Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-27 / 228. szám
T l| VW DÉLMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 228. szám 1989. szeptember 27., szerda Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Az Országgyűlés elfogadta Ki- és bevándorlási törvény Segítség kisnyugdíjasoknak Kedden 10 órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. Az ülésszak első t'orduloja várhatóan péntekig tart,' s október 17-én folytatódik a sarkalatos törvénytervezetek feletti vitával. Az ülésszak megnyitását követően az Országgyűlés tagjai megemlékeztek az előző ülésszak óta elhunyt képviselőkről: Kádár Jánosról, az MSZMP egykori elnökéről, a kiemelkedő államférfiról, politikusról, az Elnöki Tanács volt tagjáról; Raffai Sarolta József Attiladíjas íróró', a Petőfi Irodalmi Múzeum nyugalmazott igazgatójáról, az Országgyűlés egykori alelnökéről; Gajdócsi Istvánról, az Elnöki Tanács tagjáról, a Bács-Kiskun Megyei Tanács nyugalmazott elnökéről. Az Országgyűlés elfogadta Hamvas Katalin (HajdúBihar m., 16 vk). Mondok Pál (Pest m., 26. vk.) és Várkonyi Péter (Budapest, 14. vk.) képviselői mandátumáról való lemondását. A képviselők Debreczeni Józsefet (Bács-Kiskun m., 3. vk), Fodor Erzsébetet (Hajdú-Bihar m., 16 vk), Marx (Gyulát (Zala m., 2. vk), Raffay Ernőt (Csongrád m., 1.. vk.), Roszik Gábort (Pest m;, 4 vk.) és Varga Lajost (Pest m., 26 vk.) igazolták országgyűlési képviselőnek. Ezután az újonnan megválasztott képviselők nevében Roszik Gábor kapott szót. Ezt követően az Országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a júniusi ülésszak pta alkotott torvényerejű rendeletekről. A napirend elfogadása előtt Szűrös Mátyás szólt a háromoldalú tárgyalások és a Parlament viszonyáról, majd Németh Miklós miniszterelnök felszólalása következett. Világtörténelmi esélyt kaptunk a magyar 'történelmi és kulturális hagyományokból táplálkozó, ugyanakkor a kor követelményeinek is megfelelő új rendszer kiépítésére — kezdte beszédét a kormányfő. Ennek kell alárendelni mindent: párt és egyéni érdeket, választási időpontokat, egyéni vagy csoportakciókat! A kormány — a Parlamentre és a. társadalomra támaszkodva — feszített tempóban dolgozik. Ezt a kormányt a Parlament választotta, a Parlamentnek tartozik felelősséggel, És ha változott is a politikai helyzet,, változott is a magyar társadalom politikai értékítélete, az új választásokig ez a Parlament képviseli Magyarországot. A világ minden civilizált államában ez a rend. Gyorsan kell dolgoznunk, de ne.m , szabad njegkerülnünk semmiben sem a törvényes Parlamentet. Ezt a pártoknak,-az ambiciózus új vagy régi politikai csoportosulásoknak is tudomásul kell venniük. A kormány alkotmányos felelősséggel tartozik azért,' hogy a közjogi intézmények rendeltetésszerűen működjenek, a Parlament el tudja látni alkotmányos feladatát. Nemzeti felelősségünktől vezetve javaslom ezért: gondosan megvizsgálva az úgynevezett sarkalatos törvényekel, mielőbb emeljük azokat törvényerőre! Az utóbbi hetekben a beszélgetések sokasagából mind pontosabban érzékelem, hogy egyre többen érzik meg: biztonság és kiszámíthatóság csak a változás által teremthető meg. Azt ís tudom és látom, hogyan élnek, milyen nehéz gondokkal küzdenek milliók ebben az országban. Törekedtünk ugyan az átlagnyugdíjak romlását, súlyos értékvesztését az év során többször adott nyugdíj-kiegészítésekkel. megfékezni, s bár ez az országnak milliárdos többletkiadást jelentett, et tői sajnos a szegények még szegények maradtak- Tennünk kell, mert ez a helyzet méltatlan. Ezért javaslom a Tisztelt Háznak, hogy bizottságaiban Vitassa meg az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők egyszeri támogatásának ez évi lehetőségét. Ismereteim szerint a rendelkezésünkre álló összeg tartalékképzés mellett is — módot adna arra, hogy meghatározott nyugellátási szintig (például hat-hétezer forintig) decemberben egyszeri összeget (például kétezer forintot) juttassunk. Ez nem érintené azt a kötelezettségünket és tervünket, hogy a jövő évi áremelkedéseket legalább az átlagnyugdíj színvonaláig január elsejétől ellentételezzük. (Folytatás a 2. oldalon.) Miután a városa tanács alulmaradt a megyeivel szemben és elvesztette azt a csatát, melynek tétje a mostaninál több középiskolai tanterem volt, és eldőlt, hogy a Rákóczi téri épületrészt — ahonnan kiköltözött az MSZMP megyei bizottsága — a József Attila Tudományegyetem kapja meg, — senki sem gondolhatta, hogy újabb csatának nézünk elébe. Ám alig száradt itt a JATE-belháború az új Újra sztrájk a JATE-n Csata, döntés előtt A felek; a jogi kar oktatói és a rektor meg a nyomdafesték azon a cikkünkön, amelyben részletesen ismertettük, hogy az egyetem mely tanszékei részelnek az áldásból, avagy — realistább modorban fogalmazva — kapnak némi teret, levegőt, hiszen szinte fuldokolnak á helyhiány miatt — nos, úgy tetszik, A „közlemény" kézheavéhelyekért tele előtt két perccel telefo* nált Csákány Béla, a JATE Tegnap késő délután az rektora, hogy a imápa terveAllam- és Jogtudományi zett jogi kari sztrájkról szeKar oktatói által megbízőtt retne informálni. A rektori 6 tagú sztrájkbizottság jut- hivatalban fölolvasta a tattá el közleményét a szer- sztrájktörvénynek azt a kesztőségbe, amelyét az passzusát, mely szerint . a alábbiakban teljes terjéde- dolgozók gazdasági és szolem'ben olvashatnak: ciális érdekek védelmében sztrájkot szervezhetnek. „A József Attila Tudományegyetem Állam- és JogtuMajd kifejtette, hogy a terdományi Karának oktatói 1989. szeptember hó 27-én 11.00 Vézett döntés oktatás-iráórakor egyórás figyelmeztető sztrájkot tartanak. Tiltako- nyitási természetű es nem zásukat kívánják kifejezni a rektor azon tervezett döntése g^, senkj gazdasági vagy ellen, hogy az egyetem kezelésébe került Rákóczi téri épít- SZOciális érdeket Követkeletbe (az MSZMP megyei bizottsága volt székházába), az késképpen a mára tervezett eredeti megállapodástól eltérően, az egyetem gazdasági sztrájknak nincs jogalapja. igazgatóságát szándékozik elhelyezni. Az előzetes megállapodás szerint az épületet kizárólag oktatási célokra tervez- — Miért változtak meg az ték hasznosítani. Három szintet az Állam- és Jogtudomá- eredeti elképzelések a Rányi Kar, egy szintet a Bölcsészettudományi Kar, két szintet pedig az Idegennyelvi Lektorátus kapott volna. Az új, tervezett elosztás szerint az Állam- és Jogtudományi farnak szánt három szintből a gazdasági igazgatóság kapna két szintet, cserébe pedig a gazdasági igazgatóság részére jelenleg átépítés alatt álló, volt Irinyi kollégiumban — majd az építkezés befejezése után — kapna az Állam- és Jogtudományi Kar tantermeket. Ezeket azonban az egye- nuár 30-áig befejeződik. Miiem másik két karával megosztva használhatná, és a tan- vei itt a helyiségek egytermek sem méretben, sem befogadóképességben nem al- másfél méterrel szélesebbek kalmasak a tervek szerint mintegy 40 százalékkal novek- és jóval magasabbak, mint vö jogászhallgatói létszám elhelyezésére. a Rákóczi téri, irodaház célA kar oktatói azért döntöttek é lépés mellett, mert jait szolgáló épület helyiséügy ítélik meg, hogv a tervezett döntés súlyosan vésze- gei, természetesnek tetlyezteti a kar társadalmilag elvárt továbbfejlődésének a szett az ötlet, hogy szeminálehetöségét. riumi és tantermi célokra Amennyiben tiltakozásuk eredménytelen marad, a to- inkább az Irinyi helyiségevábbiakban is készek minden, rendelkezésükre álló tör- it vegyük igénybe Ez a vényes eszköz igénybevételére." , megoldás olcsóbb is, gyorkóczi téri épület felhasználásáról? — Most alakítjuk ki a volt Irinyi Kollégium épületének három szintjét, a felújítás első szakasza jasabb is. A jogi kar tudniil• lik úgy nyert volna tantermeket, hogy a tanszékek költöztek volna a Rákóczi térre és a kar jelenlegi, Lenin körúti épületében jelentős belső átalakításokat kellett volna elvégezni. Pontosan kiszámoltam; ha a gazdasági hivatal költözik a Rákóczi térre, a jogi kar pedig az Irinyiben kap helyet, 80 négyzetmeterrel és további 520 légköbméterrel bővülnének az oktatást szolgáló helyiségek. -!- Igen ám, csakhogy a másik két karral kell osztozni az Irinyiben létesítendő termeken. — Igy igaz, és alighanem ez fáj a jogászoknak. Tervezett döntésem befolyásolására ezért szervezték meg a sztrájkot. Bár nem lepett meg, de azért bámulattal adózom Cúcz Ottó dékán ügyességének, hiszen nagyhirtelen majdnem osszoktató értekezletet sikerült megszerveznie. Amikor az elmúlt pénteken beszéltem vele, az a variáció, mely ellen tiltakozni fognak, csak egy volt — három közül. Döntés még mindig nincs, de mint az egyetem felelős vezetője ígérhetem, hogy rövid időn belül meglesz. * Mi olvasóinknak ígérjük, hogy meghallgattatik a másik fél, a jogi kari oktatók képviselője is, reményeink szerint a mai sztrájk órájában. Sulyok Erzsébet JJ A bizalmat az veheti vissza, aki adta" A tanácstag egyéni visszahívását választóinak tíz százaléka kezdeményezheti Tegnapi lapunkban tudósítottunk az SZDSZ és Fidesz szegedi szervezete kezdeményezte hétfő esti várospolitikai fórumról, melynek végén a jelenlévők többsége úgy döntött, lemondásra szólítja fel valamennyi szegedi tanácstagot, és ezügyben aláírásgyűjtési akciót is szervez. Mik egy ilyen lemondatási kezdeményezés jogi feltételei? — kérdeztük Dékány Gézát, a városi tanácstagok által választott, ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottság elnökét, aki egyébként 18,85 óta tanácstagja a Gutenberg utca—Lenin körút —Tolbuhin sugárút—Nagykörút által határolt terület, körülbelül 1200 választópolgárának. , Mint elöljáróban megtudtuk, efféle állampolgári kezdeményezések esetében az 1983 óta érvényben lévő — változtatás előtt álló, de máig hatályos — választási törvényt.kell alapul venni. A törvény a tanács testületi lemondatásának intézményét nem, csak az egyes tanácstagok visszahívásának lehetőségét tartalmazza, egyebek között abban az esetben, ha a választópolgárok szerint tanácstagjuk a megbízatásának nem tett eleget, vagy arra méltatlanná vált. A visszahívást az érintett (tehát az adott tanácstag körzetében lakó) választópolgárok tíz százaléka (helyi tanácstag esetében a Hazafias Népfront is) kezdeményezheti — megjelölve a visszahívás indokát. Innentől kezdve a visszahívási folyamat csaknem azonos a választásival: kell élriökség, választópolgárok címjegyzéke, értesítése, a döntés napjának kitűzése és végül titkos szavazás, melyen a szavazásra jogosultak legalább felének meg kell jelennie. Az érvényes szavazatok több mint felének kell a visszahívást igenelnie ahhoz, hogy a tanácstagig megszűnjön. A * technikai résztelekről még annyit, hogy a torvény a választási elnökségnek határidőket is szab, s a tanácstag és választói tájékoztatásának kötelezettségét is előírja — már tudniillik a viszszahívás indokairól. A szegedi ügyrendi bizottság elnöke úgy véli, tehát, valamennyi tanácstag együttes lemondató sa helyett az egyenkénti visszahívás a járható út a törvény és a kezdeményezők szemszögéből. De igazán csak abból-e? Mint vélekedik Dékány Géza az ügyrendi bizottság elnökeként a visszahívás(ok) indokoltságáról? — kérdeztük tőle már csak amiatt is, mert tanúi voltunk, amikor több ízben szóvá tette a testület ülésein az együttes munkával kapcsolatos kifogásait. — Valóban több alkalommal nehezményeztem; érdektelenség (és az utóbbi időben határozatképtelenség) jellemzi üléseinket. Tanácstagtársaim egynémelyike évek óta nem nyilvánít véleményt — mások ugyanakkor a többiek türelmével is viszszaélve, hosszúra nyújtott, a témához nem kapcsolódó hozzászólásaikkal tesznek tanúbizonytagot a vitakultúra hiányáról. Véleményem szerint a munkaterv összeállításakor és elfogadásakor kellene kritikusabban megítélni a majdan megtárgyalandó napirendeket, s nem atpikor már elénk teszik a jelentéseket. Amelyekhez egyébként — noha ebben korábban megállapodtunk — 15-20 perces szóbeli kiegészítéseket sem kellene fűzni. Ez már a tanácsi apparátus döptéselőkészítő munkájával van összefüggésben, melyet mostanában több kritikai megjegyzés is véleményezett. Sőt, szerintem az érdektelenség — egyes eseteiben — a tanácstagoknak a tanácsi vezetők munkájával kapcsolatos bizonytalantagát tükrözi. Nem szeretném, ha sértenék bárkit, akit e bírálat nem illet, de szerintem a tanács szervezeti és működési szabályzatát is jobban illene ismernie annak, akinek az tulajdonképpen a tanácstagi „munkaköri leírása". Hogy mennyire felel meg a tanácstag, vagy mennyire nem, azt minden egyes tanácstag választóinak kellene eldönteniük, s nem az egész testület alkalmasságát megkérdőjelező, alkalmilag egybegyűlt összejövetel hetvenegynéhány, vagy akár kétszer anynyi résztvevőjének. — Ügy értékeljük szavait, hogy effajta megméretésnek Dékány Géza tanácstag állna elébe? — Természetesen, de csak a választóim véleményét tudnám érdeminek elfogadni. Hiszen ők adták a bizalmukat, ők is vehetik azt vissza. Gondolom, mérlegelni fogják, van-e mit szégyellnünk. Hiszen tanácstagtársunk kérdése indította el az első összeférhetetlenségi ügyet, a lakásosztály tevékenységének vizsgálatát, a jelenlegi tanácselnök pedig maga kezdeményezte a személyével kapcsolatos vizsgálatot. Vagyis mi is tiszta közéletet szeretnénk. P, Ko