Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

5 1989. szeptember 2., szombat Minden drágább, mint tavaly Papírboltok ostrom idején A legtöbb pénzt az írószerboltokban költik el ilyenkor. Somogyi Istvánné, a Kárász utcai üzlet vezetője szerint nagyon jó ag idei ellátás, bár ehhez sok kapcsolatot kell fenntartani. Nem elég, ha csak a nagykereskedelem szállít, hiszen kínálata nem teljes. Iskolatáskát* tolltartót, borítót, címkét közvetlenül a termelőtől is vásárol. A nagykereskedelem szállítása azonban így is jobb, mint tavaly, eddig semmiből sem volt hiány. Szeptember elején viszont számítani kell arra, hogy egyes árucikkeket nem lehet majd azonnal megkapni. Ez lesz a „pótvásárlások" ideje, amikor olyan dolgokat kell beszerezni, amelyeket külön kérnek a pedagógusok. Minden drágább, mint tavaly, van olyan füzet, amely másfél éve még 1,70 forint volt, most ugyanebbe 4,60-ért írogathat a diák. A kínálatot igyekeznek ügy kialakítani, hogy a viszonylag olcsótól a drágábbig mindenki megtalálja a pénztárcájának megfelelő árut. A 6 darabos színesceruza-készlet például 29,20tól 168 forintig kapható. A füzeteket 1,40-től 12 forintos borítókkal fedhetik. A táskák különösen sokba kerülnek: 400 és 800 forint közötti áron kaphatók. Vonalzóból, korzóból kicsi a választék, és amióta a Jugoszláviából jövők <u élelmiszerüzletek után a papírboltokat is sorra veszik — előfordul, hogy 200 darab kockás füzetet viszIskolakezdés. A vakáció utolsó napjai már ennek jegyében telnek el, szülő és gyerek számára egyaránt. Az időjárás a diákokkal érez együtt, a sok esővel a nyarat siratja. A szülő pedig erői (meg pénzt) gyújt, és addig járja az üzleteket, amíg lassan összeszedi mindazt, amivel gyermekének föl kell szerelkeznie tanévkezdetkor. nek el egyszerre —, színes ceruzából, temperafestékből alig maradt. A forgalomnövekedés kéthárom hete 60 százalékos a korábbihoz képest, naponta 800 ember is megfordul a boltban. Szeptember elején ee a szám a kétszeresére is nőhet. A Tanácsköztársaság útja 6. szám alatti üzlet vezetője, Zvolenszki Jánosné már kevésbé elégedett az ellátással. Csak illatos kínai radír van, hiányzik a grafitceruza, a négyzetkockás füzet. Régóta nincs itatós, tollszár, ceruzabél és milliméter-pauszpapír. Papírórát és -hőmérőt, valamint számegyenest csak kisiparosoktól lehet beszerezni. A jugoszlávok itt is nagy <edvvel vásárolnak, így aztán a folyamatos ellátást nehéz biztosítani. A diplomatatáskák sznob divatja már a múlté, a most kapható táskák szépek, drágák (1100-ért is kapni) — és rosszak. A szülök viszont — a kereskedők tapasztalata szerint — úgy gondolkodnak, hogy inkább megvarrják az elszakadt táskát, és nem vesznek újat. A papírboltok évenként kapnak a Piérttől egy listát — amelyet a Művelődési Minisztérium segítségével állítanak össze — az általános iskolában kötelezően használatos füzetfajtákról, az egyes évfolyamok szerint. A pedagógusok azonban az első tanítási napokon még előírnak néhány dolgot, ilyenkor indul a második roham az írószerboltokban. Még az is előfordul, hogy r. tanár olyan dolgokat tesz kötelezővé, amelyek esetleg évek óta nem találhatók meg az üzletek polcain. Ilyen például a hajtogatólap és — bármilyen furcsa, még ezt is kérik — a kék csomagolópapír. Ilyenkor szülő és gyerek hiába futja körbe a várost, megtörténhet, hogy szegény diák egyest kap a hiányosságért. Korábban, amikor kisebb volt a drágaság, a Piért évenként tartott kedvezményes tanszervásárt. AJztán az árak növekedtek, a kedvezmény pedig megszűnt, így aztán a Tanácsköztársaság úti bolt mag?, kezdeményezett egy akciót: májusban féláron lehetett iskolatáskát venni. A vevők anyagi helyzetét mérték le azon, hogy két hétig tartott ez a vásár, holott máskor csak két napig „állták" a rohamot. A bürokrácia is nehezíti munkájukat. A gyámhatóságtól iskolas'zerek beszerzésére anyagi támogatást kapnak a rászorulók. Ezt csak helyeselni lehet. Azt viszont már kevésbé, hogy a vásárlásokat részletes, gyakran több oldalas számlákkal kell igazolni, amelyeken az áru megnevezésén és árán -ívül" annak termékazonosító száma is szerepel! „Örült munka" — mondják a kereskedők, és alighanerrí igáKuk van. Egy lebélyegzett és aláírt tételes pénztárgépszalag éppúgy bizonyíthatná, hogy a megfelelő helyen költötték el a tanács pénzét. * ELSŐS GYEREK — ARA: 2500 FT Mennyibe kerül iskolába indítani "egy első osztályos gyereket? Ha mindent beletömünk egy képzeletbeli iskolatáskába (650 Ft) és tornazsákba (180 Ft), a következők fogják megtölteni: tolltartó 150, könyvborítók 130, zsírkréta 20,30, vízvesték 47,40, a betütartó 41,10, golyóstoll 30 forint és így tovább... Az írószerek nem kerülnek többe 1800 forintnál. Kell még iskolaköpeny (200 forint), tornacipő (130 forint) és tornaruha (326 forint), és még ki tudja, mi minden! Megjegyzendő, hogy mindenből az átlagosat, illetve az olcsóbbat választottuk. Ha nincsenek nagy igényeink, akkor is 2 ezer 500 forintunkba — de inkább többe — kerül, hogy gyermekünk megízlelhesse a tudás fájának gyümölcsét az ingyenes közoktatás paradicsomkertjében. Nyilas Péter Radikális csökkentés előtt... újság tagdíjügyben? Az MSZMP-tiagok évek óta vitatják, mekkora legyen a tagdíj, hogyan és ki, mire költheti azt. Kevesen tudják, hogy a legmagasabbak közé tartozik az MSZMP-tagdíj. Jelenleg a 4 ezer forint alatti jövedelemnél a párttag, elhatározása szerint. 5—40 forint közötti összeget fizet; 6 ezer forintig 1,5 százalék; 12 ezerig 2, 20 ezerig 2,5 százalék; 30 ezerig 3; a felett pedig 4 százalék a tagdíj. Ez már az 1988 novemberében történt csökkenés utáni színvonal, hiszen előtte ennél is nagyobb hozzájárulást kért a párt tagjaitól. A mostani, radikális csökkentésre vonatkozó központi javaslat a párttagoki véleményének figyelembevételével alakult ki. A Szeged városi pártbizottság szinte havonta továbbított a felsőbb pártszervekhez javaslatokat e témában. A tava.y októberi pártértekezlet is kifogásolta a tagdíjrendszert, mértékét magasnak, az adminisztrációt túlzottnak ítélte. A mostani, radikális változás lényege, hogy 1 százalék legyen a tagdíj, az alábbiak szerint: — a bérből és fizetésből élőknél a főfoglalkozásban elért, előző évi bruttó kereset egyhavi átlagának 1 százaléka; — a szabadfoglalkozásúaknál az előző esztendőben elért, jövedelemadó alá eső kereset 1 havi átlagának 1 százaléka; — a nyugdíjasoknál a nyugdíjazáskor megállapított nyugdíj összegének 1 százaléka, ami nem tartalmazza a nyugdíjjal együtt folyósított kiegészítéseket. járandóságokat A ryugdíjasként elért kereseteket, a nyugdíjnak az éves fejlesztéséből bekövetkezett •növekedését a központi intézkedések alapján folyósított új emeléseket nem kell a tagdíjalapba beszámítani. A határozat érvénybe lépésekor már nyugdíjban levök tagdíját, velük egyetértésben, az új határozatnak megfelelően kell majd megállapítani. Új elem a javaslatban, hogy a keresettel nem rendelkezők és mindazok, akiknek az alapnyugdíja, vagy az egyhavi bruttó keresete az. 5 ezer forintot nem éri el, jogfenntartó tagdíjat fizetnek. Ennek összegeben a párttag és a pártalapszervezet külön állapodik meg. Az új elképzelések figyelembe vették a párttagság azon javaslatát is. hogy a tagdíjak bizonyos százaléka maradjon vissza a pártalapszervezeteknél, amelynek felhasználásáról maguk döntenek. A tervek, szerint, a kiadásokat és bevételeket mérlegelve, a helyi pártszervezet — a városi pártbizottság — szabadon állapodik meg az alapszervezetekkel. Az előterjesztés alternatívát tartalmaz arra, hogy a tagdíj alapjául szolgáló keresetet évente egyszer, vagy havonta kell megállapítani. Természetes, hogy felmerülhetnek további javaslatok is. és az egész elképzeléssel kapcsolatban a parttagok véleményét kérik. A városi pb is továbbítja ezeket a központ) pártszervhez. A tagdíjjal kapcsolatos koncepció része lesz a kongresszus elé kerülő javaslatoknak. Végső határozatot e kérdésben is — mint minden szervezeti témában — a kongresszus alakíthat ki. Megítélésünk szerint e mostani javaslat figyelembe veszi a párttagság kezdemenyezéseit, és alkalmas a kongresszusi döntés előkészítésére. Oláh Miklós, az MSZMP városi bizottsága titkára, a szegedi pártelnokség tagja Tanévnyitó az éterben Vasárnap délután hat órakor a szegedi Deák gimnázium évnyitójának elsó negyedóráját a világ több pontján hallhatják az érdeklődők Rádióshíd létesül ugyanis az amerikai Oakland városában tartózkodó 24 tanuló és az itthoni évnyitóra gyülekezők között. Az angol nyelvű műsort több adó is sugározza. Az iskola vezetősége kéri a tanévnyitóra érkező diákokat és szüleiket, hogy fél hatig foglalják el helyüket. A sakk szabályai „A sakknak vannak szabályai" — szokta volt mondogatni jellegzetes, mély és a legváratlanabb pillanatokban elnyújtott hangján hazánk nem rég volt első' embere," maga is szerelmese a hatvannégy mezőre osztott négyzetrácsnak. E kijelentést, érdekes módon, sohasem, a sakkal kapcsolatban, hanem mindig valamely, politikai jellegű eszmefuttatás részeként tette. Hazánk azóta már — az időrendlaen tőle számított — második első ember korszakát éli, a sakk szabályai azonban azóta is változatlanok. Kezdve onnan, hogy a sakk — hiszen bábjai között királyt és királynőt (vezért) tudhat — 6zíve mélyén sem köztársaságpárti. Miért? Többek közt azért, mert míg a király mozgástere behatárolt — hiszen oldalra, előre, hátra is csupán egyetlen lépést tehet, sót sokszor sakkal kényszerítik erre a sokkos elhatározásra —, addig a vezér keresztül-kasul száguldozhat terrénumán, legázolva az előtte álló akadályokat, függetlenül attól, hogy azok bástyák, lovak, vagy parasztok keljében jelentkeznek. Ettől persze a sakktábla még lehetne felvilágosult monarchia is, ahol a protokoll-elsőember (a király) és a tényleges vezér békésen megfér egymás mellett, az egyes, vagy a nyolcas soron. Mégsem az. Elvégre, a biztos oszlopoknak tűnő bástyák a szélső bal. illetve a szélső jobb pozícióit erősitik, a futárok közvetlenül az első emberek mellől indulnak, akár az ávéhások, a huszárok pedig egy, maximum két lépés után elkanyarodnak. hol balra, hol jobbra, éppen úgy, ahogy az érdekük kívánja. Beszéljünk a pórnépről is, a gyalogokról, akiket mindenki kihasznál. Kezdve azzal, hogy hátrafelé egyetlenegyet sem engedik óket lépni (ha mégis megkísérelnék, a Biblia szerint is sóbálvánnyá változnának). Egyetlen ..szabadságjoguk", hogy — ha a felsőbb érdek úgy 'kívánja — biztatásul először kettővel. léptetik előre őket, s bizony, sokszor dicstelenül, mivel kevesen érik el közülük a vezérré vagy bástyává alakulás helyszínét, a legutolsó sort. Közben persze fontos embernek érezhetik magukat, hiszen folytonfolyvást „megtolják" őket, előre. Sőt ha úri kedvül; úgy tartja, oldalra akár üthetnek-vághatnak is. Balra. jobbra, „srévizavé", attól függően, hol jelentkezik az „ellen". A sajtó is sokat foglalkozik velük. Érdekes: a monarchisták, és ennek szélsőséges válfajai, a sztálinisták, és a fasiszták (a bástyák) mindig szocialistának, demokratának, esetenként nemzeti szocialistának próbálják föltüntetni magukat, ezzel ellentétben, még nem találkoztam olyan demokratával. aki monarchisztikus köntösben kísérelte volna meg eladni nézeteit. Nem mindegy persze az sem, hogy kié a sakktábla, azaz, hivatalosan fogalmazva: ki diszponál j hatvannégy mező felett. Akárki is: övé a király, a vezér és a sok-sok paraszt (gyalog); akiket tologatnak. S ha az (iméntiekben mar részletezett módon korlátozott hatalmú) királynak elege lesz ebből az egész Egészből, s lelép a sakktábláról, több tucat új királyvárományos liheg az ő nyomában. A sakktábla-tulajdonos pedig választ. Közülük. (Vagy, ha unja őket, hozat Pestről egy másik, garantáltan használható bábut.) A gyalog, ;ha ügyesen (tisztek által támogatva) beérkezik az első sorba, tisztre cserélhető. A királysakkfigura, ha elkopik, vagy ha leszédül a tábláról, más fából faragott, de ugyanolyan funkciójú báb segítségével átmenthető. Ki lehet cserélni, ha a „helyzet" úgy kívánja, magát a sakktáblát is, s most, a demokratikus választások előtt, nem érezheti magát biztonságban, a tábla birtokosa sem. Egy valami nem változik, ez látható: a sakkjáték szabályrendszere. Jó volna betartani Sandi István Walószerütlen, hogy nincs itt a tél, valószerűtlen, hogy még ősz van, valószerűtlen, hogy élünk, valószerűtlen, hogy meg kell halni, így, ennyi után, s ennyiért. Katona Judit költészetének valójában egyetlen témája van; a múlt. A jelenlévő múlt. Az, ami már nála már r 9 jóvátehetetlen, ami elveszett, elrontatott. A vers, amikor a jelen pillanatairól szól, egy öregemberről, a természetről, az enyészetnek adott régi házról, akkor is a múlttól terhes. Az elmúlás retteIsten ostora Ml Reflex Örömmel fedeztem föl a tévé múlt heti programjában egy élő operaközvetítést. Az amúgy is ritka alkalom kissé ellenkezett a dobozba zárt szokásokkal, hiszen hasonló produkciókat csak a világ nagy operaházaiból, fesztiváljairól szoktunk venni, altalában két-három éves késéssel, esetleg a szocialista együttműködés keretében, valamely KGST-tagországból, nyilván magyar húsáruért, tejtermékért borért, cserébe... Ez a felvétel a Kolozsvári Magyar Állami Operaházban készült, legalább tízéves (amely egyébként magából a tényből elég világosan látszik), s a televízió' leadta már egyszer annak idején. Akkoriban — lehettem vagy 15 éves — nem is nagyon értettem, minek veszünk mi át ejy ilyen, közepes színvonalú mű (Verdi korai Attilájáról van szó), átiagos előadását Azt ma sem értem, hogy a Magyar Állami Operaházból szinte sohasem közvetítenek — Domingónak, vagy Pavarottinak kell eljönnie ahhoz, hogy a tévé bemenjen —. s olyan színháztörténeti előadásokat hagynak a semmibe veszni, mint Ljubimov Don Giovannija, vagy Békés András Sevillaija. Az Attila akkori közvetítéséből csak Bárányi Ferenc füle a régi, Kolozsváron már nincs is magyar színház. S az azóta eltelt évek romániai nemzetiségi fejleményeit érzékelve (no meg felnőve), megható látni, hogy „maroknyi székely" tenyérnyi színpadon filléres díszletekkel magyarul játszik operát ebben az országban. S hogy miért épp egy ilyen kevéssé ismertet? Hisz a műnek nincs is magyar fordítása, csak erre az előadásra készítette el Szinberg Sándor, a produkció rendezője. Mai szemmel és ésszel nyilvánvaló. a válasz a történetben van. Mert miről is szól ez az Attila? Egy ide. gen pogány zsarnok készül leigázni a civilizált római népet. Ráadásul van egy, a műhöz kapcsolódó anekdota. mely különös akusztikát ad az előadásnak. A fáma szerint az olaszországi ősbemutató meglehetős hűvös légkörben érkezett el az első fölvonás végéhez. Itt Ezio. a római hadvezér kérleli Attilát, hogy kegyelmezzen Rómának. „Legyen tiéd az egész világ, de hagyd meg Olasz országot nekem" — énekli a kis ariosója végén. Hatalmas ereje volt or.nek a zeneileg is hangsúlyos mondatnak az egyesítéséért és függetlenségéért küzdő Itáliában, s a közönség üdvrivalgásban tört ki. Nem mellékzönge nélkül hat e kinyilatkoztatás egy erdélyi magyar társulat előadásán sem. Ma valószínűleg nem is hangozhatna el. Az ottani cenzúra (akkor még) elnézőbb, vagy rövidlátóbb volt például a monarchiabelinél, amely minden bizonnyal lecsapott volna egy ilyen nyilvánvaló aktualitásra. Nem is beszélve arról, hogy a darab végén Attilát megölik, amely, ugye, ebben a gondolatkörben maga a rebellió. Persze, egy normális helyzetben mindennek nem kellene eszünkbe jutni, s ebben a kellemetlenben sem gondolom, hogy a tévé ezért ismételte volna meg az Attilát. De azért igen, hogy ne feledjük: volt idő. amikor Kolozsvárott magyarul játszottak operát. M. T. netét elégikus szálakkal békíti a költői alkat, ezek a szálak szövik át a versek hagyományosnak mondható tereit, hazát, tájat, gyerekkort és történelmet. „Nem tudtuk, hogy a jónak ez a vége ..." — írja gyerekkoráról a költőnő. A „haza" mellett a „tudni" a másik kulcsszava az Őszutó című verseskónyvnék. A halál tudása: ebben a könyvben nem bölcsesség, intellektus, ráció eredménye, hanem az érzékeny lelket átitató szelíd retteneté. Tudni nem más, mint birtokolni a visszavonhatatlant. A költői tekintetet megigézi a halál látványa. Tudjuk, a „visszafordulás" is lehet mitológiai mozdulat. Aki úgy fordul vissza, hogy előre már nem lát, vagy nem akar látni, beledermed a múltjába, mint Lót felesége, vagy elköveti a jóvátehetetlent, mint Orpheus. Katona Judit mozdulatai ezeket a határokat kísértik. Meglehet, a könyv szerkesztése is ezért halad tudatosan a közösségitől a személyes felé. Mert a költőnő a felszín mögött azt látja, amivel csak személyesen és magányosan tudunk szembe nézni. D. A. L. * Katona Judit őszutó c. verseskötete a szegedi városi tanács családi intézetének gondozásában jelent meg