Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-19 / 221. szám

1989. szeptember 21., csütörtök 3 Döntés a Délmagyarország státusáról Az MSZMP városi bizottságának ülése Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága tegnapi ülésén számos kérdésben foglalt állást. Megvitatta a végrehajtó bizottság által a Délmagyarország státusára készített előterjesztést, az MSZMP programnyilatkozatával kapcsolatos kérdéseket, értékelte az időközi parlamenti választások tapasztalatait, s egyúttal foglalkozott a választási felkészülés teendőivel is. A Délmagyarországra vonatkozóan a végrehajtó bizottság a következő javaslatot terjesztette a pártbizottság elé; A városi pártbizottság 1989. április 19-én támogatólag véleményt mondott a Délmagyarország pozícióinak, színvonalának megtartása, továbbfejlesztése kérdésében. Egyebek között azt ajánlotta, hogy a- Délmagyarország városi lapként a lakosság tájékoztatásában, a közvélemény formálásában a jövőben is töltse be eddigi szerepét. Ezért ragaszkodik a nagy hagyományú és magas példányszámú fórum önállóságának megtartásához. Továbbra is szükségesnek tartja, hogy a lap tükrözze a város életének sokszínűségét, megjelenítse a különböző társadalmi csoportok nézeteit, véleményét. A pártbizottság igényli és a maga részéről biztosítja, hogy a lap önálló szellemi műhelyként dolgozzon, tiszteletben tartja a főszerkesztő személyi felelősségét. A városi párt-végrehajtóbizottság 1989. szeptember 14-én a kongresszusra való felkészülés jegyében, a pártbizottság véleményét figyelembe véve, a szerkesztőségi törekvések ismeretében, újólag foglalkozott a Délmagyarörszág további működésének kérdésével. Á végrehajtó bizottság szükségesnek tartja, hogy a városi pártbizottság foglaljön állást a városi pártsajtó ügyében, a következők szerint: 1. A Délmagyarország eddigi törekvéseit, hagyományait folytatva a párt reformelkötelezett irányzatával közösséget vállaló baloldali demokratikus néplapként működjön, amely nyitott a szocialista nézetek mellett a szociáldemokrata, a baloldali polgári radikális és liberális eszmék iránt is. 2. A pártbizottság egyetért azzal, hogy a Délmagyarország ilyen szellemű „politikai napilap"-ként működjön. 3. A hagyományos két helyi napilap további sorsát saját szellemi erejükre és egy vállalkozói szemléletű lapkiadó piaci helytállására kell bízni. Ezért halaszthatatlannak tartja a kiadó önállósodását, melynek elsőrendű kötelessége a korszerű nyomdai háttér megszerve-. zése. A javaslatot á testület rövid vita után, egy ellénsza* vazattal elfogadta. Az MSZMP programnyilatkozatával kapcsolatban á pártbizottság ajánlást fogadott el, amely szerint javasolja a tagságnak és az alapszervezeteknek a nyilatkozat megvitatását, azzal, hogy véleményüket juttassák el a városi pártbizottsághoz, illetve a Központi Bizottsághoz. A történelmi múltunkat taglaló munkabizottsági anyaggal kapcsolatban a testület olyan véleményt alakított ki, miszerint azt nem vitaanyagként, hanem háttéranyagként javasolják a kongreszszus számára, azzal, hogy a benne foglalt szemlélet helyi adaptálására is praktikus sort keríteni. Ezzel kapcsolatban ismertették a testülettel a városj pártbizottság elnökségének a végrehajtó bizottság által már elfogadott kezdeményezését, amely szerint javasolják, hogy a fegyveres erők napja idei ünnepségei során a mai fegyveres erők és testületek áldozatkész munkájának elismerése mellett a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért küzdő katonák sok évszázados harcairól, küzdelmeiről is mértóképpen emlékezzünk meg. Javasolják a társadalmi és politikai szervezeteknek, a munkuhelyi és intézményi kollektíváknak, hogy a városunkban és a városkörnyéki községekben, intézményekben található 184.';—49-es emlékműveknél, valamint az első és második világháborúban áldozatul esettek emlékét őrző kegyeleti helyeknél szervezzenek ünnepséget, megemlékezéseket. Zoltánfi Zoltán azzal a kéréssel fordult a testülethez, hogy az —1 mivel munkája elszólította Szegedről — mentse föl pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól. A pártbizottság a felmentést megadta. Az MSZMP városi bizottságának ülését követően Vastagh Pál, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára, a Politikái Intéző Bizottság tagja tartott tájékoztatót á Központi Bizottság legutóbbi üléséről. Kultúra, egészségügy, adó, Bős-Nagymaros Az Országház szinte valamennyi ülésterme foglalt volt hétfőn: a parlamenti szakbizottságok közül négy is összeült, hogy aktuális kérdéseket vitassanak meg a képviselők, illetve véleményt mondjanak a szeptember 26-ai ülésszakra beterjesztett napirend egyes javaslatairól. Az Országgyűlés kulturális bizottságának tagjait Glatz Ferenc művelődési miniszter tájékoztatti a tárca profiljának átalakításáról, illetve a kultúrpolitika intézményrendszerének felülvizsgálatáról. A szociális és egészségügyi bizottság tagjai a hazai gyógyszerforgalmazás és -támogatás megújítására kidolgozott javaslatokai. vitatták meg. A polémiában központi helyet foglalt el a magángyógyszer tárak létesítésének kérdésköre. Az Országgyűlés reformügyi bizottsága az adótörvények módosításáról értekezett. Békési László pénzügyminiszter 'bejelentette, 'hogy nem kerül októberben a Parlament elé a kormány javaslata az adótörvények módosításáról. A Bős—Nagymarossal foglalkozó ad hoc bizottság ülésén Udvari László, a vízlépcsőrendszer építésének kormánybiztosa kiemelte: jelenleg legszélesebb körben támogatott megoldási forma, hogy a magyar fél kezdeményezze az államközi szerződés módosítását. Az Európai Közösségek Bizottsága alelnökének Magyar ja vasiatok az együttműködésre Németh Miklós, a Minisztertanács elnöike is fogadta 'Pnans Adriessent, akit tájékoztatott a magyarországi politikai és gazdasági reformokról. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a fejlett országok , ne csak szavakban rokonszen vez zenek a magyarországi folyamatokkal, hanem az együttműködés konkrét bővítésével támogassák azokat Medgyessy Péter és Prans Adriessen délután a Páriamentben sajtótájékoztatón találkozott az újságíróikkal. A Minisztertanács elnökhelyettese elmondta, hogy a kormány nagyra értékeli a Huszonnégyek kezdeményezését, amely először a hetek párizsi csúcstalálkozóján fogalmazódott meg, majd a Bush-látogatás lendületet adott a konkrét tárgyalásoknak. Medgyessy •Péter szerint a kelet—nyugati kapcsolatok új szakasza kezdődött meg azzal, hógy hazánk és Lengyelorsag a megkezdett reformokkal integrálódni kíván a világgazdaságba. Magyarország reformfolyamataihoz támogatást szeretne kapni az Európai Közösségtől. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy a Huszonnégyek és a közös piaci bizottság megértse helyzetünket és •törekvéseinket. Ebbe a folyamatba illeszkedik 'bele a 'bizottsági alelnök mostani tárgyalássorozata. Mi politikai támogatást is várunk a Huszonnégyektől reformjainkhoz — mondta Medgyessy Péter —, továbbá azt, hogy bátorítsák a Hétfőn Budapesten meglehetősen zsúfolt programot bonyolított le az Európai Közösségek brüsszeli bizottságának alelnöke, Frans Adricsscn, aki a külkapcsolatokért és a kereskedelempolitikáért felelős. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettestől átvette azt a 70 oldalas okmányt, amely a magyar kormány javaslatait tartalmazza az együttműködésre vonatkozóan. Az alelnök tárgyalásokat folytatott a kormány több tagjával, köztük a külügyminiszterrel cs a kereskedelmi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, és megbeszélést folytatott a szociáldemokrata párt, a kereszténydemokrata párt és a Magyar Demokrata Fórum képviselőivel. tőkebefektetéseket gazdaságunkba, szüntessék meg a hátrányos kereskedelmi megkülönböztetéseket, s mindezt pénzügyi megállapodások is. egészítsék ki. Hazánk nem egyszerűen liberalizált világpiaci nyitásra törekszik, hanem jól működő belső piacot is létre kíván hozni. A kormány reméli, hogy az Európai Közösségekkel nem bürokratizálódnak el a kapcsolatok, és részükről nem alakul ki egyfajta ikivárási taktika. A közös piaci bizottságalelnöke arról szólt, hogy szándékosan utazott KeletEurópában először Magyarországra, mert a nyugat-európai közösség hazánkkal kötött először átfogó kereskedelmi és gazdasági megállapodást a múlt év végén. Mindez egy újfajta viszony kiépítésének kezdetét jelentette. Nyugat-Európa élénken figyeli a magyarországi reformfolyamatot, s egyfajta társfelelősséget érez annak megvalósulásáért. Tiszteletben tartják a magyarok saját maguk áltál választott pluralista útját, figyelik a szabad választások előkészítését. Szerintük örvendetes, hogy a politikai és a gazdásági reformfolyamat egymás mellett halad, s az Európai Közösségek készek támogatni ezeket a törekvéseket. Személyes véleménye szerint fontos, hogy á jövőben a magyar áruk megfelelő piacot találjanak Nyugat-Európában, és mielőbb foglalkozni kell a mennyiségi korlátozások kérdésével is. Figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkeknek fontos piaca Nyugat-Európa. A bizottság a legnagyobb politikai felelősséggel koordinálja a Nyugat segítségnyújtását, s ez a munka hosszú távú programot nyújthat, aminek most csak a kezdetén vagyunk — tette hozzá Frans Adriessen. Egyben kifejtette: megérti, hogy sokan türelmetlenek, de a konkrét együttműködési formák kialakításához időre van szükség. Az együttműködés bővítésére négy területet jelölt meg, így a magyar áruk piaci pozícióinak javítását, a beruházásvédelmet és a beruházások segítését, a környezetvédelmi kapcsolatokat és a szakképzés támogatását. Szeptember 26-án minderről tárgyalni fognak a Huszonnégyek munkacsoportülésén, s ha szükséges, meg az iden összehívják az EK Miniszteri Tanácsát e kérdés megvitatására. Arról is szólt, hogy a bizottságban jól tudják: a magyarországi refórmok megvalósításához pénzügyi segítségre is szükség van, például az adósságtörlesztésre vonatkozóan. Kérdésekre válaszolva Prans Adriessen elmondta még: a tartós és hosszú távú kapcsolathoz türelemre van szükség. Még alig telt el egy év a kétoldalú megállapodás óta, s korábban semmiféle kapcsolat nem állt fenn a nyugat-európai gazdasági közösség és Magyarország között. Medgyessy Péter arról beszélt, hogy az alelnöknek átadott dokumentum a kormány 3 évre szóló elképzeléseit is tartálmazza, amely egyfajta nemzeti stratégia, hiszen a megfogalmazott elgondolások alapvetően nem térnek el az ellenzéki pártokétól. A javaslatok pénzügyi kérdéseket is tartalmaznak, de szó van bennük a műholdas televíziózásban való együttműködésről éppúgy, mint a közös egyetemi kutatások megszervezéséről (MTI) Szabadságon a kongresszuson Az alapszabály négy sarka Tegnap Szegeden ültet tartott a2 MSZMP október 6-án kezdődő kongresszusára készülő Csongrád megyei küldöttek csoportja. A gyakorlati tennivalók tárgyalása közben Katona Péter felvetette, hogy az 500 forintos küldötti részvételi hozzájárulás céljának is látszani kellene. Ha csak demonstrációs oka van ennek a gesztusnak, akkor mindenképpen elkerülendő lenne. Több küldött a takarékosság hangsúlyozására hívta fel a figyelmet. Vastagh Pál elmondotta, hogy míg az 1985-ös kongresszus 80 millió forintba került, most a 20 milliós költségvetést Ls soknak tartják a rendezők;. Az 500 forintnak szimbolikus jelentősége van. A küldöttcsoport határozott arról, hogy a Csongrád megyei résztvevők munkahelyükről szabadságra távoznak a tanácskozás idejére. •A tegnapi konzultáció fő témája az MSZMP működési szabályzata és a kongresszus ügyrendje volt. Felvetődött, hogy a tervezetek szerkesztői az utóbbi hetek jó néhány pozitívumát nem vették figyelembe. Csongrád megyében a (korábbi évek. választási gyakorlatával teljesen szakították. Most például nem működtek jelölőbizottságok. A jelölésekkel kapcsolatosan nem érkezett a megye egyetlen helységéből sem panasz. A választás eredményével a tagság többsége elégedett. Kovács László kérdezte: muszáj-e axiómának tekinteni azt, hogy a tagoknak mindenképpen alapszervezethez kell tartozniuk? Az eddigi mechanizmus a tervlebontásos gazdasági rendszerhez. hasonlít. Egy konszolidált helyzetben a tágság ne legyen kényszerítve a napi politizálásra. A „hasznosság" ne tággyűlési részvételen keresztül mi nősüljön. Hozhat-e egy választási párt vezető testülete kötelező döntést a parlamenti frakció szamára? Jobb lehne. ha a képviselők lennének döntéshelyzetben; A képviselő — alkotmányba foglaltan — csak az egyéni lelkiismeretének legyen alárendelve. A mostani időszakban soknak tűnik az 5 éves parlamenti ciklus. Kucsora István a párt esetleges választási bukásának okaként jelölte meg, hogy az egész társadalom érdekeit akarja felvállalni. A területi önrendelkezés sok problémát megoldhatna. Szalay István arról szólt, hogy az egyéni választókerületekben induló képviselőjelöltek akár térhessenek el a központi programtól. Az alapszabály tervezet-változatok közül a reformkorok anyagát tartottá jobb vitaalapnak. Erdélyi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy a párt nevének kérdése nem kerülhető meg. Névváltoztatást javasolt, a régi értékek felvállalásával. A Magyar Szocialista Pártról egyértelműen kifejezésre kell juttatni. hogy marxista alapokon áll, és a munkásságot tekinti bázisának. Ma a szétesés elkerüléséhez elengedhetetlenek a konkrét szervezeti keretek. Az új struktúrában a megyei szervezeteket koordinációs irodával kell felváltani Kovács Jenő, az MSZMP KB titkára: a jelenlegi pártalapszervezetek: többsége elszigetelten működő, kis közösség. Akciók szervezésére ebben a nagyságrendben nem alkalmasak. A változás elengedhetetlen. A jövő pártjában ne csak egy döntési centrum legyen. Az egyik hatalmi súlypont mindenképpen a parlamenti csoport lesz. Az alapszabály mellékleteként egységes választási szabályzatot is el kell fogadni. Géczi József szerint a tagok saját maguk dönthessék el, hogy alapszervezetet keresnek maguknak, vagy egy centrumban „csak" regisztráltatják magukat A kongresszus tervezett ügyrendje szétfolyó. Az MSZMP előbb szedje össze magát, és utána foglalkozzon részletkérdésekkel. Viszont külön napirendi pontnak kellene lennie a gazdálkodásnak. Kardinális kérdés lesz a kongresszuson a hozzászólások sorolása. A 'különböző nézetek képviselőiből kellene összeállítani a koalíciós sorolóbizottsá got Pap István javasolta a jelenlegi szilárd tágságra építkezést, Nem kívánatos következményei lennének egyetlen bázis megjelölesének. Legyen a programmal egyetértőké az MSZMP, vagy utódpártja Maga a közösség válassza meg a szerveződés formáját. Nem pártolótagságra, hanem szimpatizánsokra van elsősorban szükség. Tráser László: szocialista szellemiségű legyen az új párt a marxista szellemiség az előbbinél szűkebb kategória. Az alapszabályban nincsenek alternatívák, túlszövegezett, a kitöréshez nem adja meg a kereteket. Keserű Imre: a tervezett ügyrendből nem derül ki, hogy ki és milyen elvek szerint kap szót a kongresszuson. Szervezetileg összemosódik a platform és a küldöttcsoport fogalma. A platformok kapjanak időkontingenst, ami felett szabadon rendelkeznek. Kiderült hogy a Csongrád megyei küldöttek többsége a Magyar Szocialista Párt elnevezussel szimpatizál. (Az előbbi mondat minden szava szükséges a küldöttcsoport-vélemények pontos árnyalásához.) Kovács Jenő az ügyrendről elmondta, hogy ő is kulcskérdésnek tartja. Egy adott időkeretet előre meg kell tervezni. Visszaszámlálással kell eljutni a vitaidőhöz. Elképzelhető, hogy a platformok egy része rejtetten kíván működni. Akik egy csoporthoz sem csatlakoznak, azoknak is jár küldöttenként az átlagosan 1 perc. Az ügyrendi bizottságban kell megteremteni a garanciákat. Nehezen tudná elképzelni az „egyperces" hozzászólások sorozatát Megfontolásra ajánlottá: az irányító testületekbe csak viszonylag magas szavazati aránnyal lehessen bekerülni. Határozottan változáspárti vezetés jöhet létre a kongresszuson. A küldöttek öszszetétele legalábbis enged erre következtetni. A Csongrád megyei küldöttcsoport következő ta nácskozását e hét Szombatján tartja. B. L