Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-19 / 221. szám

79. évfolyam, 221. szám 1989. szeptember 19., kedd Havi előfizetést díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Három kuratórium lesz Alapítvány — Szegedért Július 4-én írták, alá a „Szegedért Ala­pítvány" megszületését tanúsító okiratot, amely egyben szervezeti-működesi sza­bályzat is. Az alapítvány kinyilvánított célja a város szellemiségét gyarapító kez­deményezések támogatása. Anyagi alapot A közben eltelt két hónapban tovább folyt az alapítvány működéséhez szüksé­ges jogosítványok megszerzése. Helyiséget — a Vöröskereszttel megállapodva — a Szent Mihály utca 1. szám alatt bérelnek. Az irodát és a tanácskozótermet az Al­mindehhez a gazdálkodó egységek és földi Bútorgyár rendezte be, ezzel járul­magánszemélyek felajánlása biztosított. Az alapító okiraton, betűrendben, a ko­va hozzá az alapítvány támogatásához,. Az alapítás óta mások is felajánlották vetkező intézmények aláírása szerepel: támogatásukat. A Déltex, a papriikafel­Domet Ecsetgyár, Finn—Magyar Barátság dolgozó, az Újszegedi Szövőipari Vállalat, Mgtsz, Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Magyar Kábel Művek Szegedi Gyáregysége, Szeged Megyei Városi Ta­nács. Szegedi Konzervgyár, szegedi sza­lámigyár és a Vidia Kereskedőház Rt. Az alapítvány alaprendeltetése díjak­kal és támogatásokkal elismerni ós segí­teni mindazokat, akiknek tevékenysége a város tudományos, kulturális, művészeti és társadalmi életének gazdagodását szol­gálja. A díjak és támogatások méltó el­ítélése fölött három kuratórium őrködik majd. Tudományos, művészeti és társa­dalmi-közéleti területen jártas közremű­ködőkre számítanak. E testületek műkö­dése egyben biztosítók is arra, hogy a dí­a ruhagyár, a Tisza Volán, a Délép a gazdálkodásban elért eredményeik ará­nyában segítik az alapítványt. A vagyon kezelésének jogát a Buda­pest Bank Rt. versenytárgyaláson nyerte el, s maga is jelentős összeggel lépett be az alapítványba. Magánszemélyek is jelentős mértékben támogatják a kinyilvánított célok megva­lósulását, például Kopasz Márta grafikus és Balogh János szegedi műgyűjtő. Egy­kori szegedi, most külföldön élő lokálpat­rióták felkérésén is gondolkodnak az ala­pítvány elnökségének tagjai, gkik szep­tember 14-én, csütörtökön megtartották első ülésüket is. Az alapítvány kisplasz­jak, támogatások odaítélésének objektív tikájának, emlék plakettjének műve­mércéje valóban a szakértelem és az ér- szi megformálásával Lapis András sze­demesseg legyen. gedi szobrászművészt bízták meg. rr Ur a képviselő és választói között? 10,6 millió osztva 304-gyel A címbeli számtani fel- bi megyeben is keveslik advánnyal már az általános ugyanis az egyéni mandátu­iskola alsó tagozatán meg­birkózna egy kisdiák — ke­mokat, joggal tartva attól, hogy a mostaninál is na­rekítve 35 ezer a végered- gyobb lesz az űr a képvi­mény. Semmiképp sem 70 ezer, mint az országgyűlési választókerületek kialakítá­sának egységes elvei „dik­tálják" — mondta a Ma­selő és a választói közt, ha ilyen nagy körzeteket kell kialakítani. Az MDF kép­viselője ezért azt javasolta, akár a listás jegyzék ravá­gyar Néppárt országos el- sára is, növeljék az egyeni nökségének tagja azon a teg- mandátumok számát. A Kis­napi konzultáción, mely a gazdapárt megbízottja arra megyei vb-titkár és a Csöng- hívta fel a figyelmet, hogy rád megyében működő pár­tok közül — a már említet­ten kívül — a Magyar De­mokrata Fórum, a Kisgaz­a paraszti érdekeltségű te­lepüléseket nem szabad az egészen másfajta képvisele­tet igénylő városokkal ösz­dapárt és az MSZMP kép- szevonni. Azt is nehezmé­viselői között zajlott. „Zajlásról" a szó eredeti értelmében persze nem le­het szó — éppenséggel na­gyon egységes volt a részt­vevők véleménye a Csong­nyezte, hogy ilyen alkalmak­kor a BM nem képviselteti magát. Az MSZMP képvi­selője pedig azt, hogy az ál­lamtitkári választ csak tu­domásul vehetik, megalapo­rád megyének a politikai zott érveiket a döntésho­zók már az első próbálko­'hal záskor sem vették figyelem­egyeztető tárgyalásokon osztott" mindösszesen egyéni képviselői mandá­tumról. Ami akkor is kevés, ha a listás jegyzéken indít­ható jelöltekkel valószínűleg kijön a mostani, 16-os kép­viselői létszám. Kevés, mert történelmi városnak (Csong­rádnak) nem jut önálló mandátum, s kevés, mert a Szegednek jutó két kép­viselői hely „hátterében" még a deklarált átlagnál (a 70 ezernél) is jóval több vá­lasztópolgár van. A várható feszültségeketa választási előkészületek rán végrehajtó szerepkörű megyei tanács már szeptem­ber elején jelezte a Belügy­minisztériumnak — választ kapott, de elutasítót. Arra hivatkozik az államtitkár, hogy a politikai egyeztető tárgyalások döntése felül­bírálatána nem jogosult Eb­ben a helyzetben az volna az egyetlen lehetséges meg­oldás, ha a pártok — saját belső csatornáikon továbbít­va, sürgetve az új döntést — befolyást gyakorolnának a háromoldalú tárgyalások küldöttségeire. Nem csak Csongrádban, hanem a töb­be. Amihez az MDF megbí­zottjának egy kérdése kí­vánkozik még, hogy tudni­illik az egyeztető tárgyalá­sok küldöttségeit ki bízta meg a mandátumok osztá­sával. Ezt éppúgy nem hoz­ták nyilvánosságra, mint a döntést és az indokokat. Végül abban is egyetér­tett a négy párt a vélemé­nyüket korábban írásban megfogalmazó többi parttal, hogy legkevesebb hét man­dátummal csökkenthetők volnának a településszerke­zetből, történelmi hagyomá­nyokból következő feszültsé­gek. A végrehajtás felelő­sei pedig azt ígérhették: több változatban dolgozzák ki a választókörzetek linlá­rait megvonó elképzelést, s — a nyitottság és készséges­ség jegyében — újra kiké­rik a pártok véleményét. P. K. MSZMP—Ellenzéki Kerekasztal-harmadik oldal H sarkalatos kérdésekben egyetértés született Nem mindegyik tárgyalófél írta alá a megállapodást A középszintű háromoldalú politikai egyeztető tár­gyalások befejeztével, az esti órákban kezdődött meg a Parlamentben a plenáris ülés, amely elsőként a hét vé­gén ülésezett szakértői bizottságok munkájának eredmé­nyeit tekintette át. A szerkesztőbizottság jelentését, amelynek tervezetét az. MSZMP nyújtotta be, Tóth And­rás ismertette. Rövid bevezetőjében szólt arról, hogy a ' politikai egyeztető tárgyalások július 13. és szeptember 18. közötti szakaszának lezárására az MSZMP delegációja által elő- "önös megertesre terjesztett, szövegszerű módosításokkal kibővített javasla- Fogadjuk meg a seink tétje a nemzet jövő­je. A válság elmélyülésének megakadályozása politikai modellváltást, jogállamot, egy modern parlamenti de­mokrácia intézményeit igényli. Ez a berendezkedés a közös magatartást tekint­ve csakis a türelemre, a kölr épülhet. Kossuth tot a három, tárgyalófél küldöttsége jóváhagyta. A szö- Lajos-i intelmet: miszerint vegszerű módosítások csupán pontosító jellegűek voltaik, civakodjunk a fölött, így lényegében az előterjesztés-tervezet minden pontját hogy mik vübunki' aláírásra késznek minősítették a tárgyalófelek. Gál Zoltán, az MSZMP tárgyalóküldöttségének tagja a tájékoztatót követően bejelentette, hogy ezzel a közép­szintű tárgyalások funkciója befejezettnek tekinthető. Az előzetes megállapodásnak megfelelően, ezután át­adta a szót Horváth Lajosnak, az Országgyűlés alelnö­kének, aki Szűrös Mátyás távollétében a plenáris ülés el­nökeként köszöntötte a tárgyalóküldöttségek tagjait. Üd­vözölte, hogy a békés átmenet kérdéseivel foglalkozó kö­zépszintű politikai egyeztető bizottság jelentése szerint a felek több törvényjavaslat előkészítésében már egyetértés­re jutottak. Szólt arról, hogy a tárgyalások során, szakér­tői és bizottsági szinten, a felek 238 ülést tartottak, csak­nem ezer munkaórában. A tárgyalásakon 1304-en vettek részt, összesen 3 ezer 439 oldalnyi jegyzőkönyv készült a sokszorosított oldalak száma megközelíti a 200 ezer la­pot. E nem csekély költségeket az Országgyűlés biztosítot­ta. s egyben megtiszteltetésnek vette, hogy otthont adha­tott a politikai egyeztető tárgyalásuknak. Horváth Lajos ezt követően — az előzetes megbe­szélesek szerint — átadta a szot Nyers Rezsőnek, az MSZMP képviselőjének. jünk arra, aminek lennünk kell." Az MSZMP — történelmi közelmúltunk politikai ta­nulságait is számba véve — a demokráciát, a népfelség elvét mással nem pótolható értéknek tekinti. Mi azon­ban a gyakorlatban is gon­dolkozunk és cselekszünk. Szem előtt kell tartanunk, hogy a politikai modellvál­tást az ország kormányoz­hatóságának megőrzésével kell megvalósítanunk. Mindannyian felelősek va­gyunk azért is, hogy a gaz­daság működőképessége a jelentős változások közepet­te is fennmaradjon. — A gazdasági válságból csak egy kiút kínálkozik: a gazdasági reformfolyamat radikális felgyorsítása, a külső források minél haté­konyabb bevonasa, egyebek között a működötöké for­májában. Ennek azonban egyik nélkülözhetetlen fel­tétele belpolitikai életünk stabilitása. Egy önmarcan­goló, pártviszályokkal ter­hes ország nem számíthat — Három hónap kemény amelyben a politikai akarat úrra, hogy a fejlett orszá­tárgyalásainak eredménye- az állampolgártól ered, sezt kormányai vonzó pari­ként szakaszhatárhoz ér- az akaratot a társadalom nernek, a nemzetközi penz­keztünk — mondta beveze- hiteles és alulról jövő kez- üg>'> körök pedig igeretes tőben. — Aláírásunkkal deményezéseire épülő in- befektetési területnek tart­megerősíthetjük a létrejött tézmények valósítják meg. sak- Az MSZMP kiszámit­politikai konszenzust a bé- A demokrácia nemzeti épü- ható. együttműködést kere­kés átmenetet szolgáló el- lete olyan mű lesz, amelyet kulpohtikaja révén vekről és szabályokról. Ez vállvetve, együttes erófeszí- gyarország közös eredmény, amely a téssel alkotunk meg. három fél konstruktiviby- Az MSZMP 1988 májusa sát, megegyezési szándékát óta eltökélten halad a re­és önmérsékletét tanúsítja, formok útján: célul tűzte ki —. Ügy vélem, nagy lé- a demokratikus szocializ­pést tettünk egy olyan po- mus megvalósítását. Sors­litikai berendezkedés felé, fordító időket élünk, dönté­Nyers Rezső Á politikai akarat az állampolgártól ered Diplomáciai kapcsolat hazánk és Izrael között Horn Gyula külügymi­niszter meghívására hét­főn rövid munkalátogatás­ra Magyarországra érke­zett Mose Arensz izraeli külügyminiszter. A délelőtti órákban Horn Gyula és Mose Arensz meg­beszélést folytatott a Kül­ügyminisztériumban. Ez­után a két külügyminiszter aláírta és kicserélte a Ma­gyar Népköztársaság és Iz­rael Állam közötti diplomá­ciai kapcsolatok (helyreállí­tásáról rendeLkezó okmá­nyokat. Az aláírással létre­jött a nagyköveti szintű dip­lomáciai viszony a két or­szág között. Az amerikai kereskedelmi miniszter látogatása Újabb üzleti lehetőségek Magyarországi útjának cél- miniszter kíséretében 20 üz­jairól tartott sajtótájékozta- jetember is érkezett ha­tót hétfőn, az Átrium Hyatl zánkba. Az üzleti küldött­Szállodában Róbert Mos- ség felméri a kereskedelmi bacher, az Egyesült Államok lehetőségeket, s feladata, kereskedelmi minisztere, aki h0gy részietes javaslatokat podott abban ~ hangzott el nyújthatna a magyar ma­gánvállalkozóknak az ame­rikai kapcsolatok felvételé­ben és bővítésében. A két miniszter megalla­vasárnap este érkezett Bu­dapestre Beck Tamás ke­reskedelmi miniszter meghí­vására. Az amerikai miniszter lá­tartalmazó jelentést készít­sen arról, miként tudna nz amerikai magánszektor a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolatok ki­togatásánuk alapvető célját SZtlesitéseben vezető szere abban jelölte meg, hogy iátszani feltárja az újabb üzleti le- pe" Jatszanl­hetőségeket. Róbert Mos- Róbert Mosbacher is hang bacher úgy véli, hogy Ma- súlyozta egy Magyarorsza gyarországon a gazdasági gon létesítendő amerikai ke növekedést csak a magán- reskedelmi szektor tudja megteremteni, fontosságát. tájékoztatón —, hogy amennyiben a kongresszus jóváhagyja az OPIC beruhá­zási garanciák magyarorszá­gi kiterjesztését, küldöttség érkezik Magyarországra, hogy felkutassa az itteni be­fektetési lehetőségeket. A.z OPIC, a tengerentúli ma­gánbefektetések bizoltsága egyébként jelenelg mintegy kamarai iroda száz országban ösztönzi a Mint mondta, tőkebefektetéseket, s üssze­Az ilyen jellegű partnerkap- ez a budapesti iroda lenne- sen 8,5 milliárd dollár érté­csolalck kezdetét jelzi, hogy az első Kelet-Európában, s kű befektetésre vállal ga­az amerikai kereskedelmi igen jelentős segítséget ranciát. Ma­az elmúlt évti­zedekben méltán vívott' ki magának elismerést és te­kintélyt külföldön. Létérde­künk, hogy a magyar kül­politika a jövőben is az eur rópai stabilitást és együtt­működést szolgálja. El kell mélyítenünk együttműködé­sünket a világ fejlett ré­gióival, emellett arra kell törekednünk, hogy Európa keleti felén se vonhassák kétségbe szövetségi elköte­lezettségünket. — Amikor az MSZMP tárgyalódelegációja aláírta az előzetes megállapodá­sokról szóló okmányt, az az MSZMP-t nem a hata­lomátadás módja, hanem a hatalomgyakorlás átalakítá­sának célja vezérelte. Em­lékeztetek arra, hogy pár­tunk maga kezdte el a párt­állam lebontását, s a jogál­lamiság megteremtését te­kintette fő feladatának. Meggyőződésünk, hogy az európai szinten is korszerű­nek számító jogi intézmé­nyek kiépítése a politikai stabilitást, a békés átmene­tet és az új nemzeti köz­megegyezést egyaránt szol­gálja. A népfelség elvének érvé­nyesítését, a demokrácia megteremtését nem tekint­jük lezártnak a többpárt­rendszerű parlamentarizmus (Folytatás a 2 oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom