Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-07 / 211. szám

1989. szeptember 7., csütörtök 5 Az a Robotzsaru Végre valami újra lenne szükség,, akár krimi vagy horror, vagy „szkifi". A Ro­botzsaruban kicsit ötvöződik mindez. Kétezer táján já­runk. A táj mai. Mindenütt erőszak, de főleg Detroitban, ahol a film történik. Mur­phy-nek nincs sok szeren­cséje, mert egy akció során lelövik, s Morton, a nagysze­rű konstruktőr, agyából és belső szerveiből egy mindig szolgálatra kész zsarut konstruál, robot képében. Gondolom, ez az ötlet sem fogja meglepni a nézőt, mert már beleedződhetett abba a világba, ahol a robot és az ember mindenre elszánt tö­kéllyel kiegészíti egymást Itt is erről van szó. A Ro­botzsaru alapvető instruk­ciói: 1. Szolgálja az emberek bizalmát, 2. Fenntartja a törvényt, 3. Védi az ártatla­nokat, 4. Titkosan végzi munkáját. Mindez minden mesének erkölcsi alapja le­het, de nehéz elképzelni, hogy ez valakit egy film el­készítésére inspiráljon. Nyilván nem is erről van szó, hanem a filmüzlet egy termékéről, mely a félelem és izzadáskeltés mellett egyebet nemigen ér el. Uj film Vagyis szauna helyett lehet­ne ajánlani. A film szerint a közeli jö­vőben járunk, amikor mái­Dél-Afrikának is van atom­bombája. Nos, felteszem a kérdést: ha felelősen gon­dolkodó fiatalságot akarunk, akkor a szórakoztatás kere­tein belül efféle zagyva út­mutatásban miért részesít­jük őket? Ez az „alkotás" rendkívül felelőtlen egy nagyon fon­tos mozzanatban, s ez a hi­bája minden hasonló ötlet alapján gyártott filmnek. A néző igazságra szomjúhozó öntudatát, és minden pozi­tívnak nevezhető erkölcsi normát összeköt a gyilkos­ság, a gyilkolás tényével, ami ezáltal elfogadható cse­lekedetként szerepel. Elpa­zarolt és már ezerszer kilőtt fordulatokon izgulhatnak a nézők. Ha lesz kedvük. És ha izgulósak. Csupán azok­nak ajánlhatom ezt a filmet, akik a legfergetegesebb és vérengzősebb jeleneteken is nagyon mélyen tudnak alud­ni. P. Sz. i v-fórum A Magyar Televízió Sze­gedi Stúdiója fórummüsort rendez 1989. szeptember 11­én a iDél-alföldi magazin­ban : az adás vendégei el­méleti és gyakorlati jogá­szok lesznek, akik elsősor­ban a bírói és ügyészi füg­getlenség, az igazságszolgál­tatás szerkezete, alkalmas­sága, a büntetések súlya és azok hatása témakörében várják a nézők kérdéseit. A stúdió munkatársai kérik, hogy levelüket a Magyar Televízió Szegedi Stúdiója címére (6722 Szeged, Űttörő tér 22.) küldjék el, vagy az adás napján hívják a (62) 12-715-os telefonszámot. Morvái referenciakazánja a SZOTE-n Egy égető gonddal kevesebb... Évente l millió müanyagfecskendö, 2 millió tű, 170 ezer darab katéter, 238 ezer transzfúzióskészlet, 790 tonna kötszer, 26 tonna mosó-fertőtlenítö, 12 tonna műanyag­fólia, 3,2 tonna megszült placenta és 20 tonna állati hűi­re került, csak másfél éve a II-es kórház (korántsem va­lamennyi hulladékot meg­semmisíteni képes) égetöjé­be, ahonnan a távozó gázok la. Csak a legnagyobb tételeket számba véve is, riasztó a formájában mérgeznek ben­tény: ekkora tömegű veszélyes hulladék keletkezik egy­egy évben a SZOTE klinikáinak, intézményeinek tevé kenysége nyomán. Ha ehhez hozzátesszük, hogy alig ket évvel ezelőtt még — az állati hullák kivételével — mindezeket a mér­get okádó, fertőzést terjesztő anyagokat ugyanúgy szállí­tották a városszéli szeméttelepekre, mint az utcai kukák hordalékait, akkor már hátborzongatóan félelmetes a je­lenség. Ha a borzalmat fokozni akarjuk, gondoljuk végig, mit jelentett évtizedeken át a Tisza-part másfél kilométe­res szakaszán, jószerével a város szívében, a guberálók, az injekciót tűk után kutatók szabad prédájául hagyott, tátongó konténerekben tárolt életveszélyes hulladék? nünket, városlakókat to­vább. A város méregtelenítésé­nek szükségességét a Kör­nyezetvédelmi- és Vízgaz­dálkodási, valamint a Szo­ciális és Egészségügyi Mi­nisztérium nem kérdőjelezte meg. Az előbbi 12 millió fo­rint, az utóbbi 8,5 millió fo­rint vissza nem térítendő támogatást adott az égetőmű megépítéséhez. Az összkölt­ség közel 25 millió forint lesz. A különbözetet a szege­di orvosegyetemnek kell elő­teremtenie, kigazdálkodnia. Morvái Ferenc neve és a Megamorv Kft. név mosta­nában a Petőfi-kutatások kapcsán került a sajtó ha­Négy éve először, hogy a Vállalathoz szállították az SZOTE gazdasági főigazga- állati tápok készítéséhez. A tója, Szöcs Lajos e számada- használt oldószerek, a folyé­tokkal és tényekkel próbálta kony veszélyek fél országot sábjaira. Hosszú idő óta elő­riogatni a városatyákat, be- „beutazva" jutottak egykor szór esik róla — róluk — szó láttatni igyekezvén velük: a Budapestre, később Vácra, eredeti összefüggésben. A város összefogására van és e legutóbbi időben Szom- SZOTE-ra a Morvái által szükség az elodázhatatlan bathelyre. A szilárd hulla­beruházás, egy nagy teljesít- dék pedig a város környéké­ményű, speciálisan az egész­ségügyben keletkező, veszé­lyes hulladék megsemmisí­tését szolgáló égető létreho­zásához. Akkor szóbeli ígé­retet kapott az anyagi támo­gatásra. Mire az égetőkazán terve meglett, a tanácsi tá­mogatás erkölcsivé szelídült. Jóllehet ekkora mennyiségű és ekkora veszélyeket rejtő szennytől megszabadulni az egész város létérdeke. Az eddigi „megoldások" legfeljebb a megsemmisítés­re való törekvésnek nevez­hetők. Eleddig a kísérleti állatok tetemeit a Fehérje Melléktermék Értékesítő tervezett, kerül. készített kazán Szeptemberi folyóiratszemle Három igen fontos írás olvasható a szeptemberi Ti­szatájban. Tamási Aron Szülőföldem című útleírását e számtól kezdte közölni a lap. A régi időkben bizony élt még olyan miniszterel­nök, aki nemcsak olvasott mai irodalmat, hanem meg is becsülte. Így történt, hogy Vaida Sándor miniszterel­nök tisztelete jeléül három erdélyi magyar írónak, köz­tük Tamási Áronnak első osztályú vasúti szabadjegyet adott, egész esztendőre szó­lót. Tamási tehát elindult, hogy ingyen „bejárja" szü­lőföldjét, beváltva egyúttal régtől hangoztatott tervét, miszerint egy hazai útleírás lesz a legközelebbi könyve. Olvasom ezt a gyönyörű nyelven megírt könyvet, melyet újra és újra áthat a bölcs és érzékeny tolerancia s közben mégis keserűség fog el, hogy akkor még szü­lethettek ilyen mondatok: „Mert hirtelen világossá te­szi, hogy nincsen veszély: nem az amerikai vad me­zőkön vagyunk, hanem kies és biztonságos országunk­ban." Csoóri Sándor ez év áp­rilisában a Protestáns Ma­gyar Szabadegyetem bécsi nyitóelőadásán arra a kér­désre kereste a választ: „Mi a magyar ma?" Az el­múlt harminc év egyik leg­súlyosabb bűne, hogy kitil­tották ebből a népből a kez­deményező erőt. Régtől tudjuk, hogy Dániában élünk, hogy a magyar ham­leti nép, „mely Mohács óta a lenni és nem lenni mono­lógját ismételgeti ..." Csoóri Sándor azt mondja, hogy a magyarság új léthelyzetbe került. Rá kellett döbben­nie, hogy fizikai erő többé nem lehet, ám szellemi igen. Sőt! Csak példával hódithat, önmaga újrahódí­tásával. Kováts Zoltán, p. tanár­képző főiskola történésze, a demográfia sokat tűrt ku­tatója adatokkal igazolja ama hivatalos álláspont tarthatatlanságát, mely sze­rint ő teljesen félretájékoz­tatja a közvéleményt alap­vető demográfiai kérdések­ben. A KSH demográfus szakértői 2000-re 282 ezres, Kováts Zoltán 593 ?zres fo­gyással számol, ha nem születnek „olyan intézkedé­sek, melyek megváltoztat­ják a régóta érvényesülő negatív tendenciákat". Dal. Azokban az években, amikor Erdéllyel, a romá­niai magyarság sorsával ki­mondva-kimondatlanul ti­los volt foglalkozni a ma­gyarországi sajtóban, két szegedi folyóirat — a „fel­nőtt" Tiszatáj és a „gyer­mek" Kincskereső — rend­szeresen közölte klasszikus és mai erdélyi írók, költők müveit (nem feledkezve meg a jugoszláviai és szlo­vákiai magyar irodalomról sem). Nem előzmény nélkü­li tehát a szeptemberi szám Erdély-összeállítása: Kányá­di Sándor, Dsida Jenő ver­seivel, Tamási Aron, Sütő András elbeszéléseivel ed­dig is találkozhattak a fo­lyóirat olvasói. Ami műve­iknek szomorú aktualitást ad, az a fokozódó zsarnok­ság, amely elől ezrek mene­kültek már az anyaország­ba. Krúdy Gyula: Túl a Királyhágón című útirajza, mai költők: Balla D. Ká­roly, Baka Istvár. és Kiss Dénes erdélyi témájú ver­sei is e számunkra különö­sen kedves vidék és népe iránti szeretetről, aggoda­lomról vallanak. Űj rovatot indít a Kincs­kereső: ezentúl „Igy írunk mi" címmel minden számá­ban bemutat egy vagy több vers- vagy prózaíró gyerme­ket. Ezúttal a Kincskereső­tábort is megjárt budapesti Földváry Tamás és az elő­szállási Pribék Katalin verseit, valamint a szegedi Matuszka Tamás írását, mely nem véletlenül követ­kezik az Erdély-összeállítás után: témája egy brassói diák politikai öngyilkossá­ga. A „Nevető irodálomórá"­ban Nagy Lajos „állatraj­za", Az elefánt olvasható Üj sorozat indul, az „Idő­utazók klubja". Ebben az 1838-as pesti árvíz hőseit mutatja be Jókai Mór (Rész­let a Kárpáthy Zoltánból). Ezentúl lesz levelezési rovat is („Ami a szívedet nyom­ja"), melyben Janikovszy Éva válaszol majd a gyere­keknek. A kiváló írónő egyik „Az úgy volt.. ."-ját is megtaláljuk a lapban. A szeptemberi szám köl­tői — a felsoroltakon kívül — Markó Béla, Czcgö Zol­tán, Darvasi László, Donkó László és Szepesi Attila. A fantasztikumot Lem humo­ros sci-fije képviseli, az il­lusztrátorok: Würtz Adám, Réber László. A Kincskere­ső kisgalériája Buday Györ­gyöt mutatja be. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási. vala­mint a Szociális és Egészségügyi Minisztérium közö­sen létrehozott országos bizottságának elnöke, Désy Illés, a SZOTE Közegészségtani és Járványügyi Inté­zetének igazgatója A szegedi professzort kérték fel arra, hogy dolgozzon ki elvi iránymutatást az egész­ségügyi intézmények „termelte" hulladékok gyűjté­sét, raktározását, szállítását, osztályozását és megsem­misítésének módját szabályozandó. A 80 oldalas ta­nulmány már elkészült. A sokszorosítás után vala­mennyi magyar egészségügyi intézmény az e tanul­mányban foglalt irányelveknek megfelelően kell, hogy megszervezze a veszélyes hulladékok környezetkímélő megsemmisítését. A kérdés szakértője tehát Désy professzor, ezért kérdeztem véleményét a Morvai-féle hulladékégető kazánról. — A kazán paraméterei lényegesen jobbak, mint amit a magyar szabvány előír. A hulladék megsem­misítése során a füstbe kerülő szennyezőanyag mind­össze körülbelül 0,1 százaléka a megengedett határ­értéknek. De felhozhatom példának a kén-dioxid ada­tait is. A szabvány szerint megengedett érték 40 kilo­gramm per óra, a Morvai-féle kazáné 0,057. További pozitívumai: a kazán igen nagy kapacitású, minden szilárd hulladék, illetve állati tetem égetésére — és ami a fő: a műanyagok égetésére is — alkalmas. A kazán termelte gőz pedig az egyetem energiahálóza­tába „építhető". — Ez a kazán sem képes azonban a folyékony veszélyes anyagok megsemmisítésére. — Morvaiék most kísérleteznek egy olyan por­lasztó megalkotásával, amely képes a veszélyes ol­datok megsemmisítésére is. Eleddig minden jel arra mutat, sikerül ezt is megoldaniuk. — Ügy tudom, jó néhány külföldi országban sze­lektálják a veszélyes hulladékokat. Külön gyűjtik és tárolják az üveget, a papirt a többi hulladéktól. Az ön által kidolgozott irányelvek között szerepel-e ez a követelmény? — Igen. hiszen a hulladékkezelés szelektív mód­ja a korszerű, csak hát ennek gyakorlati megvalósítá­sához anyagilag érdekeltté kellene tenni az egész­ségügyben dolgozó személyzetet. — A kommunális hulladéktól azért elkülönítik az egészségügyben keletkezett egyéb veszélyes anyago­kat? — Természetesen. Külön e célra lesznek konté­nerek. Ezeket emberi kéz érintése nélkül szállítják a kazánba, ahol a veszélyes hulladék elégetését követő­en feltőtlenítik. és .'gy kerülnek majd vissza ismét ál­lomáshelyükre. — A kazán üzemkezdésének időpontja igen kö­zeli. — Az egyetem mosodája melletti, leendő égető­mű betonalapzata már készen áll. Napokon belül — szeptember 15-e a határidő — érkezik a kazán. A be­szerelést követően Morvái vállalta, hogy emberei há­rom hóníipig ittmaradnak, és betanítják a mi dolgo­zóinkat. A hulladékégető tehát néhány héten belül már működik. — Egyik pozitívumként említette, hogy a kazán nagy kapacitású. Ezek szerint nemcsak az egyetem kiszolgálására lesz alkalmas. — Gond ntlkül felvállalhatnánk a városi kórház, a deszki tüdőgondozó, a vásárhelyi kórház veszélyes hulladékainak égetését is. Az a tény pedig, miszerint Morvái Ferenc a szegedi' orvosegyetem égetőkazánját szánja referencia-, mintkazánnak külföldi — poten­ciális vásárló- — partnerei számára, igazi garancia a megbízhatóságra, a korszerűségre. Kalocsai Katalin IX. dél-alföldi fotószalon A szentesi művelődési központ fotóköre idén ok­tóberben rendezi meg a IX. dél-alföldi fotósza.lont. A kiállításon részt vehet min­den Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében élő, dolgozó amatőr vagy hiva­tásos fotós. A pályázatra be­küldhető képek témája és száma kötetlen. A bekül­dendő képek hosszabbik ol­dala legalább 40 centiméter, színes képeknél és sorozat­nál legalább 24 centiméter kell legyen. A képekhez kí­sérőjegyzéket kérnek mel­lékelni. A képek hátoldalán a rendezők kérik feltüntetni a kép címét, a szerző ne­vét, lakáscímét, kor-, klub-, vagy alkotócsoport-tagságát. A kiállításon több egyéni pénz-, díj- és tárgyjutalom, valamint körök részére egy kollekciódíj nyerhető el. A kollekciódíjjal jutalmazott kör munkáiból 1990. első felében kamarakiállítást rendeznek a szentesi mű­velődési központban A pá­lyázatra a képeket postai úton való visszaküldésié is alkalmas csomagolásban küldjék az alkotók a követ­kező címre: Szentesi Mű­velődési Központ, 6600 Szentes, Tóth József utca 10—14 sz. Beküldési határ­idő: szeptember 25. A ki­állítás október 8-tól no­vember 20-ig tart majd nyit­va. Oktatás ­tíz Dvelven Szeptember 11-től, hét­főtől,, iratkozhatnak be a JATE Szabadegyetem Prog­ress Nyelviskolájába azok, akik az angol, francia, né­met, olasz, orosz, román, spanyol, szerbhorvát, len­gyel — és a magyar nyel­vet szeretnék elsajátítani. Az utóbbi lehetőséget azok­nak kínálják, akik magyar nyelvközösségben kívánnak élni, de nyelvünket még nem beszélik. Indulnak állami nyelv­vizsgára és felvételire elő­készítő tanfolyamok, sőt a nyelvvizsgák januári idő­szaka előtt speciális, 40 órás felkészítő tanfolyam is lesz. Az oktatás kezdő, közép­haladó és haladó szinten fo­lyik. Már a legkisebbeket is tanítják olyan óvodai pe­dagógusok, akik nyelvvizs­gával rendelkeznek. Működ­nek általános iskolákba ki­helyezett csoportok, és igény szerint munkahelyeken is vállalnak nyelvoktatást, al­kalmazkodva a dolgozók időbeosztásához. Az isko­lás korú gyerekek nyelvi tá­borokban gyarapíthatják ez­irányú ismereteiket. Nem lényegtelen szem­pont. hogy a legmagasabb óradíj is csak 28 forint. A nyelviskolába az Április 4. útja 4. szám alatt lehet be­iratkozni. Telefon: 10-129. Uj videokazetták A Belvárosi mozi hétfőn megnyílt videokölcsönzö­jébe új videokazetták ér­keztek. A MOKÉP moziban nemigen Játható 29 darab Columbia filmje. Köztük há­zi használatra ajánlható bő­séges erotikával dúsított filmek, ezenkívül például az Aranyoskám, a Bosszúvágy II., a Szelíd motorosok. Akit több is érdekel, nézze meg a Belvárosi mozi videakol­csönzőjében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom