Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

8 1989. szeptember 23., szombat DM1 mq9qzi" Munkám augusztus elején Mad­ridból haitim hot ív Santiago de Compostelába vitt, s nem gondol­tam. hogy egy katolikus világifjúsági találkozóba csöppenek Galíciában. Galícia Senki ne a kelet-európai Galíciára gondoljon, ahol az elsó világháború idején a car és a Monarchia csapatai \ercs harcokat vívtak egymással. E*» a Galícia (nem tudom, honnan a névazonosság?) az Ibériai-félsziget északnyugati csücskében található Spanyolország részeként, északra Portugáliától. Itt. ahol Európa vé­get ér. az Atlanti-óceán komor arcát mutatja. Ha szigorú. S—10 méter magas hullámok jelzik a ráncokat homlokán. E tájon, ha a középkori ember nyugat felé nézett, mesés városokat vagy magát a túlvilági Paradicsomot képzelte az óceánon tulon — vagv azt. hogy az óceán valahol véget ér és a hajó a semmibe zuhan. Galícia 30000 négyzetkilométe­res. 3 millió lakosú ország, lakói, a saját nemzeti nyelvüket beszélő gal­legók a keltáktól és a középkor germán eredetű szvév királyságától származtatják magukat. Hol önálló királyság, hol a portugál vagy a spanyol Korona része, olykor pedig angol kalózok akciói nyomán a bri­tek hódoltsága volt. Franco tábor­nok huldózcrpolitikája sem tudta a gallego nemzeti tudatot cs kultúrát elpusztítani: ma saját autonóm par­lamentje cs kormánya (Xunta) van Galíciának Spanyolország része­ként. bár a fővárosban még fel­feltűnik a szélsőbal követelés: ..nemzeti függetlenséget" — dc c jelszónak már nincs vonzása... Dombos-erdós táj Galícia, ellen­tétben a száraz és kopár Kasztíliá­val. ahol a fenyővel és a tölggyel együtt él az eukaliptusz és a pálma. E vidéket még a múlt század (elve­télt) spanyol ipari forradalma sem érintette. Hagyományőrző kispa­raszti világ meg ma is. ahol a mini­fundiumok az. állattenyésztés mel­lett főleg az 1630— 40 körül gyorsan elterjedt kukoricát termelik. Mára nemzeti szimbólum és turistáknak ajándéktárgy lett a paraszti portá­kon kólábakon álló. igen díszes kö­orom/atu kukoricagóré. A tenger­partot halászfalvak kövelik. s újab­ban a turizmus a legnagyobb iparág c békés és szmogmentes tájon. Madridtol Santiagóig útitársam egy 30éves La Corunában élő nemet apaca volt. aki lelkes beolvadtként igyekezett tájékoztatni a legfonto­sabb gallego titkokról. Arról, hogy a ribeirót. e helyi savanykás bort ke­ressem — s nem üvegpohárból, ha­nem talpas tálkából kóstolhatom: hogy a tipikus gallego leves a caldo. egy szemes babbal cs krumplival sűrített káposztaleves: s hogy a leg­jellegzetesebb helyi étel a főtt csü­lök, meg a pulpo. a polipsült. Az itteniek esküsznek a pulpóra: a po­lip testét és csápjait pürköltnagy­sagú szeletekre vágják, besózzak, majd borssal megszórják: a sütés után pedig erós paprikával hintik bc. Én szcndvicsformábun kísérle­teztem a polippal, ám. hogy ize is legyen annak, amit eszem, olajban sült erós zöldpaprikát is kértem. Ha vidéken utazol, láthatod, hogy errefelé az asszonyok még a faluvégi patakban mossák cs sulykolják a szennyest; a mczóról a termést még tehénvontatta kétkerekű taliga hozza: s ha a paraszt fiuk és lányok hétvégén a városba mennek, még nem szégyellnek népviseletbe öl­tözni. A tengerpart kis hulászfalvainak asszonyai, míg férjeik az óceánon vannak, apály után ma is az iszapból — kapát is használva — nehéz mun­kával gyűjtik össze a városi kocsmák olcsó, főtt csemegéjét, a kagylót. A tengerpart jó öböllel rendelkező vá­rosait. falvait csak az elmúlt évtized­ben érintette meg a világpiac ..va­rázspálcája". La Coruna ma már milliós világváros, és a Santiagóhoz közeli Villagarcia halászfnlva is jól védett hatalmas öblének köszön­heti. hogy tíz év alatt 40(XX)-cs vá­rossá nótt. ám ahol a belvárosban, a sokemeletes épületcsodák között még találhatsz halászkunyhókat, ahol a mosott fehérneműt ma is a ház elótti kötélen szárítják MADRIDI LEGIPOSTA Zarándokok a jövő századért A főváros. Santiago de Compos­tela együtt született Szent Jakab legendájával, s vált a 0. századtól évszázadokra Európa leghíresebb zar a. A 11. század végétől kezdett épülni a nyugati vi­lág egyik leghatalmasabb katedrá­lisa. mely körül 1-2.5 méteres, kes­keny utcák hálója bűbájos várost alkotott, ahol a többi, 45 templom is figyelmeztet: a keresztény Nyugat szívében járunk, s hogy valahol itt született meg „Európa". Ma sokan beszelnek errefelé is az Európához való felzárkózásról, ám itt. Santiagóhan. Spanyolföld egyik legelmaradottabb vidékének köz­pontjában látszik világosan: a Brüsszelben kialakított „Európa" fogalma talán túlságosan is merkan­til- és aktualpolitikai értelmű, ami­vel Galíciában sem értenek egyet... Compostela ma kb. 100(XX) lakost számlál. Ebből 80 ezer ..a" város­ban. 20 ezer lakos pedig a városhoz laza füzérként kapcsolódó273 ..falu­ban" — 15-25 házból álló települé­sek — lakik. A tradicionális stílusra és életre nemcsak a tereken megszó­laló duda (mely nemcsak Skóciá­ban. hanem itt is ncpi hangszer) hangja utal. hanem az is. hogy a középkor óta máig minden csütörtö­kön megtartják a galíciai állatvásárt, ahol éves átlagban heti 400(1 szarvas­marha es inas jószág cserél gazdát. Eközben Galícia egyetlen és közép­korban alapított híres egyeteme is Santiagóhan van. ma 25 ezer hallga­tóval múktvdik. A város kulturális kozpont. ahol mar a múlt század végen gallcgóra fordították Petőfi verseit. Santiago de Compostela sokarcú és gyönyörű város: hol Szentendrét, hol Kőszeget, hol Salzburg belvárosi utcáit juttatja eszünkbe, olykor pe­dig Pécs hegyoldalán képzeljük ma­gunkat. E középkori várost válasz­totta a katolikus egyház az 1989-cs katolikus világifjúsági találkozó színhelyéül. Vakmeröcszmc: egy 80 ezres városba 4(NI ezer fiatalt invi­tálni! Katolikus VIT Az ötlet pedig egyszerű és ere­deti: a középkori zarándoklás esz­méjét felújítva, a fiatalok zarándok­ként jöjjenek Santiagóha! A gondo­lat atyja, a santiagói érsek jó érzék­kel hivatkozott a mai európai közös­ség eszméjére, amelyet a középkor­ban Compostela és Szent Jakab temploma képviselt: „Santiago útja" egész Európát behálózta, s összekapcsolta egymással a sok­nyelvű kontinens keresztény híveit. Barcelona W2-re az olimpiát sze­rezte meg, Sevilla pedig a világkiállí­tást — Santiago a maga módján, igy talált lehetőséget arra. hogy a világ érdeklődését maga felé fordítsa. A zarándokok többsége vonaton vagv autobuszon érkezett, s csak az utolsó kilométereket tették meg me­zítláb az ősi zarándokutakon. s a katedrálisnal keresztet vetve indul­tak szállásukra. Ám voltak, akik lovon, kerékpáron érkeztek: egy francia lány a szörföt választotta, s tíz napon át vitorlázott nyugat fele. Egy idős püspök 2(X) kilométert tett meg gyalog, a spanyol hadsereg 73 katolikus kiskatonája viszont l(H)() kilométert gyalogolt teljes menetfel­szerelésben. s ért 18-án délután a székesegyházhoz. Több tízezren ha­jóval. vitorlással érkeztek — „hajós vándorok" — La Corunaha es on­nan vonattal folytattak. Sok egy­házfő is itt találkozott: 8 bíboros es közel 200 érsek és püspök, valamint többszáz egyházi személyiség: pa­pok. apácák, tanárok, szerzetesek. Az iljú zarándokok csoportok­ban. hátizsákkal jöttek: egyházköz­ség. város, katolikus szervezet, is­kola közösségével, fiatal apácák és papok vezetésével: sokfajta jelvény­nyel, zászlóval, sapkával, nyakken­dővel. feliratokkal, zenével, ének­kel mutatva be önmagukat és közös­següket. A város, mintha árhullám érte volna el. folyamatosan töltő­dött fel. Augusztus 18-án már több mint 240 ezer zarándökigazolványt adtak ki a regisztraltak számára. A szombat reggeli újságok v iszont már 400 ezer érkezőről tudósítottak: ennyien várták a pápát! ISJ-re. szom­batra Santiago „megtelt"... Az utcák, terek éjfél után kettőig táncoló, éneklő, játszó, alvó. ét­kező. ismerkedő, sétáló, vitatkozó fiatalokkal voltak tele. Túlcsorduló lelkesedéssel, különleges mámor­ban teltek napjaik, és mégis meg­lepő rendben és kedvességgel. Ezen a héten Santiagóban valószínűleg jó volt fiatalnak és katolikusnak lenni! Ez új es viharos népvándorlás nagy szervezési gondokkal járt. San­tiago egyházi epületeiben és a város iskoláinak összes tantermében 35 ezer fiatal kapott alvási lehetőséget. A várostól 6 kilométerre egy fennsí­kon pedig sátorváros épült a Coca­Cola-cég együttműködésével, itt 3(1 ezren tehették le hálózsákjukat a földre (a szervezők egyetlen zarán­doknak sem ígértek ágyat!!). Ez is kevésnek bizonyult: szombaton és vasárnap, amikor a pápa is megér­kezett. tízezrek már a sátrakon kívül aludtak hálózsákjaikban. Itt. a Monté de Gozón állítottak fel egy 4(1 méter magas keresztet. \ itt. egy 7(1 heklárnvi területen találkozott kel alkalommal a papa a 4(X)czer fiatal­lal es celebrált misét. Ezen túl La Coruna városa 80 ezer fiatalnak adott szállást, sok tízezren pedig a Santiagóhoz közeli falvakban és kisvárosokban kaptak helyet. Kétszáz-kétszázötvenezerre be­csülik a spanyol fiatalok számát, a többiek külföldről érkeztek. Főkép­pen franciak, olaszok, portugálok: sok volt a német, a holland, a skót. az ír fiatal, de a kommüniké szerint „Európa minden országából" jöt­tek. A mi tájunkról én csak lengye­lekkel találkoztam... Latin-Ame­rika országain kívül öt ázsiai és hat afrikai ország katolikus közössége küldte el képviselőit. Eltűnődtem, emlékezvén az észak-koreai VIT körüli hazai v itákra: vajon a magyar katolikus fiatalok tudtak-e erről, az immár negyedik katolikus vilagifjú­sági találkozóról: kertek-e pénzt, kaptak-e. itt voltak-e? Santiago szeretettel, felkészülten és apostoli türelemmel fogadta a tizenéves százezrek invázióját. Csendes fenntartások inkább a spa­nyol ateista értelmiségben fogalma­zódtak meg. akik történelmi génje­ikben őrzik a tapasztalatot: az Erős Egyház Hispániában korábban so­sem jelentett jót... Márpedig Santi­ago erős es vonzó egyházat mutatott meg a világnak. Megfogalmazódott az i* — a spa­nyol házisközösségeknél nagy erő­vel —. hogy az egyház csak a kon­zervatív fiatalokat várja Santiagóba. Ez utóbbi persze ténykérdés: a pápa meghívása minden katolikus fiatal­nak szolt. S leszámítva azt a nálunk kevéssé éló történelmi tapasztala­tot.. hogy a konzervativizmus érték­őrzés is. és hogy helye kell legyen a demokráciákban, úgy tűnt. hogy a radikális katolikus előrejelzések nem voltak teljesen pontosak: én inkább a katolikus pluralizmust ér­zékeltem. A világifjúsági találkozó fo jel­szava Krisztushoz kapcsolódott: „Én vagyok az út. az igazság és az élet." Ennek szellemében augusztus 16.. 17.. 18-an a varos délelőttön­ként nyílt szemináriumok — katoli­kus szóhasználattal: katekizmusó­rák — terepévé vált. A tereken, par­kokban. templomokban, iskolák­ban. az egyetemen beszélgettek a fiatalok - száznál több ilyen szemi­nárium működött. S ami meglepett: a vitavezetó. a beszélgetések vezetői mindenütt püspökök, ersekek vol­tak! Ezeknek a találkozóknak a köz­ponti gondolatain béke volt, s az. hogy Krisztus születésének 2(XK). évére készülve hogyan lehet egy szebb, jobb-világot formálni, s hogy IIOKVAI II ZOLI AN RAJZA ebben az „új kereszténységet" igény lő alkotásban mi lehet a katoli­kusok missziója. Egy újfajta, aktív­építő erkölcsi tartás megalkotásá­nak igényével zajlottak e beszélgeté­sek. melybe a papa az utolsó éjszaka maga is bekapcsolódott. Kora este a vigíliák voltak, a bensőséges áhítat órái: a beszélgeté­sekhez hasonlóan ezek is a fakulta­tív. önkéntes jelleggel. Késő esté. éjszaka pedig kulturális programok tartották ébren a fiatalokat. Meglepő volt számomra a szerve­zett rend es az óriási spontaneitás itt tapasztalt jó egyensúlya: egészsége­sen hiányoztak a „nagy rendezvé­nyek" es a jókedvet bénító proto­koll. Még a pápával való találkozás is inkább egy beathangverseny han­gulatát idézte.­Óriási meglepetés volt. hogy a papa vendegeként kétszáznál több brazil fiatal társasagában megérke­zett a 82 éves brazil érsek. Hclder Camara is. aki a 60-as években az egyház fenegyereke, nagy lázadója volt: a „népi érsek", akinek filozófi­ájától két évtizede még görcsbe rán­dult a katolikus hierarchia: „nem a népért, hanem a néppel kell élni". A kistermetű és friss szellemű pátriárka a Keresztény Kulturális Mozgalom és a Föld Szegényeiért Közösség programjához kapcsoló­dott. F. két mozgalom szervezte a VIT politikai programjait: „A ki­zsákmányolás ellen". „Az imperia­lizmussal szemben együtt II. János Pállal" címmel. Konferenciák „A tudomány es a technika a szegények ellen". ..Az éhség es a nemzetközi összefogás". „Brazília gondjai és megoldásuk" témakörökben zajlot­tak, egyetemi tanárok részvételével. Itt tartott Camara érsek is előadást a Harmadik Világ súlyos gondjairól. Egy kis kápolnában hirdették meg előadását eredetileg, de oly' sokan jöttek cl. hogy végül a városi park­ban zajlott le e program. A városban radikális katolikusok osztották­árlilták kiadványaikat, s 18-án meg­jelenfék kézzel írott plakátok, ame­lyek a libanoni békéért szólítottak fel. Aláírásgyűjtés is kezdődött az­zal a céllal, hogy felhívással együtt e több tízezer aláírást is átadjak a pápának a kéréssel: lépjen ö is fel a béke érdekében. A katolikus VIT hetében szelle­mes vicc jelent meg egy helyi lap­ban: „Mi a különbség Isten ésa Pápa között? Hát az. hogy Isten minde­nütt ott van. a Pápa meg mindenütt olt volt..." Ezzel u római egyházfe­jedelem gyakori utazásaira utaltak, ám a pápa finoman védte ki e vádat beszédéiren. mondván, ó az Evan­gélium zarándoka. A spanyol püs­pöki kar szóvivője pediga spanyol tv műsorában válaszolt az ilyen kriti­kákra. jelezve: a pápa nem akar a Vatikán foglya lenni, bar érzi. hogy a gigantikus tömegrendezvények mellett hiányoznak a bensőségesebb találkozok a hívekkel. Ezért a pápa ide. Santiagóba is zarándokként jött: „Számotokra a Pápa vagyok, veletek pedig zarán­dok". mondta érkezésekor, s még ezen az estén, lü-én a Gozo-hegyen fontos beszédben értelmezte a fiata­loknak a Találkozó fő jelszavának egyes elemeit: „az út", „az igazság", „az élet" értelmét. E beszéd elem­zése valószínűleg fontos következte­tések levonására fog alkalmat adni a katolikus egyház 21. századra vonat­kozó filozófiáját illetően. Persze a sajtó az utolsó két napon a papara figyelt, pedig augusztus 15 es 20-a között a főszereplők Santia­góban a fiatalok voltak. A spanyol sajtó persze a „leg"-ckre volt érzé­keny. arra például, hogy e hét nap minden katolikus idők legnagyobb zarándoklata volt: dc azt is kie­melte. hogy a pápa elöször most találkozott egy társadalmi csoport — réteg — képviselőivel, méghozzá a fiatalokkal. A katolikus egyház a 21. századra készül. Santiago de Compostela. IVSü augusztusa ANDERLE ÁDÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom