Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-15 / 218. szám
79. évfolyam, 218. szám 1989. szeptember 15., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Botránykeltés a Magyar Hírlapban? Aligha tévedünk: a városi tanács végrehajtó, bizottságának tegnapi • üléséről S2óló tudósításunkat ajánlatos a végén kezdeni. Mármint a napirendeken kivül elhangzottakkal, hiszen olvasóinkat nyilván az érdekli legjobban, mint vélekedett a testület a Magyar Hírlap szerdai és tegnapi számában közölt, kétrészes cikkről. (Akiknek nem volt alkalmuk olvasni: Lengyel András György a lakáshivatal tevékenységéről egy ad ihoc-bizottság által készített jelentésből kiindulva írta meg cikkét, több közéleti, vezető beosztású szegedit téve meg főszereplőnek.) A városi tanács végrehajtó bizottságának üléséről jelentjük Nyilvánvaló csúsztatások' » A végrehajtó bizottság véleményt mondó tagjai megfogalmazták: jó volna tudni, kinek áll érdekében már lezárt vizsgálatokat ismételten feszegetve megzavarni a szegedi tanács végre helyére rázódott munkamenetét, botrányt keltve megbolygatni a kedélyeket. Volt, aki szenzációéhségre, volt, aki belülről indított, újabb „ügy-csináló" ambíciókra gyanakodott. Elhangzott az „etikátlanság" kifejezés is, minthogy a tanács felkérésére készült, de a tanács által még meg nem vitatott jelentés részletei kerültek nyilvánosságra, nyilvánvaló „csúsztatásoklkai" — ahogy az egyik vbtag fogalmazott. Ez utóbbiakra is tekintettel a végrehajtó bizottság kész átteikinteni — a jövő hét szerdáján — az újságcikkben leírtakat, s állásfoglalását — a szükséges jogi lépésekre teendő javaslataival együtt — a legközelebbi ülésen tárja a tanácstagok elé. (Tudomásunk szerint október 19-én.) Közterületfoglalás: díjemelés várható Tizenöt éves az a szegedi tanácsrendelet, mely a közterületfoglalást szabályozza az engedélyezés módjától a díjfizetés mikéntjéig. Elgondolható: a másfél évtizede megállapított díjtételek igencsak alkalmatlanok arra, hogy kellő erejük legyen az engedélytől eltérő közterülethasználat visszafogására. Szükség van tehát a rendelet módosítására — állapította meg tegnap a végrehajtó bizottság —, s nem csupán az ilyetén bevételek növelésére, hanem az engedélyezési eljárás egyszerűsítésére, az ellenőrzések gyakoribbbá tételére is. A vb-tagok érdeklődése nyomán egyébként kiderült, hogy nem ds annyira az állampolgári, mint inkább a kivitelezői fegyelmezetlenségek miatt kell gyakrán pótlólag, utólag emelni a díjakat, illetve bírsággal kikényszeríteni a megrongált, beszennyezett közterület helyreállítását. Sokakat visszariaszt persze az engedély szabályos megkérésétől az a tény, hogy ez időszerint az ügyfélszolgálati iroda, az építési hatóság, a városgondnokság és a közterületfelügyelet is eszükbe juthat, mint lehetséges engedélyező. Egyértelműbb szabályozás a tanácsrendelet megújításától várható. Lakások, házak, telkek A már hagyományosan, minden vb-ülésen megvitatott lakástámogatási és -kiutalási előr terjesztések után a testület újabb 15 szegedi, IKV-kezelésben lévő lakóépület eladásához járult hozzá. Egyetértett ügyintéző osztálya és vállalata vezetőinek abbéli véleményével, hogy az elidegenítési folyamatban azokat a házakat (kérelmeket) sorolják előrébb, melyekben tóbb bérlő kíván lakása tulajdonosa lenni, de fel is hívta egyúttal a figyelmet arra, hogy sok esetben indokolatlanul hoszszúra sikeredik a kérelem beadása és az „átírás" közti idő. Tudósításunk e fejezetének alcímében telkeket is szerepeltetünk, noha a főépítész kérésére a marostöi városrész II. ütemének házhelyrendezési előterjesztését levették a napirendről. Olvasóinkat azonban érdekelheti, miért... Nos, a múlt kedden érintettek, érdekeltek részvételével „viharos" fórumot rendeztek, s azon a városrész lakói hevesen tiltakoztak a tervezett beépítési mód ellen. Érveikre, s az abból eredező dilemmákra még visszatérünk lapunkban, annál is inkább, mert egy újabb menetben vizsgálják meg a szakemberek, hogy lehetne a marostöi, a vállalkozói és a Városrendezői érdekeket közelíteni. P. K. Jugoszláv küldöttség Szegeden Tegnap hivatalos látogatásra érkezett Szegedre Ivica Racan, a Jugoszláv Kom munista Szövetség Elnökségének (horvát nemzetiségű) tagja, aki s,z elméleti-ideológiai és a nemzetiségi ügyek egyik szakértője az elnökségben. Megérkezése után városunk nevezetességeivel ismerkedett; hivatalos programja pedig a mai nap folyamán a következőképpen alakul: Délelótt megbeszélést folytat Vastagh Pállal, az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága tagjával, valamint Szokai Imrével, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesével. A találkozón részt vesz Rudolf Sava, Jugoszlávia budapesti, és Györké Sándor, hazánk belgrádi nagykövete. A délután folyamán Ivica Racan eszmecserét folytat a Tiszatáj szerkesztőségének vezetőivel, megismerkedik e neves kulturális folyóirat munkájával. A Minisztertanács tegnapi ülésén Beviza és adórendszer A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a lakosságot érintő, szeptember 18-án életbe lépő devizális intézkedések részleteit. A kormány előterjesztést hallgatott meg a politikai átmenet törvénykezési feladatairól. A Minisztertanács áttekintette az általános forgalmiadó és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényeik tervezett módosítását, továbbá a vállalkozási adórendszer korszerűsítését A kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük. Parlamenti delegáció utazott az Egyesült Államokba Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével, az Egyesült Államok képviselőháza elnökének meghívására parlamenti küldöttség utazott csütörtökön az USA-ba. A küldöttség tagjai: Márton János, a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, Kürti László református püspök, Nagyiványi András, a Villanyszerelő Ipari Vállalat vezérigazgatója és Mary György, az Országgyűlés elnöki titkárságának vezetője. A küldöttsége; ?. tervek szerint fogadja majd George Bush elnök, Thomas S. Foley, a képviselőház elnöke és Pérez de Cuellar, a<z ENSZ főtitkára. A látogatás során a küldöttség találkozik a magyar emigráció vezető személyiségeivel, valamint az amerikai üzleti élet kiemelkedő képviselőivel. (MTI) Gyújtópontban az ember „Aki könnyen lépdel, az messzire jut". Ezt az ősi kínai mondást választotta jelmondatául a menedzserképzéssel foglalkozó SKR Stúdium az őszi kurzus szegedi nyitó előadásán tegnap, csütörtökön délután a Deák Ferenc Gimnáziumban. Péter Gábor főiskolai docenssel, a SiKeR-filozófia Vámrendszám, rendszámvám Ismerősöm vadonatúj és természetesen nyugati autócsodáját bámuljuk, s közben a vásárlás, vámoltatás viszontagságairól szóló beszámolóját hallgatjuk. Azt meséli éppen, hogy a kocsijáról a határon kötelezően leszerelt kinti rendszámot a vámeljárás után visszakérte, kiküldte oda, ahol kapta, s kapott vissza száz márkát, a rendszám árát. Csodálkozom kellőképp, hisz találkoztak már néhány boldog autótulajdonossal, akik hasonlóképp Nyugatról hozták csodagépüket, de a rendszám ilyetén visszakéréiséről nem tudtak. Némi vizsgálódás után az is kiderült számomra, azért nem tudták, mert nem mondták nekik. A határon ugyanis automatikusan leszerelik a kint kapott vámrendszámot, beküldik a vámáruraktárba, a tulajnak pedig egy útvonalengedélyt adnak, azzal menjen hazáig, s intézze a papír ügyeket. Fölhívtam az. egyik legforgalmasabb határátkelőt. Azt mondták, örülnek, ha győzik a rengeteg munkát nemhogy még „információs irodát" is nyissanak, különben is. az utasok pontosan tudják, mi az eljárás, mit kell csinálniuk, ha netán nem, majd lakóhelyükön a vámhivatalban úgyis kioktatják őket. Persze, nem titkolóznak ők. ha valaki kérdezi: hol kaphatja vissza a rendszámot, megmondják — tették hozzá. Ez az. ha valaki kérdezi — mondogattam később többször magamban. Ugyanis a szegedi vámhivatalban is azzal traktált a parancsnok helyettese: ha kérdezik, válaszolnak. Azt is elmesélte, néha előfordul, hogy ők veszik le a rendszámot, mégpedig, ha a határon ezt valami okból nem tették, ha itt jelenti be egy külföldi, elajándékozza az autóját, s ha román menekültek „honosítják" gépkocsijukat. Azt is megtudtam,, három okból hasznos a rendszám levétele: nehezebb szabálytalanul eladni, forgalmazni az autót, az ellenőrzés dolgát is megkönnyíti, mivel hogy feltűnő, és megakadályozzák a rendszámtáblával való visszaélést is. Ez utóbbi persze kétes -indoknak tűnt annak tudatában, hogy a tábla visszakérhető. Am ezzel visszaugrottunk az eredeti kérdéshez: honnan tudható meg, hogy a tábla visszakérhető. A szegedi vámparancsnok-helyettes hangoztatta, hogy nem ők szerelik le a rendszámot, tehát semmi közük a további útjához. A határon dolgozó vámszervek, vagy a vámáruraktár az „illetékes". Mintha bizony teljesen elkülönült szervezetről lenne szó. Azt is mondta a he^ lyettes. foglalkozhatnék "fontosabb dolgokkal is a vámolást illetően. Igaza van. Mert az is egy káprázatos dolog, ahogy az autók korát megállapítják. Nem az autó első forgalomba helyezésének időpontja a mérvadó, hanem az alvázszám. Hogy ez alapján az átlaghalandó semmit nem tud megállapítani? Hogy előfordulhat, 3 évesként hozott autóját itthon ötévesnek értékelik, s ez jelenthet akár százezres nagyságrendű különbséget is a kifizetendő vámnál? „Megnyugtatásként" csak annyit: van még effajta botorság a magyar bürokráciában, bőven. Hallottam már amúgy olyan úriemberről, aki megnézte vadonatúj Ladájának alvázszámát, s a vámosok által alkalmazott kulcs alapján megállapította: egyéves kocsit vett új áron. Beperelte hát a Merkúrt, j. Nem irigylem a pert tárgyaló bíróságot. ők tehetnek majd „igazságot" két, ki tudjá, milyen megfontolásból hozott, egymásnak ellentmondó szabály szorításában. Apropó, bíróság. A tanúk meghallgatása előtt szokás kijelenteni: az is hamis tanúzásnak számít, ha valaki elhallgat valamit. Távolról sem akarok párhuzamot vonni, de az is elhallgatás, hogy nem mondják meg az autót behozó embereknek: rendszámukat visszakaphatják (hogy ne legyen egyszerű: a nemzeti bank engedélye ellenében), s ezért a kinti hatóság pénzt ad. Ha ezt szegedi beszélgetőpartneren' kétkedve is fogadta... A kérdéses pénz pedig egy Svájcból behozott autó esetében több ezer forintnyi valuta is lehet. E valuta ellenértéke most ezerszám fekszik a vámáruraktárban. Senki ne gondolja, ebből a vámosok csinálnak pénzt. Nem is tudnának — ellentétben a tulajjal. Akinek nem szólnak. Nem érdekük. A rendszámokat viszont egy év elteltével megsemmisítik ... Balogh Tamás stúdium vezetőjével az előadást megelőzően beszélgettünk: — Hogyan kerültek szegedre? — Már az elmúlt fél évben is tartottunk kurzust Szegeden, az SZKV-klubban, igaz akkor kisebb hírveréssel. Budapest után ez volt az első vidéki kirándulásunk. Idén már szinte minden nagyobb városban kezdünk ... — Hallhatnánk valamit az elméleti háttérről? — Ez a húszas évek amerikai iskolájához nyúlik vissza, amelyet Dale Canegie neve fémjelez. A szervezet oldaláról közelített management helyett az emberközpontút tartja kívánatosnak. 1948-ban itthon be is zúzták az összes könyvét. Következő megjelenéséig több mint negyven évet kellett várni. A közelmúltban adták ki új könyvét a „Siker kalauzá"-t. — Módszerük? • — Hetente fél napos találkozó kis csoportokban, a tréningmódszerhez hasonlóan. Azt valljuk, hogy az elvek tisztázása után mindenki saját környezetében szerezzen tapasztalatokat. Ne előadást hallgassanak meg, ne kinyilatkozásokból tudják meg a tennivalókat. T— Ez nem is olyan új elgondolás. — Én úgy mondanám, porosz iskola helyett amerikai iskola. Az egyetlen megoldást ismerő, definíciókkal dolgozó porosz iskolát a kreatív, több megoldás közül választási lehetőséget kínáló amerikai iskolának kell felváltani a jövőben — A tárgyalás- és előadástechnikával kezdődik a kurzus... — Mindenképpen a kommunikációra helyezzük a fő hangsúlyt. Aki ezt megfelelően elsajátítja, könnyen szerez barátokat, partnereket, magán- és üzleti életben egyaránt. Meg tudja nyerni az embereket saját gondolatainak, el tudja adni tudását, ötleteit. Innen már csak egy lépés a siker. — Milyen összetételű a hallgatóság? — Senkitől sem kérdezzük meg, hol szerezte a diplomáját, illetve van-e neki egyáltalán. Módszerünk eleve kudarcra lenne ítélve, ha az első találkozáskor mindenkinek felállva kellene közölni a foglalkozását, beosztását. Ez menet közben lassan úgyis kiderül, s így a kisebbségi érzés görcse nélkül indulhat bárki. Katonatiszt, igazgató, bérelszámoló, idegenvezető is összejön egyegy csoportba. — Ha jól értem ez egyfajta személyiségfejlesztő módszer. Segít megtalálni a szunnyadó képességeket .. — Valamiféle humán reformra gondolunk, ez lenne az előfeltétele az oly sokat hangoztatott gazdasági és politikai reformoknak is. Az amerikai vezetési szemlélet közelíthet a vállalat, a munkaadó oldaláról, ami néha kegyetlen, de legalább eredményes. Nálunk az érdekeltség megfoghatatlansága mi^att ez a kategória kezelhetetlen. A keretek állandóan változnak, az emberek viszont maradnak. Mi őket vesszük célba, hiszen az SKR filozófiája: minden történés gyújtópontjában az ember áll Kovács András &