Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-12 / 215. szám

ORSZÁG 79. évfolyam, 215. szám 1989. szeptember 12., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Kerülővel a szerződéstől az egyezményig Karneváli hangulatban lépték át a magyar határt az NSZK-ba távozó NDK-menekültek Az éjfél utáni első három órában ezerkétszáz keletné­met hagyta el Magyarországot a hegyeshalom—nickelsdorfi közúti határátkelőhelyen. Estig mintegy ötezren távoztak az NSZK-ba. Az osztrák területre gépkocsival érkezők száz márka értékű benzinjegyet, autóstérképet és élelmet kapnak. Érthető módon, nem Trabanttal, hanem japán sport­kocsival érkezett meg az NSZK-ba az első, Magyarország­ról útjára engedett keletnémet áttelepülő. Hétfőn, hajnali három óra öt perckor, a Passau melletti Subennél a 39 éves Gerhard Meyer kelet-berlini kantinos tévékamerák és vakuk össztüzében vette át vadonatúj nyugatnémet útle­velét. A freilassingi osztrák— nyugatnémet határátkelő­helyen az NSZK határőrsé­ge is ingyenes benzinjegye­ket oszt az érkezőknek. A Piding melletti benzinkút­nál lehetővé tették, hogy a kétütemű jármüvek keve­rék üzemanyagot tankolja­nak. A Vöröskereszt 50 már­ka gyorssegélyt ad minden egyes személynek. Szabad a választás: útra lehet kelni az NSZK-ban élő rokonok­hoz, ismerősökhöz, vagy ideiglenes jelleggel be lehet Költözni valamelyik 'bajor menekül ttáborba. Horn Gyula magyar kül­ügyminiszter az ORF oszt­rák állami rádió- és tévé­társaságnak adott interjújá­ban — a magyar lépés in­doklásaként — egyebek közt .leszögezte: államközi szer­ződések nem lehetnek erö­sebbek a sokoldalú nemzet­közi egyezményeknél. El­mondta. hogy a kialakult, feszült helyzetből Magyar­ország számára 'hetek óta csak hátrányok származtak. Sajnálattal állapította meg, itogy a Varsói Szerződésen belül csak kevés megértés mutatkozik a magyar dön­tés iránt. Magyarország számára azonban fontos, hogy „a Szovjetunióban is egyre többen gondolkodnak úgy, mint mi" — fűzte hoz­zá. Hála és köszönet Bonnból A hétfőn megjelenő nyu­gatnémet országos és tarto­mányi napilapok címoldala­it a magyar kormány nagy­lelkű döntése utáni helyzet­ről szóló tudósítások töltik be. A szociáldemokrata (SPD) Hamburger Morgenpost cí­mű nagy példányszámú új­ság, „Hála Magyarország­nak" feliratú hírmagyaráza­tában Támutat: végre fellé­legezhetünk, de éppúgy re­mélni lehet, hogy veget ér Magyarországnak a német —német problémával való súlyos megterhelése is. Eb­ben az országban a hatósá­gok és az állampolgárok szinte hihetetlen türelmet és megértést tanúsítottak. A húrt azonban nem szabad túlfeszíteni és ezt a jövő­ben világossá kell tenni az NSZK-ba áttelepülni szán­dékozó NDK-állampolgá­rok számára is. Üjabb tö­meges kivándorlási roha­mot Magyarországon már nem tudnának megengedni. Ezt tiszteletben lkéll tartani. Nekünk ezért az önzetlen segítségért Magyarországot nem jutalmaznunk kell, az NSZK segíteni tartozik an­nak a Magyarországnak, amely épp most szabadul meg bürokratikus nyűgei­től. Márpedig ez valameny­nyiünknek a javát szolgálja — írja a hamburgi újság. Szemrehányás Berlinből Lényegét tekintve a va­sárnap esti állásfoglalás bővített változatát adta ki hétfő este az NDK hírügy­nöksége, elsősorban az NSZK-t támadva az NDK­állampolgárok elcsábítása és félrevezetése miatt. Mi­vel a nyilatkozat forrásmeg­jelölés nélkül látott napvi­lágot, föltehető, hogy ezút­tal az ADN-nél magasabb szintű körök nézetét tükrö­A nyilatkozat, amely „A nagy húzás az NSZK-ból" címet viseli, a szuverén ál­lamok 'közötti kapcsolatok történetében példátlannak minősíti azt, hogy nagyszá­mú NDKr polgár távozott Magyarországról az NSZK­ba. Sajnálatosnak nevezve a magyar közreműködést az ügyben, visszautasítja a magyar külügyminiszter in­doklását, mivel „nemzetközi megállapodások semmikép­pen sem szolgálhatnak egy ilyen döntés igazolására". (Folytatás a 2. oldalon.) Áz utolsó szó... után „...a film készítői nem valamely tudo­mányos hipotézis megítélésére és elbírálá­sára vállalkoztak, hiszen ebben nem illeté­kesek. Munkánk során szinte naponta ta­pasztalhattuk, hogy az igazság kiderülését milyen végzetesen akadályozhatják a kü­lönféle előítéletek. Vallottuk és vaJljuk, hogy a társadalmunkban föltorlódott elő­ítéletek elleni küzdelemben minden gon­dolkodo ember Illetékes lehet, sőt: e küz­delem nemcsak jogunk, hanem kötelessé­günk is, mert olyan térségben élünk, ahol az előítéletek örvényeiben milliók vesztet­tek el az életüket" — -a szövegrészlet Kósa Ferencnek — Az utolsó szó jogán című do­kumentumfilm rendezőjének — a rádióúj­ságban megjelent előszavából való, a fotót Somogyi Károlyné készítette: a film tele­víziós sugárzása után, tegnap, hétfőn a Bé­res-esepi.eket árusító gyógynövényszaküzlet előtt. Van-e „városi Magyarország 91 ? — Az ilyen típusú találko­zók korábban csak protokol­láris jellegűek lehettek — mondotta Révész Mihály —, mivel mindenfajta horizon­tális típusú /szerveződés frak­ciózásnak minősült.. Most azonban, amikor komolyan vesszük, hogy lehetségesek különböző platformok a pár­ton belül, akkor szükség van az ilyen jellegű találkozók­— Milyen témákat érin­tettek egész napos tanács­kozásuk során? — Általános politikai kér­déseket tárgyaltunk meg, s külön csoport foglalkozott a közelgő parlamenti választá­sokkal. Annál is inkább ér­dekes téma ez itt, Szegeden, hiszen az MSZMP az idő­szaki választás kapcsán ko­moly tapasztalatokat szer­zett, tanulságokat vont le. A Nyers Jlezsö által beje­lentelt indítványt, amely a jugoszláv és az osztrák ha­tár melletti 50 kilométeres különleges zóna kialakítá­Tegnap Szegeden ta­nácskoztak az öt leg­nagyobb vidéki nagy­város (Debrecen, Pécs, Miskolc. Győr és Sze­ged) MSZMP-bizottsá­gainak vezetői. A tár­gyalások témájáról és eredményéről Révész Mihályt, a „házigazda" város pártbizottsága el­nökét kérdeztük. sóra vonatkozik, nagy öröm­mel és egyetértéssel fogadta minden fél. Annál .is in­kább, mert Szeged, Győr és Pécs közvetlenül is érin­tett ebben. Nemcsak az ál­talános politikai, katonai je­lentősége, s a gazdasági-ke­reskedelmi haszna nagy en­nek az indítványnak, hanem példa arra is, hogy az ilyen típusú, kezdeményező jelle­gű politizálás az üdvözlen­dő, nem pedig a defenzív magatartás. — Az öt nagyváros mint­egy fél budapestnyi lakossá­got képvisel. Az MSZMP kongresszusára az öt város­ból 130 küldöttet delegál­tak, tehát jelentős politikai erőt képviselnek. Várható-e, hogy a pártkongresszuson valamely kérdésben egysé­gesen lépnek Jel? — Természetesen a kong­resszuson „nagyvárosi frak­cióként" nem kívánunk fel­lépni, de fontos dolog, hogy az úgynevezett „városi Ma­gyarország" is kellő súllyal jelenjen meg a politikai életben, hiszen a megyei vá­rosok jelentősége mind kul­turális. mind gazdasági és politikai téren igen nagy. Ha hozzávesszük a három új megyei jogú várost, Szé­kesfehérvárt, Kecskemétet és Nyíregyházát is, akkor már a főváros nagyság­rendjét megközelítő aduto­kat kaphatunk. Tervezzük, hogv a pártkongresszusig esetleg egy újabb hasonló tanácskozásra gyűlünk ösz­sze. Generációváltás a kiildöttcsoportban Tegnap Szegeden megala­kult az MSZMP kongresszu­si küldötteinek Csongrád megyei csoportja. A megye párttagsága 55 küldöttet vá­lasztott a történelmi jelentő­ségű eseményen. Mivel Szegeden zárult leg­később a választás, érdemes — Rátkai Árpád számításai alapján — néhány érdekes adatot leírni. Hetvennyolcan pályáztak huszonhat helyre. Az elemző három huszonha­tos csoportra osztotta a jelöl­teket, az elért helyezésük alapjón, AZ egytől a huszon­hatodik helyezést elértek át­lagéletkora 39,5 év, a 27-től 52. helyezetteké 41,5 év, az 53 és 78. hely között végzet­teké pedig 52 év. Az első csoport az összes szavazat 50, a második 29, a harmadik harmadban helyezettek pe­dig 17 százalékát kapták meg. (Ha az előbbi adatokat összeadjuk azért csak 90 szá­zalékot kapunk, mert a töre­dékszázalékokat és az ér­vénytelen voksokat külön nem jegyezték). A 26 szegedi küldött döntő többségének felsőfokú végzettsége van. A tizenegy jelölt nő közül 5 ke­rült be a küldöttek közé. Va­lamennyien fiatalok. (A teg­napi alakuló ülés előtt vala­ki somolyogva jegyezte meg: „Már ez a tény is a párttag­ság egyre egészségesebb szemléletét tükrözi".) A küldöttcsoport tevé­kenységét tisztségviselői megválasztásával kezdte. Több megbízatásra volt ket jelölt, s nem egyszer érvelő vita is kibontakozott. A me­gyei küldöttcsoport vezetője, Novákné Halász Anna lett. A jelölőbizottságban Géczi József, az ügyrendiben Lo­vászi József, a szervezeti sza­bályzat előkészítőjében Fritz Péter, a programtervezet előkészítőjében Tráser Lász­ló, a fellebbviteliben és a szavazatszedő bizottságban Oláh Sándor lesz a Csongrád megyeiek szóvivője. Megalakult az MSZMP Csongrád megyei kongresz­szusi kulduttklubja Össze­jöveteleit hétfőnként 17 órá­tól tartja a Komócsin Zoltán téri épületben. A küldött­klub nem zárt körű, a megye párttagsága — tagsági iga­zolványával igazolva magát —, részt vehet rendezvénye­in. Nemcsak hétfőnként lesz­nek programok, például e hét szerdáján délelőtt fél li­kőr Agh Attila kongresszusi küldött, a Reformkörök Or­szágos Koordinációs Taná­csának tagja Modellváltás— rendszerváltás? címmel tart előadást. Szeptember 23-án, szombaton pedig egész na­pos tanácskozást tervez a küldöttcsoport. A tegnapi tanácskozáson állásfoglalás született arról, hogy az októberi kongresz­szuson csak azok a KB- és KEB-tagok vehessenek részt szavazati joggal, akiket kül­döttnek is megválasztottak. A küldöttcsoport abban is állást foglalt, hogy a kong­resszus addig tartson, amíg munkáját el nem végzi. A Csongrád megyei küldöttek kezdeményezték a platfor­mok kongresszus előtti or­szágos egyeztető fórumainak megtartását is. Géczi József a jelölést elő­készítő bizottságban dolgozó Csongrád megyei küldött már a tegnapi tanácskozáson véleményeket is kért. Né­hány érdekesebbet, most rö­viden összefoglalunk. Kissné Nóvák Éva: A R>­bánszky és Petres nevével fémjelzett irányzatok egyet­len szál emberrel se képvi­seltethessék magukat a párt új vezetésében. Keserű Imre; Akinek a neve országos vezető tiszt­séggel kapcsolatosan felme­rül, annak korábbi tevé­kenységéről, megnyilvánulá­sairól részletes dokumentá­ció készüljön, amely például magasabb párttestületekben elhangzott felszólalásaikat, publikációkat tartalmazza. Vastagh Pál: Az MSZMP szűkebb vezetése legyen al­kalmas a plurális politikai viszonyok közötti politizálás­ra, a szűkebb vezető testület készüljön fel a koalíciós kor­mányzásra, vagy ha a párt ellenzékbe szorulna, akár el­lenkormány megalakítására is. A választmány-elnökség szisztéma látszik ésszerűnek. A választmány tagjait dele­gálják a különböző területek, a legfelsőbb testületben az új programot elfogadó áram­latok arányos képviselete le­gyen biztositva. Lovászi 'József: Valasszon a kongresszus 9-11 tagú el­nökséget, egy elnököt, három alelnököt, egy ügyvezető-tit­kárt és szaktitkárokat az ap­parátus irányítására. A meg­újuló pártvezetésben ne le­gyen képviselve a régi, bol­sevik irányzat. Valósuljon meg igen erőteljes generá­cióváltás. B. I. Összeül az MSZMP KB A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bi­zottsága szeptember 12-ére, keddre összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Központi Bi­zottság hallgasson meg tájékoztatót a háromoldalú politi­kai egyeztető tárgyalásokról, vitassa meg a kongresszusi beszámoló téziseit, a párt programnyilatkozatáról és alap­szabályáról szóló előterjesztést, valamint a kongresszussal összefüggő szervezeti kérdéseket. A Központi Bizottság napirendjére kerül a világgaz­dasági nyitással és az Európa-politikával összefüggő MSZMP-strutégia, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztató, továbbá a gazdaságpolitika 1990. évi programijának irányelveire vonatkozó javaslat. A testület kialakítja álláspontját a szövetkezeti mozgalomról (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom