Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám

' 1 * DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 224. szám 1989. szeptember 22., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Magánklinika Szegeden? Beszélgetés az orvosi vállalkozásokról Egy, eleddig még vállalkozási láztól mentes réteget célzott meg a Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet. Nevezetesen, az orvostársadalom vállalkozói kedvét próbálják felkelteni, az Egészségügyi Minisztérium állásfoglalására hivatkozva, miszerint kereteik között teljes jogü magánpraxist folytathatnak. A sok szakember által ellenzett orvosi magánvállalkozásokról beszélgettünk Krizsán Györggyel, a szövetkezet szegedi kirendeltségének vezetőjével. — A szövetkezetük elsősorban a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos kisvállalkozások működtetését vállalja fel. Mi késztette önöket arra, hogy felkarolják az orvosi magánvállalkozókat akkor, amikor az Orvosi Kamara tiltakozik, vagy legalábbis elítéli a magán-egészségügyi intézmények létrehozását? — A betegek ós az orvosok részéről is van erre igény. Nem kevés azoknak a száma, akik hajlandók — a társadalombiztosításnak fizetett járulék mellett — még plusz pénzt is áldozni azért, hogy emberiíozelibb orvosi ellátásban részesüljenek. A hírverésünk utáni érdeklődésből ítélve, az orvosok között is vannak, akik igenis szívesen dolgoznának magánvállalkozóként Nem tévesztendő össze a magánpraxissal, amit külön engedéllyel, csak akkor folytathat az orvos, ha van — legalább 6 órás — fő munkaideje. A magánrendeléssel szemben, a magánvállalkozást teljes munkaidőben, minden államj intézménytói elszakadva végezheti. Reális igények késztettek tehát bennünket e szakma vállalkozói keretek között történő működtetésére. A Szociális és Egészségügyi Minisztériumtól általunk kért állásfoglalás alapján, kereteink között „szakorvosi tevékenység végezhető, átalányelszámolási jogviszonyban". — Magyarán, a szövetkezettel áll munkaviszonyban. Hogyan fest ez a gyakorlatban? — Az orvossal, aki hajlandóságot mutat arra, hogy ebben az átalányelszámolásos formában — tehát egyéni vállalkozóként, díj ellenében — szolgáltatást nyújt, szövetkezetünk szerződést köt. Abban az esetben, ha főfoglalkozásban jón hozzánk. munkakönyve a szövetkezethez kerül. További lépés: kell hogy legyen egy rendelője, arrely a szükséges előírásoknak minden szempontból megfelel. Az orvos tervez egy bizonyos árbevételt amelyre köt a szövetkezet egy megállapodást. ami az átalányelszámolásos tevékenység dokumentuma. tulajdonképpen olyan, mint egy ..kis iparengedély". A szerződésben rögz;tjük a fizetési kötelezettségeket. Az eszmei bére után fizeti a társadalombiztosítási, illetve nyugdíjjárulékot, valamint a szövetkezet általános költségeihez való hozzájárulást. Ez az átalánydíj, amit a szövetkezet kezel, illetve eljuttat a megfelelő helyre. Minden vállalkozás azért tevékenykedik, hogy minél nagyobb jövedelemre tegyen szert. Ebben a formában, amelyben mj dolgozunk, kettős jövedelemszerzési lehetőség vanl Az egyik az árbevétel alapján kiszámított eszmei bér, a másik a vállalkozói haszon. Ez utóbbit számtalan dologra felhasználhatja. Többek között személyi jövedelemként. Ez esetben, természetesen. személyijövedelemadó-köteles — ós mivel egy jövedelme már van, mégpedig a szerződésben rögzített eszmei bér —, ez. a kettő összevontan személyijövedelem-adózik. A többletbevétel után a szövetkezetnek semmilyen igénye nincs. Nekünk csak azt fizeti, amennyiben megállapodtunk. — Ez eddig a vállalkozás ervosi része. Most nézzük, ugyanezt a beteg oldaláról. Tudjuk, hogy Magyarországon 43 százalékos társadalombiztosítási és 10 százalékos nyugdíjjárulék van, amiért cserében az állami intézményekben gyógyítanak bennünket. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy emellett még plusz pénzt áldozzanak, és magánvállalkozó orvoshoz forduljanak. Tömörebben fogalmazva: amíg a társadalombiztosítási rendszer a jelenlegi formában működik, nincs értelme az orvosi. magánvállalkozásoknak, mert nincs fizetőképes kereslet. illetve, csak az elitnek kedvez, hiszen ők képesek ezt megfizetni. — Ezzel vitatkozni nem lehet, mert így igaz. Amíg a társadalombiztosítás jelen formájában működik, addig valóban csak egy szűk réteg számára érhető el a magánorvosi szolgáltatás. Persze, nem biztos, hogy az igazi megoldást az hozná, ha a társadalombiztosítási intézet vállalkozási szellemben dolgozna, hanem ha megadnák az embereknek a választási lehetőséget: akar-e alanya lenni a társadalombiztosításnak. vagy sem. Azaz. a 43 százalékért igénybe veszi a társadalombiztosítás által nyújtott egészségügy! szolgáltatásokat, avagy azt mondja: nem fizetem ezt meg, hanem a jövedelmemből a magánvállalkozó orvosnak térítem. — További gátló tényezőt említek. A magánvállalkozó orvosnak lesz-e táppénzrevételi joga? Ez — úgy gondolom — ugyanis döntő kérdés. — A jelen állásfoglalás szerint nincs rá módja, lehetősége. De ne felejtsük el, hogy a SZEM állásfoglálása igen friss, mindössze hat hete száradt meg rajta a tinta. Ez azt jelenti, hogy még számtalan tisztázatlan kérdés vár válaszra, megoldásra. Mi valamennyi felmerülő igényt, csokorba gyűjtve, eljuttatunk a minisztériumba. annak érdekében, hogy ezekre is mihamarabb szülessen állásfoglalás. — Véleménye szerint — a pillanatnyi lehetőségek és korlátok ismeretében —, mely szakágak orvosainak érdemes magánvállalkozásban dolgozni. Gondolom, egy sebész számára jelenleg ez teljesen lehetetlen és értelmetlen. — Elsősorban a fogorvosokra gondoltunk, illetve azokra a szakorvosokra, akiknek gyógyítómunkájához kevés műszer szükségeltetik. Jelen pillanatban még valóban élképzelhetetlen, hogv komoly technikai hátteret kivauo orvosi szakmák képviselői magánvállalkozók legyenek; Nem árulok el azonban üzleti titkot, ha elmondom, tudomásom van arról, hogy itt, Szegeden, január elsejétől egy magánklinika létesül. Ha ez megvalósul akkor máris megteremtődik annak a lehetősége. hogy a nagy műszerezettséget igénylő orvosi s?akmák művelői a vállalkozói szférában megjelenjenek. Kalocsai Katalin Sok a karfiol - kire romoljon? A tegnapi napom a karfiol „jegyében" telt el. Reggel hatkor az előző nap telefonáló panaszos termelővel randevúztam. Azokat a fejeket mutatta meg, amelyeket nem vett át a helyi téesz átvevője. (Egyébként a java tíz forintért ment el.) Panaszának lényege az volt, hogy szerinte a másodosztályú, kissé sárgás árnyalatú s kicsit nyitottabb se a malacnak való. Elég lenne, ha 4 forintért átvennék. Meg lehet még azt enni. A mintákat megmutattam gyakorló háziasszony kollégáimnak. Elvitték kipróbálásra. Azt mondták, a piacon sem látták különbnek a tömegárut, persze az extrája más. Az egy hete harmincöt forint volt még. Nem csekélység. A napokban lement húszra, s a zöldségeseknél „a második vonalbeli áru" már tizenkettőért kelt. Igenám, de amit árultak, különbözött a termelőnél látottól. Szürkült a penésztől. Szakembert kérdeztem róla. Egyértelműen a hosszas tárolás tette. Talán jobb árra spekulálva spájzolt valaki? Fogtam a szatyort, s a maradék mintával elmentem a Rijk Zwan holland vetőmag cég szakmai bemutatójára, Torna László petőfitelepi mintakertjébe. Gyönyörű volt az egész, ládákban fehéren villódzott a termés. Megmutattam a pakkomat az ott lévő termelőknek. Kiderült, abból a faluból is volt résztvevő, ahonnan a panaszos jött. Nevet nem írok, nehogy megharagudjanak egymásra. Azt mondta; ő sem vette volna ezt át. Ehető, de nem eladható. (Azt már én teszem hozzá, hogy a jelenlegi kereskedelmi csatornákon és szisztémák szerint). Ráadásul megállapította, a vetőmag hibája is kiütközik egyik-másik egyednél. Más is közbeszólt: minőséget kell termelni, s az hófehér! S amíg abból van, az kel el. A kereslet—kínálat törvénye már csak ilyen. Különben a fajtát is réginek, elavultnak minősítették, ugyanis nagyon érzékeny, nehéz megóvni. Közben egész szép kupaktanács összegyűlt; — Csongrádi termelő vagyok, holland fajtáim vannak. Járom a piacokat, Szolnok a legjobb, ott most is huszonötöt kaptam a karfiolért, a kereskedőtől. Lekötött boltjaim vannak. — Szegeden pár napja összeszaladt a portéka. Tízért se nagyon kellett a nagybanin. Csak a legjavában turkáltak. — A konzervgyárnak is csak a fehér kell, azt tudja feldolgozni. Megjegyzem, pont ebben az időszakban láttam az árusoknál a tömérdek penészest. Az őszeleji szép időben, gondolom; az elkövetkezendő napokban még erősödik a termelők rohama. Talán azzal segíthetünk a helyzeten, ha intenzíven kezdjük el a rántott karfiolt fogyasztani. Ne vegyük a penészest, romoljon rá arra, aki ilyert bőségben azt akarja ránk tukmálni. Újdonsült panaszos és karfiolos ismerősömnek nem tudok semmi biztatóval szolgálni. Szereztem egy névjegykártyát, amit eljuttatok neki. Olyan palántát ajánl az illető, amivel jövőre nem lesz gondja. A szakmabéliek szerint beszerezhetők a jobb vetőmagvak, csak tudni kell, mit kérjen az ember. Kézzelfogható bizonyítéknak kéll-e ennél több, hogy belássuk, minden szakmában a profi él meg. A karfioltermesztés „önálló" tudományág. Meg a csirke, az uborka, a primőr paradicsom ... A kereskedelemről nem is szólva; mert az egyelőre szóra sem érdemes? T. Sz. I. Élénk érdeklődés hazánk iránt Szűrös Mátyás hazaérkezett az Egyesült Államokból Szűrös Mátyás, a Magyar Országgyűlés elnöke — aki az amerikai kongresszus meghivására parlamenti küldöttség élén tett látogatást az USA-ban — csütörtökön hazaérkezett Budapestre. Szerdán az amerikai törvényhozás mindkét házában napirenden volt a Lengyelországnak és Magyarországnak. nyújtandó gazdasági és pénzügyi támogatás ügye. A kongresszus mindkét házában többségben levő demokraták határozottabb és nagyvonalúbb támogatást sürgettek a demokrácia és a piacgazdaság felé haladóikét országnak, s a szenátus külügyi bizottsága milliárdos segélyprogramot szavazott meg. Jóllehet mindkét testületben Lengyelországnak szenteltek nagyobb teret, élénk érdeklődés irányult Magyarország felé is. A szenátusi bizottság előtt Raymond Seitz, az európai kérdések külügyminiszter-helyettese hangoztatta: Magyarországon a közeli jövőben szabad parlamenti választásokat tartanak, s az ország leszerelte a drótakadályt, amely a Nyugattól elválasztotta. „Vajamennyien elismerjük a bátor magyar döntést, hogy nemzetközi kötelezettségeiket tiszteletben tartva 16 000 keletnémetnek lehetővé tették a nyugati határ átlépését" — mondotta. A miniszterhelyettes egyúttal kifejtette kormánya álláspontját, miszerint ellenzik demokrata szenátorok javaslatát, hogy a Bushígérte összegeknek, mintegy a tízszeresét fordítsák Lengyelország és Magyarország támogatására. A kormány Lengyelországnak 100 millió, Magyarországnak 25 millió dollárt szán, 3 évre elosztva, a magánvállalkozások támogatására. A demokratapárti szenátorok javaslata szerint Varsó e három, év alatt évi 300 milliót kapna, további 25 milliót elavult telefonhálózata felújítására, Budapest pedig évente 75 milliót. Érvelésük szerint az összeget a védelmi minisztérium évi 40 milliárd dolláros kutatási és fejlesztési keretéből kell elvonni, a segély e keret 1 százalékát tenné ki. (A Pentagon teljes évi költségvetése 305 milliárd). A kormány képviselője szerint e lépés helytelen és egyébként sem indokolt, az általuk javasolt összeg a jelenlegi helyzetben elegendő. Az ülésen helyenként szenvedélyes vita bontakozott ki a demokrata és a konzervatív szenátorok között. A demokrata Alan Cranston szerint a kormány „nem ismerte fel a történelmi lehetőséget. Milliárdokat költöttünk, hogy ellenálljunk a kommunizmusnak... most pedig egyetlen „Lopakodó" bombázó árából (400 millió) támogathatjuk a demokrácia, a szabad vállalkozás ügyét". Az ugyancsak demokrata Paul Simon rámutatott, hogy a világ 46 országa kap Amerikától •több támogatást, mint Varsó és Budapest. A külügyi bizottság végül 10:1 arányban megszavazta a demokraták javaslatát a nagyvonalúbb támogatásról. A javaslat ezután (talán már a jövő héten) a szenátus elé kerül. Egyidejűleg a képviselőház európai albizottságában volt meghallgatás ugyanebben a kérdésben. A felszólaló demokrata képviselők, valamint a szakértők — köztük George Soros, a magyar származású üzletember — bírálták a kormányt, amiért késlekedik a Lengyelországnak és Magyarországnak nyújtandó támogatással. Jóllehet a hangsúly itt is Lengyelországon volt, Tom lantos magyar származású képviselő ismételten figyelmeztetett, hogy a készülő segélycsomag értelemszerűen Magyarországra is vonatkozik majd. Mind Lantos, mind Soros idézték Szűrös Mátyás országgyűlési elnök eheti, washingtoni kijelentéseit, hogy az MSZMP elfogadja a szabad választások eredményét akkor is, ha a pártnak ellenzékbe kellene vonulnia Fiatalok — vízum nélkül? A Demisz. az NSZK-beli Junge Union (JU) és a Svéd Szociáldemokrata Ifjúsági Szövetség (SS'U) közös felhívássál fordul Európa kormányaihoz és parlamentjeihez. A három, kormányon levő párthoz kötődő ifjúsági szervezet javasolja minden 18 év alatti fiatal számára e. kötelező vízumbeszerzés azonnali eltörlését, továbbá minden 26 év alatti számára az azonnali és ingyenes vízumkiadás bevezetését, illetve, hogy 1992-ig tegyenek lépéseket a vízumkényszer eltörlésére e korosztály számára is. A kezdeményezésről az ifjúsági szervezetek elnökei csütörtökön sajtótájékoztatón számoltak be. Egy kérdésre válaszolva a kezdeményezők elmondták: a felhívás szövegét eljuttatják az európai ifjúsági szervezetekhez, valamennyi kormányhoz és parlamenthez, s igyekeznek elérni, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet soros fórumán a kérdést tűzzék napirendre. A felhívást pénteken nyújtják át a magyar külügyi államtitkárnak