Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-12 / 215. szám

1989. szeptember 14., csütörtök 5 Megnyílt az EDSTfesztivál Napkelet Tegnap délután a JATE központi épületének aulájában megnyitották az EAST-Napkelet alternatív színházi fesztivált. Balázs Mihály, az egyetem nevelési rektorhelyettese — jelképezendő a fesztivál nemzetköziségét — orosz, német, olasz nyelven köszöntötte a tarka ruhás, szőke és fekete fürtös európai fiatalokat. Ügy tűnik, hivatalból hivatalosat többet erről nem is mondhatunk, lévén, a megnyitón a városi vezetés nem képviseltette magát. Mondjuk egy német, francia vagy olasz fesztivál hasonló eseményét általában a polgármester nyitja meg. Merthogy az esemény a város ügye. A városé, nem pedig egy-két megszállott, olykor erején felül teljesítő szakmabelié. Szóval több érdeklődést hölgyeim és uraim, mert a végén még megéri. Ügy adminisztratíve is. A megnyitó beszédet különben Szőnyi György Endre, a 8.15-ös JATE színpad tanárelnöke mondta magyarul és angolul. Már most, ő is arról beszélt, hogy az egyetem és a város művészeti életében jelentős eseményről lenne szó. Egyrészt fontos, mert olyan művéErdély veszélyeztelett öröksége Nemzetközi vándorkiállítás Valamennyiünk öröksége mindaz az érték, amely ezekben az építményekben, tárgyakban, hagyományokban, az önmagában rétegződött történelemben megjelenik. Védelme nem csupán a magyarság, hanem az egész civilizált világ erkölcsi ügye — mondotta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke hétfőn az Országos Műemléki Felügyelőségen az Erdély veszélyeztetett öröksége című kiállítás megnyitásakor tartott beszédében. Hangsúlyozta: az egyes embert és a nemzeti kisebbséget anyagi és szellemi bölcsőjéből kiforgatni, kifosztani és megalázni jelentős erőfeszítéseket kíván. Mégis könnyebb, mint az évszázadok szerves folytonosságában, munkában ós ünnepek során örömben és bajban létrehozni mindazt, aminek tanúbizonysága e kiállításon látható. A többnemzetiségű Erdély kulturális hagyományairól szólva Kós Károly szavait idézte: „Ezer esztendő nagy idő még népek és kultúrák életében is, de ezer esztendő alatt Erdély földjén egyik nép, és egyik kultúra sem tudta, és nem is akarta a másikat a maga képére átformálni. Külső erők néha megpróbálták ezt nagy áldozattal, de kicsi eredménnyel és végső siker nélkül. Ellenben a három együtt élő kultúra tudattalanul állandó, és soha egészen meg nem szűnő törekvése volt, hogy (...) természetének megtartásával olyan közösségeket vegyen magára, amelyek külön valóságaik ellenére is típusosán erdélyivé tegyék ..." A tradíció és a népkultúra máig ihlető ereje olyan erős és hagyományőrző kulturális-társadalmi együttest hagyott hátra, amely valódi alternatívát kínál az erőszakolt, értelmetlenül pusztító és megengedhetetlen ún. „modernizáció" végletesen torz elképzelésével és tragikus gyakorlatával szemben — hangsúlyozta Szűrös Mátyás. Ez a kiállítás segélykérő, kiáltó szó és higgadt dokumentáció, mozgósítás és józan beszámoló, felhívja a figyelmet teendőinkre ds. Beszéde befejező részében elmondta: ezt a kiállítást bemutatják számos országban, hogy ezzel is nyilvánvalóvá váljék, nemcsak Erdélynek van szüksége Európára, de Európának is Erdélyre. Ez a felismerés talán még megmentheti a templomokat, az udvarházakat, a kastélyokat, a falvakat és a városokat, az emberek millióit a civilizált jövőnek. Az emberiség egyetemes kulturális örökségéért érzett felelősség és aggodalom késztette a Képzőművészek Nemzetközi Szövetségét tavaly szeptemberben, Varsóban tartott közgyűlésén arra, hogy felkérje a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségét: nemzetközi vándorkiállításon mutassa be az eubópai és tengerentúli országokban Erdély sajátos építészeti értékeit, kulturális örökségét, amelynek fennmaradását veszélyezteti a román kormányzat területrendezési politikája. A kiállított színes, feketefehér fotók Erdély településeinek sajátos vonásait, építészeti emlékeit, a magyarok, románok, szászok, svábok, zsidók, örmények együttélése során kialakult európai jellegű kultúrát ábrázolják. Szemléltetik a bukaresti területrendezést, amelynek 4 kilométer hoszszú, 1 km szélességű, területen sok értékes műemlék esett áldozatul. Ez a sors vár az erdélyi örökségre is — hívja fel a nemzetközi közvélemény figyelmét a kiállítás, amelyet Budapesten október 9-éig tekinthetnek meg az érdeklődők. Október 15-étől egy hónapon át Párizsban, majd Svájcban látható. Ez ideig 19 európai és tengerentúli ország jelezte: várja az Erdély veszélyeztetett öröksége című kiállítást. Négynapos tanácskozást tart Párizsban az Egészségügyi Világszervezet európai regionális bizottsága. A tanácskozásra a francia fővárosba érkezett Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter, aki jelenleg a bizottság elnöki tisztét tölti be. 32 ország mintegy 180 küldötte — köztük tíznél több egészségügyi miniszter részvételével a bizottság értékeli, hogyan valósul meg földrészünkön Európát négy évvel ezelőtt meghirdetett programja, amely célul tűzte ki, hogy 2000-ig megteremti az egészséges Európát. A 38 pontos program egyebek között olyan feladatokat szab meg a részt vevő országok számára, mint az egészségügyi ellátás terén fennálló egyenlőtlenségek megszüntetése, áz idősek, a hátrányos helyzetűek egészségügyi ellátásának javítása, a leginkább pusztító népbetegségek felszámolása. szetet mutatnak a közönségnek, ami alulreprezentált, másrészt örvendetes, hogy épp itt, Szegeden történik mindez, mely város az alternatív színházi hagyományokból úgymond bőven válogathat. Alternatív színház: másképp játszó színház. Aláássa a régit. Az ElAST-nemzedék, mely a színházat még tanuló — jó pap effektus — diákok nemzedékét jelöli, igyekszik az amatőr és a profi szellemet ötvözni ezen a sokszínű héten. Hogy milyen eredménynyel, meglátjuk majd az előadásokon. * Amíg az aulában tartotta megnyitó, a téren már megkezdődött a fesztivál... Fekete, másfélszer másfélszeres rácsot fehér madzagok kereszteznek. A madzagok közt egy bohóc. Bolgár fiú, mint megtudom. A járókelők megállnak, s lassan tömött karéjt formálnak a síkból szabadulni igyekvő ember körül. Mozdulatai egyszerre komikusak és tragikusak. Beszél is, motyorász, pofákat vág. Egy szőke kislány békésen érdeklődve üldögél a produkció előtt. Nem fél, pedig ezek a mozdulatok a 20. századról szólnak. Itt Szeged. Elkezdődött az EAST-fesztivál. A keddi program a következő: 9 óra, ifjúsági hotel. Újszeged: Tréningek. 11 óra, aula: vitaindító, értékelés. 18 óra, aula: Modern Dance (holland). 18 óra, Klauzál tér: Enzo Cozzi: Vörös szál. 20 óra, Kisszínház: Antigoné. 20 óra 15, auditórium maximum: Aiowa (YU) Harmat. 21 óra, November 7. Művelődési Ház: Group Atman (PL): Indiai zene. 21 óra, JATE-klub: Könny és mosoly (BG): Ding dong. 21 óra, Bartók Művelődési Központ: Tisza Színház. 22 óra, Bartók Művelődési Központ, pince: Genet Performance Group: Cselédek. 23 óra: JATE klub: zene: Hungárián Drakula, Variola. 23 óra: Dóm tér: Aphasia (YU): Ataraxia. * A fesztivál idején a Klauzál téren délután 5 órától este 8-ig forgalomkorlátozás, 3-tól 8-ig pedig parkolási tilalom lesz. üjlBeflex Az Ábody... Ne hazudjak!... Ne hazudjak! ... Olyan nehéz megállni...! Sokak mondhatták/mondhatják ezt a tükör előtt az utóbb; egykét évtizedben, illetve egykét évben — feltéve, ha szoktak, ott időnként időzni az „önvizsgabizottság' előtt. Az, akit Abody Bélának hívnak, attól (is) más, mint a többi ember, hogy ő ezt az önvizsgálatot a nyilvánosság „tükörében", az ország füle hallatára végzi el. Csak úgy, félre-szövegként, a maga kifelé-befelé maliciózus modorában. A fenti, felkiáltójelekkel és pontokkal tarkított idézet és a benne foglalt kaján kacsintás ragadott meg a legjobban, Tóth Gabriella riporter és László György rendező egyórás rádióműsorában. Állítólag már másodjára ismételték a szikrázóan szellemes „trécset", ami attól volt különlegesen könnyed és megrázó is, egyszerre, hogy egy féllábú bölcs csúfolta benne a világot. Keserű arc, nehéz légzés... és könnyedén szökdécselő szellem; az elefántka jut eszébe az embernek, akinek azért olyan nagy a füle. hogy könnyebben szökelljen virágról virágra... Ha rajtam múlna, még egy reprizt megszavaznék. és megtiltanám az iskolásoknak, hogy mégha Ugassák — hogy biztos meghallgassa minden fiatal... Abody . .. Emlékszem sráckorom első emlékképére: egy idétlenül vihogó, bekhendböl cigiző, nagy fülű bácsi, akit imádtam utánozni (hát még azóta hogy szeretném!). Aztán egy olyan sugárzó és ingerlő jelenség maradt, akire nem lehet nem odafigyelni. Most Mefisztó-féle nagy cinikusunkat látom benne, aki sokkal-sokka! melegebb egyéniség, mint amilyennek „kiadja" magát, csak észre kell venni a maszkot... Beteg ember, de attól nem gonosz, csak „fondorlatos", mert nagyon is jól tudja: az milyen .. . Erősen intellektuális „bohóc", a szerep legfájdalmasabb értelmezése szerint. Testes („a body". ugye...). kissé pohos clown, de ő nem a manézsban nevettet vagy ríkat, hanem az azon kívüli „cirkuszok" világában. Nem lehet valami nagy kedve élni Abodynak, mert visszaszokott a dohányzásra! (Ezt is a Magvetőnél megjelent. Fondorlatok című gyűjteményéből tudom.) Két éve leszokott. Mondták, majd jó lesz, aztán levágták az egyik lábát. ;. Ezzel együtt nem ez az. amiben ő nem hisz, sajnos... A levegőben sem, meg abban sem, ami a levegőben van. Határozott a véleménye a politikusokról. Felemlegeti a háládatlanokat, és nem titkolja, hogy valahonnan legalább kaphatott volna köszönetet. Vagyis ő aztán semerről sem volt kedvenc... Pedig: „Engem érdemes szeretni, mert nem hajtom be az árát!" Zavarja a „zavar az agyakban", ő nem olyan boldog, amilyennek kellene lenni, állítólag ... Nem tudja, kinek higgyen! Pedig náncsi híján józan mértéknek és ítélőképességnek. „Értéket!" — kiáltja elfúlón, aztán begurul: „Sok a pof ázás, ugatás, fenyegetés!" Hétfőn, szerdán, pénteken forradalom; kedden, csütörtökön el le n fórra dalom; vasárnap népfelkelés . .." Értéket!... „Alapművek olvasása!" — könyörgi. „ ... legyen valami emberszabású" — és ez volt a műsor címe is. Legyen, ha már mondja Abody! Én neki hiszek ..!! Pleskonics András Régi helyébe újat Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a 355. tanévet nyitották meg hétfőn. Az ünnepélyes közgyűlésen a kormány nevében Glatz Ferenc művelődési miniszter köszöntötte az egyetem hallgatóit, oktatóit és dolgozóit. Elöljáróban kiemelte: a kulturális kormányzatnak minden tettét, minden lépését egy új Magyarország kialak-'tásának szándéka kell, hogy vezesse. Olyan új Magyarországénak, ihol a politikai, a gazdasági és a szellemi vállalkozásoknak, az egyéni és a közösségi törekvéseknek a legmegfelelőbb keretei alakulhatnak ki. Ehhez nem csak új módon kell megtanulni gondolkodni, hanem a régi helyébe új intézményrendszert szükséges állítani. Ugyanakkor napjainkban gyakorta derül ki — monVallástörténet az ifjúsági házban Az ifjúsági házban folytatódik a vallástörténeti sorozat Kereszténység a jelenkori társadalmakban címmel. A tizennégy előadásból álló kurzus anyagát Pál József, a SZOTE docense állította össze, aki a témakörben több előadást is tart. A sorozat vendégei lesznek még más neves, a vallástörténetben járatos szakemberek. A protestantizmus a tőkés társadalomban. A protestantizmus viszonya a XX. század nagy kérdéseihez (világháborúk, fasizmus, forradalmak, gyarmatosítás) címmel Kónya István, a debreceni KLTE egyetemi tanára, Protestáns teológiai és filozófiai irányzatok a XX. században címmel Poór József, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője. A katolikus egyház az I. vatikáni zsinattól a II. vatikáni zsinatig, valamint A II. vatikáni zsinat. A katolikus egyház a zsinat után címmel Pál József, Modern katolikus filozófiai és teológiai irányzatok címmel Gecse Gusztáv, az MTA' Filozófiai Intézet osztályvezetője, Politikai katolicizmus Magyarországon címmel Gergely Jenő, az ELTE docense, Protestáns egyházak a felszabadulás előtti Magyarországon címmel Bartha Tibor református lelkész, Keresztény egyházak a Szovjetunióban címmel Imrényi Tibor ortodox lelkész, Keresztény egyházak Erdélyben címmel Molnár János JATE-oktató, A katolikus egyház Kubában címmel Kukovecz György, r. JATE adjunktusa, A katolikus egyház Magyarországon 1945-tői 1956ig, valamint A katolikus egyház Magyarországon 1956-tól címmel Pál József, Protestáns nagyegyházak a felszabadulás utáni Magyarországon címmel Terike Sándor, a Confessio felelős szerkesztője, Kisegyházak és szekták Magyarországon címmel pedig Varga István osztályvezető tart előadást. Az első előadás csütörtökön délután 5 órakor kezdődik, a vallástörténeti sorozatra bérletek válthatók, valamint az előadásokra alkalmanként jegyek kaphatók az ifjúsági házban dotta a miniszter —, hogy a magyar társadalom saéles rétegei nincsenek felkészülve egy új típusú politizálásra, gazdálkodásra, szemléletükben a restség és a kényelmesség gyakran párosul még azzal az önállótlansággal, amelyre a diktatórikus rendszerek kényszerítik a társadalmat. Az új típusú társadalom formálásában az értelmiségnek kulcsszerepe kell, hogy Legyen — hangsúlyozta. • A kulturális kormányzat ebből az alapelvből kiindulva vetette el azt a korábbi javaslatot, hogy az oktatási törvényhez kapcsolódva pusztán minisztertanácsi végrehajtási utasítás szintjén adjon nagyobb mozgásteret az egyetemeknek, s kezdjen az egyetemi reformokhoz. Az értelmiségképzésnek és a tudományos kutatásnak parlamenti garanciákat kell kapnia — mondotta —, s ezért még ez év őszén, az akadémiai törvénnyel párhuzamosan megkezdődnek az előkészületei egy önálló felsőoktatási törvénynek. Ez, a 90-es évek társadalompolitikai célkitűzéseiből kiindulva kívánja az egyetemi és főiskolai beiskolázást kiterjeszteni, az új felvételi rendszert kidolgozni, s a képzés tartalmát újragondolni — különösen az ELTÉ-t is érintő tanárképzés területén. Az új törvény radikálisan felülvizsgálja az egyetemi irányítás rendszerét is. Ennek kiindulópontja a teljes egyetemi autonómia, amelyben az egyes egyetemek a legteljesebb önállóságot élvezik nem csak a képzésben, hanem a gazdálkodásban, így az ösztöndíjrendszerben, és általában a diákszociális kérdésekben is. Glatz Ferenc kiemelte: a minisztérium új vezetése az értelmiségképzés anyagi és intézményi feltételeinek rendszerét együttesen kívánja kezelni. Ennek része a diákság kulturális és anyagi helyzetének újragondolása is. Nem csak a tanárok fizetését emeljük, hanem felül kívánjuk vizsgálni az egyetemisták, főiskolások életkörülményeit befolyásoló intézményrendszert, az ösztöndijakat, a menzaellátottságot, a kollégiumi feltételeket ugyanúgy, mint a sportolási és általános művelődési lehetőségeket — mondotta a miniszter. Szövetség az olvasótáborok felkarolására Az új gondolatok, kísérletek ösztönzésére, a hátrányos helyzetű fiatalok támogatására Garabonciás Szövetség az Olvasótáborokért elnevezéssel új szervezet alakult a napokban. A Nagykálióban létrehozott szövetség is szószólója kíván lenni a szabad emberi gondolkodásnak, a magyar nemzeti művelődésnek, az egyén erkölcsi felemelkedésének, a hagyományőrzésnek, és a harmonikus életmódra nevelésnek. Dinnyés József, a hattagú elnökség tagja az MTI munkatársának elmondta, hogy bár nem csökken az olvasótáborok népszerűsége, az érdeklődés fenntartására szükségesnek tartották a szövetség létrehozását. Az 1972-ben újjászületett olvasótábori mozgalom nélkülözhetetlen a magyar kultu ralis életben. A táborvezetők véleménye szerint ugyanis a táborozás sokat tesz a gyermekek képességeinek fejlesztésóért. A szövetség segíthet abban is, hogy a kisközösségek támogatására meghirdetett pá+ lyázatok valóban eljussanak az érintettekhez. A továbbiakban szólt arról, hogy a pártok eddig megismert platformtervezetei csak érintőlegesen foglalkoznak a kultúra kérdéseivel, s ez aggasztó. Az ebbéli törekvések csak keveseknél értékelhetők: a Független Kisgazdapárt már felhívta tagjait, hogy a népi gazdar körök mintájára alakítsanak olvasóegyleteket. A Magyar Demokrata Fórum egyelőre annyit vállalt, hogy tájékoztatja helyi csoportjait a garabonciás szövetség céljairól, s ezek megvalósításához támogatásukat kéri