi lehetővé a termelés jöve­delmezőségének növelését. Késhegyig menő vita után végül is kompro­misszumos megállapo­dás született a kor­mány—TOT találkozón, melyet a Parlamentben tartottak hétfőn. A kor­mány küldöttségét Mc­dgyessy Pclcr minisz­terelnök-helycttes be­tegsége miatt Uékcsi László pénzügyminisz­ter. a termelőszövetke­zetek érdekvédelmi szer­vezetet pedig Szabó Ist­ván, a TOT elnöke ve­zette. tal felvett hitelek geit csökkenti. költsé­gulúst. s ez nagymértékben hozzájárult jövedelmezősé­gük romlásához. Az is igaz viszont, hogy ily módon sem számíthatnak garantált jö­vedelemnövekedésre, hiszen csak azoknak a cikkeknek az árat tudják emelni, ame­lyek iránt jelentós a ha­zai és a külföldi kereslet, s a magasabb árat a piac elismeri. Nem jött létre viszont megállapodás a hatósági bú­za felvásárlási árában. A TOT szerint átlagosan 21 százalékos mázsánkénti, mintegy 90 forintos áreme­lésre lenne szükség, ezt azonban a kormány nem tudta megígérni. Vissi Fe­renc, az Országos Arhiva­tal elnöke szerint két hét A TOT egyetértett azzal a ™u'va visszatérnék meg a kormányjavaslattal, hogyjö- kérdésre, addig csupán any­vőre a felvásárlási árakat tffT is fel kell szabadítani. Igy megállapodás született, hogy csupán a gabonák (búza, kukorica) és a tej felvásár­lási ára marad hatósági árformában. Ugyancsak sza­baddá válnak a mezőgazda­sági és élelmiszer-ipari cik- ügyi Nehezen született meg a kek fogyasztói árai is. Ki- val megegyezés a termelési tá- vételt a 2,8 százalékos zsír- renciák kérdésében, mogatások tervezett leépí- tartalmú tej és a normál fe- bó István azt za arat valószínűleg minő­ségtől függően mázsánként 50-90 forinttal fogják emel­ni. (A 90 forint csak a ter­més kis hanyadára vonat­kozna.) Nem engedett a pénz­kormányzat az adó­kapcsolatos prefe­Sza­java­téséről is. A Pénzügyminisz- hérkenyér képez. Megszün- solta, hogy a kistermelők térium minden üzemviteli tetik az áremeléseknél ed- személyi adókedvezményét támogatás leépítését javasol- dig alkalmazott előzetes be- az 500 ezer forintos árbe­ta, ám végül is a kemény jelentési kötelezettséget is. vételhatárról 600 ezer fo­ellenállás következtében eb- Ezek az intézkedések alap- rintra emeljék. Békési Lösz­ben a kérdésben meghát- vetően kedvezőek a terme- ló kereken elutasította ezt. rálásra kényszerült. Így jö- lök számára. Eddig a gazda- mondván: a másfél millió vóre továbbra is fennma- ságok lermekeik árában csak kistermelő lényegében ed­rad az idén bevezetett 3 kismértékben tudtak érvé- dig sem fizetett adót. fél­százalékos kamatpreferen- nyesíteni az ipari termé- jesen felesleges a preferen­cia, amely a gazdaságok ál- kéknél bekövetkezett árdrá- ciát növelni Platform a Vidék esélyegyenlőségéért Felhívásunkban a „vidékiség" fogalma nem elsősor­ban az élettér területspecifikusságát, hanem az esély­egyenlőtlen élet- us gazdalkodáskörülményeket jelenti. A nagyvárosok, kisvárosok, községük, tanyás falusi térségek — gazdasági, infrastrukturális, kulturális, elosztási és po­litikai esélykülönbségéiből fakadó — valós egyenlőtlensé­gei régi gyökerekkel rendelkeznek Magyarorszagon. Mind­ezt felerősítette és súlyosbította a sztálini (posztsztálini) struktúra. A központi akaratot kifejező államszocializmus modernizációs elképzeleseibe mindmáig a „vidék" nem­igen fért bele. A perifériás falvak szám ira csak az „üres zseb" politikáját jelentette évtizedeken át a tendenciáiban ma sem változó, újraelosztásos költségvetési politika. Eb­ből a szempontból nem homogén szerkezetet takar a fo­galom, a tűztől mért távolság elve alapján. Másfelöl mind a párt, mind a szélesebb közvélemény a gazdasági szférában konkrét „válságkezelő" programot is elvárt a kongresszustól. Erre mi, a falusi hátterű élel­miszer-gazdaság területen, tagozatot alapítva vállalko­zunk. Ezt indokolja, hogy az u magyar mezőgazdaság (és élelmiszer-gazdaság), amely a hatvanas, hetvenes években világviszonylatban is. a szocializmust hirdető táboron be­lül pedig egyenesen példa értékű sikerágazattá nőtte ki magát, most némiképp válságjeleket mulat. Álláspontunk szerint a programnyilatkozat-tervezet, vitákban kiegészítve, alapvetően alkalmas arra, hogy a történelmi kihívásnak megfelelően, egy új szocialista párti programbázisát képezze. Nem fogadhatjuk cl. hogy a ter­vezet csak az elosztás rész. 29. pontjában, röviden sommáz­va foglalkozik a vidékkel. Ezért új megfogalmazásokat ajánlunk a történelmi múlt, a demokratikus szocializmus és piacgazdaság részekhez, is. Az. elosztás részben annyi maradjon, hogy az alapvető élet- es gazdálkodási körül­mények megteremtéséMg nivelláló, egyébkent normatív le­gyen a központi fejlesztési-elusz.tasi gyakorlat. A megte­remtett értékek nagyobb hányada ott maradhasson, ahol azt megtermelték. A politika eszközeivel és csatornáin szorgalmazzuk a települések gazdasági-politikai önrendel­kezését. A teljes program kidolgozására — a csatlakozó küldöttek részvételével — a kongresszuson kerül sor; „ál­lásfoglalás". konkrét ajánlások és közösen kialakított fel­lépés formájában. Támogatjuk a refoimszövetség célkitűzéseit; mi is gyökeres tartalmi-szervezeti-személyi változásokat aka­runk! Azt képviseljük, hogy mind az elnöksegben. mind a választmányban kapjanak megfelelő aranyban képvise­leti lehetőséget a vidéki (falusi) küldöttek Ma még ingyen melegszünk, de holnaptól fizetünk Fíítéspróba A tényleges fűtési szezon ugyan csak október 15-én kezdődik, tegnap mégis el­döntetett: ideje vagyon leg­alabb, a próbának. Mar tud­niillik. a fütéspróbanak, melyről a városgazdálkodási vállalat távhő-szolgáltatási főosztálya értesítette tegnap szerkesztőségünket. Az in­gyenesség még mára is szól. ám ha holnap is kell fűteni Szege j 27 ezer lakását es 360 intézményét, az már fi­zetendő lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom