Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

1989. szeptember 9., szombat 1989 ® magazin [ DM ZALAN TIBOR Stílusgyakorlatok (archaikus szerelmi témára) Kerten át a könnyű szélben Ringatózó féllwmalyban Madár száll át. tiszta kékben. Lomb között halk suttogások. Alkony-égen esti tűzben Könnyű lányok járnak táncot. Fűre lép a karcsú este. Hajlanak a fényes ágak. Havas ágyam meg van vetve. Leánytestem borzong, gyöngyöz. Csutak veri mellem táját Combjaimat gyötri ördög. Kerten át a könnyű éjben Árnyék lépked, tűz a teste .árnyék közéig tiszta kékben. Táruljon ki ajtó, ablak Nesztelen, ha lopva jönne. Öleljen meg száz alakban. Kharon ladikjait? BETEGSEGEK - SZEGEDI ELETHELYZETEK Beteg, gyorsan haló nép a magyar. A; ostorozás, az egyéni felelősségre vonás eszköze leltet az egészségnevelésnek, de aligha célravezető eszköze. Ma hazánkban a puszta létért folyó küzdelem olyan kényszerpályára készteti tömegével az embereket, hogy vajmi kevés esélyünk lenne az amerikai propaganda betegségeket megelőző sikereire. Nálunk napi 12-14 órát kell dolgozni a kenyérért, beérjük liát annyival. Itogy amíg élünk, megvan a betevő — mindegy, hány kalóriás, milyen zsírtartalmú — falatunk. Csak ezután tesszük föl a kérdést, hogy így vajon meddig élünk? Megy-e a megye? BIZTATÓ NÁDOR ISTVÁN OLVASÁSÁRA Vannak könyvek, amelyeket megelőz a hírük. Olykor a botrányok is. amelyeket köröttük kavarnak. Nádor Istvánt például följelentették, amely vádat T. Bíróság jogosnak minősített, s ezért ót mindösszesen valami 12, azaz tizenkettö-ezer forintokra mégbüntette. Nevezett az összeget gyorsan leszurkolta, távolról sem foglalván áldó imádságba vádlóit. Már most külön vizsgálat tárgyát képezhetné. ártott vagy használt Szerzőnek. hogy nevét ily módon is hírbe hozták. Végül is mindegy mit. csak beszéljenek róla elv szerint gondoskodva. hasznos a föléért' pör. Na persze jobb. há hem kerül pénzbe, ám hol vari ilyen biztosíték? Különben is. Nádor István immár évek óta bizonyítja, róla nem lehet hallgatni! Egyszerűen nem az a fajta ember — tán genetikailag? — aki csak úgy ül a sarokban, s csendben elvan, mint a befőtt. Erre képtelen, folyton kiagyal valamit, folyton lelkesedik valamin, folyton akar valamit! Most tessék mindezt elképzelni Kisvárosi Vezető szemével! Csoda, ha gyorsan megtelik a hócipője? Még szerencse, hogy kevés ilyen lakója van annak a nyugodt-békés-elkötelezett Szentes nemzetös városának. Majd elfelejtettem mondani. Szerző a hadseregben polgári alkalmazott, mint helyőrségi klubvezető. Tehát nem elég. hogy kisvárosi, még ez is! Szóval, nehéz sors ez mindkét félnek... Fegyelmik, kitüntetések váltakozó sorrendben érkeznek, miként az élet tényei is. Csak bírja fogadni őket! Már maga ez a cím is! Hát illik ilyet kitalálni? De ha már az embernek eszébe jut ilyen illetlen gondolat, akkor legott elfelejti. nemhogy még ki is nyomtatja! Megy-e a megye? Jó. most erról könnyen viccelődünk, de teszem azt Pol-Pot idején is csak úgy lazán heherésztünk? Szérzö sem mert. legföljebb a bajuszhely alatt. Bár ahogy ismerem, egy jó poént ki nem hagyna semmi pénzért. Megjegyzem, újabban tényleg arról példálóznak, hogy azt mondja. így megszűnik a megye, meg amúgy fölöslegessé vált a megye. Még a miniszter is ezt mondta a múltkoriban! Szerző természetesen ezt is másként érti. szerintem tán mindig is másként gondolkodó volt! Most már persze nincs kinek jelenteni, de azért jó ezt tudni. Nevezetesen ö ezt úgy képzeli, hogy vajon halad-e a megye, pontosítva: mozdul-é ez a mi Vármegyénk vagy maradandó? Történelmi tanulság szerint eddigi századok alatt, különösen az utóbbi évtizedekben, lecövekelt. mint aki megérkezett. Mondhatnak bármit az okosok, hogy így. meg úgy. változik ez meg az. neki mind hiába beszélnek. Eddig csak elvoltunk valahogy evvel a nagy mozdulatlansággal, de mi lészen ennek utána? Szerző könyvecséje — s eme kicsinyítő jelző nem tartalmilag értendő — szóval a megy-e a megye kérdése dokumentumokban igen alátámasztott írás! Mondhatni, annyi benne a megfigyelés, mint egy havi hangulatjelentésben. más kérdés, hogy onnan kihagyják a tényeket. De hiszen igaz is, mifelénk ha valaki meg mertetudta írni azt. amit átélt, már kész volt. Gomba módra gyarapodtak az érthetetlen dolgok, falrengető hutaságok. ijesztő képmutatások. Nálunk az volt a jó vezető, aki igazodott, nálánál csak az volt a jobb, aki ügyesebben igazodott. Hiába, ilyen volt a magasabb politika. Amikor fölépült valami, akkor az a vezetőket dicsérte, amikor hiányzott valami, arról vagy nem illett beszélni, vagy mások okozták. Évtizedig azok csinálták a megyei politikát. ákrk cselekedeteikkel nettt okoztak egymásnak csalódást. Számíthattak a haverra • Párt és tanács időnként vezetőt cserélt. Közben persze megmagyarázták ezt nekünk, s aki tehette, tapsolt. Nádor könyvének legsúlyosabb vádja, hogy alapjában véve igazat írt. Remélhetjuk-e, hogy csak múlt időben igaz mind eme pukkasztóan mulatságos rémtörténet? Aki szerencsés, majd egykoron megírja a hatvanas-hetvenes évtizedek vidéki Magyarországának köznapjait, bizonnyal haszonnal forgatja majd Nádor István könyvét. Addig is. győződjön megaT. Olvasó! TRÁSER LÁSZLÓ A ..szép emlékű" 1970-es esztendőben a 10 ezer magyarra föltüntetett halálokok között 62.2 a keringési rendszer betegséget jelző adat. ez a szám 1 985-ben már 74.9. Ez idő — tehát 15 cv — alatt a daganatos betegségben elhunytak száma 21.9ről 27.l-re. a légzőszervi betegségben megholtaké 5.6-ról 7.l-re emelkedett. az emésztőrendszeri betegség áldozatainak száma 4,4-ről 7.6ra. a baleseteké, mérgezéseké 9.2ről 12.5-rc nőtt. Egyetlen végzetes veszedelemmel se vettük föl sikerrel a harcot. S ismerve jelenünket, sejtve jövőnket, aligha ez lesz legfőbb gondunk az elkövetkező években. Holott józan ésszel gondolkozva: minden társadalomnak mindent megelőzően az öt alkotó embereket kellene életképessé tennie, merthogy gazdaságot, politikát, kultúrát — elnézést a morbiditásért — leginkább eleven emberekkel lehet csinálni... Méghozzá életerős, kiegyensúlyozott. egészséges emberek tömegével. Mindezt clőrcbocsátva közreadom a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Társadalomorvostani Intézete által, itt Szegeden az ipari munkások között végzett vizsgálat eredményeit. Hogy a kormányrúdná! ülők. a munkahelyi vezetők is értesüljenek a tényekről. Tőlük függ ugyanis, hogy ez a nép Kharón ladikjában, vagy Ady repülő hajóján folytatja-e majdan útját. Zalányi Sámuel professzor és Pető Éva docens volt a beszélgetőpartnerem azután, hogy lezajlott Szegeden a Társadalom-orvostudományi Társaság VIII. kongresszusa. Őket kértem meg, hogy összegezzék az intézet munkatársainak évek óta tartó munkáját, a szűkebb pátriánkban végzett vizsgálatok eredményeit. Arra voltam kíváncsi, hogy a Szegedi Sütőipari Vállalatnál, a tejiparban. a gabonaforgalmi vállalatnál, a konzervgyárban, a pincegazdaságban. a paprikafeldolgozó, a szalámigyár üzemeiben, valamint a kábelgyárban, tehát valamennyiünktől egy karnyújtásnyira dolgozó emberek egészségét vajon milyen, többnyire tőlük független feltételek határozzák meg. Lenne-e egyáltalán értelme esetükben az egyéni felelősségre apelláló egészségnevelésnek, avagy a címzettet máshol kell keresnünk. A betegségek és az elethelyzetek kapcsolatának elemzése során kiderült. hogy a mindennapi munkafolyamat. a megszokott életvitel sajátos egyéni reakciókat vált ki. ám ezek a megterhelések, a szervezet igénybevételének mértéke egészségügyi és szociológiai eszközökkel mérhető. A 2075 megvizsgált munkás között a szakképzetlenek betegebbek voltak. Leggyakoribb krónikus betegség körükben a magas vérnyomás. az elhízás, a cukorbaj. a gerincoszlop elváltozásai, a nyombélfekély, a neurotikus zavarok, az alkoholfüggőség. visszértágulat. ízületi bántalmak. A nők közül többen szenvednek az elhízástól, cukorbajtól. többüknek van nyombclfekélye. és ideges panaszokkal gyakrabban fordulnak orvoshoz, mint a férfiak. Az erósebb nem képviselői viszont többnyire magas vérnyomás.-az alsó végtag visszértágulata, valamint alkoholizmus miatt szorulnak kezelésre. Kimutatható, hogy a munkásnők betegebbek, többféle panasszal és tünettel fordulnak orvoshoz. mint a férfiak. Ők viszont — egynegyedük — maguk érzékelik a rohamos állapotromlást: mozgásszervi tünetekkel, látás- és halláscsökkencsükkel. idegességgel, figyelemcsökkenésse! vagy feledékenységük miatt nem rohannak azonnal a rendelőbe. A szociológusok különösen az elfáradást előidéző tényezőkre voltak kíváncsiak. A pszichés és a fizikai megterhelések — túlterhelések — SZALAY LLRENC: ÖREGEMBEK SZF.KERREL RÉTI-CSONKA LÁSZLÓ Nyárreggeli vers aranyló zöld lombok sistergő madárdal robbanó szél napláng fúillat száll szárnyal élt prücsök zengedez romvár most a létünk magányunk fölsivull szorongunk mert félünk sorozata óhatatlanul kimerültséghez vezet. A vizsgálódás rávilágított a munkahely vezetőinek felelőssegére. a szervezés embert védő fontosságára. Mert hihetetlenül sok energiát emészt az. ha nem egyenletes a napi megterhelés, ha túl nehéz maga a tevékenység. Egyértelműen káros a több műszak, az. hogy a heti pihenőnap nem mindig a hét végére esik. Sok munkás évek óta nem pihenésre használja a szabadságát, többségük rendszeresen túlórázik, így aztán rendre fáradtan — cs egyre fáradtabban — lát újfent munkához. Ez a páratlan túlhajszoltság, a kialvatlanság. a nyomasztó családi és a megoldatlan megélhetési gondok — több gyerek, az önálló lakás hiánya — olyan fizikai cs lelki teherként nehezednek a vizsgált emberek életére. hogy maguk képtelenek megbirkózni vele. képtelenek kialakítani egy sikeres önvédelmi fcszültségfeloldó stratégiát, hát menekülnek, ahogy magukra hagyottan tudnak: az alkoholba vagy a teljes reménytelenségbe. a depresszióba. A stresszhelyzetekben oly gazdag élet. a bizonytalannak tűnő jövőtől való félelem, a túlhajszoltság mellett persze a helytelen táplálkozási szokások, a jótékony mozgásban szegény életmód ugyancsak táptalaja a betegségeknek, különösen a szív- és érrendszeri, valamint az emésztőszervi megbetegedéseknek. Figyelmeztető adat. hogy a vizsgált munkások 53.7 százaléka szenved szívbetegségben cs csaknem 8 százalékukat gyomor- és bélpanaszokkal kezelik. Sajnos már a 20 év alatti korosztályban is előfordulnak cardiovásculáris betegségek, a 40—49 évesek között viszont már tömegével (19.4 százalék) cs a kor előrehaladtával egyre több szív- és érrendszeri beteget tartanak riyHván (a 60 év fölöttieknek 44,4 százalékát). Figyelemre méltó, hogy a 2075 munkás közül 77-et (átlagéletkoruk 45,3 cv!) két betegséggel gondoznak, 17ct hárommal. Az okokat firtatva a kezeiteknek csaknem a fele munkakörülményeit találta ártalmasnak. Főként a rezgést, a hidegáramlatot, a nagy fizikai megterhelést, valamint a túlmunkát említette betegsége okául. A férfiak 56 százaléka havonta 25 vagy ennél is több túlórát kénytelen vállalni. A kutatók fölmérték a munkások gyógyszerfogyasztási szokásait is. Az egészséges életritmust megváltoztató kényszerítő körülmények, a túlhajszoltság hatását, az idegrendszeri panaszokat a legtöbben csak gyógyszerekkel tudják elviselhetővé tenni. A megkérdezett férfiak 7.4 százaléka, s — ismét jellemző az anyák túlterhelésére — a nők 16.7 százaléka rendszeresen szed nyugtatót, altatót, nemegyszer többfélét is. „Sláger" az Elenium. ezt követi a Seduxen. az Andaxin. a Grandaxin. a Valeriana és a Trioxazin. Beláthatatlan következményei lehetnek annak. hogy emellett akad. aki alkoholt is fogyaszt, vagy a kábultságból nappal meg kávéval akarja „földobni" magát. A fölborult ideges állapotért — főként a nők — a klimaxot, a több műszakos munkaidőt. a mellette végzett házimunkát, az anyagi és lakásgondokat, valamint egyéb családi nehézségeket neveztek meg. Az adatok önmagukért beszélnek. Végezetül álljon itt az egyik, konferencián elhangzott előadás zárópasszusa. amely valamennyi kutató üzenete is lehetne: „Hazánk lakosságának egészségügyi mutatói ijesztőek... A változtatás nem csak az egészségügy feladata. Mi csupán szeretnénk felhívni kormányzatunk figyelmet arra. hogy ezen riasztó jelenségeket csak az életkörülmények kedvező megváltoztatásával, a túlfeszített munka, a túlhajszolt életmód csökkentésével lehet pozitív irányban befolyásolni." Egyetértünk. Kár lenne magyar fiatalokkal megtölteni Kharón ladikját... CHIKÁN \GNES