Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-15 / 218. szám

1989. szeptember 14., csütörtök 241 Mi újság a szociáldemokratáknál? Hallgattassék meg a másik m Értekezlet a vidéki mozgalomról Az MSZDP szegedi szervezete szeptember 16-án. szombaton délelőtt 10 órára értekezletet hívott össze a MÁV Művelődési Hazba. Célja elsősorban a vidéki szerve­zetek tapasztalatainak és céljainak összehangolása. A párt előtt áll szeptember végén egy országos küldöttértekezlet, amitől sokan alapi'etö megújulást várnak az elmúlt kél lionap szocdem „belügyi" helyzetéhez képest. Ez a küldött­értekezlet egyúttal a november eleji kongresszusra való felkészülésnek is mérföldköve lehet. ' A most szombatra terve­zett 'országos értekezlet részben ezekre a feladatok­ra segít felkészülni. Ennek megszervezése önmagában bizonyítja, hogy pártunkban szükség van a valóban alul­ról jövő kezdeményezések­re. Annál is inkább, mert a felülről kiinduló irányvona­lak sokszor bizalmi támoga­tás hiányában csak resz­i ered menyeket hozhatnak. Szükség van a politikai tevekenység olyan összehan­golására, amelyben nemcsak egy központból várjuk a tá­mogatást és ötleteket, . ha­nem „mi itt lent vidéken" is számithatunk egymás se­gítségére. A „történelmi MSZDP' meghirdette, hogy a július l-jén összehívott országos küldöttgyűlésünk illegális volt, ennélfogva az ott meg­választott 21 fős Országos •Pártvezetőséget sem ismeri el. Tehát volt, aki július 1­jére gondolva beszélt puccs­ról, de van olyan is, aki a június 24-ere sebtében ösz­.s/ehivott korábbi gyűlést érti ezen. amikor is bara­nyai Titaort hirtelen elnök­ké választották. Az MSZDP tagjainak túlnyomó többsé­ge jelenleg is dr. Révész Andrást tekinti a párt el­nökének és ezt az OPV egy­elfogadja. , Ugyan­akkor, az elnöki jogkör bel­ső tisztázásának hiányában, az OPV és a vidéki » tagok többsége nem látja világo­san, hogy mi az MSZDP egységének igazi hátráltató­ja. Hiszen, amennyiben csu­pán Baranyai Tibor és Ré­vész András tevékenysége nem lenne összhangban, ak­kor ezen sokkal könnyebb lenne segíteni, mint így, amikor általában véve lé­péshátrányban vagyunk né­hány más ellenzéki szerve­zet működésének fejlettsé­géhez képest. Elsősorban ezt a hátrányt segít majd ki­sebbíteni a videkiek számá­ra összehívott értekezlet. Melyek azok a témakö­rök, amelyek leginkább ér­deklik a vidéki szocdem szervezeteket? Mindenek­előtt a párt szervezésére, működési egységére vonat­kozó elképzelések, lehető­ségek. Ezenkívül fontos ta­pasztalatokat tudunk cserél­ni a munkások érdekeit képviselő egyes vidéki meg­mozdulások, munkástaná­csok témája kapcsán. Ezzel szorosan összefügg a szak­szervezeti mozgalom és a szocdem párt stratégiai együttmükódésenek kér­désköre. Bizonyosan tár­gyalni fogunk a SZOT-on belüli és kívüli szakszerve­zetekhez való viszonyulá­sunk taktikai lehetősegeiröl is. Közös érdekeink talál­kozhatnak a fővárosi és vi­déki érdekvédelem problé­makörében. A vidékiek tipikus témá­ja lesz a párt agrárpolitikai programtervezeteinek vi­tája. Erre különösen nagy hangsúlyt kell majd helyez­ni, .mivel a megújuló szoci­áldemokrata párt hagyo­mányos tömegbázisán —a munkásokon — kivül szá­mítani fog a mezőgazdasági dolgozók és vállalkozók sza­vazataira is. További fontoö tárgyalni­valónk lesz a pártprogram­nak azokról a részeiről, amelyek a településpoliti­kát, közlekedési, távközlé­si politikát vázolják fel. Részben érintik a külpoliti­kai vonalat is a határ men­ti gazdasági és, politikai ter­vek,- a nemzetiségi politiká­val foglalkozó részek. Országos és helyi szinten egyaránt fontos a párt vi­szonyulása a szociális és egészségügyi problémák mai megoldása mellett a jövőre vonatkozó eLképzelések egyeztetése. A szegénység olyan téma, amiről hosszú ideig a magyar közvéle­ményt nem volt „célszerű" tájékoztatni. Ugyanakkor az ellenzéki pártok között a szociáldemokratáknak kell ezt a leghatározottabban felvállalni. Az ifjúsági és kulturális terület, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom újraindí­tása — mindezek az előző­ekhez hasonlóan lényeges elemei lesznek az értekez­letnek és a majdani párt­programnak egyaránt. Ezeknél a témáknál is kü­lön hangsúlyt helyezünk majd a vidékiek helyzeté­nek feltárására. Szerencsés György MSZDP szegedi titkár, az országos vezetőség tagja Városkörnyéki tudósítások Tegnap délután több. Sze­ged ' környéki településen ülésezett a tanács vagy an­nak végrehajtó bizottsága. A következő sofokban két va­ros és két község tanácsko­"zásain elhangzottakat foglal­juk össze. GAZ LESZ KÖZLEKEDÉSI HELYZETKÉP A kisteleki városi tanács végrehajtó bizottságának csütörtöki ülésén a beszá­molók és előterjesztések mellett elsősorban a város közlekedésének helyzetét elemezték. A Tisza Volán helyi üzem­egységének igazgatója tájé­koztatójában fejlesztési for­rások apadására utalva el­mondta; lassan csak a hely­közi forgalom lebonyolításá­ra tudnak új eszközöket be­szerezni Kistelek és von­záskörzetének utazási körül­ményeit a lehetőségekhez mérten jónak ítélte, egyedül Csengele község hétvégi el­érhetőségét ^találta megoldat­lannak. A MÁV állomásfőnöke a személyszállítás terén mu­tatkozó felfutást a személy­forgalomhoz csatlakozó szol­gáltatások és a különböző kedvezmények bevezetésével magyarázta Az áruszállí­tással kapcsolatban elmond­ta, e területen 1988. második felében rohamos visszaesés következett be, de egy év el­teltével ezt az 1987 évi telje­sítmények szintjén sikerült megállítani. A jövő feladatait illetően a kocsitartózkodási idők csökkentését, a kocsipark bővítését, illetve a dolgozók megtartását tűzték ki célul. A vb-ülés a soron követ­kező tanácsülés előkészítésé­vel zárult. A roszkei községi tanács ülésén a tanács fcsaládpoliti­kai " tevékenységét, illetve Rószke környezetvédelmi helyzetét vitatták meg. A községben élő családok hely­zetét vizsgálva megállapítot­ták a szociálpolitikai intéz­kedések várható irányait és a támogatások kereteit. A környezetvédelmi fel­adatok közül a folyékony hulladékok jövőbeli helyi tárolásának lehetőségeit és költségeit, valamint a sze­méttelep rendezésének kér­déseit latolgatták. Örömteli hírkérít bejelen­tették. a közeljövőben Do­maszékkel, Mihály telekkel és Gyálaréttel egyetemben Roszkét is bekapcsolják a vezetékes gázhálózatba. Nö A SZOCIÁLIS SEGÉLY­ALAP KISEBB LESZ-E SZATYMAZ? Szatymazon is ülésezett tegnap a tanács. A tanácsel­nök a község kommunális helyzetéről adott általános áttekintést Ezután előterjesztesek kö­vetkeztek, többek között a község fejlesztését szolgáló összevont rendelkezési terv jóváhagyásáról tárgyaltak Ez hosszú távon biztosítaná az építkezésekhez szükséges lakótelkeket, amelyekre igen nagy a lakók igénye. Megtárgyalták azt a ja­vaslatot is, amelyben Sán­dorfalva területátádási kére­lemmel fordult a szatymazi tanácshoz. Mivel közérdekű problémáról van szó, való­színű, hogy népszavazáshoz hasonló módon kérik majd a szatymaziak véleményét ar­ról, átengedjék-e a község területének" egy részét Sán­dorfalvának A mórahalmi művelődési házban tartották tegnap dél­után a harmadik negyedévi soros tanácsülést. Napiren­den szerepelt a végrehajtó bizottság két ülése közötti tevékenységéről szóló beszá­moló is. Ebben — többek kö­zött — szó esett av napközi­otthonos konyha és a diákét­keztetés működéséről, a szennyvízelvezető csatorna ejso négy utemenek elkészí­téséről. Elmondták, hogy a közép­távú tervben szereplő beru­házások közül elkészült a ta­nácsháza, a tornaterem, az úszómedence, és a gázháló­zat fejlesztése is befejező­dött. A telefo'nhálózatot ön­erőből kívánják bővíteni. A tanácsülés leghangsú­lyosabb eleme az igazgatási osztály munkájáról szóló tá­jékoztató volt. A szociálpolitikát tekint­ve kifejtették, mennyire ioné tos a helyes segélyezési gya­korlat, hiszen sok az idős, alacsony jövedelmű ember örvendetes, hogy évről évre emelkedik a rendszeres és az esetenkénti szociális segé­lyekre fordítható pénzösszeg, s ezeket fel is használják. fél is Köztudott, hogy Magyar­s/ágon a szív-érrendszeri betegségek okozzák a leg­több halálozást, éis második helyen a halálozási sorrend­ben a daganatos betegse­gekben meghaltak követ­keznek. Szerte a világon, így hazánkban is, a tudo­mányos kutatómunka és a gyógyítómunka első vonalá­ban áll e két súlyos beteg­ségcsoport ellen való küz­delem. A daganatos betegsé­gek elleni küzdelem egyik legfontosabb területe, illetve célja a daganatos betegség minél korábbi stádiumban való felismerése, mivel a korai stádiumban a beteg élete nagy valószínűséggel megmenthető, melyet a mo­dern orvostudomány sebészi beavatkozással, sugárkeze­léssel, illetve a daganatos sejtek szaporodását akadá­1970 21,9 1976 24.1 1979 1974 24,0 1977 24.2 1980 1975 ,24.2 1978 25.2 1981 (Forrás: az Egészségügyi Minisztérium évkönyvei, il­letve a Népegészségügy cí­mű szaklap adatai.) . A Délmagyarország idé­zett cikke szerint, a Herba­ria gyógynövénykereskedés havonta 3 ezer üveg Béres­cseppet ad el Szegeden. A cikk szerint 20 gyógynö­vényszaküzlet van az or­szágban, ez azt jelenti, hogy minimálisan 60 ezer üveg Béres-csepp fogy el havon­ta. Ha ennek a roboráló­szernek, mert csupán ilyen hatása van a Béres-csepp­nek, tényleg gyógyító hatá­sa lenne a daganatom meg­betegedéseknél, ennek az óriási mennyiségű gyógyszer hatásának a statisztikai ada­tokban is feltétlenül meg kellene mutatkozni. Hogy mennyire nincs hatása a Béres-cseppek nek a dagana­tos betegségekre, szabad le­gyen idéznem az Egészség­ügyi Közlöny — a Szociális és Egészségügyi Minisztéri­um hivatalos lapja — 1979 évi 1. számának egyik hiva­talos közleményét: Az Egészségügyi Tudo­mányos Tunacs 1293X1./ im'ö. (Eu. K. 1979. 1.) szá­mú tájékoztatója a Béres­féle cseppe kről: Az elmúlt "években a köz­véleményt élénken foglal­koztatták a Béres-féle csep­pek. Az Egészségügyi Tudo­mányos Tanács 1978. decem­ber hó 11-i ülésén értékelte és összegezte a rendelkezés­re álló adatokat. Dr. Béres József mezőgazdasági mér­nök, növénybiológus kisvár­dai lakos először 19li5-ben kereste meg beadvánvaval az Egészségügyi Tudományos Tanácsot. Elképzeléseivel az ETT foglalkozott, de az ál­tala beadott dokumentációt, szakmai elképzeléseket tudo­mányosan megalapozatlan­nak minősítette. Ezt követő­en több alkalommal kerül­tek a beadványai az ETT különböző szakértői bizott­ságai elé. azonban dr. Béres József, többszöri felhívás el­lenére, hosszú ideig nem adott kísérleti anyagot. Ugyanakkor különböző daganatos megbetegedések­ben szenvedő betegeknek adott az általa készített cseooekből. Előfordult hogy a betegek ezért, saiát ká­rukra. kivonták magukat az orvosi gyógykezelés alól, bízva a Béres-féle cseppek­ben A Délniagyarország 1989. szeptember 13-t. szerdai számában, „Mégis, kinek az élete?" címmel megje­lent cikkre szeretnék — az <*vostudi>mányi kutatás és a gyógyszerkutatás szempontjait figyelenjbe véve — néhány gondolattal és statisztikai adattal, illetve az igazságnak megfelelő tényekkel válaszolni. Jyozó gyógyszerekkel. az. úgynevezett citosztatikumok­kal ér el- A jol szervezett szűrővizsgálati rendszer, á megfelelő gyógyitóellátás el­lenére. sajnálatos moden, emelkedik a daganatos meg­betegedésekben elhaltak szá­ma Magyarországon. (A ha­lálozás okkutatását modern epidemiológiai módszerekkel például intézetünk, a Szent­Györgyi Albert Orvostudo­mányi Egyetem Társadalom­orvostani Intézete is meg­próbálta már kutatni. Sza­bad legyen bemutatnom az 197U és 1987 között 10 ezer lakosra jutó daganatos be­tegségekben meghaltak szá­mát, a mellékelt felsorolás­ban : 25.5 1982 26,8 1985 27.1 26,1 1983 27.0 1986 27.7 26.4 1984 27,1 1987 27,0 Az. ETT-nek rendelkezésé­re álló információk szerinta cseppek először 1976-^an kerültek tudományos meg­alapozottságú farmakológiai és toxikológiai (méregtan) vizsgálatra. Megállapítást nyert, hogy az állatkísérle­tekben a szer a dagahatok növekedését egyáltalán nem befolyásolta, de ugyanakkor toxikológiai szempontbol ár­talmatlannak bizonyult. 1977-ben dr. Béres József lehetővé tette az általa ké­szített. cseppek klinikai ki­próbálását is. Az országos Onkológiai Intézetben. az Egészségügyi Világszervezet ép a KGST daganatellenes s/erekkel foglalkozó, egyik koordinációs központjában, a nemzetközi előírásoknak megfelelően végzett klinikai farmakológiai vizsgálatok alapján most már megálla­pítható volt. hogy a Béres­féle cseppek daganatellenes hatást emberen sem fejte­nek ki. A nép haragja Ezenkívül lehetővé vált U>bb olyan beteg sorsáról adatokat szerezni, akiket korábban e szerrel állítólag eredményesen kezeltek Szakembereink 17 ilyen be­teg sorsát vizsgálták rneg. Közülük 4 külföldi állam­polgárról nem stkerült egy­értelmű adatokat szerezni. 13 kezelt betegből 9 elhunyt, éa az életben maradt 4 kö­zül 2 esetben bebizonyoso­dott, hogy nem volt dagana­tos betegsége, 2 pedig fo­lyamatos orvc«i gyógykeze­lés alatt állt. Ezen adatok alapján sem volt megállapítható a szer daganatellenes hatása. Figyelembe véve a Béres­csepekkel szemb^-n koráb­ban kialakult várakozáso­kat, az Egészségügyi Tudo­mányos Tanáos szükséges­nek tartja felhivni a lakos­ság és a kezelőorvosok fi­gyelmét arra. hogy a Béres­cseppeknek daganatellenes hatása nincs. Egyébként a .Béres-csepp' a Herbária Országos Gyógy- I növényforgalmi Közös Vál­lalat szaküzleteiben 1978 novemberben forgalomba került a használati utasítás szerint „erősítőszerként". A fentiekhez, a/t hiszem, nem szükséges kommentárt fűzni Zárőgondolatként csak két dolgot említenék meg. Az egyik az. hogy hasonló hatású roboráló-erősítő gyógyszert többet is ismer a gyógyszerésztudomány, és készítenek a gyógyszertá­rakban. illetve készítenek a gyógyszergyárak. A másik gondolat, hogy létezik rek­lám- és újságírói etika is. Véleményem szerint mind­kettőn súly'W csorbát ellett mind a televízióban látott film, mind a Délmagyaror­szag idézett cikke. Dr. Zalányi Sámuel tanszékvezető egyetemi tanár Lincshangulat a Herbária előtt EK-nyílatkozat A Szegedi Ellenzéki Kerekasztal felszólítja dr. An­talffy György országgyűlési képviselőt, dr. Benedek Tibor vezérigazgatót, a Szeged Megyei Városi Tanács tagját, hogy mandátumáról, illetve tanácstagságáról mondjon le. A Déli Napló 1989; június 16-i, és ezt követő doku­mentumsorozata, továbbá az 1989. augusztus 25-i vezér­igazgatói nyilatkozat alapján bebizonyították alkalmatlan­ságukat országgyűlési képviselői, illetve tanácstagi mandá­tumukra Amennyiben e felszólításnak nem tesznek ele­get, úgy a szükséges — visszahívást kezdeményező — lé­péseket a SZEK megteszi Többezres tömeg — egyes becslések szerint ötezer ember — rohanta meg teg­nap, csütörtökön a Hérbá­ria gyógynövényszaküzle­tet, lincseléssel fenyegetve meg az üzlet dolgozóit. Az indulatok . addig fajultak, hogy az üzlet vezetőinek rendőri védelmet kellett kérnie a felbőszült tömeg­gel szemben. Történt, hogy hétfőn el­fogyott a Béres-csepp — háromezer üveg —, s az üzlet ajtajara kedden ki­függesztett tábla arról ér­tesítette a vásárolni szán­dékozókat, hogy újabb szál­lítmány csütörtökön érké­zig. Nos, a szállítmány a be­ígértnél egy nappal korab­ban — szerdán — megér­kezett s el is fogyott. A Herbária szegedi üz­letének vezetőjét most az­zal vádolják a tegnap, csü­törtökön vásárolni szándé­kozó ezrek, hogy becsap­ták őket, -mivel a meghir­detettnél egy nappal ko­rábban már eladták az egész készletet. Amit megtudtunk' szer­dán ugyancsak invázió volt a Herbáriában, az emberek ugyancsak ezrével mentek vásárolni, függetlenül attól, hogy csütörtökre szólt a Béres-cseppek érkezésének híre. Az üzlet vezetője — miután a raktárban ott so­rakoztak az üvegek — nem tehette meg, hogy a szerdai vásárlók előtt eltitkolja a cseppeket, mondván, csak holnap árusít. Az indulatok csillapítása reményében írjuk,> nem a gyógynövényszaküzlet ve­zetőjének hibája, hogy nincs Béres-csepp, s hogy pillanatok alatt szétkapkod­ták a szerdán kapott.öir' ezer darabot. Szerettünk volna meg­nyugtató. vagy legalábbis pontos tájékoztatást adni arról: lesz-e ismét, mikor és mennyi Béres-csepp Sze­geden. Információért a Herbária budapesti köz­pontjába telefonaltunk, ahol közölték: mind az igazgató, mind a helyette­se, továbbá minden infor­mációval szolgálható élő­lény értekezleten tartózko­dik. Ajánlottuk és kértük,­hogy az értekezlet után — akár az esti lapzárta előtt — érdeklődünk. « — Csak holnap (azaz ma, péntek reggel) — hangzott a titkárnő határozott vála­sza Megjegyzésünk csupán ennyi: az egyeztető tárgya­lásokat időszerűbbnek tar­tottuk volna korábban, a Kósa-film bemutatása előtt Nem kell ahhoz túlságosan nagy üzleti érzék, sem jö­vőbe látó képesség, hogy valaki tudja — a titkokról fátylat fellebbentő, egy té­nyekkel bizonyítottan hatá­sos szert bemutató — film milyen hatást vált ki. Mert az ugye valószínűsíthető, hogy a nagyközönség előtt évtizedig titokban tartott dokumentumfilm a Béres­cseppek készítőinek, for­galmazóinak körében ko­rábban sem volt ismeret­len. (Kalocsai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom