Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-04 / 208. szám

3 198!). szeptember 4., hétfő Temesvári prédikáció „Nem vagyunk kiszolgáltatva sem történelemnek, sem sorsnak..." Hét közben jött a hír: Tőkés László együtt misézik ellenére kisimult arcú lelvasárnap Temesváron apjával. Tőkés Istvánnal. Sokan aggódnak itthon a temesvári református lelkész. Tőkés László sorsáért, aki paptársai közül elsőként emelte föl nyíltan szavát az önkénnyel szemben. Azóta számtalan szálon számtalan próbálkozás történt a lelkész félreállítására, — eddig sikertelenül. Apját, a kolozsvári teológusprofesszort a püspökség eltiltotta a misézéstől. Hogy fia gyülekezete előtt mégis prédikálni készül — nem mindennapi hír. késszel, eljön az istentisztelet ideje. Óriási a tömeg a templomban, sokan akarják hallani az idősebb Tőkés szózatát. Amikor először kattintom el fényképezőgépemet, szivem torkomban dobog a hatástól: pisztolylövés sem lett volna feltűSzombat délután kollénőbb abban a szerény, zat, ajtószámot találunk. De csendhez szokott teremben. Tekintetek tucatja pásztáz, s azt az embert keresi bennem, akire én is titkon számítok. Mikor teszi vállamra a kezét, s kéri a filmet. Néhány kattintás után a film gámmal Nagylak felé autó- név sehol. Nem merünk bezunk. Mindkettőnkben fe- csöngetni. A jelenet még szültség: pontosan még nem többször megismétlődik, tudjuk fölmérni, mire vál- Kezdjük úgy érezni magunlalkozunk, mekkora a ve- kat, mint akit egy labiszélye „kirándulásunknak", rintusba csaltak. Már abban Makó után rendőr állít le. sem vagyunk biztosak, hogy biztonságban, csak azért foAmikor mondom, személyi Temesvárott vagyunk... , hászkodom, hogy velem is nem, ntolg to Mentőötlet: telefon. Ah- & legyen, hatok, szinte sajnalkozo . _ , _„ „„. ... „ , hangsúllyal kérdi: Romá- TL? ' L ' "Nem vagy^nk kiszolgálniába? Na akkor menje- kunk csak a szep> bank* tatva sem törtenelemnek, nek. várnak még a határon ba"nkapo" sem sorsnak- sem, egyházi úev s eleset" — teszi hozzá vannak- S^it a cigaretta — Vagy mas emberek önkéClegel tCSZ1 ez itt különösen értékes nyének, nem, és újra csak cserealap, még a pokolsötét nem, mert a vezérlő Ür éjszakában is. Van apró- megelégít minket!" — kat nem titkoljuk eevmás pénz" De nincs telefon. Ahol mennydörög Tőkés István kat, nem titkoljuk egymás fü]ke yan oU nem megy ^^ a szószékrő, A föl(J. bele a pénz. Ahol végre be- vezérek eltűnnek a történeveszi a pénzt — idegen ]em színpadáról, eltűnünk hang jelentkezik. Sokad- egyszer mi is, vezetők vagy sz°r is- vezetettek, de megmarad az Némileg árván érezzük ür- a történelemnek az ura, magunkat. Késő éjszaka van a mi személyes életünk vemár ekkor. Ügy döntünk, az zere" — folytatja a renda kritikus vonalon. Odaát autóban alszunk. Pár óra kivuh szonoki kepessegekugyanolyan bolydult állapot: múlva, már világosban, be- kel megáldott idős lelkesz. rohanás a sűrűbe. Szorongva szédre ébredünk. Egy élei- Vaí°n hany emberben erobámulunk, a koromsötétben miszerbolt elé parkoltunk, s sltlk az ellenállás erejet? persze semmit nem látunk, a vasárnap reggel a bolt elé ~ gondolkodom, s közben de "tudjuk, ebben a pilla- kígyózó sor körülvesz ben- az lfíabb Tőkés kezdi fel natban emberélet sorsa fo- nünket. Az autóüveg túlrog kockán, s ezt annyi hír- oldaláról, karnyújtásnyi távolságból kifejezéstelen tekintetek tucatja bámulja Alapos várakozás után, de ké,1 ™gyart- ™ Í„.™I, A, A „A^™ gitsegével vegre megtalálunk egy ismerőst, végre rést találunk a falon. s enged tovább. Bár az öttusázóinkról szóló rádióhírek enyhítik szorongásunelőtt sem, hogy gyorsabban ver a szivünk a sorompónál. Ütlevélbélyegzés közben durranást hallunk — a határőrök pillanatokon belül a hang irányába futnak, minket engednek tovább. Nagyot sóhajtva gurulunk át adás után is egész más személyesen tapasztalni. simán jutunk át. A vámos az elsőtől az utolsóig akkurátusan átnézi szép számú élelmiszercsomagunkat, de mások tapasztalataival ellentétben, semmit nem oroz el. Jóleső érzéssel autózunk tovább. Kilométereken át sehol egy lámpa, bár az út szélén még sok a gyalogos, kerékpáros. Éjszaka van, mire Temesvárra érünk. Az első kivilágított épület — a „Post controla'' — a rendőrség ellenőrző helye. Kényelmetlenül szúrós tekinteteket érzünk a hátunkban, amikor elhagyjuk, de nem kell megállnunk. Címkeresés kezdődik. Se utcatábla, se házszám, szinte sehol. Persze térképünk se, de most az is felesleges lenne. Végré a leírásra emlékeztető háolvásni a gyülekezet hirdetéseit. Nem szokványos hirdetések, persze. Beszámol a üldöztetéseiről, név szerint kiemelve Papp László és Nagy Gyula erdélyi püspököket, akik behódolnak az állami önkénynek, s törvénytelen eszközökkel próTitkos küldetésekről szóló bálják elmozdítani helyeról filmek peregnek gondolatainkban, figyelő tekinteteket keresek, amikor végre Tőkés László ajtaján belépünk. Megkérnek, várjunk egy kicsit a beszélgetéssel: épp a Vasárnapi Üjságot hallgatják. Leülünk. Nézem Tókés László arcát, és hallgatom a rádióban Tőkés László önvallomását. Az arc rezzenéstelen. Egy halvány mosoly csupán akkor fut át rajta, amikor először mondja ki a titkosrendőrség, a securitate nevét. „Itt is lesz néhány szekus" — már én a temesvári lelkészt. Tőkés László gyülekezete segítségét kérte, hogy alaírásaikkal erősítsék meg helyén vezetőjüket. Egy felfoghatatlan, megérthetetlen világból robogunk ismét kis hazánk felé. Látható jele nincs, hogy nyomot hagytunk volna magunk mögött. Emiatt tehát, nyugodtak vagyunk. Amiatt viszont háborog a lelkünk. Simán engednek át bennünket. Pedig csempészek vagyunk. Szellemi terméket is így használom a népi óaempészünk. (Darvasi Lászmegnevezést. Szóval, nem ló kollégám holnap osztja hekus — szekus. meg velünk a kicsempészett Mire megbeszéljük közös javakat.) dolgainkat az üldöztetései Balogh Tamás Kispajtások helyett kivándorolni szándékozók NDK-sok a csillebérci és zánkai úttörőtáborban Már meghaladta az ötszá- zárt kapun és kerítésen bezat azoknak az NDK-állam- lül őrzik, polgároknak a száma, akik * tiebocsátást kértek és kap- . cnri „ c. tok Zánkán, a balatoni út- t£emet S20^' törővárosha (Csillebércen d«m<lkrata ,párt - egyikte* .w ntó Uriuu> n « litván útján a nagy nyilvánosság előtt is hálát mond a2 emberségükben következetes és bátor magyaroknak. Erdély'körök országos tanácskozása Nem magyar nemzetiségűek, hanem magyarok Szombaton és vasárnap tartották Szegeden, a JATE Bölcsészettudományi Karán az Erdély-körök elsó országos tanácskozását. A rendezvénysorozat első napján Király Zoltán és Raffay Ernő országgyűlési képviselők elnököltek, s Szúrós Mátyás, a Parlament elnöke tartott megnyitó beszédet. Ha végigtekintünk az úgynevezett „szocialista világon" Berlintől Pekingig — mondotta —, arról győződhetünk meg. hogy <i nemzetiségi kérdésekben téves nezetek uralkodtak el. Bizonyítják ezt a Szovjetunióban tapasztalható tenvek, illetőleg a bulgáriai török es macedón kisebbség. valamint a keletnémet menekültek sorsa. Romániával kapcsolatban Szűrös Mátyás azt hangsúlyozta. hogy az ottani uralkodó kaszt törekvése: nyilt magyarellenes propagandával terelni el a figyelmet a siralmas közállapotokról A román részről elhangzott, burkolt katonai fenyegetéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni, határozottan kell reagálni rájuk. Éppen ennek kapcsán tartja a Parlament elnöke elfogadhatatlannak azt. hogy a Magyar Néphadsereg vendegül Javaslat Nobel-díjra Az Erdély-körök és -egyesületek Szegeden megtartott országos tanácskozásának másnapján már ebédidőben járt az óra mutatója, amikor az annyira óhajtott közmegegyezés megszületése (mármint az országos tanácíkozótestület megalakulásanak kimondása) előtt szot kért Debrecen küldötte. Javaslatára mindenki felkapta a fejét. Röviden fogaimázva: arra kérte a jelenlevőket, hogy fontolják meg, milyen úton-módon tehetnének közös lépéseket annak erdekében, hogy Tókés Laszlo neve felkerüljön a béke Nobel-díjra javasollak közé. A pillanatnyi lélegzetvétel után megszületett a putindítvány: a temesvári lelkipásztor mellett a kolozsvári tanárnő, Doina Cornea asszony nevét is illene — ugyanazon szellemiség jegyében — felvetni. A később megalakuló tanácskozótestület egy munkacsoport elé utalta a kérdés megvizsgálását. A csoportnak ugyan a továbbiakban több feladata lesz, de bizonyára nem fogja szem elől téveszteni a felvetett gondolatot. Pataki Sándor helyzete az ottani románo- ' szültségéről. amelyekkel kénál is rosszabb, mert őket kétségtelenül komoly politla többi sérelem mellett még kai előnyöket csikart ki a a román nacionalizmus is ket világháború kozott, és sú.itja. Világpolitikái összefüggéseket is felvillantott az elnök; külön-külön elemezte az egyes szocialista országok erdélyi kérdésben elloglalt (s számunkra egy esetben sem kedvező) álláspontját s utalt arra, hogy lássa a román hadsereg a Moldáviai SZSZK-ban Uiazon képviselőit, akik a legalpáribb hangnemben uszítanak a magyar nép és annak vezetői ellen. Egye6 magyar vezetőknek meg kell érteniük — hangsúlyozta —, az önáltatás tovább rontja a helyzetet Nincs igazuk azoknak, akik egyenlőségjelet tesznek az erdelyj magyarok és románok sorsa közé, hiszen a magyarok pasztaiható nemzetiségi törekvéseket a román diplomácia — gesztust téve ezzel a szovjet vezetésnek — tomoitja. így tehát nem. várható. hogy a Szovjetunió hivatalosan mellénk óllion a magyar—román vitában. Szó esett a román diplomácia módszereiről, gátlásnapjainkban is. A kétnapoi tanácskozás egyik központi kérdésé volt a magyar állampolgárság e9 az ezzel járó előnyök (útlevél. valutakeret stb.) megszerzése. Szűrös Mátyás jelezte, hogy a jelenleg érvényben levő, kettős állampolgárságról szóló kétoldalú egyezményt feltehetőleg Magyar ország nem hosszabbítja meg. Nagy taps kísérte azt a kijelentést, mely szerint aki magyarnak vallja magát, automatikusan kaphassa rneg a magyar állampolgárságot. bárhonnan is érkezett hazánkba. Hozzávetőlegesen 21 ezer talanságáról, ugyanakkor tartózkodási engedelyt adtok nagy ügyességéről és fölké! "—" t'lgaMHSMga Majffymm •» jal MmSSmJm ' IB m ^m F\ Pillanatképek, a szünetben és a tanácskozáson már pénteken minden hely kintó'y<:s Xepy'selóje utjan foglalt volt.) Az iskolák ez- ~ fel£ZÓlltótta az NDK"t> dés miatt megürült épületei közül eddig hármat elfoglaltak, 3-5 ágyas tábor hogy támogassa vagy legalábbis tűrje meg azt a humanitárius megoldást, szobákban lantok átmeneti mellyel a magyar kormány £££& SS rg.a ^ keztek a magyar és a nyu- , gatnémet Vöröskereszt ^K;bf._,A.t.tf!lpu.lni képviselői is, és közreműködésükkel napi háromszori étkezést kapnak az NSZKelőtt hamarosan lehetővé teszi az szándékozó keletnémet állampolgároknak a kiutazást. Karsten D. Voigt, a párt . , elnökségének tagja és az ban letelepedni vágyó, sPD-csoport vezetője szívnagyrészt fiatal menekültek. bóI jöv6 köszönetét fejezte Az úttorőváros kapujában ki a magyar népnek és a egyébként péntek délután magyar kormánynak az emóta tartanak rendkívüli béri jogok érvényesítésének ügyeletet, azóta folyamato- tettekben megnyilvánuló san érkeznék az NDK-ál- politikájáért, és hangot Jampolgárok kocsival, lakó- adott reményének, hogy az kocsikkal. Értékeiket a NSZK lakossága képviselői Grósz Károly Finnországba utazott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára vasárnap délután — a finn kormány meghívására — Finnországba utazott. Kíséretében van Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke; Kovács László, az MSZMP KB tag.ja, külügyminisztérium; államtitkár; Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója. A delegációhoz Helsinkiben csatlakozik Hargitai Árpád, hazánk finnországi nagyköveté. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Iványi Tál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a KB titkára; Kimmel Emil, a KB-iroda és Szokai Imre, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Kalariina Nienenmaa, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Független népfrontot Pártoktól független — de velük minden jó ügyben együttműködni kész — önálló politikai mozgalom legyen a Hazafias Népfront — fogalmazta meg a népfront Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága programtervezetében, amelyet szombaton a Nyíregyházán tartott kongresszusi küldöttválasztó megyei értekezlet résztvevői hagytak jóvá ki eleddig a magyar hatosagok Erdélyből attelepülteknek; kétezer folott van azoknak a száma, akik harmadik országba távoztak, s 400-an tértek vissza önként Romániába. Eleinte 9 százalék volt a román anyanyelvűek aránya, amely azonban a legutóbbi időben 3035 százalékra emelkedett. Gyulay Endre megyés püs>pük, s Németh Géza, az Erdélyi Szövetség alelnöke az. áttelepültekkel kapcsolatos elképzeléseit ismertette. Bemutatkoztok az Erdéllyel foglalkozó magyarországi sajtótermeitek (Erdélyi tudósítások, Limes folyóirat stb) képviselői. Létrehozták az erdélyi körök és egyesületek országos tanácskozótestületét — ez megalakulásakor 16 szervezetet tömörít —. amelyhez később is csatlakozhatnak más, hasonló indíttatású szervezetek. Mivel az erdélyiek egy önszerveződő magyar társadalomba „csöppentek bele", nem véletlen, hogy ugyanilyen alapokon próbálnak szerveződni Ugyanakkor a tanácskozás során többen is elhatárolták magukat attól a szóhasználattól. mely szerint sokak áital magyar nemzetiségűnek neveztetnek, holott ők — nemes egyszerűséggel — magyarok. Ugyanúgy, mint mii, mindannyian. S. I.