Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

1989. szeptember 8., péntek Háztáji dolgaink A DÉLMAÜYARORSZÁG ÚJSÁGÍRÓINAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Az. utóbbi néhány hónap' alatt mi, a Délmagyarország 'munkatársai, kétszer is meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a „sze­gedi tömegkommunikációs struktúra át­alakítása" címén rólunk, ám nélkülünk igyekeztek meghatározó döntést hozni. Az. MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának „műhelyében" írásba foglalták, és a sze­gedi városi pártbizottság korábbi állás­pontja ellenére immár kétszer megtár­gyalták a két helyi napilap, a Délmagyar­ország és a Csongrád Megyei Hírlap osz­szevonásának. koncepcióját Lapunk sor­sáról-jóvöjéről ugyancsak határozott el­képzelése van az Ellenzéki Kerekasztal szegedi tárgyalóküldöttségének; a megyei lapok jövőjéről ajánlást fogalmazott meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének elnöksége is. Nekünk is van véleményünk. Röviddel a magyarországi szabad választások előtt — nézetünk szerint — a valamennyi vá­lasztót megillető nyilvánosság megterem­tésével kellene foglalkozni, s nem a két helyi napilap irracionális összevonása ré­vén az MSZMP kétes etikójü vagyonmen­tő akcióinak számát szaporítani. Ebben a megyében, ahol deklaráltan a párt re­formszárnyához tartozók irányítják az MSZMP'-t, s ahol két napilap működik, valóban kínálkozik a fcajtóstruktűra at­alakitasa: a párt — szintén deklarált — önkorlátozása szellemében a 79 éves Dél­magyarország. amely egész története so­rán progresszív orgánum volt, az MSZMP lapjából Szeged egész lakosságá­nak lapjává válhatna. Mi, a szerkesztőség 19 munkatársa, szükségesnek látjuk kinyilvánítani: a ha­gyományt is tisztelve, progresszív, a vá­ros és a környék egész lakosságát szak­mai igényességgel tájékoztató, gazdasági érdekeltségi alapon működtetett politikai napilapot kívánunk írni. Szakmai integ­ritásunk azonos politikai integritásunk­kal. Értelmezésünkben a progresszivitás az ország érdeket szem előtt tartó, de­mokráciára, szociális biztonságra törekvő, a baloldali liberalizmus értékeit követő politizálást jelent. A városi önállóság és önigazgatás híveiként, nem kívánunk egy szervetlen, életképtelen .sajtókonglo­merátumban" összevont megyei-városi MSZMP-orgánumban dolgozni, sőt kije­lentjük; szakmai önállóságunkat gazdasá­gi önállósággal is hangsúlyozni kívánjuk. Az a meggyőződésünk, hogy a már el­kezdődött választási küzdelemben a vá­lasztók számára az információs esély­egyenlőséget így lehet elérni, ugyanerre lesz szükség a választások után kialakult, új társadalmi modellben is. Sulyok Erzsébet, Poilmanirzky Szi­lárd, Nyilas Péter, Chikán Ágnes, Mag Edit. Gyiirki Ernő. Kalocsai Katalin. Kovács András, Varga Iván, Tóth Szeles István. Darvasi László, Nagy László. Pacsika Emí­lia. Sandj István. Balogh Tamás, Gazdagít István, DIuszlus Imre, Pa­taki Sándor, Turi' József Tegnap délután szerkesztexiégünk mun­kaértekezleten, valamennyi munkatárs részvételével megvitatta 19 kollégánk föntebb közölt állásfoglalását. Alulírottak véleménye a következő lényeges pontok­ban eltér álláspontjuktól: 1. A Délmagyarország jövőjét oly mó­dón képzeljük el; hogy a parttal straté­giai szövetségben álló, demokratikus, bal­oldali elkötelezettségű. városi napilap­néplap funkcióját töltse be. 2. Szervezetileg a párttól, pártoktól függetlenül jelenjen meg. önálló gazda­sági vállalkozásként. ameiy keretek között viszont tudomásul vesszük az MSZMP­nek. illptve „jogutódjának" meglevő ala­pitói-tulajdonosi jogosítványait. 3. A Délmagyarország progresszív ha­gyományainak folytatói kívánunk lenni, az ország társadalmi-gazdasági kibonta­kozásának szolgálatában. Az MSZMP re­formerőivel rokonszenvezünk, velük vál­lalunk szellemi-politikai közösséget, a re­álpolitika jegyében. Bölc István. Pálfy Katalin, ltafai Gábor, Szabó Magdolna. Szávay István, Sz. Simon István Exportpályázók fóruma Ingyen nincs információ — Halló... 23-959? — Itt a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Kft dél-alföldi irodajunak üzenetrögzítője beszél. Amennyiben az exportpá­lyázók fóruma iránt érdek­lődik. közöljük, hogy a ren­dezvény szeptember 7-én. csütörtökön delelott 10 ora­kor kezdődik Szegeden, a Deák Fereny Gimnáziumban (József Attila sugárut Ilö— 120). Részvételi díj 1100 fo­rint, jelentkezéseket a hely­színen js elfogadunk... Az igazán profi előkészí­tés után gyengebb folytatás következett, de nem a ren­dezők hibájából. A budapes­ti előadók autóját Kecske­méten egy útépítés, ponto­sabban két kupac friss asz­falt, több mint 40 percig vá­rakoztatta. A szervezők ne­vében Nagy Tibor irodave­zető próbálta tartani a fron­tot. s így igazán részletes ismertetést kaptak a részt­vevők a kft. terüleáj irodá­jának tevékenységéről. Ju­tott idő néhány kérdésre is. — Félnapos tanfolyamért ennyi pénzt? — Érdemi információt ma már senki sem kaphat in­Syen. Egyébként 40 oldalas, igen részletes jogszabályi tájékoztatót is kap minden résztvevő. —- Hányan jelentkeztek előzetesen? — Kilencvenen. Vállala­tok. kisszövetkezetek mun­katársai. vezetői és a ma­gánvállalkozók. Bajáról. Du­napatajról, Gyomaendrődröl, az egó>z Dél-Magyarország­ról A helyszínen jelentke­zőkkel együtt, több mint százan vagyunk. — A program? — A késés miatt valame­lyest rövidül, de az előadók változatlanok. A kérdésekre, illetve a pályázat összeállí­tásának technikai kérdései­re mindenkeppen lesz eleg idő. Tizenegy óra után néhá­nyan mar elveszítették a türelmüket, egy feltételezhe­tően magánvállalkozó öreg­űr a penzet követelte. Az előzetesen bejelentett. 15 perces késés helyett, végül negyed tizenkettőkor kez­dődött az első előadás. Neményi László, a Keres­kedelmi Minisztérium fő­csoportfőnöke az ex port bő­vítő pályázati rendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy ez azon nagyon ritka szabá­lyozás közé tartozik, amely három évet megélve is mű­ködőképes. A botladozó in­dulás után — fél év alatt alig négy-öt pályázó —. ma már megtalálták a helyüket. Több mint hatszáz palyázat él, a gazdálkodó szervezetek teljesítik a preferenciák fe­jében vállalt kötelezettsége­ket. (A fejlesztés egészének öt éveit belül meg kell té­rülnie a többletexportból.) A gazdaság élénkítésén túl­menően, a tényleges ered­mény. az egymilliárd dollár értékű exporttöbblet, egyér­telműen a siker bizonyítéka. Ma mégis változtatni akarnak. Az ok? Jelenleg az Ipari Minisztérium és az OMFB is hirdet különböző pályázatokat, nagyon hason­ló' célokkal, illetve követel­ményekkel. Legalább három bírálóbizottság működik, esetenként ugyanazokkal az emberekkel. A módosított pályázati rendszerben — mint egyenrangú cél — a műszaki fejlesztés is belép, az exportbővítés mellé. ,.Teljes jogú tagkent" fo­gadják a termelő és nem termelő infrastruktúrával — például idegenforgalommal — kapcsolatos fejleszttseket is. Gyakorlatilag mindaz be­lefér. ami többletdevizát hozhat. A vállalkozások élénkíté­sével kapcsolatban eddig már sok minden elhangzott, de ennek legegyszerűbb módja — mióta azt a föní­ciaiak kitalálták — a pénz. A kormányzat kétmilliárd forintot célzottan erre kíván fordítani. Neái kell azonban egy űjabb. „vállalkozást élénkítő" pályázat, hiszen a korábbi, a mar összevont rendszer kritériumai szinte teljesen megegyeznek a vál­lalkozók elgondolásaival. Palotás János, a Vállal­kozók Országos Szövetségé­nek elnöke visszafogottab­ban beszélt. O már azt is eredménynek tartotta, ha a változás után nem lesz el­lentétes a kormányzat és a vállalkozók szándéka. Ed­dig nagyvállalatok külön osztályai foglalkoztak azzal, hogyan lehet a közös kalap­ból pályázatokkal, kapcsola­tokkal, vagy egyszerűen sí­rással pénzt előcsalogatni. A vállalkozók esetében ez most a VOSZ feladata. A pályázati rendszerrel kap­csolatban kiemelte, hogy a belpiac is nagyon fontos, aki itthon tud valamit fel­mutatni, az épp ügy szol­gálhatja a közös célt, mint az. akj exportál. Igazából egyetlen kritérium létezik: a nyereség. Kovác* András Bizalom és biztonság Elutaz ott hazánkból a brit védelmi miniszter Csütörtökön elutazott Budapestről Tom King, Nagy-Britannia és Eszak­Irország Egyesült Királyság védelmi minisztere, aki Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására, küldöttség élén négynapos hivatalos lá­togatást tett Magyarorszá­gon. A brit miniszter és kísé­rete magyarországi látoga­tása alkalrjjával tárgyaláso­kat folytatott a Honvédelmi Minisztériumban; áttekin­tettek az európai katonai bizalom- és 'biztonságerősí­tés terén elért eredménye­ket, illetve a .két ország tö­rekvéseit az enyhülés to­vábbvitelében. Felmértek azokat a területeket, ame­lyeken az európai enyhü­lés folyamataként megva­lósítható a ket különbózó katonai tömbhöz tartozó magyar es brit hadsereg ka pcso la t fel vétele. Megyénket képviselik A közelgő demokratikus országgyűlési választások szempontjából rendkívül hasznosak voltuk az MSZMP kongresszusának küldöttválasztási tapaszta­latai — hangsúlyozta No­vakné Halász Anna, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsaganak titkara, teg­napi sajtótájékoztatóján. Olyan új arcok, egyénisé­gek tűntek fel — mondot­ta —. akikre a váluszVi­sok során majd később is támaszkodhat a párt. A megyék az ott ' élő MSZMP tagok létszámá­tól függően kaptuk „helye­ket" a kongresszusra; en­nek megfelelően Csongrád megye 55 főt delegálhat erre az igen nagy belpoli­tikai jelentőségű tanácsko­zásra. Mint olvasóinkat korábban is tájékoztattuk, e hét végen zárul le a szegedi küldöttek megvá­lasztása; S/egedről és von­záskörzetéből összesen 26 fő vehet részt á pártkong­resszuson. Csongrád megye lobbi részéből viszont a 29 kül­döttet már megválasztot­ták; a korábbi gyakorlat­tól eltérően teljesen .de­mokratikus módszerrel. Bizonyos mennyiségű ta­mogató aláírás szükségel­tetett a jelöléshez, a tény­leges „küldöttségről" pe­dig partszavazás döntött, melyen a tapasztalatok szerint — a színhelytől függően — 60-80 százalé­kos volt a részvételi arány. E 29 küldött névsora a következő. Kistelek: Pap István, Szamosvári Jenő. Mórahalom: Szűcs István­ná. Ollós Forráskút: Ocs­ko Lajos. Mindszent: De­ák Lá.r,zló. Csongrád: Fá­bián György, Juhász Tibor. Thirring Akos. Szentes: Doczi Gábor, Demeter At­tila. Szarvas l'ul. Keserű Imre. Czabarka Janus. Fa­ragó László, Makra Laszlo. Csongrád Megyei Tanács —megyei rendőr-főkapi­tányság: Rákos Istvánná. Hódmezővásárhely: Ocsák Miklós, Huszár Imre. Fritz Péter. Frdély: Miklós, Szabó István, Pálinkó Mi­hály, Tóth Sándor. Csa­nádpalota-Kövegy: Ráqz János. Makó: Borbély Sandorné, Elefánti György, Almást Bálint, Kucsora István, Olah Sándor. A szegedi küldottválasz­tás tegnap zárult le; an­nak eredményéről a vá­lasztási bizottság értékele­se után tájékoztatjuk ol­vasóinkat. Volvóéknál így csinálják 1. Ha vevő érkezik Volvo. Egy a világ sok, ismert autómárkája közül. Hatvan esztendeje, hogy ez a nev berobbant a gépko­csipiacra; három év kitartó kutató- és fejlesztőmunka után 1927-ben gördült ki az első széria a göteborgi gyár kapuján. Egy évre ru mar az első export is el­hagyta az országot, s az azóta tartó, egyre növekvő népszerűsegnek köszönhető­en, ma már a termékek 80 százaléka Svédországon kí­vül talál gazdára. A Volvo meghódította a kényes és igényes USA piacát, oly­annyira, hogy az export 27 százalékát a . jobbnál jobb kínálatból kényük-kedvük szerint válogatható ameri­kaiak veszik meg. nem sok­kal maradnak le mögöttük az angolok, s szorgalmas ve­vő Nyugat-Európa több or­szaga mellett Del-Ameriku, Ázsia és Ausztralia is. öm­lik hát a pénz az országba a „Volvo Group" jóvolta ból: tavaly 96 639 millió svéd koronát „zsebeltek be", 'a vállalat nyeresége pedig tobb mint 10U0 millió korona volt. Hogy mi a titka a nem éppen olcsó jármüvek nép­szerűségének? Ok ügy tart­ják. ez három szóval ösz­szefoglalható: „Minőség, biz­tonság, időtállóság." Az Európa szívéből, ' sa­ját kerekein és hajón ér­kező vonat mindig hoz olyan utasokat, akiknek űticéljuk a Volvo gyár gépkocsiátadó központja. Az éjszakai uta­zástól gyűrődött, morcos em­berek mind igyekeznek ki­felé az állomásépületből, há­rom család ténfereg csak bizonytalanul a váróterem­ben. Az angolok veszik ész­re először a telefonfülkéket, a talpraesett asszonyka már­is intézkedik: férj, gyerek, csomagok a padra, ő pedig némi apró fölkutatása után tárcsázza is az 59-28-49-es számot. A mögötte állók fi­gyelnek, hisz hamarosan ezt teszik ők is. Mert itt, kérem, meg van szervezve minden: a gyár taxikat küld az aznapra odarendelt, ked­ves vevők elé. A Center a világ egyik legmodernebb átadóépülete — állítja a cég —, ahol a Föld másik végéből ér­kezett utas is elegánsan, ké­nyelmesen eltölthet órákat akár. Ehet, ihat, tisztálkod­hat, emellett persze sze­mélyre szóló bánasmódbun részesül. A pult mögött ülo hölgy tobb nyelven beszél. Legnagyobb meglepetésünk­re — nevünk hallatán — magyarul szólal meg: — Már vártuk önöket. S míg csodálkozunk, mi­lyen kicsi a világ, az üres­ségtől szinte kongó terem­ben egy idős hölgy is oda­dugja a fejét: — Szintén magyarok? ö Amerikából jött, per­cek múlva viszi is a ko­csiját. Mi, rövid adminiszt­rációs ügyintézés után szét­nézünk az épületben, ájul­dozunk a helybeli alkat­részüzlet árain: ugyanaz, a csomagtartó, üléshuzat, festék, miegymás jóval ol­csóbb a túlparton. Par perc múlva a hangszóróból .hall­juk: az idős hölgyet szólít­ják, mivel az üvegajtó mö­götti csarnokban a kocsi elő­állt. Együtt keressük a fe­hér 740-est, kék huzattal, um csak leírhatatlan külle­mű üléseket látunk. Ta­lán akkor állok a legközelebb az igaz­sághoz, ha azt mondom: olyun fölmosórongyszerű szövettel. Nagy hurkolásű, sötét és világosszürke anyag. Hajdani honfitársnőmnek sírhatnékja támad: ennyi pénzért évekig ezt a fortéi­mét elnézni! Aligha lehet már tenni bármit — kese­reg, de reklamál... Az ele­gáns, ö'tönyös alkalmazott egy kezdő ifjút szalajt, amo­lyan összekötőt műhely és „üzlettér" között. Sejtelme sincs, hogy történhetett: be­látja, ez a szín minden, csak nem kék. Kisfönök jü: nem érti. A nagy fonok tár­gyal. . ebédel. tanakodik, majd kisüti: az amerikai szövettípusoknak mas a kódszámuk, mint az euró pai modelleké, az ottani emberük adta le hibásan a rendelést. • — Ez a kocsi, kérem, nev­re készült, a kért extrák­kal, nem tudunk mit ten­ni... — Alkalmi ismerősünk mar ott tart: így ez a kocsi nem is kell. Hangot is ad elha­tározásának. — Esetleg, ha fizetik a szövet minőségéből adódó árkülönbözetet, és van ide­jük várni .. . Utánanézek. Fél óra múlva — nem hiszek a szememnek — az udvaron állók között meg­pillantom ugyanazt a ko­csit az ismert rendszámmal, a megálmodott kek plüss­u lésekkel. Az angol hölgy, bar előt­tünk érkezett, egyre csak szaladgál a csarnokban, kis­lánya visít az unalomtól, férje éppoly mega.dóan, en­gedelmesen álldogál, mint a pályaudvaron. Rendeltünk tetőabla­kot. kifizettük, és most ide­adják nekem ablak nél­kül ... — magyarázza köny­nyes szemmel. Ezt hogy oldják meg. el­képzelni sem tudom. Min­denesetre mi mar vidámab­ban nézünk elébe a vásár­lók számára rendezett gyár­látogatásnak. Chikán Ágnes Ujabb tájvédelmi körzetek Ujabb tájvédelmi körze­tek kijelöléséről határozott a környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter. Ritka vulkáni' felszíni képződmények, sajátos tengeri üledéklerakódás nyomai találhatók a mint­egy 7 ezer hektáros Kelet­Cserhát Tájvédelmi Körzet területen, ahol 500 hektárt fokozott védelem alá he­lyeznek. Gazdag élővilág, háborítatlan gyepterület, pusztafüves legelők, szikla­füves részek, ritka növé­nyek, növénytársulások jellemzik a vidéket. Az andeZit- és bazalt­vulkánosság sajátos jeleit mutatja a földfelszín a mintegy 7 ezer hektáros Karan cs-M ed ves Tájvédel­mi körzetben, ahol szinten körülbelül 500 hektár a fo­kozottan védett terület. A még háborítatlan sztyepvidék gazdag növeny­és állatvilága, a természe­tes pusztai 'környezetben élő túzok előfordulás indokolja elsősorban a harmadik táj­rész, a mintegy 10 ezer hek­táros Borsodi Mezőségi Táj­védelmi Körzetben vedelem alá helyezését. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom