Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-02 / 207. szám

4 Í989. szeptember 2., szombat Az elátkozott gyógyszertár Gyógyszertár épül a Nyitra utcában. Ez igy, önmagában, akár jó hír is lehelne. Csakhogy 1987 non/embere óta épül már, és augusztus 31-én, amikor a helyszínen jártam, a csöndes őszi eső szomorúan csordogált a betongerendák rései közt, átáztatva a bevakolt falakat, végigfolyva a fölrakott csempéken, a beszerelt fűtőtesteken. a mennyezetből kilógó elektromos vezetékeken. „Remélem, most már elmúlik fölülünk az átok!" — sóhajtott föl Fehér Ferenc, a Kiskundorozsmai Építő, Szak-Szerelőipari Kisszövetkezet elnökhelyettese, miután megmutatta azt, ami az épületből már elkészült. És valóban: az építés történetét áttekintve, mintha csakugyan átok sújtotta volna az eleinte jól induló ügyet. Ügy tervezték, hogy teljes egészében az annak idején megszavazott — az azóta elfelejtett — területfejlesztési hozzájárulásból építik meg a gyógyszertárat. Ebből azonban nem gyűlt össze a szükséges pénz, ezért a városi tanács támogatására volt szükség. Versenytárgyaláson keresték azt a kivitelezőt, aki a legelőnyösebb ajánlatot teszi. Tgy nyerte el a munkát a dorozsmai szövetkezet, amely nem volt ismeretlen a tanácsi megbízók előtti Mindenki megelégedésére építették föl a Csongrádi sugárút 81. szám alatti orvosi rendelőt a 210-es épületben levő fiókkönyvtárat és 16 dorozsmai lakást, cigányok számára. Az imént emlegetett átok szelleme azonban már az építkezés kezdete fölé sötét felhőket vont. Alig indult meg a munka, kiderült, hogy az építtető — a mostan; Gsomiber jogelődje —. a városi beruházási vállalat nem kért időben építési engedélyt. A formai hiba miatt a hatóság birsággal büntette a beruházót, a munkát pedig le kellett állítani. A befejezés szerződés szerinti határideje 1988. július 30-a volt. Május 2-áig azonban nem dolgozhattak a dorozsmaiak, ezért határidőmódosítást kaptak. 1989. május 15-éig. Az eredetinél másfél hónappal hosszabb, új határidő sem volt azonban elegendő az építkezés befejezéséhez. A fő baj az volt, hogy nem rendelték meg időben a tetőszerkezethez szükséges faanyagot, s amikor ezt pótolták, „természetesen" sehol sem lehetett kapni. Emellett munkaerőgondokkal is küszködtek. A teljesítménybérért dolgozó munÁ tehetség, mint rejtett tartalék A tehetséggondozásban több történik annál, mint amenynyi a köztudatban megjelenik. Hála azoknak, akik az átlagos képességű gyerekre apelláló iskolarendszerben külön figyelmet szentelnek a tehetségnek. A megyei pedagógiai intézet a G 2000 alapítvánnyal karöltve Tehetséggondozás a gyakorlatban címmel tegnap kétnapos tanácskozásra hívta össze az ország szakembereit. A találkozóra ezúttal nem a neves szaktekintélyeket, hanem a megyei tehetséggondozás koordinátorait hívták meg. Tizenhat megyéből érkeztek olyan pedagógusok, akik konkrétan foglalkoznak a jó képességek kibontakoztatásával. Minden megye tanácsai rendelkeznek úgynevezett innovációs alappal — kivéve Csongrád megyét —, melyet a pedagógiai intézetek használnak fel a tehetséggondozásra. A mostani tanácskozáson a résztvevők arról számolnak be, milyen tényleges eredmények születtek e téren az utóbbi egy-két évben. Cél: a rejtett tartalékok felkutatása. Mert rendelet, párthatározat, akadémiai állásfoglalás már van tehetségügyten, most már eredmények kellenek. Ehhez olyan adat- és információbázis szükségeltetik, mely nem önmagáért van, s nem reprezentációs célokat szolgál. A tehetséggondozók szeretnék felkutatni azokat, akik különleges képességet éreznek magukban, és azokat, akik kedvet éreznek ezen képességek kibontakoztatásához. A kutatás és feldolgozás célja, hogy a nevelő és a tehetséges gyerek összetalálkozzon. A konferencia fontosnak tartja a szaktanárok továbbképzését. Az olyan tanáregyéniségek támogatását, akik képesek a tehetség felismerésére és annak folyamatos kezelésére. Nem a hivatal képviselői, nem a pedagógiai intézetek igazgatói gyűltek ezért itt össze, hanem azok, akik évek óta gyakorolják a gondozást. A szervezők inkább vállalják, hogy a tanácskozás néha parttalanná lazul, de a vitát és a tapasztalatcserét fontosabbnak érzik, mint hogy jól bevált előadók jól bevált szövegeit hallgassák a í észtvevők. P. E. Nagy László felvétele kások egy része úgy gondolta, nem érj meg egy-kétezer- forintos többletpénzért hajtani, olyan kevés marad nettóban belőle. és más munkahelyét keresett. S amikor végre megjött a faanyag. akkor nem találtak alvállalkozót a gerendán összeácsolására. A mesterek véigül másfél hónap alatt építették föl a gyógyszertár pagodaszerű tetőszerkezetét. Ez a munka azonban már egy újabb határidő szorításában folyt, ráadásul kötbér terhe alatt, amiről már sejthető, hogy több százezer forintra rúg majd. A pénznél maradva: a szerződés még 9 millió 575 ezer forintról szólt. Az időközbeni „átindexelés" (a beruházási díjtételek és a munkák alapárainak növekedése), valamint az áfa 12 millió 500 ezerre emelte a fönti összeget. A szerződést maximált árakkal kötötték, s az anyagár-emelkedést jól példázza, hogy a 250 ezer forintosra tervezett tető 600 ezerért kerülhetett a helyére. A kisszövetkezet vezetői tehát — veszteségeikre gondolva — valószínűleg gyakran átkozták el az építkezést. Ha a szeptember l-.iei műszaki átadás során hibátlannak találták a tetőt, elkezdhetik a cserepek fölrakását. Ezután folytatódhatnak a belső szerelések, és talán befejezhetik a munkát a meghosszabbított, szeptember 30-i határidőre. Az épület belső berendezését a gyógyszertári központ készíti el. Ha minden rendben megy, még az idén megnyithatják Rókus új gyógyszertárát. S hogy az idézett átkos szellem létezik-e egyáltalán, azoktól kell megkérdezni, akik nem tudtak időben engedélyről, építőanyagról és munkaerőről gondoskodni... Nyilas Péter Cél: a valódi önállóság A Szegedi Szimfonikus Zenekar tegnapi évadnyitóján formás, világos, hatásos beszédben világította meg az újonnan kinevezett művészeti vezető, Pál Tamás: miért van szükség a nevepapírja szerint eddig is önálló intézménynek — valódi önállóságra immár. Bár a neves karmester erről szóló elképzelései helyet kaptak már ezeken a hasábokon, szükségesnek ítéljük újra fölvázolni gondolatmenetét, annál inkább, mert a „saját lábon állás" igénye nem egyszerűen rokonszenves; a város művészeti intézményei közötti kapcsolatok egyértelműsítése véleményünk szerint is alapfeltétele művészeti értékek létrehozásának. Azt az első hallásra meglepő kérdést, hogy • „van-e Szegedi Szimfonikus Zenekar?" — okkal-joggal fogalmazta a művészeti vezető. Azóta tudniillik, hogy Vaszy Viktor és Nagy Imre jóvoltából az egykori színházi zenekar minőséget váltott, az „árokléíből" a „pódiumlétbe" emelkedett, és megalakult a város szimfonikus ,zenekara — azóta egyfolytában felemás a státusa. önálló intézmény — és mégsem az, mivel a saját működésébe úgyszólván nincs beleszólása. Kiszolgáltatott a fönntartónak, a színháznak, a szabadtérinek, a filharmóniának; kizárólag közvetítők útján kerülhet „érintkezésbe" a rádióval, a tévével, a lemezgyárral. A patriarchális viszonyok között kialakult beidegződések még azt diktálják, hogy az önállósági törekvések veszélyesek — mondta Pál Tamás. Am a művészeti intézmények szerkezetének hibái, az összekeveredettség, az átláthatatlanság, a tisztázatlan viszonyok, a féligazságok világa — egyre nyilvánvalóbb gátjai a művészi igényességnek. A megoldás a „dezintegráció",. minden művészeti intézmény valódi önállóságának, önigazgatásának a megteremtése; kizárólag így érhető el, hogy egyenként és együtt, mindenki érdekelt legyen abban, hogy „a dóinak jól menjenek". Első lépésként az új művészeti vezetőnek az volt a szándéka, hogy írásos szerződésben állapodjon meg a Szegedi Nemzeti Színházzal, valamint a filharmóniával a pontos műsortervben, A szóbeli tárgyalásokon nem is támadt akadály, ám most, az évadkezdéskor, nemhogy a két szerződés nincs a zenekar birtokában — válaszokat sem kapott egyik intézménytől sem. A színházzal még csak-csak tető alá lehet hozni az igényelt szerződést, hiszen közvetlen a kapcsolat, s az opera művészeti vezetője, Cregor József rugalmas tárgyalópartner. Ellenben a filharmónia... A valódi önállóságnak nemcsak szervezeti, művészeti föltételei is vannak. Az évadnyitón Pál Tamás általánosságban „a nagyszerű lehetőségei: zenekarának" nevezte az együttest, a részletes jellemzésben viszont a hibákról beszélt, mert ezek megszüntetése a célja. Saját karmesteri működéséről való elképzeléseit is jellemzi a mondat: az a jó zenekar, amelyik karmester nélkül is színvonalas produkcióra képes. E szint eléréséhez nélkülözhetetlenek a turnék, az • együttes megméretésének alkalmai. (Az önállóság jegyében, és e művészi színvonal elérése érdekében már novemberben saját turnét tervez a zenekar.) Végezetül ötleteket sorolt a művészeti vezető: 1. véleménye szerint Szegeden elképzelhető, hogy külön opera- és külön szimfonikus zenei szezon legyen; 2. ahol nyári, szabadtéri játékok léteznek, az őszi szezon nyugondtan zárulhat már áprilisban. Az évadnyitón Lajos István, a zenekar szakszervezeti vezetője örömhírt jelentett: béremelést. A nagy harcokban kiverekedett pénz kiosztásával sikerült a zenekari átlagfizetést nagyjából egy szintre hozni a szegedi szövőnők átlagfizetésével ... Köszöntötték tegnap Hidi Pétert, aki a rádiózenekar vezető koncertmestere, s a szegedi együttesnél vállalta az első koncertmester feladatkörét. Ugyancsak az önállóság igénye hívta életre a zenekar 5 tagú művészeti bizottságát, amelynek önigazgatási feladatok mellett vétójoga lesz bizonyos szervezési és művészeti kérdésekben. S. E. Elláthat hatszáz kilométerre A NASA szorgalmazza, hogy kutatóintézetek és gyárak 1991-ig tegyenek javaslatot egy olyan radarrendszernek a megépítésére, amellyel 600 kilométeres magasságig még a rakétákból és űrállomásokból származó olyan hulladék is „meglátható", és a Földtől való távolsága, megmérhető, amelynek átmérője mindössze pénzérme méretű. Mindmáig a Földről csak a több mint 10 centiméter átmérőjű hulladékok fedezhetők fel. Belőlük "—az USA légihadereje — ez év januárjában kereken 7 ezer 100-at figyelt meg. Márpedig becslések szerint FöVdünk körül mintegy 30-70 ezer olyan törmelék kering, amelynek átmérője legalább 1 centiméter. Videoszolgáltatások Üj fejezethez érkezett a|l Belvárosi mozi-történet. Az eddig az emeleten elrejtett videókölcsönző az előcsarnok jobb oldalán, ízlésesen kialakított szobában kapott helyet. De nemcsak a kölcsönző helye változott meg. A mozi előterében elhelyezett két monitoron reklámokat és filmelőzeteseket vetítenek. A kölcsönzési idő szombaton és) vasárnap is délelőtt' 10 órától este 8-ig tart. Az érdeklődők a következő műfajokban válogathatnak: magyar és nyugati ifjúsági és rajzfilmek, magyar ós nyugat; játékfilmek. Az utóbbi kategóriában az erotikus krimitől kezdve a hong-kongi akciófilmig, minden megtalálható. A „Home" joggal (otthon is nézhető) ellátott kaizellákra előjegyzést is felvesznek. A kölcsönzési díjak 80 forinttól néhány száz forintig változnak, a tagsági igazolvánnyal rendelkezők természetesen kedvezményben részesülnek. A kölcsönző mellett egy másik újdonság, a „Videó Kuckó", szintén az előtérben található. Ezt a szolgáltatást azok kedvéért találták ki. akiknek nincs videómagnójuk. A kikölcsönzött kazettát a hat fotellel és egy monitorral ellátott „Kuckóban" levetítik. Az otthonosság kedvéért, itt még dohányozni, sót pipázni is lehet. A nyitva tartási idő megegyezik, a kölcsönzőével. Nyitás: szeptember 4-én, délelőtt 10 órakor Elemi csapás érte a tölgyeserdőket Elemi csapás érte a magyar erdőállomány egyik .egértékesebb fafaját, a tölgyet; a Minisztertanács csütörtöki ülésén egyebek között a MÉM ezzel kapcsolatos előterjesztésével is foglalkozott. A károk tetemesek, hiszen mintegy 1,3 millió bruttó köbméter faállomány pusztul, illetve pusztult el attól a kórtól, amelynek pontos eredetét átható vizsgálatokkal eddig csak részben tudták meghatározni. Gémesi József, a MÉM erdészeti hivatalának helyettes vezetője az MTI munkatársának ezzel kapcsolatban elmondotta: a minisztérium azt indítványnál*, hogy nettó köbméterenként 600 forinttal 'kártalanítsák az elpusztult tölgyek ellenértékeként az erdőgazdaságokat. Ez a tényleges kárnak a felét tenné ki. A MÉM abból indult ki, hogy az állam írja elő az erdőgazdasági feladatokat, ily módon osztoznia is kell a kivédhetetlen elemi károkban. A kormány a két tárca — a MÉM és a PM — illetékesei elé utalta a további tárgyalásokat. Ezeken döntenek egyrészt arról, hogy méltányolható-e a 600 forintos kártérítési, továbbá arról, hogy milyen keretből, honnan fedezzék ezt a kiadást. tekintettel arra, hogy a MÉM-nek ilyen célokra semmiféle keretösszege nincsen. és azt nem is tudja előteremteni. A MÉM—PMtárgyalásokon várhatóan pontot tesznek majd az évek óta húzódó ügyre; az erdészetek ugyanis a továbbiakban nem vállalják — anyagiak hiányában — az elpusztult tölgyesek kitermelését és ennél fogva, a területek újrapótlására sincs egyelőre lehetőség. A szakemberek attól tartanak, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni, úgy az elpusztult és kitermeletlenül hagyott erdők mikroklímája is megváltozik, és olyan súlyos környezeti károk keletkeznek, amelyek csak lényegesen nagyobb befektetésekkel szüntethetők meg. Módosítják a katonai élet „törvénykönyvét" Számos, a Magyar Néphadsereg életét érintő kérdés került terítékre azon a pénteki tájékoztatón, amelyet a Honvédelmi Minisztérium vezető beosztású munkatársai adtak a sajtó képviselőinek. A honvédelmi tárca és az újságírók immár hagyományossá váló találkozóján ezúttal a fegyveres erők formálódó új szolgálati szabályzata állt a figyelem középpontjában. Bíró József vezérőrnagy ezzel kapcsolatban arról szólt, hogy megkezdte munkáját a szolgálati szabályzat megújításának feladatával megbízott szerkesztőbizottság. A tervek szerint csak fokozatosan, egy-másfél évre „elosztva" lépnek életbe a megújuló szabálygyűjtemény egyes előírásai, mivel a szerkesztőknek számos esetben be kell várniuk a még csak most formálódó magas szintű jogszabályok megszületését. Ennek ellenére, ahol lehet, már most módosítják a katonai élet „törvénykönyvét" J