Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

79. évfolyam, 213. szám 1988. szeptember 9., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint Hagymaillatban Gyenes Kálmán felvételei A Mihályteleki Űj Élet Tsz szárítóüzemében ezekben a hetekben paradicsom és hagyma van a futószalago­kon. Vöröshagy ma-szárítmányból kétszáz tonnás megrendelésük van konvertibilis valutával fizető partnerüktől. A gyenge paprikatermés miatt próbál. koznak az idén először paradicsomszáritással. Ez a termékük is érdeklődést keltett a nyugati piacokon. Hazánkba érkezett a venezuelai elnök Carlos Andrés Perez, a Venezuelai Köztársaság el­nöke — a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának meghívására — pénteken hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett. A po­litikus rövid itt-tartózkodá­sa során megbeszélést foly­tat vendéglátójával, vala­mint a kormány és az MSZMP vezető tisztségvi­selőivel. (MTI) Dns Santos látogatása Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársa­ság és az MPLA-Munkás­párt elnöke hivatalos baráti látogatását befejezve, pén­teken elutazott Magyaror­szágról. Tőkés Lászlónak és Dolnik Erzsébetnek Berzsenyi-díj A Berzsenyi Dániel Iro­dalmi és Művészeti Társa­ság őszi elnökségi ülésén úgy döntött, hogy az idei Berzsényi-díjat Tőkés László temesvári lelkésznek és Dolnik Erzsébet lévai ta­nárnőnek, az ottani Csema­dok-szervezet egyik vezető­jének adományozza. A díjazottak munkálkodá­suk során kivételes erkölcsi bátorságról tettek tanúbi­zonyságot az egyetemes emberi jogok, valamint a kisebbségi sors védelmének érdekében. HSZMP-kezdeményezés Biztonsági övezet a jugoszláviai és ausztriai határ mentén i. A) A Magyar Szocialista Munkáspárt — abból a meg­győződésből kiindulva, hogy a szomszédos országok kö­zötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztése, a népeik közötti megértés előmozdítása tény­leges hozzájárulást jelent az európai biztonság és együtt­működés elmélyítéséhez, a kontinensünk államai közöt­ti bizalom megszilárdításá­hoz — azt javasolja a ma­gyar kormánynak, hogy te­gyen „ lépéseket a jószom­szédi viszony kiteljesítésé­re. Ennek érdekében egyolda­lú magyar intézkedésként: — az európai semleges és el nem kötelezett. országok csoportjához tartozó Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, valamint az Osztrák Köztársasággal kö­zös határa mentén támadó­fegyverzetektől részlegesen mentes. 50 kilométeres biz­tonsági, bizalomerősítési és együttműködési övezetet hozzon létre; — a megjelölt övezetben csak határőrizeti és határ­rendészeti, valafnint zömé­ben kifejezetten védelmi rendeltetésű harceszközök és csapatok maradjanak; — a fentiekkel összhang­ban, a magyar fél politikai szándékának kifejezéseként a három ország határa men­tén húzódó övezetben első lépésként 1990. végéig a harckocsik számát 50 száza­lékkal, azaz 200 darabbal csökkentse; — a fenti övezetben a stockholmi dokumentumok­ban elfogadottakon túl to­vábbi bizalomépítő és biz­tonságerősítő intézkedések sorát foganatosítsa, így pél­dául: — rendszeresen nyújtson tájékoztatást a határ menti A mentőorvos politizálni kezd Ebben az országban kilencmillió ember dolgozik, pár ezer meg po­litizál — oktatta ki serdülő lányát a Szomszédok című, közkedvelt te­levíziós sorozat hasonlóképp köz­kedvelt mentőorvosa. Ezután elma­gyarázta gyermekének, hogy vajh', mi is az a többpártrendszer, mi fán terem a választás: kifejtette, hogy rengeteg párt alakult Magyarorszá­gon, ám ő egyikükről sem tudja, hogy „mit akarnak", sőt, elhang­zott egy olyan mondat is, amelyből arra lehetett következtetni: a Szomszédok forgatókönyvírói — Kulka János szájába adva — a le­endő demokratikus képviselővá­lasztás értelmetlenségét sugallják, mintegy annak bojkottjára szólítva fel a nézőket. Márpedig ebben a mi kicsiny or­szágunkban nem dolgozik kilenc­millió ember, minthogy jóval két­millió fölötti a nyugdíjasok szama — az összlakosság pedig, ugye, csak tíz és fél 'millió —, nem be­szélve a gyermekekről, hiszen az ö létszámuk is levonandó. Az idézett mondat második fele sem állja meg a helyét, ugyanis nem pár ezer ember politizál, hanem jóval több: aktív politikusnak tartom a baráti ország budapesti nagykövetsége előtt éhségsztrájkoló polgártársar mat, éppúgy, mint az MSZMP, vagy az SZDSZ aktivistáját, vagy mint az életkörülményei romlása ellen — túlhajtva magát — szív­infarktussal tiltakozót, ellehetetle­nülő, kilátástalan helyzetéből füs­tös kocsmák mélyére menekülőt, és azt is — ö ám csak az igazán po­litikus! — aki a budai villanegyed­ben, Opeljéből kiszállva hirdeti, hogy őt aztán nem érdekli ez az egész Egész, neki csak az kell: hagyják élni... Sokszor vádolják a sajtót is: túí­politizálja „magát", állandóan a pártharcokkal foglalkozik, ahelyett hogy a mindennapi élet problémáit boncolgatná inkább. Nos. azok ta­lán (miért ürülnek ki a húsboltok időnként, miért tart évekig egy középület egyszerű tatarozása, mi­ért ily siralmas az iskola, a kórház ellátottsága stb.) nem politikai ügyek? Hát nem furcsa — kérdezte a fiatal professzor, amikor az interjú közvetlen tárgyától sokadszor elka­landoztunk —, hogy végre egy cso­mó tehetséges, jól képzett, szak­mailag a csúcsokat jelentő, s rá­adásul korrekt, tisztességes minisz­tere van a jelenlegi magyar kor­iránynak (Glatz Ferenc nek. Kulcsár Kálmánnak, a bányászsztrájk kap­csán igen európaian fellépő ipari miniszternek a neve emlitődött meg, sőt, a miniszterelnöké is), s pont ez a kormány fog rövidesen, de legalábbis a választások után megbukni? Bizony, furcsa, de egyi­künknek sem mindegy, hogy mely személyek lépnek nyomdokaikba. Ezért fontos, hogy mindenki lete­gye voksát valamelyik, általa jónak (illetve, jelenlegi helyzetünkben: a legkevésbé rossznak) vélt politikai erő mellett. Ennek egyelőre az em­beriség által kikísérletezett legjobb módszere a szabad, demokratikus választás, • a képviseleti rendszer eddigi legműködőképesebb formája pedig a parlamenti demokratizmus. Meglehet, ötven év múltán moso­lyognánk e kitételen, hiszen addig bármi is történhet. Most azonban „még" itt tartunk. Szóval, a mentöorvost — és a többi állampolgárt — sem szabadna (főleg a televízióban, főműsoridö­ben nem) ennyire tudatlannak be­állítani. mint akinek sejtelme sincs, hogy általában mi a különb­ség mondjuk egy kommunista, egy szociáldemokrata és egy keresz­ténydemokrata eszmerendszer és politikai hitvallás között Nem mindegy, hogy melyik párt vagy pártkoalició jut nemsokára hata­lomra, többek közt az okból sem, hogy — ha nem is dolgozik kilenc­millió ember Magyarországon, mint azt a Szomszédokban állították — annak, aki dolgozik, ne kelljen sok esetben csak a puszta megélhetésért kettő helyett is munkálkodnia. Sandi István A Magyar Szocialista Munkáspárt a szomszédos országok kapcsolatainak fejlesztése, illetve az európai biztonság és együttműködés elmélyítése érdekében azt javasolja a kormánynak, hogy egyoldalú magyar intézkedéskent hozzon létre támadófegyverzetektöl részlegesen mentes 50 kilométeres biztonsági, biza­lomerősítő és együttműködési övezetet a jugoszláviai, illetve az osztrák határ mentén — jelentette be Nyers Rezső, az MSZMP elnöke pénteken, a Köz­ponti Bizottság székházában megrendezett nemzetkö­zi sajtótájékoztatón. Az MSZMP kezdeményezése értelmében az így kialakítandó övezetben csak határőrizeti és határren­dészeti, valamint zömében kifejezetten védelmi ren­deltetésű harceszközök és csapatok maradnának. Az MSZMP — a szovjet testvérpárttal történt egyeztetés alapján — javasolja a Szovjetunió Kommunista Pártjának, hogy 1990 végéig egyoldalúan vonják ki a támadó fegyverekkel felszerelt szovjet erőket a bi­zalomerősítési és együttműködési övezetből. övezetben maradó erők nagyságrendjéről, azok helyzetéről; — korlátozza a gyakorla­tok számát, nagyságát, a tartalékos állomány mozgó­sításának mértékét, — tegye lehetővé az öve­zetben maradó csapatok életéről való rendszeres in­formálódását, — biztosítsa, hogy a zóná­ban tartandó valamennyi, illetőleg az övezetben tele­pített csapatok részvételé­vel folytatott gyakorlatokon a két szomszédos állam ka­tonai megfigyelői részt ve­hessenek. B) Javasolja, hogy egy ko­rábbi nemzetközi helyzetben hozott döntéseken alapuló elhatározását megváltoztat­va a kormány — 1989. évre 5,5 milliárd forinttal mérsékelje a véde­lemre eredetileg előirány­zott összegek nagyságát; — az ország területén el­helyezett atomeszközök el­juttatására is alkalmas in­dítóállványokat csökkentse szintén felére, 14 darabra. II. A Magyar Szocialista Munkáspárt — a szocialista országok leszerelési kezde­ményezéseivel és törekvései­vel összhangban — indítvá­nyozza a Szovjetunió Kom­munista Pártjának, hogy a Szovjetunió 1990. végéig a biztonsági, bizalomerősítési és együttműködési övezetből egyoldalúan vonja ki a tá­madó ^fegyverzetekkel fel­szerelt szovjet erőket, konk­rétan 2 harckocsizászlóalját. III. A Magyar Szocialista Munkáspárt javasolja továb­bá: a magyar kormány in­dítványozza Ausztria és Ju­goszlávia kormányának; 50 km-es szélességű zóna kiala­kításával csatlakozzanak a közös határok mentén biz­tonsági, bizalomerősítési és együttműködési övezethez, s így hozzanak, létre egy tá­madó fegyverzetektől részle­gesen mentes 100 kilométe­res szélességű, összefüggő zónát. Az MSZMP meggyő­ződése, hogy egy ilyen há­romoldalú magállapodás to­vábbi hozzájárulást jelente­ne a térség, s ezen keresztül az európai béke megszilárdí­tásához. Javasolja továbbá hogy; — együttes erőfeszítések­kel kapcsolódjanak a kato­nai célú és rendeltetésű nuk­leáris tevékenység korláto­zására és csökkentésére, a vegyi fegyverek átfogó eltil­tására irányuló nemzetközi együttműködés erősítéséhez (a felszámolás elvi és gya­korlati módozatai, valamint az ellenőrzés politikai, jo­gi, műszaki-technikai ténye­zői és feltételei kimunkálá­sával) ; — hozzanak létre magas szintű munkabizottságot a katonai költségvetések csök­kentése lehetőségeinek feltá­rására, az összehasonlító módszerek feldolgozására; — kutassák közösen a fel­számolásra kerülő hagyomá­nyos hazai technikák meg­semmisítésének, esetleges polgári hasznosításának le­hetőségeit, kísérletezzenek ki erre alkalmas eljárásokat és módszereket; — a katonai alakulatok képviselői, delegációi tartsa­nak rendszeres határmenti találkozókat; — kezdeményezzék újsze­rű gazdasági-kereskedelmi formák bevezetését, szabad­kereskedelmi övezetek léte­sítését, s a hármas határke­reszteződéshez közeli térség­ben nemzetközi tudományos -műszaki park megteremté­sét; — dolgozzanak ki újszerű együttműködést az emberi dimenziót átfogó kulturális, turisztikai, kishatármenti kontaktusok, a közvetlen la­kossági tömegkapcsolatok feltételeinek lényeges fej­lesztésére; — nyissanak széles körű távlatokat a természeti kör­nyezet állapotának fokozott oltalmazására, tegyenek lé­péseket a szubregionális eredményekre ráépülő össz­európai környezetvédelmi infrastruktúra alapjainak lerakására; — létesítsenek közös fej­lesztésű nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket, s munkáljanak ki átfogó mun­kaprogramot a környezetvé­delmi kultúra együttes fej­lesztésére és terjesztésére, egy ilyen irányú oktatási-ne­velési együttműködés kibon­takoztatására; — a kormányfők évente egy-egy alkalommal az öve­zetben tartsanak csúcstalál­kozót a megtett lépések rendszeres áttekintésére, az elért eredmények elmélyíté­sére, együttműködésük ma­gasabb szintre emelésére. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom