Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

1989. szeptember 29., péntek 5 Ha elfogynak az érvek... A Premier című műsorban (Tv2, vasárnap este) leültették Kiszely Istvánt, aki szerint a barguzini csontváz Petőfié, és Fekete Sándort, aki ebben — enyhén szólva — kételkedik. Ne firtassuk most, mi az értelme „összeereszteni" az antropológust az irodalomtudóssal, akik — saját bevallásuk szerint — nem konyítanak egymás szakmájához. Hogy' fognak érvelni? — ez a kíváncsiság dolgozott bennem, amikor működésben hagytam a tévét, dacára, hogy a Petrovics-ügy már korábban megfeküdte a gyomromat. Nos, csak Fekete Sándor érvelt: elmondta, hogy Moszkvában utánanézett ama bizonyos listának, amin se Petőfi, se Petrovics, listának ugyan lista, csak legészen más ... Sebtében igyekezett még rávilágítani a sok közül néhány ellentmondásra, ami Morvái úrék expedíciójának jegyzőkönyveiből előtűnik. Kiszely István azonban nem érvelt, hanem sokéves csontszakértői gyakorlatára hivatkozott sűrűn — és vádolt. Többek között és talán legsúlyosabban Farkas Gyulát, aki egyetemi tanár Szegeden, és ezeken a hasábokon is sok Kiszely-féle „tényt" cáfolt már meg, tárgyszerű m 1 Reflex higgadtsággal. Legutóbb szeptember 2-án (A csontok még nem beszéltek ...), egy egész DM-oldalon sorolta föl Kiszely „szakszerű" megnyilvánulásait (mert óriási sajtója van a meglepő felfedezésekre predesztinált — kinek is? hiszen professzornak szólítják. ám ehhez szükséges tudományos fokozattal nem rendelkezik); és a saját kételyeit. Megkapta a választ, a tévé éjféli nyilvánossága előtt. Kiszely úgy intézte el a szegedi tudóst, meg a szakmai kételyeit, hogy kijelentette: Farkas őt már 15 évvel ezelőtt följelentette az MSZMP KB-nál; no persze, hiszen az egyetem párttitkára és egy Pannonhalmán végzett ember szakmai nézeteltérései még az átkos múlt héten is így intéződtek — sugallta a Petrovics-csontok tudósa. Ma pedig így intéződnek? — kérdeztem magamtól a képernyő előtt. Büntetlenül lehet vádaskodni, s a megvádolt még védekezni sem tud, mert hiszen nincs is jelen? * Tegnap fölhívtam a JATE embertani tanszékén. — Most mit mondjak? Kijelentem, hogy sose leveleztem a Központi Bizottsággal. Kiszely nyilatkozta még az „ujgur rokonságunk" tálalásakor, hogy őt a KB utasította a történelemtankönyvek átírására. Akkoriban Vastagh Páltól kértem információt arról, hogy igaz-e ez az állítása. Ennyi. — ön MSZMP-tag? — Igen. De sose voltam az egyetem párttitkára. — Bepereli Kiszelyt? — Borzasztóan megviseltek a történtek, hiszen a nevemre, a családomra is fröccsent a sár. A feleségemre, a gyerekeimre is úgy nézhet a környezetük, mint egy följelentő hozzátartozóira. De hogyan bizonyítsam, hogy mit nem csináltam? Külön elkeserít, hogy úgy látszik, ma a magyar sajtóban mindent lehet. Áltudományos szenzációkkal lesöpörni az asztalról komoly. szaktekintélyek véleményét, meghurcolni vétlen embereket, bemocskolni családokat. És tehetetlenek vagyunk. * Tisztelt pályatársak! Valóban tehetetlenek vagyunk? Sulyok Erzsébet Repülőgép- és helikoptervezető Pályázati felhívás A Csongrád Megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság pályázatot hirdet repülőgép- és helikoptervezetők részére. A jelentkezők sikeres egészségügyi és felvételi vizsga után a Kilián György Repülőműszaki Főiskolán egyéves nyelvelőkészítő tanfolyamon vesznek részt, majd képzésük a Szovjetunióban folytatódik, melynek időtartama három év. A tanév kezdete 1990. szeptember 1. lA jelentkezési feltételek: magyar állampolgárság; büntetlen előélet, erkölcsi feddhetetlenség; a Magyar Népköz társas ág államrendje védelmének vállalása; repülésre való egészségügyi alkalmasság; középiskolai érettségi; 17-23 éves életkor. Jelentkezési okmányokat a középiskolai tanulók az iskolájuk igazgatójától, sorkatonák a parancsnokaiktól, az MiHSZ repülőklubtagoka klub titkárától kaphatnak. Ezenkívül minden jelentkező személyesen felkeresheti a megyei parancsnokság pályairányítási főtisztjét jelentkezési okmányokért a Szeged, Szt. Mihály u. 1. sz. alatti kabinetben. Jelentkezési határidő: 1989. november 10. Frédi Mielőtt tiszteletlenséggel vádolnának, sokan, a gyászolók, sietek megindokolni, miért a frivolnak tetsző fölirat ott középen — ha Kulka Frigyes professzorról próbálom összerakosgatni emlékeimet, halálhírére. A. háta mögött minden szegedi így hívta, mindazok, akik sosem kerültek olyan közeli kapcsolatba vele, hogy szemtől szembe is így szólíthassák. Mit jelentett ez a barátságos szabadosság? A szaktekintélyről, a kiváló sebészi tehetséggel megáldott orvosról mindannyian tudtuk, hogy bárki bajba kerül — valamivel többet is megtesz érte, mint amit lehetséges Menj a Frédihez!" — biztattuk kétségbeesett betegünket, s nem a csodában reménykedtünk. Hajdani kollégám, a nagy műtéten átesett Veress Miklós költő, avagy más volt-e, aki elhintette közöttünk is, hogy „a" Frédi — már nem emlékszem. Mindenesetre valamennyi személyes találkozáskor igazolta közös jogosultságunkat e háta mögötti megszólításra, amiről persze tudott; érzékeny, csillapíthatatlan kíváncsiságú. közvetlen modorú, bámulatos kapcsolatteremtő képességű ember volt. S minden művészetek, az érték rajongója. Szegedről 1979-ben költözött el Budapestre — éppen húszesztendei itteni praxis után. A SZOTE Ies sebészeti klinikáján Kulka Frigyes alapította meg a mellkassebészetet, amelyet aztán az ország és Európa egyik legjobbjává fejlesztett. Az Orvostovábbképző Egyetem mellkassebészeti tanszékére került, három évvel ezelőtt az intézmény rektora lett Másfél éve műtötték. Bár tudta, gyógyíthatatlan, bámulatos lelkierővel az utolsó pillanatig dolg^ zott. Nemrégiben meghatottan ünnepelték kollégái: üléselnök volt, és — meséli a szemtanú, és utódja a szegedi l-es sebészeten, Tróján Imre — brillírozott, mint mindig, az európai tüdőgyógyászok és mellkassebészek freiburgi kongresszusán. A most szombati Magyar Nemzetben olvastam, hogy pénteken kitüntették, megkapta a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét. Vasárnap este csörgött a telefon, orvosnő ismerősöm szomorúan mondta : meghalt. Hatvannégy évesen. S. E. Októberben: Magyar Napló Az írószövetség hetilapja Októberben, Kulin Ferenc főszerkesztésével, új hetilapot indít a Magyar Írók Szövetsége a következő kérdés jegyében: „Ki vagy,miért vagy, hol lakol? És kinek / Szavára mozgasz? S végre mivé leszel? / Míg ezt ki nem vizsgálod, addig / Por vagy, az is leszel..." A Magyar Napló címet viselő hetilap célja a kultúrateremtés, a szellemi értékek újrafelfedezése, hogy elősegítse a társadalmi önismeretet és megértést. A művészet és az egyetemes magyar irodalom űj alkotásait közli, értelmezi a hazai valóság tényeit, és tudósít Európa szellemi eseményeiről. A műbírálat, a bölcseleti és közéleti esszé hitelét igyekszik visszaszerezni. Főszerkesztő-helyettesek: Kis Pintér Imre és Reményi József Tamás. Állandó munkatársak: Csalog Zsolt, Ilia Mihály, Konrád György, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Szőcs Géza. P. Sz. Idősek és fiatalok i Az évente ismétlődő hagyományhoz híven tegnap délután a Deák Ferenc Gimnáziumban köszöntötték a pályakezdő pedagógusokat, a nyugalmazott pedagógusoknak díszokleveleket adtak át. A Himnusz után a Gedói Általános iskola diákjainak köszöntője hangzott el. Rossini Sevillai borbély című operájának részletét Faludy György Űda a magyar nyelvhez verse követte, majd Tokody Ilona operaáriákat énekelt. A városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Matusik Sándor adta át a díszokleveleket. Aranyoklevelet kapott (50 év után): Bálint Mihályné, Berta György, csala Mihályné, Erdei Jánosné, Erdész Istvánné, Gubacsi Béláné, Hajdú Istvánné, özv. Nagy Györgyné, Nábráczky Hajós Györgyné, pap írén, papós Mihály, Regéczy Leóné, SeNagy László felvértele bessi jánosné, Szüts Lászlóné, vecsernyés Gézáné, Vincze Lajosné. Gyémántoklevelet kapott (60 év után): Balázs Imréné, Dombi Lászlóné, Kovács Alajos, özv. Surányi Sándorné, Tokody András, Uklarik Agostonné. Vasoklevelet kapott (65 év után): Jelencsik Lajosné. Rubinoklevelet kapott (70 év után): özv. Márkus Gyuláné, Zarándi Józsefné. Cikkünk visszhangja Az orvosok (lelki) sebe A szegedi kórház-rendelő* intézetben, valamennyi orvosi szakterülete osztályvezető főorvosainak és vezető főorvosainak részvételével 1989. augusztus 30-án rendkívüli főorvos-értekezleten foglalkoztak az utóbbi időben a helyi lapokban az intézményről megjelent cikkekkel. Ezek az újságcikkek a Lenin körúti rendelőintézetben, személy szerint meghívott résztvevőkkel megrendezett két gyűlésről tudósítottak. Mindkét rendezvényen ugyanaz a 6-8 fő bírálta az integrációt, az igazgató-főorvos személyét, más hozzászólók pedig az alacsony béreket és a romló munkafeltételeket panaszolták. A felszólalások többnyire a valós helyzet ismeretének a hiányát tükrözték. Az újságírók pedig ezeket az egyoldalú véleményeket leírták anélkül, hogy meghallgatták volna az igazgató-főorvost vagy a kórházi osztályvezető főorvosokat. Meghallgatásukkal elkerülhették volna a gyógyítás igen jelentős tényezőinek, a beteg—orvos kapcsolatnak és bizalomnak a kárára váló olyan megállapítások kinyomtatását, mint: „így merjen az ember orBach és Vivaldi a zsi n A barokk muzsika kedvelői bizonyára örömüket lelik majd abban a hangversenyben, amely október 11-én este fél 8-kor kezdődik az új zsinagógában. Az Országos Filharmónia már a rekonstrukció kezdetén érdeklődött a kiváló akusztikájú zsinagóga, mint lehetséges hangversenyszínhely iránt. Ennek az érdeklődésnek az eredménye, hogy. most, amikor lezárult a templom felújításának jelentős szakasza, hangversenyt rendeznek itt, neves művészék közreműködésével. Október 11-én este a Magyar Virtuózok lépnek föl, .művészeti vezetőjük Szenthelyi Miklós. A karmester Bakos Kálmán klarinétművész lesz. A műsor első felében J. S. Bach III. Brandenburgi versenye, d-moll kettősversenye — Szenthelyi Miklós és Kovács Anikó szólójátékával — és E-dúr hegedűversenye hallható. Szünet után Vivaldi Négy évszak címen ismert műve következik, amelyben Szenthelyi Miklós játssza majd a szólót. Ez a hangverseny jogsai viselheti a „megnyitó", vagy akár a „kísérleti"' jelzőt, mert a tapasztalatok birtokában dől majd el, hogy gazdagabb lesz-e városunk egy újabb koncerthelyszínnel. Az Országos Filharmónia célja, hogy a zsinagóga bekapcsolódjék a szegedi zenei életbe. Az októberi hangversenyt a bérleti sorozaton kívül rendezi az Országos Filharmónia. voshoz menni", vagy „a magyar egészségügy jelen állapotában a beteg utálja az orvost, az orvos meg a beteget". Az orvosok túlnyomó többségére nem ez a jellemző. A rendkívüli főorvosi értekezleten részt vevő 28 főorvos részletesen megtárgyalta az újságcikkek állításait; helyhiány miatt ezúton csak néhány főbb kérdés jelzésszerű megválaszolására van mód: Közismert, hogy az integráció nem helyi találmány volt, hanem a minisztérium rendelte el. Előnyeiről és hátrányairól lehet vitatkozni, hangsúlyozva, hogy a szakmai integráció feltétlenül szükséges. A közeljövő realitása gazdasági és szakmai okokból várhatóan az, hogy az igazgató-főorvos, aki a kórház közvetlen irányítója, továbbra is ellátja az intézmény közös szakmai képviseletét, de a gazdasági igazgatóság közös műszakigazdasági-pénzügyi-munkaügyi szolgáltatásaira támaszkodva sürgősen ki kell alakítani a kórház, a járóbeteg-ellátás és az üzemegészségügy autonómiáját. Kinevezési és egyéb személyi ügyekben az egységek vezetőinek önállósága gyakorlatilag évek óta megvan, idén augusztus óta szabályzatban is deklaráltan, önállóan döntenek. Az egységek önálló bérgazdálkodása néhány hónapon belül kollektív szerződésben lesz újraszabályozva. A járóbeteg-ellátásnak az integrációból hátránya nem származott. Szó sincs arról, hogy „a rendelőintézet kisemmizett gyarmat". Az évek során a közös elszegényedés közepette, körülbelül azonos súllyal esnek latba azok az intézkedések, amelyeket az egyik vagy a másik fél szubjektíve előnyösnek vagy hátrányosnak érezhetett. A kórházi és a rendelőintézeti orvosok alapbérei nagyjából azonosak. A 15 éve diplomázott rendelőintézeti orvos nem 6000 forintért „húzza az igát", hanem, mint az intézmény más hasonló gyakorlatú orvosai 8-10 ezer forint körüli alapbérért, amely összeg ugyanolyan tűrhetetlen, mint sok beosztott főorvos 10-13 ezer forint körüli bére. Valóban megalázóan alacsonyak a kezdő orvosok öt és fél— hatezer forint körüli alapbérei, éppúgy, mint az aszszisztensek 4 ezer forint körüli kezdő, illetve 5-6 ezer forint körüli jellemző alapbérei. A jellemző orvosi ügyeleti óradíj nem „húsz forint", hanem 50-60 forint (nettó körülbelül 40-50 forint) mértékű. Igazságtalan a cikkeknek az a beállítása, hogy az igazgató-főorvos a hibás az alacsony bérszínvonalért. Megítélésünk szerint az egészségügyben nagyrészt másutt is, így intézményünkben is meglevő problémák ilyen módon történő beállításának az adott aktualitást, hogy az igazgatófőorvosi megbízatás ez év végén lejár, és a tanács az állás betöltésére pályázatot ír ki. Más példákra gondolva, felmerül az az aggály, hogy a szóban forgó téma értelmi szerzőinek vagy hangadóinak egyike részére, esetleg másutt feleslegessé vált, vagy alkalmatlannak bizonyult vezető számára szemelték ki ezt az igazgatói állást. A főorvosi értekezleten általános volt az a kívánság, hogy az orvosvezetői, így az igazgatói pályázatok elbírálásánál az egészségügy reformjának részeként, a kiválasztásnál egyedül a szakmai és vezetői rátermettség legyen a meghatározó, a döntés a jövőben az állami és pártszervek helyett a főorvosi testületé legyen. Az igazgató-főorvos még az értekezlet kezdetén kérte a főorvosokat, hogy titkos szavazáson nyilvánítsák ki, a jövőben bizalmat szavazva támogatják-e őt, vagy nem; ettől függően dönti el, hogy megpályázza-e újabb négy évre az igazgatói állást. Az értekezlet végén a vezető főorvosi kar titkos szavazáson 27:1 arányban bizalmat szavazott dr. Bánfalvi Gézának. A főorvosi testület képviseletében a közlemény aláírói: dr. Baradnay Gyula, dr. Hertai Pál, dr. Hódi Miklós. dr. Szabó Rezső osztályvezető főorvosok.