Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-20 / 222. szám

1989. szeptember 21., csütörtök 5 Az úttörőmozgalom válságban van. Mára szinte odáig degradálódott, hogy nem jelent egyebet az egyenruhánál és a nyakkendőnél, amit persze nem túl nagy lelkesedéssel öltenek magukra a fiatalok. Egyszerűen nincs aki „úttörőzzön", egy külön állást kellene erre fenntartani. Mert a csapatvezetői funkciót ma is szaktanárok látják el, s így bizony — a napi tanítás mellett — nehéz egy mozgalmat irányítani. A válságból kivezető utat legtöbbször ott találják meg, ahol a leggyökeresebb változásra van szükség. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 2. Sz. Gyakorló Általános Iskolájában szinte megszűnt tavalyra az úttörő, mert lévén gyakorló iskola, a tanárok inkább az oktatás minőségével voltak elfoglalva. Azonban felismerték azt is, hogy ha az úttörő nem működik, akkor kell lennie egy másik szervezetnek, mely összefogja és irányítja a felsős diákokat, AZ úttörőmozgalom, ahol csaknem minden diáknak tagságót kellett vállalnia, nem működhet tovább, mert ilyen keretek között egyetlen mozgalomnak sem lehet súlya. 1989. januárjában megkezdődött az új szervezet létrehozására irányuló munka. A tagságot jórészt szakkörök és érdeklődési körök szerint toborozták. Igy azonban az iskola felső tagozata két részre szakadt: úttörőkre és nem úttörőkre. Az utóbbiak jogi képviselete így megszűnt. Ennek orvoslására februártól létrehozták a diákönkormányzatot, mely ezek után az iskola minden diákjának jogi képviseletét ellátta: kialakult a suliköztársaság csírája. Működése a következő. Minden felsős osztályt két tanuló, az alsósokat, egy negyedikes, a tanárokat, pedig egy pedagógus képviselte a hetenként összeülő diáktanácsban. Minden héten megbeszélték — és megbeszélik — az osztályproblémákat, programokat javasolnak, és a diákoknak járó két „szabadnap" fölött is- itt születhet döntés. Hogy mitől vált ez működőképessé ? A diákok azt vették észre, hogy gondjaik, problémáik és ötleteik meghallgatásra találnak az új szervezeti formában. Ezek után természetessé válta bizalom és a nyíltság. Hitele lett a szavaknak. A diákönkormányzat létének köszönhették, hogy egy korteshadjárat után diák-diri foglalta fel egy napra az igazgatói széket. Szó szerint; megtelt élettel az iskola. Ennek természetesen egy sor pozitív következményét is említhetnénk: megváltozik a tanárokhoz való viszony; végre jelent valamit; pont ebbe, és nem másik iskolába járni. Viszont egy szervezet fennmaradásához anyagiakUj szegedi újság, Újszegedről Katolikus Tudósító ra is szűkség van. Erre is válaszoltak a leleményes pedagógusok. „Együtt, értük" néven egyesületet alapítottak 1909. április 28-án. Az egyesület céljai között szerepel a tanulók sokoldalú segítése mellett az ehhez szükséges állami és társadalmi erőforrások felkutatása, megpályázása, szervezése. Az egyesület tagjai szülők és pedagógusok, de tagja lehet „bármely nagykorú magyar állampolgár és általános iskolai tanuló". Az egyesület két jogi képviselője: Tóth Gyuláné és Konfár László, a gyakorló iskola pedagógusai. A tagsági díj igazán minimális, évi 20 forint. Vajon megoldhatták volna hasonlóképpen a problémákat az úttörőmozgalomban? A válasz egyértelmű; nem. Mert az úttörőmozgalmat, mint politikai formációt, olyannyira lejáratták, már hozzá nem értéssel és a könnyen elévülő jelszavakkal, hogy az úttöTözés formai jegyei már eleve degradáló hatással voltak bármilyen tartalmi változtatásra. AZ új tartalomhoz új formára volt szükség, s úgy látszik remekül üzemel. Egy további kérdés is fölmerül. Ha a diákok kis köztársaságukban megtanulják a demokráciát, mi lesz velük az „életben"? Mert bizony fennáll a csalódás veszélye. De azok, akik talpon maradnak, és kitartanak az iskolában begyakorolt demokratikus szellem mellett, beláthatatlanul nagy hasznot hoznak társadalmunknak. És azért ők, mert a demokráciát már késő „kopaszodva" gyakorolgatni, abba és arra születni kell. P. Sz. „Erkölcsös emberek vállaljanak szerepet a közéletben" — mondja Keresztes Sándor Az erdélyi tanító hatodik, legkisebb gyermeke a piaristákhoz járt iskolába, Kolozsvárott; a jogi kart is ott végezte, 1944-ben; Budafokra költözött, a Belügyminisztérium közigazgatási főosztályán helyezkedett el. Mint zsidókat mentő katolikus ellenállót, letartóztatták a nyilasok, egy hadbíróként szolgáló minisztériumi tanácsos segítségével megmenekült. 1945-ben belépeti a Demokrata Néppártba („Baranlkovics-párt"), '47ben országgyűlési képviselőnek választották. Mint „klerikofasisztát", '48-ban megfosztották mandátumától; a felesége nevére harisnyakötésre váltott ki iparengedélyt. .bedolgozó" lett. 1957ben több hónapra internálták. '88-ban megalapította a Márton Áron Társaságot. Manapság sok izgékony politikust hallgat az ember, s ettől maga is izgékonnyá válik. Keresztes Sándor ellenben: a megtestesült nyugalom. Bölcs, megértő mosoly, megválogatott, megfontolt szavak, bizakodást és bizalmat sugárzó tekintet. Ki ez az ember? közélet megteremtésére van szükség, és arra buzdítunk, hogy gerinces, erkölcsös emberek vállaljanak szerepet a helyi közéletben, abban bízunk, hogy visszaállíthatjuk a becsületes élet lehetőségében való hitet, s visszaadjuk a kisemberek bizalmát: igenis lehet tisztességgel, erkölcsösen. elvtelen megalkuSzeptember l-jétől egy új helyi lappal találkozhat a város polgára, a Szegedi Katolikus Tudósítóval. Elsőként természetesen a hívok, akiknek lakcímére kézbesitik, de böngészheti a templomba tévedt nézelődő is. A megszokott napilap formátumnál kisebb — akkora, mint egy kettőbehajtott Délmagyarország — oldalakból megtudni, például, az őszi hónapok katolikus vallási eseményeit, a tanévkezdet alkalmából hitoktatás ügyében szólnak sorok szülőkhöz, gyerekekhez, a Sokan nem tudják ... cimú összeállításban pedig egyebek mellett a következők olvashatók : a tudósításokat „... önzetlenül készítik mind a szerkesztők, mind pedig a munkatársak. A terjesztés társadalmi munkában történik ..." Nagyjából ennyit tudtam a 20 ezer példányos lapról, amelyről, rendhagyó módon, lemaradt az impreszszum. — Szerénységből vagy véletlenül? — ezt kérdeztem először Szabó Nándortól, az új-szegedi plébánostól, aki főszerkesztője a lapnak. — Egyszerű terjedelmi okai vannak. A kéziratokhoz nem akartunk hozzányúlni, s minthogy azok kitöltötték a nyolc oldalt, nem maradt hely a kiadásra vonatkozó adatokra. Egyébként akik már olvasták, s megtudták, hogy az Üjszegedi Egyházközség adja ki, pont ezt a hiányt kifogásolták. — A lapinditási ötlet is Űjszegedre való? — Igen, Minden hónap első hétfőjén tartunk megbeszélést a még egy ilyen tavaszi összejövetelünkön hozakodtam elő az ötlettel. Agitáltam is egy kicsit a lelkipásztorok körében, akikben egy kis irói vénát, szerkesztési jártasságot sejtettem. Szívesen ráálltak. — Csak papok írhatnak a tudósításokba? — Bárkit szívesen látunk. S az arra érdemes írásokat közöljük is. Bár fizetni nem tudunk értük. — Milyen célokat maztak meg? fogai— Semmikép sem szeretnénk rosszértelmú, hitbuzgalmi lapot. A tudósítások nem sekrestye pasztorációk, inkább afféle lelkipásztori eligazítások elvi és gyakorlati kérdésekben. Egy-egy nagyobb plébánia területén papjaink képtelenek személyes kapcsolatot tartani minden hívővel. Ezért a tudósításainkat mint címzett leveleket szeretnénk eljuttatni hozzájuk és minden jószándékú érdeklődőhöz. Az elméleti jellegű írásokban igyekszünk megvilágítani egy-egy hittel, a keresztény erkölcscsel kapcsolatos kérdést. Bemutatjuk templomainkat, évfordulókra figyelmeztetünk, egyháztörténeti ismereteket közlünk. Városunkat próbáljuk a maga valóságában nézni, láttatni, e célra külön rovatot tartunk. Kiemelném a negyedévre szóló naptárat, amelyből napra készen informálódhatnak egyházi eseményeinkről a hivek. — Háromhavonta jelentkeznek majd? — Igen, a tanév, kezdetén és végén, adventkor, meg nagyböjt idején. — Honnan teremtettek pénzt? — El kell mondjam, hogy a pénztelenségtől féltem legjobban. A szegedi plébániák szerencsésen a lap ügye mellé álltak, s fizetik a papírés nyomdai költségeket. Mivel az újságunk ingyenes, nyereségre a jövőben sem nagyon számíthatunk, legfeljebb támogató adományokra. — Az ötlettől a megvalósulásig nem sok idő telt el, ha általában a lapinditás nehézségeit vesszük figyelembe. — Magam is meglepődtem, hogy a bejegyzési eljárás minden nehézség nélkül lezajlott, az ellenszenv leghalványabb jelét sem tapasztaltam. Ennek annál is inkább örülök, mert tudomásom szerint Szeged 1945 előtt is rendelkezett a katolikus tudósításokkal, vagyis mi nem teszünk mást mint folytatjuk a hagyományt. Mag Edit Szőnyeget - a könyvtárból Hetveneves, nyolc gyermeke vásoktói mentesen politizálván. mélyen vallásos; hívő ni. A keresztény embernek katolikus. Nehany hónapja nemcsak egyénileg kell gya'kezdeményező szerepet vál- karolnia a szeretetet, hanem lalt a Kereszteny Demokra- meg kell próbálnia megvata Néppárt megalakításé- iósítani azt a tarsadalomt>an- ban is. Meg kell próbálni * egymást szolgálva élni, és egymás személyiségét kibontakoztatni, tisztelni. Ezt nevezzük mi politizálásnak. — A Keresztény Demokrata Néppart a negyven évvel ezelőtt felmorzsolt Demokrata Néppárt hagyományait kívánja folytatni. Miért került a nevébe a jelző: keresztény? — Létezik egy régi-új párt, amely nem vállalta a régi nevét: a Parasztpárt, amely Magyar Néppárt néven lépett most a porondra. Féltünk, hogy az elnevezések hasonlósága miatt a politikában járatlanabbak öszszetéves&tenek velük. A — A keresztény ember: a szeretetet gyakorló ember. A politika — sokak szemében — nem a szeretetgyakorlás terepe, ön mit gondol erről? — Tudom, hogy sok keresztény ember azért nem politizál, mert úgy hitte, az valami piszkos dolog, ahol az ember csak bemocskolódik.i Ez nem igaz. Amikor mi1 azt mondjuk, hogy Magyarországon egy keresztény — Sajnos, nem tudok számot mondani. Minden vidéki városban dolgozik már szervezőbizottságunk, és Budapest huszonkét kerületéből huszonegyben. De a kezdetén tartunk a szervezésnek; nincs telefonunk, mindössze egy hónapja van. helyiségünk. Arra számítunk. hogy a választása korteskedés alatt erőteljesen megnő a taglétszámunk. Annak kúiön örülünk. hogy máris sok fiatal jelentkezeti. Még egyszer mondom: mi nem közvetlenül holnapra, nem is az MSZMP megbuktatására, hanem a jóvónek szervezzük a pártot, az ország jövője és európai beilleszkedése érdekében. A nemzeti felelősségtudat, a politikai kulturáltság és realitásérzék, a múveltsegre alapozott türelem irányit bennünket ebben a nehez, átmeneti szakaszban, a tárgyalások kerekasztalánál; de majd a jövőben is. — Ez utóbbi elvek szellemében szavazott most a pártja a köztársasági elnöki intézmény választások előtti létrehozására? Miért nem osztják az SZDSZ, vagy a Fidesz aggodalmait? — Okos. tehetséges fiatalemberek. de a politikához bizonyos tapasztaltság, mérlegelés. józanság, céltudatos türelem is kell. Lehetetlen ma nem látni, hogy abból a rosszból, amit az úgynevezett létező szocializmus jelentett Közép- és KeletEurópa népeinek — politikai szükségszerűség kilépni. Tehát nem lehet más a célja az MSJ2MP progres(>ziv erőinek sem, s ezt nem elhinni nekik: botorság. Látott-e már olyan hadvezért, aki a döntő csata saját programunk fundamentumát jelentő eszmény jelzésével élótt szembefordul a ezért egészítettük ki a ne- hadseregével? Tenne-e ilye!, vünket. A (kereszténység ha s?emélyes hatalomra sipolitikai fogalom is; a vallásos, hívő ember világnézete. Az alapja a keresztény S ormon vi Károlyné felvételei Mit lehet vásárolni egy könyvtárban? — Természetesen, szőnyeget. És ez nem vicc, s nem is az első eset. hogy az algyői könyvtárban az olvasnivaló mellé mást 1 s kínálnak. Két éve már, hogy a Somogyi Könyvtar algyői fiókjában megszerveztek az első előadást, ezt követték rendezvények, játék, farsangi mulatságok, és vásárlással egybekötött termékbemutatók. Nem is titkolt szándék vezette a családias kis könyvtár vezetőit: minél több olvasót toborozni, óvodás korútól százévesig. Ma már 600 látogató keresi föl rendszeresen őket, s számuk is állandóan növekedik. Tegnap óta szép szőnyegek is díszítik a polcokat, a Háziipari Szövetkezet helyi üzemének termékei, ezeket önköltségi áron vásárolhatják meg a látogatók. Felvételeink, tegnap délelőtt készültek. perszonalizmus. az, ember, mint személyiség. Olyan társadalmi-gazdasági rendet, olyan allames?ményt képzel el, amelyben a szabad akaratú ember személyisége kiteljesedhet, és birtokolhatja qzokat az anyagi javakgt is. amelyek emberi méltósága szerint megilletik. Vagyis, a keresztény állameszmény alapja a szabadság és a szociális igazságosság. Az állam az embert szolgálja, és nem fordítva. — Azt hangsúlyozzák, hogy pártjuk mm felekezeti párt, nem tartoznak egyik egyházhoz sem. Kiket várnak tagajaik sorába? — összefoglalóan azt mondhatom, mindenkit, aki demokratikus jogállamban akar tenni a keresztény célokért. a szabadságért, az egyen lőtlenseg kiegyensúlyozása érdekében, a nemzetért. az egyetemes magyarságért. A második világháború után keresztény pártok és politikusok vezették ki Európát a romokból, teremtettek új világot, szabadságot, összefogást, szolidaritást. gazdasági prosperitást. bizonyítottak. Ha a mi céiunk a visszailleszkedés Európába — márpedig mi más lehetne —. akkor a jövő. a 21. század politikai pártja a kereszténv gondolkodás alapián álló párt, qmely széles nemzetközi kapcsolatokkal is rerdelkezik. Máris kapcsolatban állunk áz Olasz Kereszténydemokrata Párttal, a nvugatnémet CSU-val, a Holland Kereszténydemokrata Párttal és a Kereszténydemokrata Pártok Világinternacionáléjával. — Márciusban kezdték meg a párt újjászervezését, szeptember 30-an tartják az első országos gyűlést. Hányan vannak most? kerre lenne éhes? Ez manden józan észnék ellentmond. — Pozsgay Imréről és az MSZMP-röl beszél? — Arról beszélek. hogy én nem tartok az úgynevezett nagy hatalmú köztársasági elnöktől. Gorbacsov nem Sztálin, Pozsgay nem Rákosi. A sok rosszból pedig a szociális igazságosság eszménye kiemelendő, megtartandó, és mellé kell a szabadság. Megvalósításához ebben a történelmi szakaszban össze kell fogni valamennyi, felelős, nemzetben, Európában gondolkodó erővel, és nem kommunistaellenes szlogenekkel kell dobálózni. Én a sztálinista diktatúrát megszenvedtem, minden gyötrelmét átéltem; de semmiféle seb, szemelyes indulat r.em gátolhatja azoknak a tisztán látását, akik politikai szerepet vállalnak: ebben a történelmi fázisban nem felmorzsolni kell az amúgy is két tűz között vergődő MSZMP-reformereket. hanem összefogni velük a demokráciába való békés átmenet érdekében. * A Keresztény Demokrata Néppárt szegedi szervezetének alakuló ülésén körülbelül száz ember volt hétfőn este. A párt országos szervezőbizottságának elnöke. Keresztes Sándor mellett, rheghallgattak Simor Ferencet, a szegedi szervezőbizottság elnökét és Györej Péter egvetemi hallgatót. A gyűlés úgy kezdődött, hogy a jelenlevők fölálltak, és elénekelték a Himnuszt. S úgy végződött, hogy mind egy szálig elfogytak . helyszínre vitt nyomtatványok. A papíron ez. állt: Keresztény Demokrata Néppárt. Pf. 592. Belépési nyilatkozat. Sulyok Erzsébet