Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-12 / 215. szám

1989. szeptember 14., csütörtök 5 Megnyílt az EDST­fesztivál Napkelet Tegnap délután a JATE központi épületének aulá­jában megnyitották az EAST-Napkelet alternatív színházi fesztivált. Balázs Mihály, az egyetem neve­lési rektorhelyettese — jel­képezendő a fesztivál nem­zetköziségét — orosz, né­met, olasz nyelven köszön­tötte a tarka ruhás, szőke és fekete fürtös európai fiatalokat. Ügy tűnik, hi­vatalból hivatalosat többet erről nem is mondhatunk, lévén, a megnyitón a váro­si vezetés nem képviseltette magát. Mondjuk egy német, francia vagy olasz feszti­vál hasonló eseményét ál­talában a polgármester nyit­ja meg. Merthogy az ese­mény a város ügye. A vá­rosé, nem pedig egy-két megszállott, olykor erején felül teljesítő szakmabelié. Szóval több érdeklődést höl­gyeim és uraim, mert a vé­gén még megéri. Ügy ad­minisztratíve is. A megnyitó beszédet kü­lönben Szőnyi György End­re, a 8.15-ös JATE színpad tanárelnöke mondta magya­rul és angolul. Már most, ő is arról beszélt, hogy az egyetem és a város művé­szeti életében jelentős ese­ményről lenne szó. Egyrészt fontos, mert olyan művé­Erdély veszélyeztelett öröksége Nemzetközi vándorkiállítás Valamennyiünk öröksége mindaz az érték, amely ezekben az építményekben, tárgyakban, hagyományok­ban, az önmagában rétegző­dött történelemben megje­lenik. Védelme nem csupán a magyarság, hanem az egész civilizált világ erköl­csi ügye — mondotta Szű­rös Mátyás, az Országgyű­lés elnöke hétfőn az Orszá­gos Műemléki Felügyelősé­gen az Erdély veszélyezte­tett öröksége című kiállítás megnyitásakor tartott beszé­dében. Hangsúlyozta: az egyes embert és a nemzeti kisebbséget anyagi és szel­lemi bölcsőjéből kiforgatni, kifosztani és megalázni je­lentős erőfeszítéseket kí­ván. Mégis könnyebb, mint az évszázadok szerves foly­tonosságában, munkában ós ünnepek során örömben és bajban létrehozni mind­azt, aminek tanúbizonysága e kiállításon látható. A többnemzetiségű Erdély kulturális hagyományairól szólva Kós Károly szavait idézte: „Ezer esztendő nagy idő még népek és kultúrák életében is, de ezer esztendő alatt Erdély földjén egyik nép, és egyik kultúra sem tudta, és nem is akarta a másikat a maga képére át­formálni. Külső erők néha megpróbálták ezt nagy ál­dozattal, de kicsi ered­ménnyel és végső siker nél­kül. Ellenben a három együtt élő kultúra tudatta­lanul állandó, és soha egé­szen meg nem szűnő törek­vése volt, hogy (...) termé­szetének megtartásával olyan közösségeket vegyen magára, amelyek külön va­lóságaik ellenére is típuso­sán erdélyivé tegyék ..." A tradíció és a népkultú­ra máig ihlető ereje olyan erős és hagyományőrző kul­turális-társadalmi együt­test hagyott hátra, amely valódi alternatívát kínál az erőszakolt, értelmetlenül pusztító és megengedhetet­len ún. „modernizáció" vég­letesen torz elképzelésé­vel és tragikus gyakor­latával szemben — hang­súlyozta Szűrös Mátyás. Ez a kiállítás segély­kérő, kiáltó szó és higgadt dokumentáció, mozgósítás és józan beszámoló, felhív­ja a figyelmet teendőinkre ds. Beszéde befejező részében elmondta: ezt a kiállítást bemutatják számos ország­ban, hogy ezzel is nyilván­valóvá váljék, nemcsak Er­délynek van szüksége Euró­pára, de Európának is Er­délyre. Ez a felismerés ta­lán még megmentheti a templomokat, az udvarháza­kat, a kastélyokat, a falva­kat és a városokat, az em­berek millióit a civilizált jövőnek. Az emberiség egyetemes kulturális örökségéért ér­zett felelősség és aggodalom késztette a Képzőművészek Nemzetközi Szövetségét ta­valy szeptemberben, Varsó­ban tartott közgyűlésén ar­ra, hogy felkérje a Magyar Képzőművészek és Iparmű­vészek Szövetségét: nemzet­közi vándorkiállításon mu­tassa be az eubópai és ten­gerentúli országokban Er­dély sajátos építészeti érté­keit, kulturális örökségét, amelynek fennmaradását veszélyezteti a román kor­mányzat területrendezési politikája. A kiállított színes, fekete­fehér fotók Erdély települé­seinek sajátos vonásait, épí­tészeti emlékeit, a magya­rok, románok, szászok, svá­bok, zsidók, örmények együttélése során kialakult európai jellegű kultúrát áb­rázolják. Szemléltetik a bukaresti területrendezést, amelynek 4 kilométer hosz­szú, 1 km szélességű, terü­leten sok értékes műemlék esett áldozatul. Ez a sors vár az erdélyi örökségre is — hívja fel a nemzetközi köz­vélemény figyelmét a kiál­lítás, amelyet Budapesten október 9-éig tekinthetnek meg az érdeklődők. Október 15-étől egy hónapon át Pá­rizsban, majd Svájcban lát­ható. Ez ideig 19 európai és ten­gerentúli ország jelezte: várja az Erdély veszélyez­tetett öröksége című kiállí­tást. Négynapos tanácskozást tart Párizsban az Egészség­ügyi Világszervezet euró­pai regionális bizottsága. A tanácskozásra a francia fő­városba érkezett Csehák Ju­dit egészségügyi és szociális miniszter, aki jelenleg a bizottság elnöki tisztét tölti be. 32 ország mintegy 180 küldötte — köztük tíznél több egészségügyi minisz­ter részvételével a bi­zottság értékeli, hogyan va­lósul meg földrészünkön Európát négy évvel ezelőtt meghir­detett programja, amely cé­lul tűzte ki, hogy 2000-ig megteremti az egészséges Európát. A 38 pontos prog­ram egyebek között olyan feladatokat szab meg a részt vevő országok számá­ra, mint az egészségügyi el­látás terén fennálló egyen­lőtlenségek megszüntetése, áz idősek, a hátrányos hely­zetűek egészségügyi ellátá­sának javítása, a leginkább pusztító népbetegségek fel­számolása. szetet mutatnak a közönség­nek, ami alulreprezentált, másrészt örvendetes, hogy épp itt, Szegeden történik mindez, mely város az al­ternatív színházi hagyomá­nyokból úgymond bőven vá­logathat. Alternatív szín­ház: másképp játszó szín­ház. Aláássa a régit. Az ElAST-nemzedék, mely a színházat még tanuló — jó pap effektus — diákok nem­zedékét jelöli, igyekszik az amatőr és a profi szellemet ötvözni ezen a sokszínű hé­ten. Hogy milyen eredmény­nyel, meglátjuk majd az előadásokon. * Amíg az aulában tartotta megnyitó, a téren már meg­kezdődött a fesztivál... Fe­kete, másfélszer másfélsze­res rácsot fehér madzagok kereszteznek. A madzagok közt egy bohóc. Bolgár fiú, mint megtudom. A járóke­lők megállnak, s lassan tö­mött karéjt formálnak a síkból szabadulni igyekvő ember körül. Mozdulatai egyszerre komikusak és tra­gikusak. Beszél is, motyo­rász, pofákat vág. Egy sző­ke kislány békésen érdek­lődve üldögél a produkció előtt. Nem fél, pedig ezek a mozdulatok a 20. század­ról szólnak. Itt Szeged. El­kezdődött az EAST-feszti­vál. A keddi program a követ­kező: 9 óra, ifjúsági hotel. Új­szeged: Tréningek. 11 óra, aula: vitaindító, értékelés. 18 óra, aula: Modern Dance (holland). 18 óra, Klauzál tér: Enzo Cozzi: Vörös szál. 20 óra, Kisszínház: Anti­goné. 20 óra 15, auditórium maximum: Aiowa (YU) Harmat. 21 óra, November 7. Művelődési Ház: Group At­man (PL): Indiai zene. 21 óra, JATE-klub: Könny és mosoly (BG): Ding dong. 21 óra, Bartók Művelődési Központ: Tisza Színház. 22 óra, Bartók Művelődési Köz­pont, pince: Genet Perfor­mance Group: Cselédek. 23 óra: JATE klub: zene: Hungárián Drakula, Vario­la. 23 óra: Dóm tér: Apha­sia (YU): Ataraxia. * A fesztivál idején a Klauzál téren délután 5 órától este 8-ig forgalom­korlátozás, 3-tól 8-ig pe­dig parkolási tilalom lesz. üjlBeflex Az Ábody... Ne hazudjak!... Ne ha­zudjak! ... Olyan nehéz megállni...! Sokak mond­hatták/mondhatják ezt a tükör előtt az utóbb; egy­két évtizedben, illetve egy­két évben — feltéve, ha szoktak, ott időnként időz­ni az „önvizsgabizottság' előtt. Az, akit Abody Bé­lának hívnak, attól (is) más, mint a többi ember, hogy ő ezt az önvizsgála­tot a nyilvánosság „tükö­rében", az ország füle hal­latára végzi el. Csak úgy, félre-szövegként, a maga kifelé-befelé maliciózus modorában. A fenti, felki­áltójelekkel és pontokkal tarkított idézet és a benne foglalt kaján kacsintás ra­gadott meg a legjobban, Tóth Gabriella riporter és László György rendező egyórás rádióműsorában. Állítólag már másodjára ismételték a szikrázóan szellemes „trécset", ami attól volt különlegesen könnyed és megrázó is, egyszerre, hogy egy féllá­bú bölcs csúfolta benne a világot. Keserű arc, nehéz légzés... és könnyedén szökdécselő szellem; az elefántka jut eszébe az embernek, akinek azért olyan nagy a füle. hogy könnyebben szökelljen vi­rágról virágra... Ha raj­tam múlna, még egy rep­rizt megszavaznék. és megtiltanám az iskolások­nak, hogy mégha Ugassák — hogy biztos meghall­gassa minden fiatal... Abody . .. Emlékszem sráckorom első emlékké­pére: egy idétlenül vihogó, bekhendböl cigiző, nagy fülű bácsi, akit imádtam utánozni (hát még azóta hogy szeretném!). Aztán egy olyan sugárzó és in­gerlő jelenség maradt, aki­re nem lehet nem odafi­gyelni. Most Mefisztó-féle nagy cinikusunkat látom benne, aki sokkal-sokka! melegebb egyéniség, mint amilyennek „kiadja" ma­gát, csak észre kell venni a maszkot... Beteg em­ber, de attól nem gonosz, csak „fondorlatos", mert nagyon is jól tudja: az milyen .. . Erősen intellek­tuális „bohóc", a szerep legfájdalmasabb értelme­zése szerint. Testes („a body". ugye...). kissé po­hos clown, de ő nem a manézsban nevettet vagy ríkat, hanem az azon kí­vüli „cirkuszok" világá­ban. Nem lehet valami nagy kedve élni Abodynak, mert visszaszokott a dohány­zásra! (Ezt is a Magvető­nél megjelent. Fondorla­tok című gyűjteményéből tudom.) Két éve leszokott. Mondták, majd jó lesz, aztán levágták az egyik lábát. ;. Ezzel együtt nem ez az. amiben ő nem hisz, sajnos... A levegőben sem, meg abban sem, ami a levegőben van. Határo­zott a véleménye a politi­kusokról. Felemlegeti a háládatlanokat, és nem titkolja, hogy valahonnan legalább kaphatott volna köszönetet. Vagyis ő az­tán semerről sem volt kedvenc... Pedig: „En­gem érdemes szeretni, mert nem hajtom be az árát!" Zavarja a „zavar az agyakban", ő nem olyan boldog, amilyennek kelle­ne lenni, állítólag ... Nem tudja, kinek higgyen! Pe­dig náncsi híján józan mértéknek és ítélőképes­ségnek. „Értéket!" — ki­áltja elfúlón, aztán begu­rul: „Sok a pof ázás, uga­tás, fenyegetés!" Hétfőn, szerdán, pénteken forra­dalom; kedden, csütörtö­kön el le n fórra dalom; va­sárnap népfelkelés . .." Értéket!... „Alapművek olvasása!" — könyörgi. „ ... legyen valami ember­szabású" — és ez volt a műsor címe is. Legyen, ha már mondja Abody! Én neki hiszek ..!! Pleskonics András Régi helyébe újat Az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen a 355. tanévet nyitották meg hétfőn. Az ünnepé­lyes közgyűlésen a kor­mány nevében Glatz Ferenc művelődési mi­niszter köszöntötte az egyetem hallgatóit, ok­tatóit és dolgozóit. Elöljáróban kiemelte: a kulturális kormányzatnak minden tettét, minden lé­pését egy új Magyarország kialak-'tásának szándéka kell, hogy vezesse. Olyan új Magyarországénak, ihol a politikai, a gazdasági és a szellemi vállalkozások­nak, az egyéni és a közös­ségi törekvéseknek a leg­megfelelőbb keretei alakul­hatnak ki. Ehhez nem csak új módon kell megtanulni gondolkodni, hanem a régi helyébe új intézményrend­szert szükséges állítani. Ugyanakkor napjainkban gyakorta derül ki — mon­Vallástörténet az ifjúsági házban Az ifjúsági házban folyta­tódik a vallástörténeti soro­zat Kereszténység a jelen­kori társadalmakban cím­mel. A tizennégy előadásból álló kurzus anyagát Pál Jó­zsef, a SZOTE docense állí­totta össze, aki a témakör­ben több előadást is tart. A sorozat vendégei lesznek még más neves, a vallástör­ténetben járatos szakembe­rek. A protestantizmus a tőkés társadalomban. A pro­testantizmus viszonya a XX. század nagy kérdéseihez (világháborúk, fasizmus, for­radalmak, gyarmatosítás) címmel Kónya István, a debreceni KLTE egyetemi tanára, Protestáns teológiai és filozófiai irányzatok a XX. században címmel Poór József, a Debreceni Agrár­tudományi Egyetem tan­székvezetője. A katolikus egyház az I. vatikáni zsi­nattól a II. vatikáni zsina­tig, valamint A II. vatikáni zsinat. A katolikus egyház a zsinat után címmel Pál Jó­zsef, Modern katolikus filo­zófiai és teológiai irányza­tok címmel Gecse Gusztáv, az MTA' Filozófiai Intézet osztályvezetője, Politikai katolicizmus Magyarorszá­gon címmel Gergely Jenő, az ELTE docense, Protes­táns egyházak a felszabadu­lás előtti Magyarországon címmel Bartha Tibor refor­mátus lelkész, Keresztény egyházak a Szovjetunióban címmel Imrényi Tibor orto­dox lelkész, Keresztény egy­házak Erdélyben címmel Molnár János JATE-oktató, A katolikus egyház Kubá­ban címmel Kukovecz György, r. JATE adjunktu­sa, A katolikus egyház Ma­gyarországon 1945-tői 1956­ig, valamint A katolikus egyház Magyarországon 1956-tól címmel Pál József, Protestáns nagyegyházak a felszabadulás utáni Magyar­országon címmel Terike Sándor, a Confessio felelős szerkesztője, Kisegyházak és szekták Magyarországon címmel pedig Varga István osztályvezető tart előadást. Az első előadás csütörtö­kön délután 5 órakor kez­dődik, a vallástörténeti so­rozatra bérletek válthatók, valamint az előadásokra al­kalmanként jegyek kapha­tók az ifjúsági házban dotta a miniszter —, hogy a magyar társadalom saéles rétegei nincsenek felkészül­ve egy új típusú politizá­lásra, gazdálkodásra, szem­léletükben a restség és a kényelmesség gyakran pá­rosul még azzal az önállót­lansággal, amelyre a dikta­tórikus rendszerek kénysze­rítik a társadalmat. Az új típusú társadalom formálá­sában az értelmiségnek kulcsszerepe kell, hogy Le­gyen — hangsúlyozta. • A kulturális kormányzat ebből az alapelvből kiin­dulva vetette el azt a ko­rábbi javaslatot, hogy az oktatási törvényhez kap­csolódva pusztán miniszter­tanácsi végrehajtási utasí­tás szintjén adjon nagyobb mozgásteret az egyetemek­nek, s kezdjen az egyetemi reformokhoz. Az értelmiség­képzésnek és a tudományos kutatásnak parlamenti ga­ranciákat kell kapnia — mondotta —, s ezért még ez év őszén, az akadémiai tör­vénnyel párhuzamosan meg­kezdődnek az előkészületei egy önálló felsőoktatási tör­vénynek. Ez, a 90-es évek társadalompolitikai célki­tűzéseiből kiindulva kívánja az egyetemi és főiskolai be­iskolázást kiterjeszteni, az új felvételi rendszert kidol­gozni, s a képzés tartal­mát újragondolni — különö­sen az ELTÉ-t is érintő ta­nárképzés területén. Az új törvény radikálisan felülvizsgálja az egyetemi irányítás rendszerét is. En­nek kiindulópontja a teljes egyetemi autonómia, amely­ben az egyes egyetemek a legteljesebb önállóságot él­vezik nem csak a képzés­ben, hanem a gazdálkodás­ban, így az ösztöndíjrend­szerben, és általában a di­ákszociális kérdésekben is. Glatz Ferenc kiemelte: a minisztérium új vezetése az értelmiségképzés anyagi és intézményi feltételeinek rendszerét együttesen kíván­ja kezelni. Ennek része a diákság kulturális és anya­gi helyzetének újragondo­lása is. Nem csak a tanárok fizetését emeljük, hanem felül kívánjuk vizsgálni az egyetemisták, főiskolások életkörülményeit befolyá­soló intézményrendszert, az ösztöndijakat, a menzaellá­tottságot, a kollégiumi fel­tételeket ugyanúgy, mint a sportolási és általános mű­velődési lehetőségeket — mondotta a miniszter. Szövetség az olvasótáborok felkarolására Az új gondolatok, kísérle­tek ösztönzésére, a hátrá­nyos helyzetű fiatalok tá­mogatására Garabonciás Szövetség az Olvasótáboro­kért elnevezéssel új szerve­zet alakult a napokban. A Nagykálióban létrehozott szövetség is szószólója kí­ván lenni a szabad emberi gondolkodásnak, a magyar nemzeti művelődésnek, az egyén erkölcsi felemelkedé­sének, a hagyományőrzés­nek, és a harmonikus élet­módra nevelésnek. Dinnyés József, a hattagú elnökség tagja az MTI mun­katársának elmondta, hogy bár nem csökken az olvasó­táborok népszerűsége, az érdeklődés fenntartására szükségesnek tartották a szövetség létrehozását. Az 1972-ben újjászületett olva­sótábori mozgalom nélkü­lözhetetlen a magyar kultu ralis életben. A táborveze­tők véleménye szerint ugyanis a táborozás sokat tesz a gyermekek képessé­geinek fejlesztésóért. A szö­vetség segíthet abban is, hogy a kisközösségek támo­gatására meghirdetett pá+ lyázatok valóban eljussanak az érintettekhez. A további­akban szólt arról, hogy a pártok eddig megismert platformtervezetei csak érintőlegesen foglalkoznak a kultúra kérdéseivel, s ez aggasztó. Az ebbéli törek­vések csak keveseknél ér­tékelhetők: a Független Kisgazdapárt már felhívta tagjait, hogy a népi gazdar körök mintájára alakítsa­nak olvasóegyleteket. A Magyar Demokrata Fórum egyelőre annyit vállalt, hogy tájékoztatja helyi csoportja­it a garabonciás szövetség céljairól, s ezek megvalósí­tásához támogatásukat kéri

Next

/
Oldalképek
Tartalom